Pedagógusok Lapja, 1964 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1964-01-08 / 1. szám

Wellőr. A Körúton, valahol az Emke és a Nyugati között egyszer csak meg­szólalt egy papírduda. Bá­tortalanul hallatta reked­tes hangját, és türelmetle­nül várta, kap-e választ. És kapott. Egyet, kettőt, huszonnyolcat, százhat­va­­nat, ezerötszázat... Hirte­len nekieredt egy kis tu­­tulás-patak, hogy hama­rosan hömpölygéssé vál­jék, és végigáradjon a két­milliós város bulvárján. A pesti emberek búcsúztat­ták az ezerkilencszázhat­­vanharmadik esztendőt. Búcsúztatták: asztallal, bor­ral, cipóval, csókkal, dal­lal... S még annyi min­dennel, hogy végig lehetne mondani az ábécét egészen addig: vigassággal, zenével, zsákbamacskával. Éjfélkor pedig összecsen­dültek a poharak a jól fű­tött szobákban, szépen dí­szített szórakozóhelyeken, és fölhangzott a hagyomá­nyos köszöntés: Boldog új évet! És abban a pillanat­ban mindenki gondolt va­lamire. Arra, mi is jelente­né számára a­­ boldog új évet. Érdekes lenne meg­kérdezni — mondjuk — ezer embert, különféle ko­­rúakat és foglalkozásúakat, s fölsorolni a válaszokat. De minthogy erre nincs le­hetőség, lássuk, mi minden­re gondolhatnak a pedagó­gusok, amikor átlépik az új esztendő küszöbét. A sebtiben megejtett közvé­leménykutatás alapján a pedagógusok szíve akkor repesne az örömtől, ha 1964-ben minden tanít­ványuk, minden alkalom­mal, minden leckéjét hiba nélkül készítené el, s a mennybéli angyalokat ve­lük lehetne helyettesíteni; ha egyetlen »mamájuk« és »papájuk« sem akadna, aki rendíthetetlen abban a meggyőződésében, hogy fi­acskája vagy leánykája egy inkognito Shakespeare- Sappho, vagy latens Ein­­stein-Madame Curie, csak az »áldottjó« pedagógus is­meri félre, nyugtalanítja miatta az összes fölmenő­­ket, holmi sirámokkal, in­tőkkel, rossz jegyekkel; ha elkészülne a »Szülők és pedagógusok társalgási zsebkönyve — ezer disz­­tingvált fordulattal■» című hézagpótló nevelési kiad­vány; ha jelentősen csökkenne azoknak az igazgatóknak a száma, akik abban látják fő feladatukat, hogy maka­csul megkövetelik olyan ér­tekezletek megtartását, olyan jegyzőkönyvek elké­szítését, olyan jelentések megírását, melyeket a mi­niszter már tavalyelőtt el­törölt; ha az építőipari vállalatok jövőre nem a szeptember 1- től június 10-ig tartó idő­szakra ütemeznék be az is­kolák tatarozását; s végezetül, de nem utolsó­sorban, ha a diákok állító­lag eredményes »tanköny­­vön­ alvás« módszerét a pe­dagógusok is alkalmazhat­nák, s ily módon mindnyá­jan könnyűszerrel elsajá­títhatnák a Nevelési Ter­vet. Nemde, kedves pedagó­gus társaim, ezekre és ilye­nekre gondoltunk szilvesz­teri jókedvünkben?! S ha jönnek az új esztendő régi hétköznapjai? Akkor is a pedagógus örök derűjével küszködünk a mindig hun­cut gyerekekkel, a mindig elfogult szülővel és a l­isa­­többi-x-vel. Morvay István ar népművelési mozgalom és a pedagógusok A MAGYAR NÉPMŰVELÉ­SI MOZGALOM az utóbbi hat év alatt különösen jelentős eredményeket ért el. Létrejött az egységes megyei, járási (vá­rosi) falusi népművelési otthon hálózat. Megalakultak és egyes helyeken már eredményes munkát végeznek a megyei népművelési tanácsadók mel­lett dolgozó szakbizottságok. A művelődési otthonok társadal­mi vezetőségei az aktívák újabb nagy csoportjaival sze­rettették meg a népművelési munkát. Jelentős mértékben nőtt a népművelési mozgalom társadalmi és anyagi bázisa. Kormányzatunk évről évre egyre több támogatásban része­síti a mozgalmat — hogy csak egy adatot említsünk: az el­múlt három év alatt átlagban 150—170 új művelődési otthon épült mintegy 300—350 millió forint értékben. A