Nevelők Lapja, 1956 (12. évfolyam, 1-20. szám)
1956-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KIADJA AZ OKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUMAIBA PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE *■ -'B' y'fi’ , jz . / Ismét elmúlt egy év. Munkában eredményekben gazdag év. A felszabadulás óta eltelt évtized alatt már szinte megszoktuk, hogy évről-évre gazdagabbak leszünk, újabb és újabb sikereket érünk el a népgazdaság, a kulturális élet minden területén. Az 1955. esztendőben egyéves terv alapján dolgoztunk, összegeztük, értékeltük első ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítását és előkészítettük a második ötéves tervet, illetve eme időszak első évének programját. Éppen ezért, ha az 1956-os évi feladatainkat akarjuk számba venni, át kell gondoljuk az elmúlt öthat év munkáját. A közoktatás fejlesztésében az utóbbi öt esztendő nagyjelentőségű fordulatot jelentett, mert pártunk Központi Vezetősége 1950. évi határozatában világosan felfedte az eddigi fejlődés hibáit, hiányosságait és megjelölte a továbbhaladás útját, a megoldásra váró, halasztást nem tűrő fő feladatokat. Nagy segítséget jelentett a III. pártkongreszszus útmutatása s az azt megelőző — a közoktatás helyzetéről és feladatairól szóló — 1954. évi párthatározat. A kongresszus célul tűzte ki az általános iskolák nagyobb mérvű fejlesztését, kiépítését, megszilárdítását. Az oktatói munka tartalmi és módszertani megjavítása, a nevelői munka színvonalának emelése céljából állandó jellegű tantervek elkészítését és a neveléstudomány fejlesztését irányozta elő. Az első ötéves terv időszakában jelentős fejlődésen ment át mind szervezeti téren, mind az oktatás tartalmi munkáját tekintve az alapműveltséget nyújtó általános iskola. E fejlődést számos új iskola építésével, új osztályok nyitásával, illetve a nyolc osztály minél szélesebb körű kiépítésével és egyre nagyobb számú szaktanár munkába állításával értük el. Középiskolai rendszerünk stabilizálódása mellett nagyjelentőségű a középiskolás tanulók létszámemelkedése. Az első ötéves terv időszakában ez az emelkedés megközelítőleg anynyi volt, mint amennyi 1938/39-ben az összes tizenöt-tizennyolc éves középiskolások száma. A munkás- és dolgozóparaszt származású tanulók arányszáma a tervidőszak alatt tizenöt százalékkal emelkedett. A kulturális forradalom nagyszerű eredményeit még hívebben tükrözik a felsőoktatás adatai. Az egyetemi hallgatók száma a tervidőszak elejétől 1953/54-es tanévig az 1937/38. évi hallgatói összlétszámnak több mint másfélszeresére nőtt. Számokban nem kifejezhető, de az embereknek az új élet építésére előkészítő nevelése, alakítása szempontjából jelentős tartalmi és elsősorban nevelési eredményekről is kell szólnunk. A már érvényben lévő tanterveink és tankönyveink — hibáik mellett is — hozzájárultak a szocialista közoktatás alapjainak lerakásához. Pedagógusaink marxista—leninista és szakmai továbbképzése — ha öt év alatt többszöri változáson ment is ez át — a nevelői munka hatékonyságában jótékonyan érezteti hatását. Az iskolai munkában, de mindenekelőtt a nevelői tevékenységben az utóbbi években hibák is előfordultak. Időben jött a Központi Vezetőség 1955. márciusi határozata, mely felhívta a figyelmet a területünkön is jelentkező jobboldali veszélyre, a nacionalizmus, a sovinizmus jelenségeire, a politikai nevelőmunka fontosságára, a szocialista hazafiságra nevelés jelentőségére. A márciusi határozat nyomán erőteljes előrehaladás kezdődött meg és van kibontakozóban az ifjúság világnézeti nevelése terén, amely természetszerűleg az ifjúsági mozgalmak — az Úttörő Mozgalom és a DISZ — munkájára is kihat. Az elmúlt esztendő fontos eseménye volt az alsó- és középfokú iskolák pedagógusainak fizetésrendezése. Pártunk és államunk eme gondoskodására a nevelők már eddig is jobb munkával válaszoltak. Az első ötéves terv időszakában elért közoktatási fejlődéshez hozzájárult a társadalom segítő, támogató tevékenysége is. Ezt bizonyítja a társadalmi úton felépített iskolaépületek