Nevelők Lapja, 1955 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1955-01-03 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! Xra: 20 fillér T-ST® * XI. évf. 1. szám 1955 január 3. Ul'll' j Boldog újévet! KIADJA AZ OKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUMEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE AZ ÚJ ÉV KEZDETÉN m minden év elmúltával, minden új esztendő küszöbén számadást és tervet készít mindenki: egyén és közösség egyaránt, s nálunk e két számadás mindinkább közelebb kerül, egyre kevésbé választható el egymástól. Az ország gazdagodása, fejlődése, erősödése az egyes ember sikerét, boldogabb életét is jelenti. Ha gondokkal küszködik a haza, ráncosabb lesz az emberek homloka is, halványabb mosolyuk. Ha az egyént baj ért, osztozik abban a társadalom is , ha nem is az egész, nagy társadalom, de az őt körülvevő kisebb közösség is vállára veszi gombját-baját. Az épülő új házak, háztömbök, iskolák láttán együtt örül minden becsülees ember, mint ahogy közös eményünk beteljesedését várjuk a szépen zöldülő őszi vetésünktől is, így van ez rendjén, így kell ennek lenni a szocializmust építő ország minden tagjánál. Ha visszapillantva az elmúlt 1954-es esztendőre, csak nagy vonásokban is megpróbálnánk összegezni közoktatásunk eredményeit, nem tehetjük ezt meg úgy, hogy elvonatkoztassuk haánk egészének fejlődésétől,elyzetétől. Az elmúlt év jelentős eredményeinek egyike a népi nemzeti egység fejlődése, erőödése s ennek szervezeti formáját megteremtő Hazafias Népfront megalakulása. A német ereje annak egységében van, a összefogunk, nincs akagy, mit ne tudnánk leküzd«i nincs erő, mi visszavethet ■műnket. A nemzet egyszer boldog jövendőnk zaja" — valljuk mindnyájan , Hazafias Népfront felhívásául. Magáénak vallja ezt az élet minden népéhez hű tanító,mnár is. Különös örömmel vesztük számba eredményeinknél aépfront bizottságokban tevékenykedő pedagógusok mánkét, eredményeit, ilyen mértékin eddig még nem tapasztalt gótikai aktivitásukat. Mindezt mutatta, hogy a magyardagógusdik — és elsősorban falusi tanítók — elválaszthatlanul összeforrtak a néppel, a ■ylgozó magyar néppel s nincs 'ő, mely szembe tudná őket "srtani egymással. E lelkes ne- ilők munkája nyomán mindinkább valósággá válik: a nép inítója összekötő kapocs a vn. « és a falu, a munkásosztály s a parasztság között. A népfront bizottságokban tvékenykedő pedagógusok nagyzáma híven tükrözi azt a fokvódó elismerést, megbecsülést, mely évről évre erősödik a neelők munkája iránt. S a pedaógusmunka egyik legnagyobb onoráriuma ez! kiépi államhatalmi szervünknek, a tanácsoknak ú ragasztásával sok új pedagógus inácstag képviseli a falu, a váds dolgozóinak érdekeit, mumilkodik így is az ifjúság szebb vőjéért. örömmel s egyben felességgel tölt el mindnyájmnat az, hogy szülök és nem szülők egyre nagyobb bizalommal bízzák ránk, pedagógusokra — most már nemcsak gyermekük lelkének formálását, hanem — saját és közösségük életét, sorsát is. — S ez munkánk újabb elismerése! Az elmúlt, 1954-es esztendőben került sor a falusi tanítók és tanárok első, nagyszabású és nagyjelentőségű országos konferenciájára, mely az oktatásügy legfontosabb kérdéseinek megvitatásával segítséget adott a további munkához. Emellett azonban jelentős volt a konferencia azért is, mert nagy mértékben erősítette a vezető állami szervek és a pedagógusok, valamint egész társadalmunk és a pedagógusok között kapcsolatot. N Nemsokára egy éve lesz annak, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége megvizsgálta a közoktatásügy helyzetét és határozatában megjelölte a soron következő feladatokat, melyekkel minden hivatását szerető nevelő egyetértett. — A határozat végrehajtása során már az elmúlt évben is értünk el eredményeket — bár a határozat hosszú évekre előre mutat. Nemzeti kultúránk értékeinek fokozottabb megbecsülése terén nevelőink nagy többségének egészséges, őszinte