népművelési tevékenység számos új formát alakított ki. Így például jelentős mérték­ben megn­őtt az ismeretterjesz­tő előadások száma, és emelke­dett színvonaluk. Megerősöd­tek és országosan elterjedtek a munkás- és termelőszövetkeze­­ti akadémiák, rohamos gyorsa­­sággal épül ki az egyik leg­eredményesebbnek látszó nép­művelési forma, a klub. Végül, ha még nem is a kívánatos mértékben, de megnőtt a nép­művelési tevékenység társadal­mi elismerése, megbecsülése. HA AZT VIZSGÁLJUK, hogy milyen okoknak, milyen erők tevékenységének köszön­hetjük az elért eredményeket, talán legelsősorban kell említe­nünk a pedagógusok nagysze­rű munkáját, amely sikereink egyik döntő tényezője volt. Vá­rosi és falusi pedagógusok tíz­ezrei dolgoztak és dolgoznak — a legtöbben társadalmi munkában — a népművelés különböző területein, és túlzás nélkül állíthatjuk: ők alkotják a mozgalom törzsgárdáját. E téren­­végzett munkájuk érté­két bizonyítja az is, hogy a ki­emelkedő népművelési teljesít­ményekért adományozott ki­tüntetések nagyobb részét évek óta pedagógusok kapják. Az elmúlt években lénye­ges változáson ment keresztül a népművelési szemlélet. Pár­tunk VIII. kongresszusának idevonatkozó határozatai és a népművelési irányelvek megszabják az előttünk álló fő feladatokat: az általános és szakmai műveltség elmaradott­ságának gyors ütemű felszá­molását, a közösség szocialista gondolkodásának céltudatosabb fejlesztését, a demokratizmus erősítését a művelődési moz­galomban. A FELADATOK MEGOL­DÁSA a népművelési munka bizonyos szerkezeti átalakítását és a termelést közvetlenül se­gítő népművelési formák nagy­arányú fejlesztését követeli. A tudományos ismeretterjesztés mellett elsősorban a mezőgaz­dasági és a műszaki termé­szettudományos szakkörök szé­les hálózatát kell megteremte­nünk. A népművelésben jelenleg aktívan tevékenykedő pedagó­gusok nagyobb része a humán és a művészeti képesítésűek közül kerül ki, míg a termé­szettudományos és műszaki képzettségű szaktanároknak eddig csak csekély töredéke kapcsolódott be a népművelés­be. Nyilvánvaló, hogy a termé­szettudományos és műszaki szakkörök széles hálózatának kiépítése szakképzett és emel­lett pedagógiai ismeretekkel rendelkező szakkörvezetők ezreit követeli. Különösen fontos feladat tehát napjaink­,­ban, hogy az általános isko­lák felső tagozatainak szakta­nárait, a gimnáziumok és szak­­középiskolák földrajz-, kémia-, matematika-, fizika-, biológia­szakos pedagógusait, valamint a műszaki és mezőgazdasági tárgyakat oktató szakembere­ket a népművelési munkába bevonjuk. A jelenleg működő szakkö­rök számszerű és minőségi to­vábbfejlesztésének, munkájuk megjavításának legfőbb akadá­lya a képzett szakkörvezetők hiánya. A tárgyi feltételek részben adottak, hiszen az üzemi, városi, falusi művelő­dési otthonok szívesen adnak helyet a szakköröknek. A szak­körvezetők tiszteletdíját ren­delet szabályozza, és az e célra előirányzott összeg a művelő­dési házak költségvetésében évről évre emelkedik. A Föld­művelésügyi Minisztérium je­lenleg minden működő mező­gazdasági szakkörnek évi 3600 Ft támogatást nyújt. Az ipari és mezőgazdasági üzemek gaz­dasági vezetősége és szakszer­vezeti bizottságai az esetek nagy többségében minden mó­don támogatják a szakköröket, mert bebizonyosodott: a jó szakkörök kedvező hatást gya­korolnak a­ szakköri tagok ter­melő munkájára. Emellett eredményesen segítik az üzemben folyó alsó- és közép­fokú szakoktatást is. Az iparnak és mezőgazda­ságnak a következő tíz évben a jelenleginél kétszer vagy háromszor több mérnökön és technikuson kívül legalább félmillió szakmunkásra lesz szüksége. Az elkövetkező 