Nevelők Lapja, 1955 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1955-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! Xra: 20 fillér T-ST® * XI. évf. 1. szám 1955 január 3. U­l'll' j Boldog újévet! KIADJA AZ OKTATÁSÜGY­I M­I­N­I­S­Z­T­É­R­I­U­ME­D­AGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE AZ ÚJ ÉV KEZDETÉN m minden év elmúltával, min­­den új esztendő küszö­bén számadást és tervet készít mindenki: egyén és közösség egyaránt, s nálunk e két szám­adás mindinkább közelebb ke­rül, egyre kevésbé választható el egymástól. Az ország gazda­­godása, fejlődése, erősödése az egyes ember sikerét, boldogabb életét is jelenti. Ha gondokkal küszködik a haza, ráncosabb lesz az emberek homloka is, halvá­nyabb mosolyuk. Ha az egyént baj ért, osztozik abban a társa­dalom is , ha nem is az egész, nagy társadalom, de az őt körül­vevő kisebb közösség is vállára veszi gombját-baját. Az épülő új házak, háztömbök, iskolák lát­­t­án együtt örül minden b­ecsüle­­es ember, mint ahogy közös eményünk beteljesedését várjuk a szépen zöldülő őszi vetésünk­től is, így van ez rendjén, így kell ennek lenni a szocializmust építő o­rszág minden tagjánál. Ha visszapillantva az elmúlt 1954-es esztendőre, csak nagy vonásokban is megpróbálnánk összegezni közoktatásunk ered­­ményeit, nem tehetjük ezt meg úgy, hogy elvonatkoztassuk ha­­ánk egészének fejlődésétől,­elyzetétől. Az elmúlt év jelentős ered­­­­­ményeinek egyike a népi nemzet­i egység fejlődése, erő­ödése s ennek szervezeti for­máját megteremtő Hazafias Népfront megalakulása. A ném­et ereje annak egységében van, a összefogunk, nincs aka­­gy, mit ne tudnánk leküzd«i nincs erő, mi visszavethet ■műnket. A nemzet egysz­­er boldog jövendőnk za­­ja" — valljuk mindnyájan , Hazafias Népfront felhívásá­ul. Magáénak vallja ezt az él­et minden népéhez hű tanító,­­mnár is. Különös örömmel vesz­tük számba eredményeinknél a­épfront bizottságokban tevé­­kenykedő pedagógusok mánké­­­­t, eredményeit, ilyen mérték­­in eddig még nem tapasztalt g­óti­kai aktivitásukat. Mindez­­t mutatta, hogy a magyar­­dagógusdik — és elsősorban falusi tanítók — elválasztha­­tlanul összeforrtak a néppel, a ■ylgozó magyar néppel s nincs 'ő, mely szembe tudná őket "­srtani egymással. E lelkes ne- i­­lők munkája nyomán mind­­i­nkább valósággá válik: a nép inítója összekötő kapocs a vn­­. « és a falu, a munkásosztály s a parasztság között. A népfront bizottságokban tvékenykedő pedagógusok nagy­zám­a híven tükrözi azt a fokv­­ódó elismerést, megbecsülést, mely évről évre erősödik a ne­­elők munkája iránt. S a peda­­ógusmunka egyik legnagyobb onoráriuma ez! ki­épi államhatalmi szervünk­­nek, a tanácsoknak ú­­ ra­gasztásával sok új pedagógus inácstag képviseli a falu, a vá­­ds dolgozóinak érdekeit, mum­­ilkodik így is az ifjúság szebb vőjéért. örömmel s egyben felességgel tölt el mindnyájmn­­at az, hogy szülök és nem szü­lők egyre nagyobb bizalommal bízzák ránk, pedagógusokra — most már nemcsak gyermekük lelkének formálását, hanem — saját és közösségük életét, sor­sát is. — S ez munkánk újabb elismerése! Az elmúlt, 1954-es eszten­dőben került sor a falusi tanítók és tanárok első, nagyszabású és