hazaszeretete, állami és szakszervezeti szerveink segítsége révén szép kezdeti eredményeink vannak. Ez megmutatkozik az anyanyelvi oktatásban, a történelem és földrajz oktatásában is. Legnagyobb eredményeket talán „a környezet, a haza tájainak, természeti kincsének, szépségének, népünk alkotó munkájának bemutatása, megszerettetése” terén értünk el s mindez jövő munkánk szempontjából igen bíztató. Ebben az évben vezettük be néhány iskolában kísérletképpen az új alsótagozati tantervet, tankönyveket s folyik a tapasztalatok gyűjtése, vélemények vitája. A gyakorló pedagógusok érdeklődése, vitakészsége nagyban segíteni fog abban, hogy valóban időt, álló, szervesen felépített tanterveik s jó, használható tankönyvek készüljenek. A határozat végrehajtása nyomán megalakult a Pedagógiai Tudományos Intézet, melytől méltán várjuk a neveléselméleti kérdések kidolgozását, haladó pedagógiai örökségünk feltárását, s agyakorlat értékelését. Hozott az elmúlt év eredménnyekét a pedagógusok anyagi helyzetének javulásában is, ha ezek az intézkedések nem is terjedtek ki minden nevelőre. A falusi és tanyai nevelők életszínvonal-emelkedésénél jelentős lépés volt bérrendezésük, mely az általános iskolák fejlesztése szempontjából is kedvezően érezteti hatását. Az elmúlt évben kaptak először letelepedési segélyt kezdő nevelőink. A párthatározat végrehajtásával oldódott meg a falusi tanítók földjuttatása is, mely jelentős anyagi segítséget biztosít számukra. , Annak ellenére, hogy az anyagi juttatások a nevelők egyes rétegei számára nagy segítséget jelentenek, mégsem mondhatjuk, hogy ezen a téren már minden rendben van. De látva azt, hogy kormányunk minden lehetőséget felhasznál a pedagógusmunka anyagi megbecsülésének fokozására , biztosak lehetünk abban, hogy ez az elismerés az elkövetkező év, évek során erősödni fog. Az elmúlt év eredményei is ** megerősítenek bennünket abban, hogy helyes úton járunk, helyes a júniusi program. Csak e helyes célkitűzések valóra váltásával juthatunk előbbre s ez az út, eredményeivel együtt szilárd alapot nyújt további munkánkhoz, biztosítéka eljövendő sikereinknek. A határozatokban megjelölt feladatok végrehajtása nem kis feladat, de csak az ezért folyó szívós munka — s ha kell harc — hozhat újabb eredményeket s egyben boldog új esztendőt. Újévi üdvözlő táviratok a barátainknak, barátainktól A Szovjetunió Pedagógus Szakszervezetének Moszkva. A Szovjetunió Pedagógus Szakszervezetének és a szakszervezet minden egyes tagjának szakszervezetünk és a magyar pedagógusok újévi jókívánságait küldjük. Visszatekintve az elmúlt év munkájára, hálával gondolunk a Szovjetunióra azért, mert vezetésével — összefogva a béketábor országaival — sikerült a békét továbbra is fenntartani és így békében dolgozhattunk közoktatásunk továbbfejlesztéséért. Hálásak vagyunk azoknak a szovjet pedagógusoknak is, akiknek gazdag tapasztalati segítségével előbbre vihetjük az oktatás ügyét, szebbé tehetjük gyermekeink életét. Kívánjuk, hogy eredményes, példamutató munkájukat tovább folytathassák az egész haladó emberiség javára. Elvtársi üdvözlettel: ERDEI SÁNDORNÉ, a Pedagógusok Szakszervezete titkára A FISÉ Titkárságának Becs, Kedves Elvtársak! A Magyar Pedagógusok Szakszervezete újévi jókívánságait küldi a FISÉ Vezetőségének. Ez alkalommal is kívánjuk, hogy a FISÉ munkája az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is eredményes legyen. Mi a magunk részéről igyekezni fogunk az eddigieknél jobban segíteni a FISE tevékenységét s ezzel előbbre vinni a pedagógusok, az oktatás és nevelés ügyét. Kívánjuk, hogy az Elvtársak jó egészségben és sikerrel végezhessék továbbra is munkájukat. Elvtársi üdvözlettel: ERDEI SÁNDORNÉ, a Pedagógusok Szakszervezete titkára A szovjet pedagógusok nevében: Kedves Elvtársak! Engedjék meg nekem, hogy a Szovjetunió pedagógusainak forró üdvözletét és jókívánságait tolmácsoljam az 1955-ös újév alkalmából. A szovjet pedagógusok a Magyar Népköztársaság pedagógusainak teljes szívükből további sikereket kívánnak az ifjúságnak a szocializmus, a béke és hazájuk szeretete szellemében való nevelése terén. Meg vagyunk győződve, hogy 1955-ben a világ pedagógusai még jobban megfeszítik erejüket, hogy megszilárdítsák soraik egységét a békéért és gyermekeink ragyogó jövőjéért folytatott harcban. Elvtársi üdvözlettel: I. GRIVKOV A FISÉ üdvözlete. A FISÉ az újév alkalmából üdvözletét és legjobb kívánságait küldi. 