Nevelők Lapja, 1956 (12. évfolyam, 1-20. szám)
1956-01-01 / 1. szám
Szakszervezetünk központi vezetősége december 16-án ülést tartott. Az első napirendi pont beszámolója a szakszervezeti választások tapasztalatairól szólt. Az elnökség nevében Erdei Sándorné, a szakszervezet titkára tartotta meg a beszámolót. Az alábbiakban röviden ismertetjük a beszámolót. A központi vezetőség augusztus 17-i határozata alapján az elnökség megszervezte és részben már lebonyolította a választás munkáját. November 30-ig a határozat szerint megtörtént a választás minden iskolában, járásban, városban, kerületben, egyetemen, főiskolán és intézményben. A központi vezetőség előző ülése az idei tanévben fő feladatként jelölte meg a párthatározatokban kitűzött közoktatási feladatok végrehajtását a márciusi határozat útmutatásai alapján. Szakszervezeti szerveink többsége megértette ezt a feladatot. Biztató jelenség, hogy szakszervezeti bizottságaink többsége a jelentőségéhez mérten foglalkozik a világnézeti nevelés segítésével. Elsősorban azt tartották feladatuknak, hogy a pedagógusok figyelmét ráirányítsák e kérdés fontosságára és hozzásegítsék őket ahhoz, hogy értelmileg és érzelmileg a mi világnézetünk képviselői legyenek. Szakszervezeti bizottságaink egyik fontos feladataként jelölte meg központi vezetőségünk a politikai viták szervezését. Még kevés területi bizottság értette meg ennek a feladatnak a jelentőségét és így nem is kielégítő a politikai viták szervezése érdekében kifejtett munka. Azonban ott, ahol megértették ennek a feladatnak a fontosságát, bebizonyosodott, hogy a politikai viták komoly segítői lehetnek az iskolákban a politkai, világnézeti nevelésnek. A politikai, világnézeti nevelés érdekében fontos szerepet töltenek be az osztályfőnöki órák. Különösen a középiskolai pedagógusok zöme keresi, hogyan lehet a tanulókat a politikai élet eseményeihez közelebb hozni. A biztató jelenségek ellenére sok még a bizonytalankodás a politikai, világnézeti nevelésben. Eredményeink tehát még kezdetiek. Éppen ezért a világnézeti nevelés segítését továbbra is egyik legfőbb feladatunknak kell tekinteni. A pedagógusok alapos világnézeti felkészültsége a biztosítéka elsősorban az ifjúság világnézeti nevelésének. E feladatnál is, mint mindenütt, fő szerepe van az iskolai szakszervezeti bizottságoknak. A pedagógusokkal való beszélgetésük során igyekezzenek elérni, hogy minden pedagógus keresse, kutassa a módját, hogyan lehet saját tantárgyain belül jobb eredményt elérni. Nevelőmunkánk másik fontos területe, melyen gyorsan kell tovább haladnunk, a munkáranevelés kérdése. Szakszervezeti bizottságaink igyekeztek a munkáranevelés megvalósításához segítséget nyújtani a pedagógusoknak. Elsősorban említésre méltók az MSZT-vel közösen rendezett ankétok, melyek minden megyében lezajlottak.Szakszervezeti bizottságainkra fontosszerep hárul az iskolák és üzemek közötti szocialista szerződések elterjesztésében. Minél több ilyen szerződést kössenek iskoláink üzemekkel, melyben vállalják, holz az iskola segíti az üzem kulúrmunkáját, a pedagógusok támogatják a kultúrotthonok szakköreit, az üzemi díszmunkát stb. Az üzem viszont segít az iskolának műhelyek berendezésével, egyszerűbb gépek, szerszámok átadásával, vagy laboratóriumi felszereléssel. Központi vezetőségünk augusztus 17-i ülése feladatul tűzte elénk továbbá: „minden pedagógusban tudatosítanunk kell, hogy a szocialista pedagógia elvei érvényesítésének, az oktató- és nevelőmunka színvonalas emelésének egyik legfontosabb eszköze az úttörő- és iskolai DISZ-szervezetek”. Szakszervezeti szerveink ebben a negyedévben nagy gondot fordítottak e feladat megvalósítására. Szakszervezetünk itt fő feladatának azt tartotta, hogy a pedagógusok mind szélesebb tömegével megértesse az ifjúsági mozgalom jelentőségét. Több helyen a szakszervezet javaslatára megalakították a pedagógus