Nevelők Lapja, 1953 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1953-01-03 / 1. szám
Pedagógusok a Népek Békekongresszusán Józsa Ferencné nyilatkozata a Szabad Népnek Tanítónő vagyok, s így különösen nagy hatással volt rám a kongresszuson részt vevő pedagógusok találkozója. Százan jöttünk össze olyan küldöttek, akiknek az a hivatásunk, hogy a jövő emberét neveljük. A sok felszólaló közül csak néhányat említek. Egy amerikai óvónő elmondotta, hogy náluk már az iskolában háborúra »nevelik« a gyermekeket. A rosszalkodókat például büntetésül az ablak mellé ültetik, s azzal ijesztgetik őket, hogy otthamarabb elpusztulnak a bombától és a repeszdaraboktó!«. A gyerekek nyakára azonosságszámot akasztanak, akár a katonáknak. Az óvodásokkal nem virágot, napot, házat rajzoltatnak, hanem revolvert és puskát. Beszélt ezen a találkozón egy 211 éves svájci tanító is, aki jelenleg munka nélkül van. Másfél évig tanított — ezalatt hétszáz tanítványa volt s közülük mindössze tizenhat volt munkás és paraszti származású. Egy francia tanító elmondta, hogy iskolájában a beíratott gyerekeknek csak egynegyede járt el rendszeresen az órákra. A chiliéi tanítók küldötte arról beszélt, hogy ők éhhérért dolgoznak, nemrég sztrájkra is sor került. Ezt a sztrájkot a tanítók és munkások közösen rendezték, béremelést követeltek. Egy algíri pedagógus arról a tanítótársáról emlékezett meg, akit négyévi börtönre ítéltek el, mert tanítványait megtanította egy békedalra. Én is felszólaltam. Beszédemet azzal kezdtem: »demokratikus ország tanítója vagyok«. E szavak hallatára hirtelen néma csönd lett a teremben. Mindenki felém fordult. Volt amii várakozással telve nézett rám, de láttam kétkedő tekinteteket is. Elmondtam, hogy nálunk a gyermek a legdrágább kincs. Beszéltem iskoláinkról, gyermekeink életéről, a tanítók helyzetéről, mindarról, ami a tanítók és szüleik álmából néhány rövid esztendő alatt valósággá vált. Felszólalásom után körülvettek a küldöttek és a kérdések özönével árasztottak el. Hogylehet az, hogy nálunk nincs munkanélküli tanító? Milyen a tanítók fizetése? Milyenek az új tankönyvek, s különösen, milyen a történelemkönyv? Sok más dolgot is kérdeztek, alig győztem felelni. Láttam, hogy a pedagógusok mélyen elgondolkoznak azon, amit hallottak, új volt számukra mindaz, amit elmondtam. — A szavak nehezen adják vissza azt, amit ez a kongresszus, —életem legnagyobb élménye — nyújtott. További munkámmal kell megmutatni: keményebb, elszántabb békeharcossá formálódtam a Népek Békekongresszusán. Hogyan segíti a pártszervezet az iskola munkáját Nevelőtestületünk életében nagyjelentőségű esemény volt a Magyar Dolgozók Pártja alapszervezetének megalakulása. Egy év telt el azóta, s az alapszerv ez idő alatt tantestületünk munkájának Úttörőcsapatunk munkájában súlyos hiányosságok voltak. A csapat munkájában sok volt a külsőség, a kirakatmunka és ezzel szemben elsikkadt a politikai nevelőmunka, a tanulás támogatása, aki igazi közösségi szellem kialakítása. Elhatároztuk, hogy gyökeresen megváltoztatjuk ezt a helyzetet. Taggyűlést hívtunk össze, amelynek egyetlen napirendi pontja iskolánk úttörőcsapatának munkája volt. Elsősorban a hibák okait állapítottuk meg. Az úttörővezető fiatal nevelő, aki jószándékú, de még tapasztalatlan. Tanulmányainak egy részét egyházi iskolában végezte, úgyhogy Világnézetében sok az idealista