Pedagógusok Lapja, 1959 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1959-01-01 / 1. szám

ÉVI 220 MILLIÓ FORINT Január 1-től felemelt fizetést kapnak a pedagógusok Osztatlan örömmel fogadtuk Kádár János elvtárs választási beszédét, amelyben bejelen­tette, hogy — a népgazdasági helyzettől függően — 1959 ele­jén sor kerülhet az általános és középiskolai tanítók, taná­rok bérének felemelésére. Az­óta alig két hónap telt el, és az ígéret máris valóra vált: a béremelésre január 1-i ha­tállyal sor került. Mi sem ter­mészetesebb, mint az, hogy az óvodáktól a középiskolákig minden pedagógus élénk ér­Mindannyian emlékszünk még arra, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány a legsúlyosabb gazda­sági nehézségek közepette, 1957. április hó 1-vel rendezte az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógusainak bérét. Akkor évi 240 millió forintot biztosított a bérek fel­emelésére. Ez még nem oldotta meg az összes problémákat, de világosan láttuk, hogy hazánk vezetői mindent megtettek, amit erőnkhöz mérten meg­tehettek. Ismeretes, hogy a három­éves terv folyamán nem ke­rülhet sor bérrendezésekre. De adogandacártunk fontos fel­adata a megfelelő bérezési arányok kialakítása, a meg­levő elmaradások fokozatos megszüntetése. Ilyen elmara­dás mutatkozott a pedagógu­sok bérezésében is, ezért kor­mányzatunk minden más munkaterületet megelőzve — két éven belül immár másod­Az előkészítő munka első része befejeződött. Az utasítás­­tervezet — amelynek szerkesz­tésében szakszervezetünk is közreműködött — elkészült, és jelenleg az érdekelt szakmi­nisztériumok és szakszerveze­tek észrevételeinek összegyűj­tése és megvitatása folyik. A cél az, hogy minden pedagógus, akire a rendezés hatálya kiter­jed, 1959. január hó 1-től fel­emelt munkabérét visszamenő­leges hatállyal mielőbb meg­kapja. Az új utasítás alapelveiben és lényegében azonos az 1957- ben kiadott végrehajtási utasí­tással. Egységes szerkezetben jelenik meg, és tartalmazni fogja mindazokat a rendelke­zéseket, amelyek továbbra is érvényben maradnak. A ko­rábban különféle bértájékoz­tatókban megjelent általános jellegű állásfoglalások ugyan­csak szerepelnek az utasítás­­tervezetben. Az utasítás ha­tálya az eddigieken kívül ki­terjed a népművelési, tanul­mányi és ifjúságvédelmi fel­ügyelőkre is. Sok vita végére tesz pontot azzal, hogy a be­sorolás feltételeit azokra a pe­dagógusokra is kiterjeszti, akiknek az alkalmazása meg­határozott időre (2—3 hónap stb.) szól. A bérezés alapja to­vábbra is a képesítés, a munka­­viszonyban töltött idő, a terü­leti csoport és a betöltött mun­kakör. A pedagógusok alap­fizetése a jövőben is a törzs­­fizetésből — ez új fogalom, táb­lázat szerinti munkabért je­lent —, a vezetői és működési pótlékból áll, melyhez eseten­ként egyéb pótlékok is járul­nak. Az alapbérekre fordítható 15,5 millió forintból emelik a törzsfizetéseket, valamint a kormány határozatának meg­felelően külön pótlékban ré­szesítik a mérnök-tanárokat. A végrehajtás költségkihatás é­deklődéssel kíséri a végrehaj­tás munkáját és amint az ilyenkor lenni szokott, a leg­különfélébb találgatások, »biz­tos forrásból« származó hírek látnak napvilágot. Szakszer­vezetünknek elsőrendű fel­adata, hogy időben és meg­felelően tájékoztassa tagságát a bérrendezésről, egyértel­műen választ adjon a vitás kérdésekre, s megcáfoljon min­den alaptalan, túlzó és zavart­­keltő híresztelést, szer­t szükségesnek tartotta a pedagógusok bérének fel­emelését, s az alsó- és közép­fokú oktatási intézmények pe­dagógusainak béremelésére havi 18,3 millió forintot, vagy­is évi 220 millió forintot biz­tosított. Szakszervezetünk évek óta alapos és tervszerű munkával segítette az állami