nagyjelentőségű országos kon­ferenciájára, mely az oktatás­ügy legfontosabb kérdéseinek megvitatásával segítséget adott a további munkához. Emellett azonban jelentős volt a konfe­rencia azért is, mert nagy mér­tékben erősítette a vezető álla­mi szervek és a pedagógusok, valamint egész társadalmunk és a pedagógusok között­ kapcsola­tot. N Nemsokára egy éve lesz annak, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tősége megvizsgálta a közokta­tásügy helyzetét és határozatá­ban megjelölte a soron követke­­ző feladatokat, melyekkel min­den hivatását szerető nevelő egyetértett. — A határozat vég­rehajtása során már az elmúlt évben is értünk el eredménye­ket — bár a határozat hosszú évekre előre mutat. Nemzeti kultúránk értékeinek fokozottabb megbecsülése terén nevelőink nagy többségének egészséges, őszinte hazasze­retete, állami és szakszerve­zeti szerveink segítsége révén szép kezdeti eredményeink van­nak. Ez megmutatkozik az anyanyelvi oktatásban, a törté­nelem és földrajz oktatásában is. Legnagyobb eredményeket talán „a környezet, a haza­­ tá­jainak, természeti kincsének, szépségének, népünk alkotó munkájának bemutatása, meg­szerettetése” terén értünk el s mindez jövő munkánk szem­pontjából igen bíztató. Ebben az évben vezettük be néhány iskolában kísérletképpen az új alsótagozati tantervet, tan­­könyveket s folyik a tapasztala­tok gyűjtése, vélemények vitája. A gyakorló pedagógusok érdek­lődése, vitakészsége nagyban segíteni fog abban, hogy való­ban időt, álló, szervesen felépí­tett tanterveik s jó, használható tankönyvek készüljenek. A határozat végrehajtása nyo­mán megalakult a Pedagógiai Tudományos Intézet, melytől méltán várjuk a neveléselméle­ti kérdések kidolgozását, haladó pedagógiai örökségünk feltárá­sát, s a­­gyakorlat értékelését. Hozott az elmúlt év eredmén­­­nyekét a pedagógusok anyagi helyzetének javulásában is, ha ezek az intézkedések nem is terjedtek ki minden nevelőre. A falusi és tanyai nevelők élet­színvonal-emelkedésénél jelen­tős lépés volt bérrendezésük, mely az általános iskolák fej­lesztése szempontjából is ked­vezően érezteti hatását. Az el­múlt évben kaptak először lete­lepedési segélyt kezdő nevelőink.­­ A párthatározat végrehajtá­sával oldódott meg a falusi ta­nítók földjuttatása is, mely je­lentős anyagi segítséget biztosít számukra. , Annak ellenére, hogy az anya­gi juttatások a nevelők egyes ré­tegei számára nagy segítséget jelentenek, mégsem mondhat­juk, hogy ezen a téren már min­den rend­ben van. De látva azt, hogy kormányunk minden le­hetőséget felhasznál a peda­gógusmunka anyagi megbecsü­lésének fokozására , biztosak lehetünk abban, hogy ez az el­ismerés­ az elkövetkező év, évek során erősödni fog. Az elmúlt év eredményei is ** megerősítenek bennün­ket abban, hogy helyes úton járunk, helyes a júniusi pro­gram. Csak e helyes célkitűzé­sek valóra váltásával juthatunk előbbre s ez az út, eredményei­vel együtt szilárd alapot nyújt további munkánkhoz, biztosí­téka eljövendő sikereinknek. A határozatokban megjelölt feladatok végrehajtása nem kis feladat, de csak az ezért folyó szívós munka — s ha kell harc — hozhat újabb eredményeket s egyben boldog új esztendőt. Újévi