Vonás. Ugyanakkor azonban az irányítást, a tanácsokat elfogadja. A nevelőtestület tagjai nem érezték át az Úttörő mozgalommal Vak foglalkozás fontosságát, az úttörővezetőt magára hagyták. A hibák okainak megállapítása után meghatároztuk azok kijavításának módját is. Két fejlett kommunistát megbíztunk, hogy a legye-motorjává lett. Segítsége az iskolai élet minden területén megnyilvánul, de legjelentősebb volt az úttörőcsapat munkájának megjavítása és a nevelőtestület egyes tagjainak nevelésével kapcsolatban, nem állandó segítségére az úttörő csapatvezetőnek, különösen az elvi jelentőségű kérdések megoldásában. Felhívtuk iskolánk igazgatóját, hogy tervszerűen foglalkozzék a csapatvezető nevelésével, kaa határozatokat szigorúan ellenőriztük. A következő taggyűlésen nem egy elvtársat ért kemény bírálat a határozat nem teljesítése miatt. Az úttörővezető segítségével megbízott két elvtársunkat részletesen beszámoltattuk a csapat munkájáról, ők elmondták, mik voltak a hónap nevelési célkitűzései, hogyan sikerült azokat megvalósítani, mennyire sikerült a megmozdulásokat erkölcsi-politikai tartalommal megtölteni. A taggyűlés rámutatott a még meglevő hibákra, a jó kezdeményezésekre és meghatározta a következő hónap tennivalóit. Egy későbbi taggyűlésen iskolánk igazgatója számolt be arról, mitt tett az úttörővezető nevelése érdekében és munkája milyen eredménnyel járt. Eredményei szépek voltak. Sikerült meggyőznie fiatal kartársunkat arról, hogy leghelyesebb volna, ha a biológia szakon képezné magát tovább. Segítségére volt az ideológiai tanfolyam anyagának megértésében, s amikor biológiai és ideológiai ismeretei már kellőképpen előkészítették, beszélgetések során felvetette a csapatvezető előtt, hogyan tudja összeegyeztetni tudományosan megalapozott ismereteit idealista elképzeléseivel. A megbeszélések eredményesek voltak. Ez meglátszik fiatal elvtársim!s gondolkodásában, magatartásában és munkájában is. Irányító tevékenysége határozottabbá vált, keményebb követelésekkel lépett fel a raj vezetőkkel szemben. A heti megbeszéléseken már nemcsak a a következő feladatokat sorolta fel, hanem rámutatott az előző hét lönösem világnézete, idealista ma-aradványainak leküzdésében legyen segítségére. Elhatároztuk, hogy a kommmunista osztályfőnökök példamutatóan kapcsolódnak be a csapat munkájába. Minden hétért meghallgatják a csapatvezetők beszámolóját és megbeszélik a következő hét feladatait. Bevonják a munkába a pártonkívüli nevelőket is, a vonakodóknak megmagyarázzák, milyen fontos szerepe van az iskola életében az Úttörő mozgalomnak, munkájának eredményeire és hibáira is, bírálta az elvtársakat. Az eredmény nem maradt el A kommunisták példamutatása és meggyőzése sokat javított a rettvezető osztályfőnökök munkáján is. Csakhamar szégyenné vált az osztályfőnök számára, ha vaja rosszul dolgozott. Legyőztük azt az opportunista álláspontot, hogy vannak jó és rossz osztályok. Meggyőződéssé vált testületünkben, hogy a faj jó vagy rossz munkája az osztályfőnök munkájától függ. Munkánk eredményességét igazolja, hogy csapatunk elnyerte a Rákosizászilét. Ezt a tényt még egy példával kívánom igazolni. Csapat- Vezetőnk megbetegedett és orvosi rendeletbre a vezetésről le kellett mondania. Fájó ez ívvel vált meg a munkától, mert nagyon megszerette azt. Nagy zavarban voltunk először: kivel pótoljuk? Ekkor derült ki, milyen helyes