DISZ-szervezeteket. Szakszervezeti bizottságaink agitációja következtében egyre több azoknak a pedagógusoknak száma, akik bekapcsolódnak a falusi DISZ- szervezetek életébe is. Kétségtelenül elmondhatjuk, hogy szakszervezeti bizottságaink fontos feladatuknak tartják az ifjúsági szervezetekkel való foglalkozást. De korántközponti vezetőségünk határozata másik fő feladatként állította elénk a választások idejére, hogy tovább szélesítsük a szakszervezeti demokráciát,növeljük a szakszervezet tömegkapcsolatát, tömegbefolyását. Ennek a követelménynek általában eleget tettünk, határozott fejlődés van ezen a téren az elmúlt választásokhoz viszonyítva. Az eredmény annak köszönhető, hogy területi bizottságaink és az ő munkájuk nyomán alsóbb vezető szerveink többsége is megértette, hogy a szakszervezeti demokrácia nemcsak beszámolási kötelezettséget jelent, nemcsak azt jelenti, hogy a tagságnak jogot biztosítunk a demokratikus választáshoz, hanem annak biztosítását is jelenti, hogy a feladatok meghatározásában a tagság minél szélesebb rétege vegyen részt. A beszámoló a következőkben ismertette a területi és járási szakszervezeti bizottságok választását előkészítő és lebonyolító munkáját, a tagság aktivitását a választásokon, a pedagógusok és a szakszervezet közötti kapcsolat erősödését. Nem jelenti még ez a munka a határozat megvalósítását. Sokan vannak még olyanok, akik nem látják helyesen a DISZ helyét az oktató-nevelő munka segítésében. Sok iskolában magára hagyják az úttörőcsapatvezetőt, illetve a DISZ-segítő tanárt. Különösen sok segítségre van szükség a falusi DISZ-szervezetek munkájának megjavításához. Az iskolai oktató-nevelő munka segítése mellett a választások ideje alatt az érdekvédelmi munka területén is több feladatot oldottak meg eredményesen szakszervezeti bizottságaink. E feladatok közül csupán az alsó- és középfokú oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok bérrendezése első ízbeni végrehajtásának segítését emelem ki. Elnökségünk célul tűzte ki, hogy a rendelet végrehajtása során a politikai agitációs munka segítse a pedagógusok besorolását, a bérfegyelem további erősítését, az utasításokban előírt határidő pontos betartását. Szakszervezeti bizottságaink — különösen a járási bizottságok — általában eredményesen működtek közre a besorolási munkában. Az elkövetkezendő időszakban továbbra is fontos feladata szakszervezeti bizottságainknak a dolgozók élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos határozatok és rendeletek végrehajtásának segítése és ellenőrzése, e munkába a szakszervezeti tagság széles rétegének bekapcsolása. A szakszervezet fellendülő munkája és a tagság nagy érdeklődése a szakszervezet iránt előbbre vitte az igazgatók, oktatási osztályok és a mi szerveink kapcsolatát is. Megnyilvánult ez abban, hogy az oktatási osztályokat és nem kevésbé az igazgatókat érdekelte, hogy kiket választ a tagság a különböző funkciókba. Az igazgatók, oktatási osztályvezetők általában fontosnak tartották, hogy részt vegyenek a taggyűléseken, küldött közgyűléseken, felszólaljanak, véleményt nyilvánítsanak a szakszervezet munkájáról. Mondanom sem kell, hogy a szakszervezet jelentőségét, fontosságát a tagság előtt mindez nagymértékben növelte. Az elmondottak alapján láthatjuk tehát, hogy a tagság érdeklődése a szakszervezeti munka iránt és aktivitása a szakszervezeti munkában a választások ideje alatt nagymértékben megnőtt. Hiba, hogy szakszervezeti bizottságaink mindennapi agitációs munkájának gyengesége miatt még nem sikerült megfelelő tekintélyt szerezni a tagság soraiban a felsőbb szakszervezeti vezetőszervek határozatainak,cót, ilyenre most alig volt példa. Ellenben arra sok példa volt, hogy a megválasztott tagok örömmel fogadták megválasztásukat. Például Nagy Lajos, a pécsváradi járási elnök megválasztása után így nyilatkozott: „Elmondhatom, hogy nekem a szakszervezeti munka