Pedagógusok Lapja, 1958 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-15 / 1. szám

(Folytatás az 1. oldalról) átadással jelentősen növeked­jék a tantermek, a napközi otthonok száma. Elsősorban az általános iskolákban, továbbá a gimnáziumokban enyhíteni kell a zsúfoltságot. Fokozatosan javítani kell az óvodák és iskolák felszerelé­sét, a tanulók fizikai, kulturá­lis fejlődése és a gyakorlati képzés követelményeinek meg­­­­elelően. Pedagógus Szakszervezet­zakszervezetek Országos ésa támogatásával kezde­­etsen mozgalmat az társadalom segítségének­­bevételére a köznevelés utainak megvalósítása év­ben. rogatni kell a miniszte­­rét abban a törekvésben,­­ a lehetőség szerint növe-­j­ék a gyermekotthoni fér­­­j­ek száma és mind keve­­s­­ állami gondozott kerü­l­ jön előszülőkhöz. A gyermek­­elem területén az egyik­ontosabb feladatot a meg­előzésben látjuk. Segíteni kell­­ a napközi otthonok fejleszté­sét, az iskolát elhagyó gyer­mekek munkába állítja át. Meg kell szervezni a társadalom segítségét a testi és szellemi fogyatékos gyermekek bent­lakásos és bejárásos intézmé­nyeinek frjesztése érdekében. Az egyetemi és főiskolai rendszert a népgazdaság táv­lati terveinek figyelembevéte­lével kell fejleszteni. Az okta­tás módszereinek fejlesztésé­ben az legyen a legfőbb törek­vés, hogy a szakanyag elsajá­tításával együtt a hallgatók­ban szilárd marxista-leninista világnézet és nagyfokú szel­lemi önállóság alakuljon ki.­­ Mindennek érdekében növelni­­ kell az egyetemi intézmények­­ kutatómunkájának lehetősé­gét, fokozni kell a nemzet­­k­özi tapasztalatcserét. Új értelmiségünk politikai szakmai színvonalának eme­lő érdekében az eddiginél gyobb gondot kell fordítani egyetemi ifjúság nevelésére, KISZ-szervezetek helyes dózereinek, eredményes ne­­vmunkájának kialakítására­ámogatására. Művelődésügyi Miniszte­ri gondoskodjék az egyed­i szervek önállóságát nz­­egyetemi törvény megal­­járól. könyvkiadás pedagógiai gát fokozatosan bővíteni régi és ma­ pedagógusok jó szemléletű műveivel, a Vsi kísérletek kritikai be­ lu­­tását tartalmazó kötetek­kel. Az iskolai könyvtárakat mindinkább el kell látni szá­mottevő pedagógiai könyv- és folyóirat anyaggal. Egyre job­ban ki kell építeni a nevelők, tudományos intézetek, egye­temek külföldi kapcsolatait. II. A szakszervezet alapvető feladata a pedagógusok ideoló­giai, politikai, pedagógiai és szakmai fejlődésének állandó segítése. Ez a tevékenység az érdekvédelmi munkának is fontos része. A köznevelés minden dolgozójának eleget kell tennie a szocializmust építő társadalom követelmé­nyeinek. A szakszervezetnek dolgozó népünk és tagságunk iránti nagy kötelezettsége, hogy nevelőmunkájával elő­mozdítsa a pedagógusok világ­nézetének, politikai tisztán­látásának fejlesztését, bizto­sítsa, hogy ifjúságunk nevelői mindannyian a szocializmus építésének meggyőződéses hí­veivé váljanak és ebben a szel­lemben végezzék munkájukat. A szakszervezet egész tevé­kenységében vezető élv legyen a párt politikájának, szocia­lista építésünk célkitűzéseinek­­és feladatainak megvilágítása, népszerűsítése, s a pedagógu­sok mozgósítása ezek végre­hajtására. Minden pedagógus elett világossá kell tenni, hogy az oktató-nevelő munkának továbbra is a tudományos ma­terializmus, a marxizmus- leninizmus szellemében kell folynia. A marxista propaganda­­munka színvonalát emelni kell. Olyanná kell tenni a pedagó­gusok előtt, hogy igényeljék az objektív valóság összefüggé­seit feltáró tudománnyal való egyre mélyebb, behatóbb is­merkedést. A marxista-leni­­­­nista propagandamunkát úgy­­ kell végezni, hogy az közvet­­­­len segítséget adjon a peda­gógusoknak szaktárgyaik problémáinak megértéséhez, az ifjúság neveléséhez a tájé­kozódáshoz a társadalmi élet kérdéseiben. Törekedni kell arra, hogy a pedagógusok műséi nagyobb számban színvonalas, a mo­dern tudomány alapján álló szakmai képzésben, tovább­képzésben vehessenek részt, hogy rendszeres és fokozatos önművelésük is segítse mar­xista világnézetük formálódá­sát.