volt a csapatvezető mellé segítőket beosztani. Az egyik közülük örömmel vállalta a csapat vezetését, úgy megszerezte az úttörőmozgalommal való foglalkozást. Az úttörőmozgalom munkájának megjavítása azzal a tanulsággal szolgál számunkra, hogy a jól megválasztott feladat, a határozott útmutatások és a határozat ellenőrzése az az út, amelyen keresztül iskoláinkban pártunk határozatait megválaszhatjuk. A szép eredmények bizonyos önelégültséget ébresztettek fel a nevelők egy részében. Ez ellen kell most sürgősen fellépnünk, ha nem akarjuk, hogy eddigi munkánk kárbavesszen. Megölte Bertalanná, Budapest, XIX., Hungáriam. 11. ált. isk. MDP alapszervezet titkára Jól megválsztott feladat A határozat ellenőrzése, végrehajtása A „ssatvad Amerika“ a fasizmus útján A newyorki közoktatási igazgatóság 1952. január31 -én nyolc pedagógust bocsátott el állásából. Mi volt ellenük a Vád? Mi volt a bűnük? »Engedetlenség és pedagógushoz méltatlan viselkedés«, mert nem voltak hajlandók alávetni magukat politikai jellegű kihallgatásnak. »Méltatlanok a tanításra«, olyan pedagógusok, akikről kiderült, hogy felügyeleti hatóságaik, kartársaik szerint is a legkiválóbb, a leglelkesebb pedagógusok. Szülők, tanítványok, volt hallgatóik mondták el, mennyire tisztelték ezeket a pedagógusokat. Ezek a tények azonban nem kerülnek kivizsgálás alá. »Engedetlennek« nyilvánutják a pedagógust, ha megtagadja a választ valamelyik kérdésre, ha nem hajlandó felvilágosítást adni tanártársairól. . Ennek a nyolc elbocsátott pedagógusnak az esete nem egyedülálló. A »szabad Amerikában« a McCarran bizottság elé idézett tanítókat, professzorokat kifaggatják: tagjai-e vagy voltak-e tagjai a kommunista pártnak, valamely más szervezetnek. Milyen cikkeket írtak? Milyenek a nézeteik? Milyen könyveket ajánlottak tanítványaiknak? Milyen emberekkel állottak ismeretségben? Azokat a tanítókat vagy professzorokat, akik a bizottság kérdéseire megtagadják a választ, a kihallgatás után kivétel nélkül mind elbocsátották állásukból. Erről őket magukat is csak néhány órával előbb értesítették. A mindezt vádemelés, vizsgálat, vagy bírósági tárgyalás nélkül. Októberben tizenhét állam iskolai hatóságai tartottak konferenciát Kaliforniában. Azokat a módszereket beszélték meg, amelyekkel megakadályozzák, hogy úgynevezett »vörös« pedagógus kerüljön be az iskolákba. Kalifornia állam egyik képviselője elmondotta, hogy ujjlenyomatokat vesznek a pedagógusokról és a rendőrséggel, a szövetségi nyomozó irodával együtt ellenőrzik azokat. New York állam kormányzó bizottsága december 4-én ült össze és határozatot hozott arról, melyek azok a szervezetek (nevelők szervezetei), amelyeket felforgatóknak nyilvánítanak. A határozat értelmében azok a nevelők, akik ilyen szervezethez tartoznak, állásukból automatikusan elbocsáthatók. Spiclik, besúgók, titkos rendőrség, kihallgatások, elbocsátás — mind azt bizonytja, hogy az Egyesült Államok urai jó tanítványok, kitűnően használják fel Hitler fasiszta rendőrállamának módszereit a »szabadságjogok« megvédésére, a hátország fékentartására. Ugyanezt teszi az Egyesült Államok nemzetközi mérésekhert is.. Támogatja a reakciós kormányokat, üldözi a béke és demokrácia erőit, méltán illeti meg a »világ zsandárja« elnevezés. Tuniszból Jacques Japergne elvtársat, a tuniszi technikai oktatás szakszervezete főtitkárhelyettesét egyik napról a másikra