szervek, elsősorban a Művelődésügyi Minisztérium bérpolitikai munkáját. A szakszervezeti tisztségviselők személyes ta­pasztalatai, valamint a tagság levelei, jelzései alapján a szak­­szervezet jól ismeri mindazo­kat a kérdéseket, amelyeknek megoldása feltétlenül szüksé­ges. Már korábban, de az 1957 évi bérrendezés során, majd az 1957 decemberi V. küldött­­közgyűlésen leszögezte — az addigi intézkedések jelentősé­gének elismerése mellett , hogy a pedagógusok bérszintje még mindig nem kielégítő a más munkaterületeken dolgozó hasonló végzettségű szakember Az új utasítás­ nak pontos megállapítása cél­jából néhány napon belül sor kerül a próba-besorolásokra a cikkünkhöz mellékelt tábláza­ton látható tervezet szerint. Bár az előzetes számítások megközelítően pontosak vol­tak, a próba-besorolás eredmé­nyétől függően sor kerülhet a táblázat bértételeinek kisebb jelentőségű módosítására is. Amint a bértételekből kitűnik, az I. korcsoportban a tényle­ges béremelés 50—60 forint. Ebben a korcsoportban, mely­nek bértételei egyébként meg­felelnek a népgazdaság egyéb területein azonos képesítéssel dolgozók kezdő bérének, a pe­dagógusok legfeljebb másfél évet töltenek. Viszont a II. korcsoportba lépő pedagógus bére az I. korcsoporthoz képest ■ek béréhez viszonyítva. Az alapbéreken kívül különösen nagy volt az elmaradás a túl­­óradíjakban. Éppen ezért táv­lati terveket dolgoztunk ki a gyakorló pedagógusok széles­körű bevonásával, és munkán­kat e tervek megvalósítására összpontosítottuk. A szakszer­vezet a Művelődésügyi Minisz­tériummal, az illetékes szak­minisztériumokkal, valamint a SZOT-tal együtt mérlegelte a lehetőségeket, és korábbi ter­vek figyelembevételével készí­tette el a javaslatokat. Ennek alapján hozott határozatot a kormány, amely szerint az en­gedélyezett havi 18,3 millió fo­rintot az alábbi felosztásban lehet felhasználni: 15,5 millió forintot az alap­bérek (törzsfizetések) emelé­sére, 1,7 millió forintot az óra­díjak rendezésére, 0,3 millió forintot a tanácsok oktatási szakirányítást végző dolgozói­nak jutalmazására, illetve a tanulmányi felügyelők bérezé­sére, 0,8 millió forintot az álta­lános iskolai napközis pedagó­gusok óraszám-csökkentésére és pótlására, valamint a ne­velőotthoni nevelők többlet­­munkájának csökkentésére, illetve díjazására. Ez a béremelés e mintegy 82 000 pedagóg­us részére átlag­ban 13,6 százalékos, 189 forin­tos alapbér-, illetve átlagbér­emelést biztosít. A végzettség­től függően az óvónők átlago­san 152­ forint, a tanítók 176 fo­rint, a főiskolai végzettségű ta­nárok 186 forint és az egyetemi végzettségű tanárok 203 forint átlagbéremelést kapnak. 150—200 forinttal emelkedik, az eddigi 70—80 forinttal szem­ben. A rendelkezésre álló bér­alap — figyelembe véve az egyes korcsoportokban elhe­lyezkedő pedagógusok létszá­mát — nem adott módot arra, hogy a korcsoportok közötti magas különbséget tovább vi­gyük, ezért ez fokozatosan csökken 80, 70, illetve 60 fo­rintra. Mindebből kitűnik, hogy a régi és az új bértételek közötti különbség a magasabb korcsoportban levő pedagógus­nak jelent némi előnyt, az egyes korcsoportok közötti kü­lönbség pedig a kezdők, illetve a fiatalabb korosztályok ré­szére kedvezőbb. A táblázat egyébként az »A« területi cso­port szerinti munkabéreket mintát,­ a »Be­rület bértételei 106, a »C« te­­r­­ület bértételei pedig 200 fo­­­­rinttal magasabbak. Az eddigi­­ területi besorolások továbbra­­ is érvényben maradnak. A miniszteri utasítás — mi­­ll­yel az alapbérek közül csak­­ a törzsfizetések emelkednek­­ (mert erre van béralap) — a­­ képesítések elbírálásában lé-­­­nyeges változást nem hoz. Nem­­ kerülhet például sor a polgári­­ iskolai tanárok egyetemi be-­­­sorolására, illetve egyéb