10— 15 esztendőben a népművelé­si mozgalomra a felnőttokta­tás és szakemberképzés állami formáinak kiegészítése, telje­sebbé tétele vár. Ahhoz, hogy a mozgalom eleget tehessen ennek, elengedhetetlenül szük­séges, hogy a természettudo­mányos és műszaki képzettsé­gű pedagógusok minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a népművelésbe. Kaszanitzky Ferenc a Népművelési Intézet osztályvezetője Véli ragyogás Marsovsz­ky Endre felvétele. Bizalmi tanácskozáson Baranyában Ezer meg ezer bizalmi, szak­­szervezeti titkár hagyományos téli szüneti programja: a bi­zalmi­ tanfolyam. Legtöbb me­gye január első napjaiban rendezte meg ezt a munkaér­tekezletet. Baranya, Heves és Vas megye azonban a korábbi évekhez hasonlóan, még de­cember végén sort kerített a tanfolyamra. Alább a bara­nyaiak tanácskozásáról számo­lunk be — néhány részvevő megszólaltatásával. Elöljáróban annyit, hogy az idei tanácskozások napirend­jén — Baranyában, de másutt is — ugyancsak időszerű kér­dések szerepeltek: Nevelési Terv, tantestületi egység, az iskolavezetés demokratizmusa a bizalmi és a többi szakszer­vezeti tisztségviselő konkrét feladatai... Ilyen, az élet sű­rűjéből kiragadott problé­mákról szóltak a­ vitaindító előadások, és a hozzászólások Nem csoda, ha mindvégig jó hangulat, gördülékenység és a bizalmiak tevékeny részvétele jellemezte a pécsi tanfolya­mot. S most lássunk néhány véleményt! Megkérdeztük Bodó Lászlót a sZaRSKe­tTieZet megye bizott­ságának titkárát, milyen cé­lokat tűztek a tanácskozások elé? Mit akartunk? — A fő cél természetesen az volt, hogy közösen meghatá­rozzuk a megye szakszerveze­ti munkájához a legközvetle­nebb, majd a távolabbi fel­adatokat. Nekem —, mint kez­dő szakszervezeti funkcioná­riusnak — a tanácskozás jó alkalom volt arra is, hogy megismerkedjem a megye és Pécs város szak­szervezeti ak­tivistáival.­­ Évente ez a tanácskozás a legjobb, és szinte kizáróla­gos alkalom arra, hogy köz­vetlen eszmecserét folytathas­sunk, hogy megvitathassuk azokat a problémákat, amelyek a következő időszakban leg­erőteljesebben foglalkoztatják szakszervezeti szerveinket. Az előbbieket figyelembe véve, a tanácskozással növelni kíván­tuk azoknak a tantestületek­nek a számát, ahol a szak­­szervezeti bizottságok tényle­gesen betöltik hivatásukat, egyre nagyobb figyelmet szen­telnek a felsőbb vezető szer­vek határozatainak megisme­résére és végrehajtásuk se­gítésére, ellenőrzésére, s mind­ehhez rendelkeznek a sajátos mozgalmi munkamódszerekkel. Mi a véleményük a tanács­kozáson résztvevő alapszervi titkároknak, bizalmiaknak, já­rási titkároknak? Négy vélemény Buzássy Lászlóné bizalmi, Bikái. Sok energiánkat őröl­te fel a Nevelési Terv körül még mindig meglevő bizony­talanság. A miniszteri utasí­tás ellenére sok, egy ástól el­térő vélemény élt a nevelőtes­tületek között, sőt, az egyes testületeken belül is. Nos, úgy érzem, hogy világos válaszokat kaptunk, s egyúttal megerősí­tést is az eddig végzett mun­kánkhoz. Horváth Jánosné, Lásd, kör­zeti iskola: Jóhírű iskola a miénk, értünk el eredménye­ket a Nevelési Terv megisme­résében, sőt, az alkalmazásá­ban is. De mintha ez a mun­ka az utóbbi időben lankadt volna. Most megerősítést kap­tam ahhoz, hogy meg kell va­lósítanunk eredeti elképzelé­seinket. A munkavédelem te­rületén is vannak bokros teendőink. A szemléket még csak megtartottuk, a kivitele­zésben azonban serényebbek lehettünk volna. Nagyon tet­szett a tanácskozás megszer­vezése, ebből is tanultam. Kü­lön köszönöm a megyei bizott­ságnak, hogy színvonalas szó­rakoztatásunkról is gondosko­dott. Rácz Sándor, városi bizott­ság titkára, Komló: Nem