kiutasítottak úgy 179 B-ból származó királyi rendelet alapján. (Nyugodtan előveszik a feudális törvényeket is, ha az alkalmas a polgári szabadságjog megsértésére.) Az angol gyarmati hatóságok a kenyai Kiknya törzs harminc független iskolájának bezárását rendelték el, további 150 iskola bezárását helyezték kilátásba azzal a kifogással, hogy ezek az úgynevezett Man- Man nemzeti mozgalom fészkei. A pedagógusok azonban nem egykönnyen törődnek bele helyzetükbe. Az elnyomott népekkel együtt küzdenek a szabadságjogokért, a békéért. Afrikában, Dakarban a munkások szervezeteivel együtt harcolnak a nevelők is ,a Muttkasörvöykönyv érdekében. A francia technikai oktatás szakszervezete és a tuniszi szakszervezetek együtt tiltakoznak a tünteti technikai oktatás szakszervezete főtitkárhelyettesének kiutasítása ellen. Fokozódik a nemzetközi szervezethez való tartozás tudatossága, mexikói és indonéziai szervezetek részéről. is. Az Egyesült Államok fasiszta tevékenysége a világ dolgozóinak, a szabadságukat és a békét szerető nevelők millióinak ellenállásába ütközik. A tárgyalást megnyitom — mondja a bíró és föllapozza a szürke aktacsomót. A védő idegesen firkál a cédulára. A segédbírók feszülten figyelik a vádlottat, aki a korlátra támaszkodva éppen a védőnek súg valamit. Az államügyész durva mozdulattal végigsimít az aktákba és előrehajol, ez a mozdulat támadó külsőt kölcsönöz neki. A tárgyalóterem az ellenségeskedés levegőjével telített. — John Masson! — kiáltja a bíró. A vádlott felemelkedik. Ahogy most is korlát mögött áll, keskeny, középmagas alakja majdnem véznának tűnik. Maga ellen az a vád, hogy a Mac Arthur tábornok visszatérése alkalmából rendezett nagy ünnepségen — amikor a magára bízott növendékeket az ünnepségre keltett volna vinnie —, megtagadta a szolgálatot. Ezzel a fegyelem ellen vétett, s az Egyesült Államok kormányának tekintélyét tanítványai szemében tudatosan lekicsinyítette. Van-e ezzel kapcsolatban valami mondanivalója? John Masson fejét kissé oldalt ** tartja, gondolkodik, mintha erre a kérdésre nehezére esne válaszolni — Elnök úr, semmiképpen sem érzem magam bűnösnek — feleli végre rekedt hangon... Leült. Egy pillantig teljes csönd. A védő felugrik: — Elnök úr, intézhetek-e védencemhez néhány kérdést? A bíró bólintott— Masson úr, ön volt katona? Kérem, mondja el a bíróságnak, hol járt és mikor? — Két testvérem volt. Ezerkilencszáznegyvenegyben mind a hárman önként jelentkeztünk. Persze, lelkesedésből. Mi akkor azt hittük, hogy a fasizmus elleni háborúval minden eljövendő háborút kiküszöbölünk, Okimvában találkoztunk. öcsémet, Eredet Ivonijába küldték. Három hét múlva elesett. John Masson az utolsó szavakat halkan mondja. A jelenlévők láthatóan elérzékenyülnek. — Elnök úr, kifogást emelek — kiáltja az államügyész. — Nem látom be, hogy mi köze van az ügyhöz a vádlott szentimentális történetének. — Tiltakozom! — érvel helyéről felugorva a védő. —• A vádlottnak jogában áll azokról az élményeiről beszélni, amelyek befolyásolták gondolkozását és cselekedeteit. Gyors szóváltás keletkezik, de ezt a bíró »a vádlotté a szó« döntéssel türelmetlenül megszakítja. — Okinava kiürítésénél üldőlövést / lám — folytatja John Masson .Bill bajtársai hajóra szállító szűk fedélközben nyolcvan ... . . dl feküdt. Fölöttünk az első osztályon a tiszt urak mulattak. Az egyik éjszaka különösen cifra