­­ • A propagandamunka segít­sen a pedagógusoknak abban a felismerésben, hogy a szak­tárgyak eredményeinek to­­vábbfejesztése, új összefüg­gések, új törvényszerűségek feltárása a marxizmust mint tudományos világnézeteit má­zolják, fejlesztik, gazdagítják; ugyanakkor abban is, hogy a kutatás eredményessége min­denekelőtt a marxista dialek­tikus módszer elsajátításával van elválaszthatatlan össze­függésben. A szakszervezetnek lehető­séget kell teremtenie arra, hogy a pedagógusok szabadon vitas­sák meg a szakmájukkal kap­csolatos elvi és gyakorlati problémáikat. Gondoskodni kell arról, hogy színvonalas előadásában meg­emelhessék az őket legjobban érdeklő tu­dományos kérdéseket. A szak­szervezet a Központi Pedagó­gus Továbbképző Intézettel, valamint a Társadalom- és Természettud­omán­yi Ismeret­­terjesztő Társulattal együtt újra indítson előadássoroza­tokat városokban és körzetek­ben, kiválóan képzett előadók bevonásával. Gondoskodni kell arról is, hogy kitüntetett pe­dagógusok, a pedagógus- tudo­mány munkásai szakmai elő­­­adásokkal támogassák a gya­korlati munket, ösztönözzék a gyakorló pedagógusokat el­mélyültebb tevékenységre, a tudományos kutatás támoga­tására. Támogatni kell olyan to­vábbképzési rendszer kialakí­tását, mely nagymértékben a nevelők önkéntes részvétel­én alapul, s amely a legtöbb se­gítséget képes nyújtani a pe­dagógusok eszmei, politikai, szakmai fejlődéséhez; olyan továbbképzési anyag kidolgo­zását, melyben az ideológiai és szakmai problémák nem különülnek el egymástól. A propagandamunka egyik fontos feladata legyen a Szov­jetunió és a népi demokra­tikus országok köznevelési problémáinak, pedagógiai tu­dománya helyzetének, ered­ményeinek, kutatási területei­nek ismertetése. Szembe kell szállni azokkal a nézetekkel, melyek a szovjet pedagógia elvei és módszerei, általában az oktató-nevelő munka mar­xista-leninista világnézeti tartalma ellen irányulnak. A propagandamunka a való­ságnak megfelelően tárja fel a szocialista országok peda­gógiájának problémáit, ism­er­­tesse nagyszerű eredményeit, de ne hallgassa el nehézségeit, fogyatékosságait, küzdelmeit sem. Mindez segítsen abban, hogy a pedagógusok nagy többségében őszinte baráti érzelmek fejlődjenek a Szov­jetunió és a népi demokra­tikus országok pedagógusai iránt. Lássák erőfeszítéseiket, problémáikat, becsüljék ered­ményeiket. Meg kell ismertetni a pe­dagógusokat a nyugati orszá­gok haladó pedagógiai kuta­tásaival, problémáival. Tájé­koztatni kell a nevelőket a nemzetközi pedagógus-mozga­lom helyzetéről , a többi között a varsói pedagógus vi­lágkonferencia tevékenységé­ről, eredményeiről,­­ határoza­tairól. Az agitációs és propaganda­­munka tekintse fontos felada­tának, hogy rendszeres tájé­koztatással, előadásokkal, szervezett és kötetlen megbe­szélésekkel állandóan ébren­­tartsa a pedagógusok érdeklő­dését társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális életünk legfőbb problémái iránt. Se­gítse a pedagógusokat abban, hogy az