üdvözlő táviratok a barátainknak, barátainktól A Szovjetunió Pedagógus Szakszervezetének Moszkva. A Szovjetunió Pedagógus Szakszervezetének és a szak­­szervezet minden egyes tagjának szakszervezetünk és a ma­gyar pedagógusok újévi jókívánságait küldjük. Visszatekintve az elmúlt év munkájára, hálával gondolunk a Szovjetunióra azért, mert vezetésével — összefogva a béke­tábor országaival — sikerült a békét továbbra is fenntartani és így békében dolgozhattunk közoktatásunk továbbfejlesztésé­ért. Hálásak vagyunk azoknak a szovjet pedagógusoknak is, akiknek gazdag tapasztalati segítségével előbbre vihetjük az oktatás ügyét, szebbé tehetjük gyermekeink életét. Kívánjuk, hogy eredményes, példamutató munkájukat to­vább folytathassák az egész haladó emberiség javára. Elvtársi üdvözlettel: ERDEI SÁNDORNÉ, a Pedagógusok Szakszervezete titkára A FISÉ Titkárságának Becs, Kedves Elvtársak! A Magyar Pedagógusok Szakszervezete újévi jókívánságait küldi a FISÉ Vezetőségének. Ez alkalommal is kívánjuk, hogy a FISÉ munkája az el­múlt évekhez hasonlóan továbbra is eredményes legyen. Mi a magunk részéről igyekezni fogunk az eddigieknél jobban segí­teni a FISE tevékenységét s ezzel előbbre vinni a pedagógusok, az oktatás és nevelés ügyét. Kívánjuk, hogy az Elvtársak jó egészségben és sikerrel végezhessék továbbra is munkájukat. Elvtársi üdvözlettel: ERDEI SÁNDORNÉ, a Pedagógusok Szakszervezete titkára A szovjet pedagógusok nevében: Kedves Elvtársak! Engedjék meg nekem, hogy a Szovjetunió pedagógusainak forró üdvözletét és jókívánságait tolmácsoljam az 1955-ös újév alkalmából. A szovjet pedagógusok a Magyar Népköztársaság pedagógusainak teljes szívükből további sikereket kívánnak az ifjúságnak a szocializmus, a béke és hazájuk szeretete szellemé­ben való nevelése terén. Meg vagyunk győződve, hogy 1955-ben a világ pedagógusai még jobban megfeszítik erejüket, hogy megszilárdítsák soraik egységét a békéért és gyermekeink ragyogó jövőjéért folytatott harcban. Elvtársi üdvözlettel: I. GRIVKOV A FISÉ üdvözlete. A FISÉ az újév alkalmából üdvözletét és legjobb kíván­ságait küldi. 1954-ben tovább fejlődtek a baráti kapcsolatok a világ országainak pedagógusai között vallásuk, fajuk és társadalmi rendszerüktől függetlenül. Hozzon az 1955-ös év új sikereket ennek a barátságnak a megerősítésében, a pedagógusok és az emberiség­­összes haladó erői akcióinak fejlődésében, az ifjúságnak a demokrácia, a béke és a népek közötti barátság szellemében való nevelése érde­kében. A FISE titkársága A dolgozók szakszervezeti jogainak nemzetközi alapokmánya A Szakszervezeti Világszö­vetség Főtanácsa december 9-én kezdte meg 7. ülésszakát Varsóban.­­ A közgyűlésen a következő napirendi pontok szerepeltek: 1. A nemzetközi helyzet, a III. szakszervezeti világkon­gresszus határozatainak végre­hajtása, a dolgozók akcióegy­ségének megszilárdítása köve­telésük valóra váltásáért folyta­tott harcukban. (Előadó: Louis Saillant, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség főtitkára.) 