volt. Kurjongattak és táncoltak, mind berúgtak és hirtelen azt hallottuk, hogy ... — Tiltakozom! —■ ordítja az államügyész. — A vádlott kommunista propagandabeszédet tart és a bíróság a legnagyobb lelki nyugalommal végighallgatja! A bíró láthatólag kijön a sodrából. Ennek definiciáló szaga van. Úgyis liberális a híre és ez most nagyon kellemetlen. S ez a hülye rekkenő hőség... Ördög vinné ezt a fura tanítót, gondolja magában, Krákog, egy hirtelen mozdulattal a csengő után nyúl és megrázza. — Bíróság előtti illetlen mégtitartása miatt a vádlott hatvan dollár büntetést fizet — mondja gúnyosait. Érzi, hogy még élesebben kell fellépnie, ha meg akarja tartani állását— Okshovdba vitték, hogy megvédje a hazát. És maga mit leli? Bajtársait az első alkalommal cserben hagyta és még dicsekszik is hőstetteivel, —■ mondja a bíró, színlelt felháborodással, — Kormányunk ennek ellenére nagylelkű. Államhivatalnoki állást biztosít önnek. Negyven gyermek lelkét bízzák magára, És maga a fegyelem ellen vét. Minden alkalmat felhasznál arra, hogy a kormány tekintélyét sárba tapossa .A bíró letötli homlokáról a verítéket. Kihívóan körülnéz és elégedetten állapítja meg, hogy a segédleitek helyeslően bólintanak- Elégedett az államügyész is. John Masson lassan fölemelkedik. — Én megtettem, amit kívántak tőlem, — feleli nyugodtan. Az elnök felé fordul: —• Volt már Ön népiskolában? Tudja, hogy mit jelent szegény, rosszul táplált gyerekeknek, sötét és szűk helyiségekben megmagyarázni, hogy Amerika a világ leggazdagabb és legjobb állama? az ügyész az asztalt veri. — Mit mondtam? Ez az ember kommunista ügynök, — kiáltja. — Kaszárnyákat építenek, minden újságban benne áll, hogy Amerikának soha annyi tankja nem volt, soha annyi repülőgépet nem gyártottak, mint most. De ha egy tankó arról mer beszélni, hogy az iskolában a mennyezet beomlik, akkor azt mondják: »Nemzeti szükségállapot van! Spórolni kell le -A bíró az aktákban lapoz. — Vádlóit, — kérdi fölpillanva, — maga 1949. december 19-én aléd írta a hírségnyilatkozatot? John Masson Vállalván: — Otthon családom van mondja fegyelmezetten. —• Én is úgy vagyok ezzel, mint millió más amerikai. Önként senki se hagyja, hogy szájkosarat kössenek rája. » — Maga kommunistái Ate tagadjál — kiálltja az államügyész. A védő tiltakozni akar, de John Masson megelőzi. — Ehhez nem kell kommunistának lenni—feleli izgatottéul. ■— Ön ügyész úr, hés volt a háború alatt?! — kérdi hangosan, majdnem kiabálva. A rendőr készen áll arra, hogy a tanítóra rontson. Massim egyenesen áll bírái előtt. —* Én voltam Hirosimában — mondja és láthatóan uralkodik magán. Szemed mereven néznek, Megváltozott hangon, majdnem hangtalanul folytatja: Hirosima! Ez élve elötjelett asszonyokat és férfiakat jelent. Ez fehérhajú, megvakított gyermekeket jelent. Ez annyit jelent... •— hirtelen elhallgat. — És most ez a Mac Arthur napalmbombákkal jön — kiáltja hirtelen. Egész Koreát Hirosimává változtatta! Halottasházzá! És ezt a Mac Arthurt!. .. kiállja s hangja hirtelen magasra szárnyal — a növendékeimnek mutassam be, mintha hős volna. A koreai népnek azt a tömeggyilkosát/ Vadul felugrik. A bíró intésére a rendőr John Massont durván viszszarántja a padra. — Követelem a vádlott átszállítását a Belavueba, elmeállapotának megvizsgálása végett! — kiállja az államügyész. — Vezessék el parancsolja a bíró. MASSON TANÍTÓ írta: Robert Douglas