érdeklődésen túl mi­nél nagyobb számban vegye­nek részt a társadalmi élet­ben, támogassák tágabb kör­nyezetük eszméi, politikai, kulturális fejlődését. Miséi nagyobb számban vesznek részt az élő társadalmi való­ság felmerülő problémáinak megoldásában, minél eredmé­nyesebben harcolnak a mun­kásosztály és a dolgozó pa­rasztság oldalán az új társa­dalom építésének minden­napos munkájában, annál gyorsabban és mélyebben győ­ződnek meg a marxizmus— leninizmus igazságainak tudo­mányos voltáról. Erősíteni kell a szakszerve­zeti életet, növelni az aktívák hálózatát, fokozni a tagság aktivitását. III. A kongresszus örömmel ál­lapítja meg, hogy az elmúlt időszakban emelkedett az ok­tatásügyi d­ol­gozók életszín­vonala. Kormányzatunk a szakszervezet javaslatára többször rendezte a pedagó­gusok fizetését, új ,jutalmazási tormákat vezetett be, a falusi nevelőknek földet kisz­ásított, visszaadta a félárú arcképes vasúti igazolványt stb. Szak­­szervezetünk saját erejéből is törekedett az oktatásügyi dol­gozók életkörülményeinek ja­vítására. Egyre több pedagó­­gus-gyermek üdül; megszer­veztük a turista- és családos üdültetést; egyre szélesedik a külföldi csereüdü­ltetési akció és ismét életre hívtuk a gaz­dag hagyományokkal rendel­kező Eötvös Alánét, v.VKijont a Pedagógusok Kölcsönös Se­gítő Takarékpénztárát. A kongresszus megállapítja, hogy az elért eredmények el­lenére a pedagógusok anyagi megbecsülése m­ég nem áll arányban munkájuk társadal­mi jelen­tőségével. Ez külö­nösképpen megmutatkozik a fizetésekben, a munkakörül­ményekben — elsősorban a lakáshelyzetben és a munka­idő mértékében. A kongresszus tudatában van annak, hogy az ellenfor­radalom kártevései miatt a következő években hatalmas erőfeszítéseket kell tennünk a jelenlegi életszínvonal meg­tartására, s ezért az a véle­ménye, hogy a hiányosságok megszüntetése alaposan kidol­gozott terv szerint fokozato­san történhet. A kongresszus az oktatásügyi dolgozók élet­és munkakörülményeinek to­vábbi javítására a következő feladatokat tűzi a Központi Vezetőség elé. A Pedagógusok Szakszerve­zete, támaszkodva a tagság véleményére, javaslataira, kö­vetkezetesen harcoljon olyan bérpolitika kialakítá­sáért, melyben megfelelően tükröző­dik az oktató-nevelő munka társadalmi­­jelentősége. Mi­előbb megoldandó feladat a túlóradíjaknak és egyéb kü­lönmunkák díjazásának az alapbérekhez arányosított ren­dezése és a felsőoktatási ok­tatószemélyzet bérének újbóli szabályozása. Minthogy tagságunk több­sége nődolgozó, a szakszerve­zet fordítson különös gondot a dolgozó nők élet- és munka­körülményeinek megkönnyítő­ Szakszervezetü­nk szerveze­tei — a Központi Vezetőségtől a szakszervezeti csoportokig — javítsák meg a dolgozók egészség- és munkavédelmi, társadalombiztosítási ellátásá­nak ellenőrzését. Elsősorban a helyi lehetőségek felhaszná­lásával segítsék az egészség­­ügyi problémák megoldását. Ebben a munkában építsék ki, illetőleg javítsák meg az együttműködést a Művelődés­­ügyi és Egészségügyi Minisz­térium helyi igazgatási szer­veivel, a társadalmi szerveze­tekkel, a munkavédelmi fel­ügyelőkkel. Felül kell vizsgálni az is­­kolaegészségü­gy javítására ki­adott rendelkezést, az iskolai kisegítő személyzet takarítási normáit. A Közegészségügyi Tudományos Intézet dolgoz­zon ki javaslatot a nevelők sajátos egészségügyi problé­máinak megoldására. Minthogy a pedagógusnak a lakása részben munkahelye is, állami erőből tovább kell növelni a pedagógus szolgálati lakások számát. Megengedhe­tetlen, hogy iskolák és tanter­mek épüljenek megfelelő szá­mú nevelői lakás építése, il­letve biztosítása nélkül. Foko­zottabban kell támogatni a pedagógusokat abban, hogy önerőből családi házat építse­nek. Ennek érdekében szük­séges, hogy a Művelődésügyi Minisztérium külön hitel­kerettel rendelkezzék.