képe- e­sítések elismerésére. A külföl­dön szerzett oklevelek hono­­o­sításáról viszont intézkedik és­­ határidőt szab az utasítás. A rendkívüli feljebbsorolás­­ feltételei megváltoznak. Az ed-­­­diginél lényegesen több peda­­­­gógus részesíthető rendkívüli feljebbsorolásban, általában­­ egy korcsoporttal, kiemelkedő­­ munka jutalmazásául eseten­­­­ként két korcsoporttal is. 1959-­­ ben azonban előreláthatólag­­ nem lesznek rendkívüli fel­­­­jebbsorolások, mert az erre­­ fordítható összeget csaknem egészében felhasználjuk az alapbérek emelésére. Az uta­sítás egyébként erre vonatko­zóan csak alapelveket tartal­maz, a végrehajtást majd kü­lön rendelkezés szabályozza részletesen. Alapbér jellegű pótlékként két új pótlék jelentkezik. Az egyik a mérnök-tanárok ré­szére fizethető mérnöki pótlék, melynek összege a tervezet szerint 400 forintig terjedhet. A pótlék összegét —­ a 200 fo­rintos átlag megtartásával — a kinevező hatóság állapítja meg. A mérnöki pótlék beve­zetése a technikumok mérnök­tanár ellátottságát kívánja megjavítani. Ugyancsak új az általános iskolai napközis pót­lék, ennek összege egységesen 140 forint. Bevezetése a nap­közis munka megbecsülését hi­vatott szolgálni. Itt kell meg­említeni, hogy a határozat az általános iskolai napközi ott­hon vezetőinek kötelező óra­számát a jelenlegi heti 30-ról 25-re csökkentette. Ugyan­akkor a nevelőotthoni nevelők heti 48 órás munkaidején belül heti 36 órában határozta meg a gyermekekkel való közvet­len foglalkozási időt. A mun­kaidőcsökkentés a végrehajtási utasítás megjelenése után lép hatályba, gyakorlati lebonyo­lítását külön rendelkezéssel szabályozzák. A diákotthonok­ban és iparitanuló-otthonok­­ban a munkaidő változatlan marad, de a jelenlegi 100 fo­rintos pótlék 200 forintra emel­kedik. A nevelőotthoni és a napközis nevelők pótlékának bevezetése és a munkaidőcsök­kentés korábbi külön előter­jesztés alapján történt. A nem alapbérjellegű pótlé­kok közül az étkeztetés szerve­zéséért járó díjat a több tanerős óvodák óvónői is megkapják.. A két vagy több napközi ott­hont ellátó általános iskolai napközis konyhákat a jövőben egy tanulócsoportként be lehet számítani az igazgató vezetői pótlékának megállapításakor. A tiszteletdíjak közül a diák­otthonokban, a nevelőottho­nokban, valamint az ipari­­tanuló-otthonokban működő mellékhivatású nevelők díja emelkedik 360 f­orintról 500 forintra. Az óradíjak rendezésére a határozat 1,7 millió forintot biztosított. Ez az összeg azon­ban korántsem elegendő arra, hogy minden kérdést megold­jon. Elsősorban a legalacso­nyabb óradíjak (5,—, 6,—, 7,20, 9,60) emelését kell biztosítani, és a rendelkezésre álló összeg­től függően lehet emelni egyes magasabb középiskolai, eset­leg egyetemi óradíjakat. Ezért az óradíjak 10—30 százalékkal emelkednek — úgy, hogy az alacsonyabb óradíjakra jut a nagyobb százalék. Az iskolai Bizonyára sokan — gazda­sági, adminisztratív és kisegítő munkakörben dolgozók — fel­vetik majd, hogy miért marad­tak ki a bérrendezésből. Vi­lágos, őszinte szóval meg kell magyarázni, hogy egyszerre nem juthat mindenre. Szak­­szervezetünk, de a miniszté­riumok is jól ismerik problé­máikat. Meg lehetnek győződ­ve­­ arról, hogy amint arra a népgazdaság helyzete lehető­séget ad, az ő jelenlegi bérük felemelésére is sor kerül. Ad­dig is keressük a lehetőséget arra, hogy évenként bizonyos béralap biztosításával egyes dolgozók legalább kisebb mér­tékű béremelésben részesül­hessenek. Ezt szolgálja az az intézkedés is, hogy január óradíjakkal együtt emelked­nek a tanfolyami (dolgozók is­kolája, szakmunkás tanfolyam stb.) óradíjak is. Végül, de nem utolsó sorban kell beszélnünk az oktatási munkát irányító pedagógusok