1954-ben tovább fejlődtek a baráti kapcsolatok a világ országainak pedagógusai között vallásuk, fajuk és társadalmi rendszerüktől függetlenül. Hozzon az 1955-ös év új sikereket ennek a barátságnak a megerősítésében, a pedagógusok és az emberiségösszes haladó erői akcióinak fejlődésében, az ifjúságnak a demokrácia, a béke és a népek közötti barátság szellemében való nevelése érdekében. A FISE titkársága A dolgozók szakszervezeti jogainak nemzetközi alapokmánya A Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa december 9-én kezdte meg 7. ülésszakát Varsóban. A közgyűlésen a következő napirendi pontok szerepeltek: 1. A nemzetközi helyzet, a III. szakszervezeti világkongresszus határozatainak végrehajtása, a dolgozók akcióegységének megszilárdítása követelésük valóra váltásáért folytatott harcukban. (Előadó: Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára.) 2. A dolgozók szakszervezeti jogainak chartája, valamint a szakszervezeti és demokratikus jogok védelméért és kivívásáért folyó nemzetközi kampány. (Előadó: Di Vittorio, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke.) 3. A Szakszervezeti Világszövetség pénzügyi revizorainak beszámolója. December 14—15-én folyt a vita a dolgozók szakszervezeti jogainak chartájáról. Giuseppe di Vittorio elvtárs beszámolójában beszélt azokról a támadásokról, amelyek a tőkés országokban a dolgozók jogait érik. E támadások egyrészt a szakszervezetek és a szakszervezeti tevékenység ellen, a sztrájkjog, a szakszervezeti jog. A dolgozóknak joguk van szakszervezeteket létesíteni, belépni a meglévő szakszervezetekbe és résztvenni bárminő szakszervezeti tevékenységben az állami hatóságok vagy a vállalkozók engedélye, illetőleg ellenőrzése nélkül. 2. A dolgozóknak joguk van az összes munkahelyeken, mind pedig azokon kívül egybegyűlni, hogy megtárgyalják az őket érdeklő kérdéseket, szabadon kifejtsék véleményüket, saját választásuk szerint nyomassák, terjesszék, olvassák a szakszervezeti és munkássajtót, valamint kiadványokat és bárminő szakszervezeti propagandát folytassanak. 3. A dolgozóknak joguk van az állami vagy magánvállalatoknál, bárminő munkahelyen szakszervezeti küldötteket, vállalati küldötteket, illetőleg sok, a sajtószabadság és gyülekezési jog stb. ellen irányulnak, másrészt a dolgozók demokratikus jogai ellen. Támadások érik magát a Szakszervezeti Világszövetséget is: Amerika, Afrika, a Közép- Kelet és Ázsia országainak többségében betiltják kiadványaikat, küldötteiknek nem adnak beutazási engedélyt stb. „A SZVSZ élére állt és a jövőben is élére áll a szakszervezeti jogokért folyó harcnak“ — mondotta di Vittorio elvtárs. A charta követeli az egyesülés, a gyülekezés szabadságát, minden hátrányos megkülönböztetés megszüntetését, a dolgozók szabadságjogainak tiszteletben tartását a termelésben, s azt a jogot, hogy a dolgozók biztosíthassák szervezeteik tevékenységét. Követeli a charta, hogy a szakszervezetek képviselhessék a dolgozókat, követeli a sztrájkjog tiszteletben tartását, s a szakszervezeteknek nemzetközi szakszervezeti tevékenység folytatásához való jogát. Az SZVSZ főtanácsának ülésszaka a dolgozók szakszervezeti jogainak következő alapokmányát fogadta el: szakszervezeti alapszervezeti vezetőket választani, reábízni azokra érdekeik védelmét, továbbá joguk van arra, hogy e tisztségekre megválasszák őket. Joguk van az általuk választott szakszervezeti szervezethez, vagy szakszervezeti küldötthöz fordulni általános, magán- vagy személyes érdekeiket érintő bárminő kérdésben. 