2. A dolgozók szakszervezeti jogainak chartája, valamint a szakszervezeti és demokratikus jogok védelméért és kivívá­sáért folyó nemzetközi kam­pány. (Előadó: Di Vittorio, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke.) 3. A Szakszervezeti Világ­­szövetség pénzügyi revizorai­nak beszámolója. December 14—15-én folyt a vita a dolgozók szakszervezeti jogainak chartájáról. Giuseppe di Vittorio elvtárs beszámoló­jában beszélt azokról a táma­dásokról, amelyek a tőkés or­szágokban a dolgozók jogait érik. E támadások egyrészt a szakszervezetek és a szakszer­vezeti tevékenység ellen, a sztrájkjog, a szakszervezeti jo­g. A dolgozóknak joguk van szakszervezeteket létesíteni, belépni a meglévő szakszerve­zetekbe és résztvenni bárminő szakszervezeti tevékenységben az állami hatóságok vagy a vállalkozók engedélye, illető­leg ellenőrzése nélkül. 2. A dolgozóknak joguk van az összes munkahelyeken, mind pedig azokon kívül egy­begyűlni, hogy megtárgyalják az őket érdeklő kérdéseket, szabadon kifejtsék véleményü­ket, saját választásuk szerint nyomassák, terjesszék, olvas­sák a szakszervezeti és mun­kássajtót, valamint kiadványo­kat és bárminő szakszervezeti propagandát folytassanak. 3. A dolgozóknak joguk van az állami vagy magánvállala­toknál, bárminő munkahelyen szakszervezeti küldötteket, vál­lalati küldötteket, illetőleg sok, a sajtószabadság és gyü­lekezési jog stb. ellen irányul­nak, másrészt a dolgozók de­mokratikus jogai ellen. Táma­dások érik magát a Szakszer­vezeti Világszövetséget is: Amerika, Afrika, a Közép- Kelet és Ázsia országainak többségében betiltják kiadvá­nyaikat, küldötteiknek nem adnak beutazási engedélyt stb. „A SZVSZ élére állt és a jövőben is élére áll a szakszer­vezeti jogokért folyó harcnak“ — mondotta di Vittorio elv­társ. A charta követeli az egyesü­lés, a gyülekezés szabadságát, minden hátrányos megkülön­böztetés megszüntetését, a dol­gozók szabadságjogainak tisz­­teletben tartását a termelésben, s azt a jogot, hogy a dolgozók biztosíthassák szervezeteik te­vékenységét. Követeli a char­ta, hogy a szakszervezetek képviselhessék a dolgozókat, követeli a sztrájkjog tisztelet­ben tartását, s a szakszerveze­teknek nemzetközi szakszerve­zeti tevékenység folytatásához való jogát. Az SZVSZ főtanácsának ülésszaka a dolgozók szakszer­vezeti jogainak következő alapokmányát fogadta el: szakszervezeti alapszervezeti vezetőket választani, reábízni azokra érdekeik védelmét, to­vábbá joguk van arra, hogy e tisztségekre megválasszák őket. Joguk van az általuk válasz­tott szakszervezeti szervezet­hez, vagy szakszervezeti kül­­dötthöz fordulni általános, ma­gán- vagy személyes érdekei­ket érintő bárminő kérdésben. 4. A dolgozóknak joguk van részt venni bárminő akcióban érdekeik védelmére, függetle­nül attól, hogy ez az akció sztrájk, tüntetés, vagy a szak­szervezeti harc bárminő más formáját ölti. 5. A szakszervezeti szervezet­hez való tartozást, vagy a dol­gozók szakszervezeti tevékeny­ségét, személyes véleményét vagy meggyőződését a vállal­kozóknak vagy az állami ha­tóságoknak semmiesetre sem szabad tekintetbe venni abból a szempontból, hogy hátrányos megkülönböztető intézkedése­ket tegyenek az alkalmazásn­a­l. A szakszervezeti tagok szabadon állapítják meg a szakszervezetek szervezeti sza­bályzatát, szabják meg azok működését és tevékenységét, szabadon­­ és korlátozások nél­kül választják meg vezetőiket és végrehajtószerveiket a szer­vezeti szabályzatoknak megfe­lelően; a szakszervezeteknek joguk van az állami hatóságok, illetőleg a vállalkozók beavat­kozása vagy ellenőrzése nélkül végezni tevékenységüket. 