béremeléséről, illetve jutalma­zásáról. Régi sérelmet old meg a járási és városi tanul­mányi felügyelők átvétele is­kolai létszámba és besorolásuk a pedagógus bérrendszer sze­rint. A tervezet szerint a ta­nulmányi felügyelők a képesí­tésük és szolgálati idejük sze­rinti törzsfizetésen kívül havi 500—600—700 forint összegű pótlékban részesülnek, mely­nek megállapításában kifeje­zésre juthat a kiváló vagy ne­hezebb munka jutalmazása. Az oktatási és művelődésügyi osz­tályokon dolgozó pedagógusok a jelenlegi besorolás szerinti bérükön felül részesülnek köz­ponti elosztású jutalomban az erre vonatkozó külön utasítás szerint. Nincs lehetőség arra, hogy minden kisebb jelentőségű változást felsoroljunk, mely esetenként egy egy pedagógust érint. Az utasítás szerkesztői­nek az volt a törekvésük, hogy érthetőbbé, világosabbá tegyék az utasítást. 1-től az alapbér egy százalé­kát fel lehet használni rend­kívüli fel­jebbsorolásra ezekben a munkakörökben is. Sajnos, akadnak egyes, ma­gukról megfeledkezett embe­rek — közöttük pedagógusok is—, akik követelődznek, sőt demagóg hangon fenyegetőz­nek, ha az ő jogos vagy leg­többször csak jogosnak vélt sérelmük nem nyer orvoslást. Ilyenek a bérrendezés során is jelentkeztek. Mindenkinek a véleményét meg kell hallgatni, s szükség esetén vitázni vele. De határozottan fel kell lépni minden olyan megnyilvánulás ellen, ami sérti az oktatásügyi dolgozók, az összpedagógusok érdekeik Két éven belül másodszor * 4 zárójdba levő szám a régi év­as és fizetés közötti különbözet Akikbe most n­em kerül sor... Felada­taink a besorolás végrehajtásában Szakszervezetünknek nem­csak az előkészítésből, hanem a végrehajtásból is ki kell vennie a részét. Az elkövet­kezendő hetekben a megyei és járási tisztségviselőkre sok munka vár a besorolás pontos és gyors lebonyolításában. Az utasítást figyelmesen tanulmá­nyozzák át, és különösen ügyeljenek már most, a próba­besorolás idején a pénzügyi ki­hatások pontos ellenőrzésére. El kell érni, hogy a besorolá­sok az utasításban közölt ha­táridőkre megtörténjenek. A besorolások ellen a Mun­ka Törvénykönyve rendelkezé­seinek megfelelően 60 napon belül lehet fellebbezni az ille­tékes járási pedagógus közös egyeztető bizottsághoz. A leg­utóbbi besorolásoknál több esetben előfordult, hogy a pe­dagógusok későn vették észre a hibákat, s már nem volt le­hetőség azok orvoslására. Ala­pos, körültekintő munkával le­hetőleg elejét kell venni a hi­báknak. Ha mégis sor kerülne panaszok benyújtására, az egyeztető bizottságoknak azor­kát nyolc napon belül le kell tárgyalniuk, és ha a panasz jo­gos, intézkedniük kell a rende­let hatálybalépésétől járó ma­gasabb bérek kifizetéséről. Bizalmi tanfolyamok A legutóbbi alapszervi vá­lasztásokon megválasztott bi­zalmiak és szakszervezeti bi­zottsági elnökök oktatása az egész országban megkezdő­dött, és sok megyében már be is fejeződött. Győr-Sopron és Bács megyé­ben rögtön a választások után járásonként megszervez­ték a bizalmi tanfolyamokat. Bács megyében ebbe bevonták az igazgatókat is. Hajdú me­gyében az egész megye bizal­mijai és sz. b. elnökei egybe­gyűltek, és a megyei reszort­­felelősök előadásából ismer­ték meg a különböző reszort­­kerületeken végzendő feladata­­kat. Vas megyében a megyei bizottság tagjai kaptak meg­bízást egy-egy tanfolyam leve­zetésére, és az előadás meg­tartására. A megyei oktatási osztályok nagy segítséget adnak a bizal­mi tanfolyamok munkájához, és nem egy helyen — például Veszprémben — a megyei ok­tatási osztály vezetője is elő­adást tart a tanfolyamon. A megyei szakszervezeti bi­zottságok a bizalmi tanfolya­mok jó megszervezésével, az előadások alapos kidolgozásá­val sok segítséget adnak az alapszervi vezetőségeknek

Next