tantermek nagy száma, az iskolai felszerelések gyarapodása és nem utolsósorban az, hogy az iskola ügye ma már a dolgozó nép ügye, hogy az oktatás, nevelés kérdéseivel ma már az egész társadalom foglalkozik, t n népgazdaságunk második ötéves tervének f első éve az 1956-os év. Az új esztendő tervéről mondotta Gerő elvtárs, hogy ,,Az 1956. évi terv — dolgozó népünk, államunk, pártunk terve”. E terv fő feladata, hogy tovább építve a szocializmus alapjait, tovább folytassa a szocialista iparosítást, a mezőgazdaság szocialista átalakítását, emelje dolgozó népünk életszínvonalát. A közoktatás területén az elmúlt évben legfontosabb feladatunk az volt, hogy az általános iskoláktól a főiskolákig és az egyetemekig javítsuk az oktatás rendszerét, módszerét, emeljük színvonalát és erősítsük a nevelőmunkát. Továbbra is ezek maradnak legfontosabb feladataink. 1956-ban kerül sor az általános iskola alsó tagozatában az új tanterv bevezetésére, amely nem kevés munkát jelent majd tanítóinknak. Tanulmányozni a tantervet, felkészülni az ennek alapján végzett munkára — nagyon alapos, szorgalmas előkészületi munkát kíván. A gyakorlati pedagógusok — tanítók, tanárok egyaránt — már eddig is jelentős segítséget adtak az elmélet embereinek tantervkészítő munkájukhoz, amely még távolról sem fejeződött be. A felsőtagozat és a középiskolák új tanterveinek készítői sem nélkülözhetik a nevelői hivatás mindennapi gyakorlatának tapasztalatait, a gyakorlati emberek javaslatait, tanácsait. A jó tanterv kidolgozásához elengedhetetlen az iskolában működő pedagógusok aktív közreműködése. Az új esztendőben az utóbbi hónapokban megkezdett úton, kezdeti eredményeinket megszilárdítva, az eddiginél gyorsabb ütemben kell előrehaladni az ifjúság világnézeti nevelése terén. Hangsúlyozzuk: mai ifjúságunk alapvetően különbözik a múlt ifjúságától, öntudatosabb, bátrabb, műveltebb. Mégis, a kétségbevonhatatlan fejlődés mellett látnunk kell, hogy vannak még tanulóifjúságunk gondolkodásában, világszemléletében olyan vonások, amelyek nem egyeztethetők össze a szocializmus tudományos világnézetével. A nem általánosan, de itt-ott még jelentkező kispolgári, nacionalista, pacifista elméletek, maradványok nem méltók korunk ifjúságához. A tanítók és tanárok elsőrendű feladata e káros nézetek kiirtása, gyomlálása és helyükbe az egyedül igaz világnézet: a marxista-leninista párt világnézetének plántálása. A szocialista haza szeretetére, a párt, a dolgozó nép szeretetére, a béke harcos védelmezőivé nevelni gyermekeinket a munka szeretetére, más népek megbecsülésére nevelni növendékeinket — ez ma és az új esztendőben minden pedagógus legfontosabb kötelessége. Oktatásunk legfőbb hibája ma az, hogy tanterveink, tankönyveink nem veszik eléggé figyelembe a gyakorlati élet követelményeit. Éppen ezért a jövőben a tanterv és tankönyv készítésnél fokozatosan figyelembe kell venni a politechnikai képzés alapelveit, követelményeit. A politechnikai képzés megkezdésével azonban nem várhatunk. A rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával és fejlesztésével biztosítanunk kell, hogy ifjúságunk egyre tájékozottabb legyen a modern nagyüzemi, ipari, mezőgazdasági termelés alapvető folyamatainak kérdéseiben és megszerezze a legfontosabb munkaeszközök használatához szükséges készséget is. Az új esztendő feladatai sikeres elvégzésének egyik legfontosabb alapvető feltétele: a pedagógusok ideológiai és szakmai tudásának állandó gyarapítása, fejlesztése. Hiába lesznek új tanterveink — sem az oktató-, sem a nevelőmunkában nem tudjuk biztosítani a kívánt színvonalat akkor, ha maguknak a nevelőknek a fejlődése nem halad a szükséges mértékben. A világnézeti, politikai nevelés célkitűzése nagyrészt üres szócséplés maradna, ha nem párosulna a pedagógusok önképzésével, világnézeti fejlődésével. Ezért mindenekelőtt nekik kell elsajátítani a tudományos gondolkodásmódot, behatóan tanulmányozni a munkásmozgalom elméletét, a marxizmust,leninizmust. Elsősorban a nevelőknek kell szakítani mindazzal, ami távoltart