öröm, boldogan és lelkiismeretesen dolgozom, hogy minél jobb eredményeket érhessek el.” A választások eddigi jó eredményeit köszönhetjük területi és járási bizottságaink áldozatos munkájának. De nem érhettük volna el ezt az eredményt, ha a helyi pártszervek nem nyújtottak volna olyan segítséget munkájukhoz, mint amit ennél a választásnál adtak. A járási pártbizottságok nemcsak ellenőrizték a választásokat, hanem igen sok helyen kádereket is adtak át szakszervezeti szerveink megerősítésére. Ennek a nagy segítségnek a következménye az, hogy az eredmények ilyen biztatóak. Reméljük, hogy ez a segítség a választások után bizottságaink mindennapi munkájában, támogatásában is meg fog nyilvánulni. A választások befejezése után csak akkor tudnak jó munkát végezni a tagság által helyesen kiválasztott funkcionáriusok, ha munkájukhoz sok segítséget kapnak. Ennek tudatában első és legsürgősebb feladatnak látjuk azt, hogy az újonnan megválasztott aktíváink oktatását megszervezzük, megismertessük velük legfontosabb határozatainkat és azok végrehajtásának módját, továbbá élenjáró aktíváink munkamódszereit. Aktíváink oktatása mellett elengedhetetlen és igen sürgős feladat, hogy megjavítsuk területi és járási bizottságaink irányító munkáját. • A központi vezetőségi ülés második napirendi pontként szervezeti kérdéseket tárgyalt. A SZOT elnökségének és a Pedagógusok Szakszervezete elnökségének javaslatára a központi vezetőség felmentette Rácz János elvtársat a központi vezetőségben és az elnökségben viselt tisztsége alól és a szakszervezet vezetésével ideiglenesen Erdei Sándorné titkárt bízta meg. A SZAKSZERVEZETI VÁLASZTÁSOK TAPASZTALATAIRÓL 1Erdei Sándorné bcsaanuflöjja saah saervetsvíünk központi vezsetőségének december 11iei üléseit Az elnökség értékelése szerint szakszervezeti szerveink választási munkája figyelemreméltó eredményeket hozott. A központi vezetőség által meghatározott célkitűzéseket általában teljesítettük. Erdeiné elvtársnő a következőkben néhány feladat megvalósításán keresztül mutatta meg, hogyan sikerült a központi vezetőség útmutatásainak végrehajtása. Hogyan foglalkoztunk a közoktatási feladatok végrehajtásával A szakszervezeti dentokrácia biztosításáról 7, Nevelők Lapja Szakszervezeti szerveink megerősítéséről A harmadik legfontosabb feladat volt, hogy a választások során szakszervezeti szerveinket káderszempontból is megerősítsük. Az eddig is funkcióban lévő és munkájukat becsületesen, pártunk útmutatása alapján végző aktívák mellé olyan pedagógusokat kívántunk a tagság által szakszervezeti bizottságainkba megválasztani, akik szilárd politikai meggyőződéssel és kiváló szaktudással rendelkeznek, akiknek a pedagógusok előtt tekintélyük van, akik a közösség érdekében eddig is áldozatkészen dolgoztak Bátran elmondhatjuk, hogy a jó előkészítő munka alapján szakszervezeti szerveink megerősödtek, mert döntő többségükben megfelelő aktívákat választott a tagság az új bizottságokba. Miben mutatkozik szerveink erősödése? A választási statisztikát vizsgálva, egyik igen nagy eredménynek azt a tényt tekinthetjük, hogy a középiskolai tanárok aktivizálása terén nagy lépést tettünk előre. Szervezeti megerősödésünknek legdöntőbb tényezője, hogy a jelenlegi választások során szakszervezeti funkcióba nem azok kerültek, akiknek más funkció nem jutott, hanem nyugodtan állíthatjuk, hogy a pedagógusok legjava, a szakmailag és politikailag legképzettebbek. Hibaként kell megemlíteni, hogy még mindig sok helyen érvényesült és érvényre is jutott az a törekvés, hogy nagyobb számmal alsótagozati nevelőket aktivizáljanak a szakszervezeti munkában. Több járási választáson felmerült, hogy a bizottságban csaknem minden helyet elfoglalnak a járás székhelyének nevelői. Ezzel kapcsolatban hangzott el a legtöbb pótjavaslat a küldöttek részéről. Tagságunknak a szakszervezeti munka iránti megbecsülését talán minden számadatnál