4. A dolgozóknak joguk van részt venni bárminő akcióban érdekeik védelmére, függetlenül attól, hogy ez az akció sztrájk, tüntetés, vagy a szakszervezeti harc bárminő más formáját ölti. 5. A szakszervezeti szervezethez való tartozást, vagy a dolgozók szakszervezeti tevékenységét, személyes véleményét vagy meggyőződését a vállalkozóknak vagy az állami hatóságoknak semmiesetre sem szabad tekintetbe venni abból a szempontból, hogy hátrányos megkülönböztető intézkedéseket tegyenek az alkalmazásnal. A szakszervezeti tagok szabadon állapítják meg a szakszervezetek szervezeti szabályzatát, szabják meg azok működését és tevékenységét, szabadon és korlátozások nélkül választják meg vezetőiket és végrehajtószerveiket a szervezeti szabályzatoknak megfelelően; a szakszervezeteknek joguk van az állami hatóságok, illetőleg a vállalkozók beavatkozása vagy ellenőrzése nélkül végezni tevékenységüket. 7. A szakszervezeteknek joguk van az állami hatóságok előzetes engedélye nélkül szakszervezeti gyűléseket és kongresszusokat összehívni. Joguk van szakszervezeti tüntetéseket — utcaiakat is — szervezni. Joguk van a munkahelyeken szakszervezeti gyűléseket szervezni. 8. A szervezett munkások a szakszervezetek szervezeti szabályzatának megfelelően szabják meg a szakszervezeti tagdíjakat és ezeket a tagdíjakat a dolgozók által megszabott feltételek mellett kell beszedni. A szakszervezeti tagdíjfizetésnek önkéntesnek és szabadnak kell lennie. A szakszervezeti alapokkal csak a szakszervezetek rendelkezhetnek az állami hatóságok, illetőleg vállalkozók ellenőrzése nélkül. A szakszervezeti alapok, valamint a szakszervezetek vagyona semmiesetre sem kobozható el. 9. A szakszervezeteknek joguk van követelni az állami hatóságoktól, hogy tevékenységüknek megfelelő állandó befoglalkoztatottság, a munkabér területén, illetőleg az elbocsátás, vagy szankció alkalmazása igazolására elyységet juttassanak nekik. Csakis a szakszervezetek rendelkezhetnek a tulajdonukban lévő vagy rendelkezésükre bocsátott helyiségekkel. Ezek a helyiségek sérthetetlenek. 10. A szakszervezeteknek joguk van bárminő munkát szervezni a dolgozók nevelésére és oktatására, továbbá bárminő kulturális tevékenységet folytatni, iskolákat, könyvtárakat, klubokat és egyéb szociális és kulturális nevelő- és sportintézményeket létesíteni a dolgozók számára és azok tevékenységét irányítani. 11. A szakszervezetek képviselőinek és a dolgozók választotta küldötteknek joguk van a munkahelyeken az állami hatóságok vagy a vállalkozók beavatkozása és ellenőrzése nélkül működni. Szakszervezeti tevékenységük folytatása során védve kell lenniök minden szankciótól, továbbá fegyelmi vagy megtorló intézkedéstől. Ha a dolgozók a vállalkozó tulajdonát képező helyiségben laknak, az állami hatóságok vagy a vállalkozók nem tilthatják meg, hogy a szakszervezetek képviselői vagy a szakszervezeti kötelességüket teljesítő küldöttek belépjenek a dolgozók lakóhelyére. 12. Bárminő ágazat és szakma szakszervezeteinek joguk van szakmai vagy termelési, helyi, területi, vagy országos méretben tömörülni. Ugyanezt a jogot ugyanilyen feltételek mellett el kell ismerni szakmaközi téren is. /. A dolgozók jogai II. A szakszervezeti szervezetek szabad működése III. A dolgozók képviselete a szakszervezetek útján 13. A szakszervezeteknek joguk van bármely dolgozó érdekeit védelmezni, megvizsgálni a dolgozók érdekeit érintő bárminő kérdést, arra vonatkozólag nyilatkozni és eljárni. 14. Joguk van a vállalkozókkal és az állami hatóságokkal tárgyaln, és velük — beleértve az állami intézményeket is — kollektív szerződéseket kötni. 15. A szakszervezetek képviselik a dolgozók egyéni vagy kollektív érdekeit, minden olyan szervben, amely a dolgozókat érdeklő kérdésekkel (Folytatása a 3. oldalon.)