­­ El kell érni, hogy az okta- t tásügyi intézmények étkező­­helye a pedagógusok üzemi­­ konyhája legyen, s az étkezés­ben részt vevők egységes hoz­zájárulást kapjanak. Az okta­tásügyi dolgozók hiteligényei­nek jobb kielégítése érdeké­ben a szakszervezet tartalék­­alapjából támogassa az Or­szágos PKST-t. A szakszerve­zeti szervek fejtsenek ki szé­leskörű propagandát a taka­rékosság, az Országos PKST támogatása érdekében. A létszám és az anyagi le­hetőségek figyelembevételével kidolgozott terv alapján a Központi Vezetőség követke­zetesen szorgalmazza a peda­gógusok heti kötelező óra­számának fokozatos csökken­tését. Törekedjék a pedagó­gusok egységes évi, szabadá­g­­idej­é­nek megvalósítására. Rendszeresen ellenőrizni és segíteni kell az oktatásügyi dolgozók bérezésére, munka­feltételeire, munkavéd­elm", előírásaira stb. vonatkozó rendelkezések végrehajtását. Az óvodai nevelés továbbfej­lesztése érdekében a szrk- Szervezet küzdjön az óvodai dolgozók munkafeltételein­ek javításáért, első helyen a vi­déki óvodák önállóságának megvalósításáért. Különös gonddal foglalkozzon az álta­lános iskolai napközi otthonok nevelőinek problémáival. Fo­kozott segíts­éget kell nyújta­nia a pedagógus közös egyez­tető bizottságok munkájához. A szakszervezeti szervek tö­rő­dje­nek jobbat a nyug­­om­ba vonult pedagógusokkal. Fel kell számolni a nyugdíjrend­szer hiányosságait. Az eddiginél lényegesen na­gyobb összeget­ kell fordítani üdülőink felújítására. Anyagi lehetőségeinkhez képest új­­— elsősorban magaslati és bala­toni — üdülőházak építésével növelni kell a férőhelyek szá­mát, elsősorban a csalódás üdülés lehetőségeit bővítve. A tagság létszáméhoz viszo­nyítva a jelenlegi 3%-os gyer­­m­eküdülési keretet a három­éves tervben legalább 5%-ort kell felemelni. Az V. országos kü­ldöttközgyűlés felkéri a Mű­vel­ődésügyi Minisztéri Untot, nyújtson hathatós támogatást turistaüdülésünk fejlesztésé­hez erre kijelölt épületek biz­tosításával és ezeknek az épü­leteknek a felújítását"­­. A küldöttközgyűlés kéri a kor­mányt, segítse elő, hogy azok a volt pedagógus-üdülők, me­lyek nem a Szakszervezetek Országos Tanácsa, hanem más intézmények vagy hatóságok birtokában vannak, újból a szakszervezet kezelésébe kerül­jenek. A pedagógusok Eötvös Alapja tartja fontos fretudstá­­nak segélyezési alap létesíté­sét, gondoskodjék szakszerve­zetünk meglevő jóléti és szo­ciális intézményeinek gondo­zásáról, a szükségletnek és le­hetőségüknek megfelelően újak létrehozásáról. Fel kell építeni Budapesten a pedagó­gusok vendégotthonát. A ma­gányos nyugdíjas oktatásügyi dolgozók részére a Művelő­désügyi Minisztériummal kö­zösen újabb otthonokat kell létesíteni. Tovább kell fejlesz­teni az oktatásügyi dolgozók árva és félárva gyermekeinek otthonát, leteket kell szervezni. Mimiká­jukat kiadványokkal is r­end­szeresen kell segíteni. A választott vezetők beszá­molóját a tagság előtt rend­szeressé kell tenni. Az új Központi Vezetőség a következő év első felében dol­gozza ki a szakszervezet alap­szabályát és az­ ennek meg­felelő szervezeti és működési szabályzatot. A Központi Vezetőség úgy építse fel a központi appará­tust, hogy az a szakszervezet előtt álló feladatokat