jobban mutatja, hogy míg az előző választásoknál sok helyen a jelölteket meg kellett győzni arról, hogy fogadják el a funk A pedagógusok feladatai a népművelő munkában DECEMBER 17-ÉN szakszervezetünk területi bizottsági elnökei és a megyei tanácsok népművelési osztályvezetői közös értekezletre gyűltek össze a Népművelési Minisztériumban, hogy megbeszéljék: milyen eszközökkel kell segíteniük mindkét részről a pedagógusok népművelő munkáját. Varga Edit főosztályvezető megnyitója után Mezei Gyula, a szakszervezet osztályvezetője ismertette: milyen feladatok várnak a pedagógusokra a népművelő munkában. A BESZÁMOLÓ emlékeztetett arra, hogy a párt Központi Vezetőségének a közoktatás helyzetéről szóló határozata szerint ma a falusi és tanyai tanítók és tanárok társadalmi munkájának fő formája: „az ifjúsági mozgalom, a DISZ- és úttörő szervezetek munkájának segítése, a szülők között végzendő pedagógiai propaganda, a falusi kulturális munka irányítása, politikai és természettudományos előadások tartása, a mezőgazdaság fejlesztésére hozott párt- és kormányhatározatoknak a mezőgazdasági ismeretek népszerűsítésével való segítése, a felnőtt dolgozók oktatása legyen, ami elősegíti a munkások, parasztok kulturális fejlődését.” A pedagógusok ismeretterjesztő előadásokkal bővíthetik a mezőgazdasági dolgozók általános műveltségét, szélesíthetik politikai látókörét, gyarapíthatják szakmai ismereteit. Fontos, hogy ezeknek az előadásoknak a tartalma és formája gazdag, változatos és vonzó legyen. Nagy jelentőségűek a politikai előadások is, amelyekkel a pedagógusok ismertetik parasztságunkkal pártunk és kormányunk határozatait, a bel- és külpolitikai élet fontosabb eseményeit. Nagy feladat vár a falusi nevelőkre a dolgozó parasztság — elsősorban a termelőszövetkezeti parasztság — szaktudásának növelésében. SOKAT TEHETNEK a tanítók a dolgozó parasztság esztétikai látásmódjának kialakítása, illetve fejlesztése érdekében. A film nevelőerejének kiaknázásán túl biztosítanunk kell, hogy a mezőgazdasági dolgozók megismerjék a haladó művészetet. Meg kell tanítani a falusi, üzemi öntevékeny művészeti csoportokat arra is, hogy munkájukon keresztül maguk is hirdetői legyenek a szocialista művészetnek s megtisztítsák a falut a kulturális giccstől. Éppen ezért feltétlenül szükséges, hogy a pedagógusok legyenek a falusi, területi kultúrotthonok leghűségesebb munkatársai. Szép és hálás feladata a falusi tanítónak a könyv, a tudás népszerűsítése, terjesztése is. A könyv megszerettetésének egyik legjobb módszere: a gyermekkel az iskolában úgy megkedveltetni a könyvet, hogy feladatának érezze szülei érdeklődésének felkeltését a könyv, az olvasás iránt. A népkönyvtárakban dolgozó pedagógusok e téren eddig is szép eredményeket értek el. A pedagógusok népművelő munkájának nagyon fontos területe a falusi ifjúsági szervezet segítése érdekében végzett kulturális nevelőmunka. Haladó nemzeti kultúránk értékeinek felkutatása és továbbfejlesztése is olyan feladat, amelyben a pedagógusok nagy segítséget adhatnak a népművelési szerveknek. E munkának már eddig is sok szép példájával találkozhattunk. Pápán, Túrkevén, Vállajon — és másutt is — a helyi évszázados kultúra fundamentumára rakják a nevelők az új, szocialista kultúra kincseit. A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE minden funkcionáriusának fontos feladata, hogy a népművelési munkára mozgósítsák a pedagógusokat. Értessék meg a nevelőkkel, hogy a népművelő munka iskolai munkájukat is segíti. Szakszervezeti bizottságaink ismerjék a népművelési munkában kiemelkedő eredményt elérő pedagógusokat és biztosítsák számukra az anyagi és erkölcsi megbecsülést egyaránt. A szakszervezet feladata az is, hogy a pedagógusok ilyen irányú munkájának gazdag tapasztalatait széles körben terjessze, népszerűsítse. Törekedniük kell a szakszervezeti kultúrotthonoknak, kultúrszobáknak, arra