az újtól, mindazzal, amely a múlthoz köt s csak így tudnak tudománytalanságtól mentes, derűs, szabad ifjúságot nevelni. Eddigi eredményeinkben nem kis része van a szakszervezet munkájának, a szakszervezeti bizottságok segítő tevékenységének. Jövő évi feladataink sikeres megoldásánál sem nélkülözhetjük a pedagógusokat szinte teljes egészében soraiban tömörítő szakszervezet támogató, s ha kell, bíráló közreműködését. Az első ötéves terv oktatásügyi eredményeit elsősorban pártunknak, államunknak köszönhetjük. Felbecsülhetetlen az a segítség is, amelyet munkánk minden területén a szovjet pedagógia kincsestárából meríthettünk. Eddigi sikereink kivívása azonban nem utolsósorban a magyar pedagógusok ezreinek lelkes, áldozatkész munkáját is bizonyítja. Pártunk és államunk a jövőben is számít a hivatását forrón szerető pedagógusok minden nehézséget legyőzni kész munkájára. Kívánunk a közoktatás minden dolgozójának nagyjelentőségű munkájához sikerekben gazdag, boldog új esztendőt. XII. évfolyam, 7. szám, 1956. január 1. Boldog új esztendőt! ———------------------------------------ - -- ......... - i.y • _________________________________________________________________ Új ötéves tervünk első éve elég- A Pedagógiai Tudományos Intézet terveiről A napokban felkerestük a Pedagógiai Tudományos Intézet igazgatóját, Nagy Sándor elvtársat, és megkértük, hogy ismertesse az intézet jövő évi legfontosabb célkitűzéseit. Nagy Sándor elvtárs az intézet jövő évi terveiről a következőket mondta: Az új tanterveik elkészítése és az általános képzést biztosító iskolák gyakorlati munkája szempontjából jelentős dolog a politechnikai képzés kérdéseivel való foglalkozás. A legközelebbi jövőben ez lesz a megoldandó kérdéseink egyike. Ettől függ, hogy az általános iskola felső tagozatának tantervét hogyan tudjuk elkészíteni, és fontos ez a középiskoláik tanterve szempontjából is. A tantervkészítéshez külön bizottságot hoztunk létre. Az alapanyagok egyik részét a minisztérium középiskolai főosztálya, a másik részét az intézet egyik munkatársa dolgozta ki. A legközelebbi jövőben az a feladat, hogy az alapanyagok alapján egészen pontosan meghatározzuk az általános és politechnikaiképzés viszonyát, a politechnikai kképzés tartalmát, figyelembe véve a párt által a magyar ipar és mezőgazdaság számára kitűzött, perspektivikus feladatokat is. Ugyancsak feladata az intézetnek a legközelebbi jövőben, hogy elhatárolják: mi az, amit ebben a vonatkozásban az általános iskola felső tagozatában, és mi az, amit a gimnáziumban meg tudunk valósítani. Részben ezt a célt szolgálja az a nagyszabású órákét, amely január 9—10-én az MSZT-ben a munkára nevelésről majd lezajlik, mivel a politechnikaiképzés és a munkára nevelés között egészen szerves az öszszefüggés. E téren eddig is sok értékes kezdeményezéssel találkoztunk. Míg az új tantervek elkészülnek, amelyek határozottan körvonalazzák a tennivalókat, addig is igyekszünk, minden lehetőséget felhasználni arra, hogy az értékes kezdeményezéseidet propagálják, és magukban a pedagógiai folyamatban elősegítjük azoknak a feltételeknek a létrejöttét, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a politechnikai oktatás elemeit bevezessük. Ennek érdekében minden lehetőséget fórumnak tekintünk abból a célból, hogy a szovjet pedagógia idevonatkozó nagy értékű tapasztalatát, és mindenekelőtt az új szovjet óratervben a politechnikai képzés megoldási koncepcióját pedagógusainkkal megismertessük. A tantervekkel kapcsolatban fontos terveink vannak. Az alsó tagozat tantervét néhány hónapon belül bevezetjük. Ennek kísérleti alkalmazása során felmerült tapasztalatok feldolgozása napokon belül befejeződik. Ugyancsak központi feladata lesz az intézetnek az új évben, hogy a felső tagozat tantervét teljesen differenciáltan kidolgozzuk, hogy a minisztérium kívánságának megfelelően, részben már a jövő iskolai évben kísérletre bevezessük. A tantervek vonatkozásában még két fontos dolog van. Megkezdődött és az új évben tovább folytatódik a gimnáziumi tanterv előmunkálata, valamint a tanítóképzők új tantervének elkészítése. Ez utóbbi már olyan stádiumban van, hogy néhány napon belül alapelveit, irányvonalait a minisztérium vezetői elé terjeszthetjük. Központi feladatnak tartjuk az új esztendőben a neveléselméleti kutatómunka kiterjesztését és továbbfolytatását. 