meg­­valósíthassa. Szervezetileg biztosítani kell, hogy a szakszervezet a tagság valamennyi rétegével foglal­kozzék. Ezért tovább kell fej­leszteni a már meglevő szak­mai tagozatokat, s ki kell ala­kítani területi működésüket is. Gondoskodni kell a szerve­zetté­g és a tagdíjfizetés to­vábbi javításáról. El kell érni, hogy valamennyi, oktatással foglalkozó intézmény szerve­zett dolgozói a Pedagógus Szakszervezethez tartozzanak. Nemzetközi kapcsolatainkat fel kell használnunk a tagság internacionalista szellemű ne­velésére. A szakszervezetnek nagy gondot kell fordítania nem­zetközi kapcsolatainak terv­szerű és re­nd­szeres kiépíté­sére, illetve ezeknek a kap­csolatoknak a kibővítésére. Ennek érdekében a szocialista országok pedagógus szakszer­­vezeteivel együttműködési szerződéseket kell kötni, s tö­rekedni kell arra, hogy nyu­gati szervezetekkel, elsősor­ban az osztrák, francia és an­gol pedagógus szervezettel is, rendszeres kapcsolatok léte­süljenek. • A nemzetközi szakszervezeti szövetség munkájában való tevékeny részvétel­lel arra kell törekedni, hogy ezzel elősegít­sük a IV. szakszervezeti világ­kongresszus célkitűzéseinek, az egész világ dolgozói egysé­ges akciójának megvalósítá­sát. A VI a«* vi iwoigÄiinai, a KCpi vészeti és más művészet pártok munkáját. A szakszervezet kult ■ munkájának fontos jel, hogy szakmai segítségei jón a pedagógusoknak aj­sági szervezetekben, val a felnőtt lakosság kö­zvégzett népmá­slási és poli­tikai munkájához. Tovább kell erősítő már meglevő kultúrát hát, hogy tevékenysé szélesebb területre is M.--t ijeszthessék. A vidéki g­­­gusofc llustuTáUji M.wa- nak elősegítése szervező térek fellendítése d­e szélesíteni kell a szaks­zet­ klubszobák hálózat. A szakszervezet K. Vezetősége dolgozzon ki tervet a falusi és t..nye­dagógusok kulturális igényei­nek hatékonyabb kielégítése érdekében. A kulturális munka támo­gatását célzó állami támoga­tást gazdaságosan és a kultu­rális munkában elért eredmé­nyek arányán kell szétosztani. El kell érni, hogy az állami támogatás mértéke arányban legyen azzal a munkával, amelyet a pedagógusok a szakszervezet keretei között a népművelés általános felada­tainak megoldása érdekében végeznek. A jövőben a sportra fordít­ható összegek jelentős részét a tömegsportra és ezen belül is az olyan sportágak fejlesz­tésére kell felhasználni, me­lyek köze­ állnak a pedagógu­sok érdeklődéséhez. Több tö­rődést igényelnek a vidéki sportcsoportok, és ennek anya­gi támogatásban is kifejezésre kell jutnia. 2 Pedagógusok Lapja IV. A szakszervezeti munka ha­tékonyságának alapvető esz­köze a tagság bizalmát élvező, szilárd szervezeti hálózat. A Központi Vezetőség gondos­kodjék arról, hogy összes szerveink erősítsék a kapcso­latot a párttal, az állami és társadalmi szervezetekkel. Bensőséges kapcsolatot kell kifejleszteni a testvérszakszer­­vezetekkel és a magyar szak­szervezeti mozgalom vezető szerveivel. Növelni kell az alsóbb ve­zető szervek hatáskörét és te­kintélyét. Ne hozhassanak döntést a pedagógusokat érin­tő ügyekben (­jutalmazás, át­helyezés, kinevezés stb.) a bi­zalmi, szakszervezeti bizott­ság, illetve járási, városi, ke­rületi, megyei szervezetek meghallgatása nélkül. Gon­doskodni kell a szakszervezet törvényben biztosított jogai­nak tiszteletben tartásáról. Hogy jogaikat gyakorolhassák, a szakszervezeti vezető szer­veknek és bizalmiaknak érte­niük kell a szakszervezeti munkához, ezért számukra rendszeres oktatást, érteket­ t. A szakszervezet kulturális munkájával