is, hogy az itt folyó élet példát, indítékot adjon a népművelő tevékenységhez. A szakszervezeti bizottságok csak akkor tudják e feladatukat eredményesen elvégezni, ha minden szinten jó együttműködést alakítanak ki a népművelés állami irányítóival. Felhívás az Országos Pedagógus Kulturális Seregszemlére A Pedagógusok Szakszervezete elnöksége 1956. január 15-től kezdődően Pedagógus Kulturális Seregszemlét szervez. A seregszemle célja az országban szétszórtan működő pedagógus kultúrcsoportok munkájának összefogása. A kultúrcsoportoknak részben az előadás színvonalával, részben pedig műsoruk megválogatásával (mai életünkkel foglalkozó magyar és szovjet művek előadása, népi hagyományok feldolgozása) nevelniük kell a közönséget és példát kell mutatniuk a többi kultúrcsoportoknak is. Világossá kell válni a seregszemle folyamán minden pedagógus kultúrcsoport előtt, hogy kettős feladatot kell megoldaniuk: a pedagógusok nevelését és szórakoztatását, továbbá a község és város kulturális életébe való bekapcsolódást. Ez utóbbi feladat megvalósítása érdekében a kultúrcsoportok tagjai részben egyénileg, részben pedig kollektíven patronálhatnak egyes területi vagy üzemi (DISZ, tsz stb.) kultúrcsoportokat. A seregszemlén részt vehetnek a Pedagógusok Szakszervezetéhez tartozó kultúrcsoportok. A seregszemlére benevezhetnek: 1. Színjátszó csoportok (bábcsoportok). 2. Zenekarok. 3. Énekkarok. 4. Tánccsoportok. 5. Egyéni szavalók vagy előadók. 6. Foto- és képzőművész körök. Kötelező szempontok a műsor összeállításánál: 1. Színjátszó csoport (bábcsoport): mai tárgyú magyar vagy szovjet darab előadása. 2. Zenekarok: három zenekari mű előadása, közülük legalább egy Bartók- vagy Liszt-mű. (Tekintettel a Bartók-, Liszt-évre.) 3. Énekkarok: négy énekkari szám előadása, ezek közül egy Bartók- vagy Kodály-kórusmű, vagy egy helyi gyűjtésű népdal. 4. Tánccsoportok: lehetőleg egy helyi népi tánc bemutatása (esetleg eredeti gyűjtésben és feldolgozásban). 5. Egyéni szavalók vagy előadók: két költemény- vagy regényrészlet előadása. 6. A foto- és képzőművész körök: a foto- és képzőművész körök műveiből a megyei pedagógusnap alkalmával a területi bizottságok kiállítást rendeznek a megyeszékhelyeken. A kiállításon részt venni szándékozók részvételüket az illetékes területi bizottságnak jelentsék be. A megyei kiállítások legjobb műveiből az Országos Szervezőbizottság Budapesten a küldöttközgyűlés alkalmával kiállítást rendez. A budapesti kiállításra kerülő műveket külön bizottság bírálja el. A művészeti csoportok és egyéni előadók a különböző évfordulók alkalmával, nevelők napján, vagy más műsoros esten a kerületi döntőig legalább egy alkalommal szerepeljenek. Saját felkészülésük és előadásaik mellett patronáljanak üzemi vagy területi kultúrcsoportokat. A seregszemle időtartama. I. szakasz: 1956. január 15-től április 15-ig. Felkészülés, helyi szerenések. II. szakasz: április 16-tól június 1-ig. Kerületi döntők. III. szakasz: október közepén a művészeti csoportok legjobbjainak bemutatója Budapesten. A nevezési lapok beküldésének határideje február 10. A nevezési lapokat a járási, városi bizottságok gyűjtik össze, és közvetlenül az Országos Szervezőbizottságnak küldik meg a nevezésekről készített összesítő kimutatásokkal együtt. Az összesítő kimutatás másolatát a területi bizottságoknak is meg kell küldeni. A kerületi döntők helyeit csak a nevezések beérkezése után (február 25-ig) jelöli ki az Országos Szervezőbizottság. A kerületi döntőkön az első három helyezett oklevelet kap (esetleg a kerületek jutalomtárgyakat is biztosíthatnak). Az országos döntőn okleveleken kívül a legjobb csoportok díjazásáról (I., II., III. díj) az Országos Szervezőbizottság gondoskodik. A seregszemlén részvevő kultúrcsoportok költségeit a városi, járási szakszervezeti bizottság kulturális költségvetésében meg kell tervezni. ORSZÁGOS SZERVEZŐBIZOTTSÁG