1956. év legelején már megvitatásra kerülnek olyan elkészült anyagok, amelyek a közösségi nevelés kérdéseivel és a szocialista hazaszeretetre nevelés tartalmával vannak kapcsolatban. A neveléselméleti kutatómunkáról intézetünk gyűjteményes munkát kíván elkészíteni. A gyakorlati pedagógusok tapasztalatait, véleményeit igen széles körben tudtuk már eddig is felhasználni, nemcsak a tanterv készítésénél, hanem a neveléselméleti kérdésekkel való foglalkozásnál is. E vélemények különösen a tantervkészítésnél voltak segítségünkre, s a gyakorlati pedagógusok véleményének alapján sok területen jelentős változtatást hajtottunk végre a tantervben. Például annak megítélésében, hogy egy bizonyos ismeretanyag, egy bizonyos életkorban elsajátítható-e — ekérdés eldöntésében majdnem teljesen a gyakorlati kartársak véleményére támaszkodtunk. A neveléselméleti kutatói munkában szintén központi feladatnak tekintjük, hogy anyagát az élő pedagógiai folyamatban tanulmányozzuk. Vannak olyan elkészült munkáink, például: Nevelőmunka az általános iskola első osztályában, amely teljes egészében élenjáró, gyakorlati pedagógusok munkájából, mint pedagógiai tényanyagból indul ki és jut el bizonyos általánosításokhoz. Úgy gondoljuk, hogy az intézet viszonylag rövid fennállása időszakában elég sokoldalú kapcsolatot tudtunk létrehozni a gyakorlatban dolgozó kartársakkal. Ilyen kapcsolatok kiépítésére és a meglevők fenntartására, a jövőben is a legnagyobb mértékben törekedni fogunk. Újévi üdvözletek PEDAGÓGUSOK NEMZETKÖZI SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE TITKÁRSÁGÁNAK, Becs Kedves Delanoue elvtárs! A Magyar Pedagógusok Szakszervezete nevében a Magyar Népköztársaság pedagógusainak forró üdvözletét és jókívánságait küldjük az 1956-os évre. A FISE már eddig is jelentős sikereket ért el a haladó pedagógusok egységének megvalósítása terén. Kívánjuk, hogy ezek az eredmények az új évben tovább fokozódjanak. Mi, magyar pedagógusok továbbra is harcolni fogunk a FISE nagyszerű célkitűzéseinek megvalósításáért, és ha szövetségesei leszünk mindazoknak a pedagógusoknak, akik a jobb életért, a népek közötti tartós béke megvalósításáért, gyermekeink ragyogó jövőjéért küzdenek. PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ELNÖKSÉGE nevében Erdei Sándorné titkár AZ ELEMI ÉS KÖZÉPISKOLAI TANERŐK SZAKSZERVEZETE KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, Moszkva Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy a Magyar Pedagógusok Szakszervezete nevében a Magyar Népköztársaság pedagógusainak testvéri üdvözletét és jókívánságait tolmácsoljam az 1956. évre. Egész dolgozó népünk mély hálával és szeretettel gondol felszabadítónkra, a Szovjetunióra és arra a hatalmas segítségre, amit felszabadulásunktól kezdve szüntelen kaptunk országunk újjáépítése és a szocialista társadalmi rend építése terén. Szakszervezetünk is állandóan érezte ezt a testvéri segítséget. A szovjet pedagógusok tapasztalatai, a szovjet pedagógia tudományos eredményei irányt mutattak országunk nevelői számára is. Ezek az eredmények minket is arra ösztönöztek, hogy munkánkat állandóan javítsuk, ismereteinket mélyítsük, hogy ifjúságunkat minél eredményesebben a szocializmus szellemében, a béke szeretetére és a népek kölcsönös megbecsülésére neveljük. Most, amikor ezért a testvéri segítségért köszönetet mondunk, biztosítjuk Önöket, hogy a következő évben még tovább fokozzuk erőfeszítéseinket a pedagógusok egységének megszilárdításáért, hogy még eredményesebben tudjunk harcolni a népek közötti béke megszilárdításáért, a nevelésünkre bízott ifjúság boldog, derűs jövőjének biztosításáért. PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ELNÖKSÉGE nevében Erdei Sándorné titkár