is szolgálja a p­e­dagógusok politikai, világné­zeti, szakmai fejlődését. A szakszervezet kulturális mun­káját az szabja meg, hogy egyfelől törekedjék a peda­gógusok kulturális igényeinek kielégítésére, másfelől a peda­gógusokat a kulturális forra­dalom propagandistáivá ne­velje. E­nnek érdekében emel­ni kell a kulturális munka színvonalát mind tartalmi, mind pedig a szervezeti for­mák tekintetében. A kulturá­lis munka tartalmilag kerül­­jön közelebb a szakmai prob­lémákhoz, tükrözze jobban a pedagógusok speciális igényeit. Fejleszteni kell az ország- VI. A Központi Vezetőség dol­gozta ki a gazdálkodás új rendszerét, a feladatokra épí­tett költségvetés-készítést, és ezt már az 1998. évi eözárt­sági program készítésénél alkal­mazza. A költségvetés készítése és elbírálása során döntő szem­pont a tagság szociális, kultu­rális és sportigényeinek lehe­tő legjobb kielégítése legyen. Gondoskodjék a Központi Ve­zetőség arról, hogy ez az elv a költségvetés összeállításakor érvényre jusson. Valamennyi szervnél bizto­­sítani kell a legszigorúbb költ­ségvetés szerinti gazdálkodást, valamint a gazdálkodás teljes nyilvánosságát a költségvetés és a féléves beszámolók rend­szeres közzététele útján. Minden szinten ki kell épí­teni a társadalmi ellenőrzést. Az ellenőrzésnek ki kell ter­jednie a szakszervezeti va­gyontárgyak megőrzésének és kezelésének helyzetére is. Az új tagdíjfizetési osztályok Az utóbbi időben mind gyak­rabban merültek fel a tagság részéről olyan észrevételek, hogy a tagdíj fizetésénél a be­sorolási határok túlságosan szélesek, az egy tagdíj-kategó­riába tartozó szakszervezeti tagok fizetése között olykor több száz, sőt ezer forint kü­lönbség is volt. Valóban nem igazságos, hogy így egyesek in­dokolatlan előnyhöz jussanak, mások hátrányt szenvedjenek. Ezért a SZOT elnöksége 1058. január 1-vel a tagdíjfizetési osztályokat és a tagdíjtételeket megváltoztatta az alábbiak szerint: Az egyetemi és főiskolai hall­gatók havi 2.— Ft tagdíjat fi­zetnek. Azok a dolgozók, akik jogfenntartó® céljából tagjai a szakszervezetnek — például fi­zetésnélküli szabadságon le­vők stb. —, továbbá azok a nyugdíjasok, akik nyugdíjaz­tatásuk után is tagjai marad­tak a szakszervezetnek, havi 3.— Ft tagdíjat fizetnek. A havi tagdíj összegének megállapítása céljából — a ha­tározat szerint — a szakszer­vezetei tagokat évenként egy alkalommal a keresetüknek megfelelő tagdíjosztályba k£ il sorolni. A besorolásnál a bruttó keresetet (alapfizetés, pótlé­kok, mellékfoglalkozásként vagy második állásként rend­szeresen végzett munkák díja­zását) kell alapul venni. Szak­szervezetünkben az tagdíj beso­rolásokat az alapszervi költ­ségvetések elkészítésével egy­­időben január 20 és 25-e között kell lebonyolítani. I. — 600 5.— Ft II. 601— 900 7.— „ III. 901—1300 10.— ., IV. 1301—1100 13.— „ V. 1401—1600 15.— „ VI. 1601—1900 b­j­r- „ VII. 1901—2200 20.— „ VIII. 2301—2600 25.— „ IX. 2601—3000 28.— „ X. 3001—3600 35.— „ XI. 3601—4000 38.— „ XII. 4001— 50.— „ ÉRTESÍTJÜK kedves Olvasóinkat, hogy 11­58. évre ismét előfizethetnek lapunkra. Előfizetési díj: egész évre: 12 forint, fél évre: 6 forint. Az előfizetési díjakat — a múlt évvel ellentétben — a szakszervezet 26.276—VIII--MNB/50-es csekkszámlájára kér­jük befizetni. A csekket technikai okok miatt csak a követ­kező számhoz tudjuk mellékelni. Egyúttal értesítjük olvasóinkat, hogy lapunk hirdetése­ket (ádiáscsere, találkozók stb.) is felvesz. Díja szavanként 1,5 forint, a találkozóké 50 fill­ér.

Next