könnyű a szünidőt megrövidí­teni, mégis szívesen vettem részt az értekezleten, mert mindennapi munkámhoz adott hasznos segítséget. Nagy je­lentőséget tulajdonítok annak, hogy a megyei pártbizottság első titkára tartott politik­ai tájékoztatót is, ebben is a munkánk iránti megbecsülés jutott kifejezésre. Az elhang­zott előadások a naponta je­lentkező problémáinkhoz nyúj­tottak segítséget. Sokat vitáz­tunk például arról, hogy az iskola technikai dolgozói igénybe vehetik-e az üzemi étkeztetést. Az érdekvédelmi kérdések között erre is választ kaptunk: a rendelet oktatás­ügyi dolgozókról beszél, tehát nem tesz különbséget nevelő és egyéb iskolai alkalmazott között. Rádöbbentem, hogy egy eléggé világos rendelet mennyire megváltozhat, mó­dosulhat a végrehajtás során. Kántor Károlyné, stb.-titkár, Pécs, Vasas I.: Nagyon sokat vártam a tanácskozástól, hi­szen kezdő funkcionárius va­gyok. Sok tisztázatlan kérdés volt előttem, szinte járhatat­lannak láttam az utat. A Nő­­nevelési Terv is sokat foglal­koztatott, hiszen a feladat új­szerű, nem beszélve a megol­dásáról, s a kapott utasítások is gyakran ellentmondóak voltak. A nevelőtestületek éle­tének sokrétűsége ugyancsak számtalan problémát vet fel. Ezek megoldásához vártam vezérfonalat. És mit kaptam? Kétségtelen: egy ilyen tanács­kozás nem adhat választ min­den kérdésre. De a legfonto­sabb dolgokat, úgy érzem, most már világosan látom, és­­ ennek alapján a részletek megértése is könnyebb lesz. Ellesett mordd­ok­ ­ végül még néhány, a szü­netekben elhangzott és ellesett vélemény: — Nagyon kellett egy kis tájékoztató a nőmunkáról, hi­szen testületeink zöme pedagó­gusnő. A Pedagógusok Lap­ja is többet foglalkozhatna ezzel. Néhány férfi kartárs. Most a nőmunkáról lesz szó! No mi megyünk, megiszunk egy feke­tét. — Ha nagyon sok újat nem is hallottunk, a lényegest el­választották a másodrendűtől, rendszereztek, rámutattak a dolgok kapcsolataira.­­ Precízebb, részletesebb jogszabályismertető kellett volna. Közölni kellett volna a jogszabály számát, a közlöny dátumát, hogy a bizalmiak is tanulmányozhassák, hivatkoz­hassanak rá. — Jobb lett volna a nyáron tartani a tanfolyamot, amikor a közlekedési nehézségek miatt nem maradtak volna el töb­ben. — Sok, jó módszert hallot­tunk. A tapasztalatcsere-jelle­get erősíteni kellett volna, hogy még több hasznos, célra­vezető módszer álljon a bizal­mi rendelkezésére. A bíráló megjegyzések — részben­­— helytállók, de he­lyesebb lett volna ezeket a ta­nácskozáson szóvá tenni. Ez nem ünneprontás lett volna, ellenkezőleg: eszköz az igények alaposabb megismerésére és természetesen kielégítésére. A tanácskozás sikeréhez nem kis mértékben járult hozzá az is, hogy a rendező szervek kö­rültekintően gondoskodtak a külső feltételekről. Kellemesen fűtött terem, barátságos, ké­nyelmes elszállásolás, ízletes koszt és nem utolsósorban a Pécsi Nemzeti Színház színvo­nalas Éjjeli menedékhely elő­adása biztosította a kulturált, kellemes légkört. D. K. A tisztelet és szeretet jegyében A József Attila gimnázium dísztermében műsoros estet rendezett a szakszervezet XI. kerületi bizottsága. Zeneszá­mok, prózai részletek egyaránt előadásra kerültek a sikeres műsor alkalmával, amelyet a nyugalomba vonult idős peda­gógusok tiszteletére mutattak be a diákok és a nevelők. Az ünnepi alkalomból díszes kivitelű oklevelet nyújtottak át a szakma veteránjainak, ami kimondhatatlanul jóleső érzést váltott ki belőlünk. A törődés, a gondoskodás, a szeretet­­lá­totta át a rendezők minden tö­rekvését, amelyért ezúttal mindannyiunk nevében szeret­nék köszönetet mondani. Amigó Rezsőné nyugdíjas nevelő

Next