7. A szakszervezeteknek jo­guk van az állami hatóságok előzetes engedélye nélkül szak­­szervezeti gyűléseket és kong­resszusokat összehívni. Joguk van szakszervezeti tüntetéseket — utcaiakat is — szervezni. Joguk van a munkahelyeken szakszervezeti gyűléseket szer­vezni. 8. A szervezett munkások a szakszervezetek szervezeti sza­bályzatának megfelelően szab­ják meg a szakszervezeti tag­díjakat és ezeket a tagdíjakat a dolgozók által megszabott fel­tételek mellett kell beszedni. A szakszervezeti tagdíjfizetés­nek önkéntesnek és szabadnak kell lennie. A szakszervezeti alapokkal csak a szakszerve­zetek rendelkezhetnek az álla­mi hatóságok, illetőleg vállal­kozók ellenőrzése nélkül. A szakszervezeti alapok, vala­mint a szakszervezetek vagyo­na semmiesetre sem kobozha­tó el. 9. A szakszervezeteknek jo­guk van követelni az állami hatóságoktól, hogy tevékenysé­güknek megfelelő állandó be­foglalkoztatottság, a munkabér területén, illetőleg az elbocsá­­tás, vagy szankció alkalmazá­­sa igazolására e­lyységet juttassanak nekik. Csakis a szakszervezetek ren­delkezhetnek a tulajdonukban lévő vagy rendelkezésükre bo­csátott helyiségekkel. Ezek a helyiségek sérthetetlenek. 10. A szakszervezeteknek jo­guk van bárminő munkát szer­vezni a dolgozók nevelésére és oktatására, továbbá bárminő kulturális tevékenységet foly­tatni, iskolákat, könyvtárakat, klubokat és egyéb szociális és kulturális nevelő- és sportin­tézményeket létesíteni a dol­gozók számára és azok tevé­kenységét irányítani. 11. A szakszervezetek képvi­selőinek és a dolgozók válasz­totta küldötteknek joguk van a munkahelyeken az állami ha­tóságok vagy a vállalkozók be­avatkozása és ellenőrzése nél­kül működni. Szakszervezeti tevékenységük folytatása so­rán védve kell lenniök min­den szankciótól, továbbá fe­gyelmi vagy megtorló intézke­déstől. Ha a dolgozók a vállalkozó tulajdonát képező helyiségben laknak, az állami hatóságok vagy a vállalkozók nem tilt­hatják meg, hogy a szakszer­vezetek képviselői vagy a szak­­szervezeti kötelességüket tel­jesítő küldöttek belépjenek a dolgozók lakóhelyére. 12. Bárminő ágazat és szak­ma szakszervezeteinek joguk van szakmai vagy termelési, helyi, területi, vagy országos méretben tömörülni. Ugyanezt a jogot ugyanilyen feltételek mellett el kell ismerni szakma­közi téren is. /. A dolgozók jogai II. A szakszervezeti szervezetek szabad működése III. A dolgozók képviselete a szakszervezetek útján 13. A szakszervezeteknek jo­guk van bármely dolgozó ér­­dekeit védelmezni, megvizsgál­ni a dolgozók érdekeit érintő bárminő kérdést, arra vonat­­kozólag nyilatkozni és eljárni. 14. Joguk van a vállalkozók­kal és az állami hatóságokkal tárgyaln, és velük — beleért­ve az állami intézményeket is — kollektív szerződéseket kötni. 15. A szakszervezetek képvi­selik a dolgozók egyéni vagy kollektív érdekeit, minden olyan szervben, amely a dol­gozókat érdeklő kérdésekkel (Folytatása a 3. oldalon.)

Next