Pedagógusok Lapja, 1964 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1964-01-08 / 1. szám
Qamtead cím esedékes December 22-én, a délutáni órákban csengett a telefon M. Z., az egyik budapesti kerület bérfelelőse jelentkezett Mint egyeztető bizottsági tag kért tanácsot. Seres Jánosné tanítónőnek még 1963. január 1-ével magasabb fizetést kellett volna kapnia, de a gondnokság elfelejtette őt feljebbsorolni. A pedagógus erre a tévedésre csak most jött rá, és kérte elmaradt bérkülönbözetét. A gondnokság azonban csak két hónapra visszamenőleg hajlandó kifizetni. Vajon jár-e részére az egész évi fizetési különbözet? Nyilvánvaló, hogy jár, mert a pedagógusok bérezéséről szóló 10/1959. (M.K.5.) M.M. számú utasítás 15. §-a előírja, hogy a pedagógusok az egyes korcsoportokban megkívánt idő eltöltése után — külön besorolás nélkül — a következő magasabb korcsoportba lépnek. Az egyes korcsoportokban előírt várakozási idő betöltését követő év első napjától az arra illetékes szerv hivatalból köteles a magasabb illetményt számfejteni. Tehát a mulasztás a gondnokságot terheli, s nincs joga a pedagógust anyagilag megrövidíteni. Íme, egy példa a sok közül, mely egyrészről azt igazolja, hogy még mindig akadnak olyanok, akik nem a nekik járó fizetést kapják. Másrészt annak szükségességét bizonyítja, hogy az oktatásügyi dolgozók az eddigieknél sokkal jobban ismerjék meg a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Hiszen, ha a pedagógus fia, hogy januárban elő kell inie, akkor ennek elmarada esetén időben felszólalt, és nemcsak egy év múlva entkezik sérelmével, mélyít orvoslása mindig bonyolóbb. Kik lépnek elő ? Most is szép számmal lesz, olyanok, akiknek munkái töltött ideje alapján 600 forinttal emelkedik a fizetik az új esztendőben, iderre a pedagógus-béredszer ad módot, mely szet az óvónők, tanítók, tanár, a szolgálati idejüktől füg■n, három-négy évenként ,jobb fizetéssel járó maguk korcsoportba lépnek. A pedagógus munkakörben lalkoztatott oktatásügyi gázok bére pedig öt évenát emelkedik automatikus. Ez az előléptetés mindkét munkaterületen rendszeres, ami azt jelenti, hogy az illetményszámfejtő hivatal az új munkabért külön kérés nélkül köteles folyósítani. Fontos tudni, hogy a munkabér megállapítása szempontjából az alkalmazás éve mindig teljes évnek számít. Nagyon helyes ilyenkor felülvizsgálni a már eddig munkaviszonyban töltött, illetve beleszámított időt, és ennek alapján megállapítani, hogy a nevelőtestületből kinek kell januártól előlépnie. Ez a bizalmiak számára hálás, a dolgozók számára pedig hasznos feladatot jelent. Ennek a munkának megkönnyítését szolgálja az alábbi táblázat is. E szerint 1964-ben azok a dolgozók lépnek elő a feltüntetett korcsoportba, akiknek kezdő szolgálati évük a táblázatban szerepel. A bizalmiak az iskola vezetőivel együttműködve ellenőrizzék a táblázat alapján, hogy az intézmény dolgozói a januári illetmény-kifizetéskor megkapják-e magasabb korcsoportjuk szerinti illetményüket.. Legyen arra is gondjuk, hogy a szolgálati idő beszámításánál a rendkívüli feljebbsorolást is vegyék figyelembe. Ez a pedagógusoknál egy-négy évet jelenthet, az egyéb oktatásügyi dolgozóknál pedig minden esetben egész korcsoportot, vagyis öt évet. Ha azt tapasztalnák, hogy eltérés mutatkozik a rendelkezésre álló adatok és a művelődésügyi szervek intézkedése között, azonnal kérjék a helyesbítést és kísérjék figyelemmel a továbbiakat. A szabadságolásról még egy fontos feladatra kell felhívni az iskolák vezetőinek és a bizalmiaknak a figyelmét. Az évi szabadságolási terv elkészítésére, melynek különösen a továbbtanuló pedagógusok szempontjából van jelentősége. Ezzel kapcsolato A tanulmányi szabadságban részesülő dolgozók szabadságát a pótszabadságba kell beszámítani. Itt kell rámutatni arra, hogy a rendes évi szabadságot naptári évenként, a tanulmányi szabadságot pedig mindig tanévenként kell számítani. A szabadságolási terv elkészítése előtt a dolgozókat meg kell hallgatni, s kérelmükre a szabadság több részletben is kiadható. Nyilvánvalan az az első feladat, hogy megállapítsák, megkapta-e mindenki az 1963. évre járó teljes szabadságát. Ha ez nem történt volna meg, legkésőbb március 31-ig gondoskodni kell kiadásáról. Külön fel kell hívni a figyelmet a szegődményes dolgozók, — takarítók, fűtők — s a szerződéssel alkalmazott pedagógusok szabadságának kiadására, melyet a téli és a tavaszi szünetben, illetve munkaszerződésük lejárta előtt kell részükre biztosítani. A pedagógusok a 12 munkanap alapszabadságon felül munkaköri pótszabadságban részesülnek, mely általában 36 munkanap, az óvónőknek azonban csak 12, a nevelőotthoni pedagógusoknak pedig 18 munkanap. Az egyéb oktatásügyi dolgozók a folyamatos szolgálati, idejük alapján részesülnek pótszabadságban, melynek kiszámítására szolgál az alábbi táblázat. Ha a munkaviszony kezdete az alábbi határok között van, akkor a 12 munkanap alapszabadságon felül járó pótszabadság mértéke 1964-ben. Jóan az egyéni szempontok mellett az oktatásügyi szempontot is figyelembe kell venni. Az intézmény vezetője azonban a szabadságot nem aprózhatja fel, legfeljebb két részben tervezheti meg az oktatásügy érdekéből adódóan. A szabadság idejéről a dolgozókat legalább 15 nappal korábban, írásban kell értesíteni. Pethő Géza Pedagógusok Egyéb dolgozók II. korcsoportba , , s 1962 1959 III. „ , , , 1959 1954 IV. „ iát 1956 1949 V. „ » , „ 1953 1944 VI. ., i,i 1950 1939 VII. „ ii, 1947 1934 VIII. „ s f i 1944 • 1929 IX. „ , , * 1941 X. „ , i , 1937 XI. „ ti* 1933 XII. „ iil 1929 Munkanap 1936. július 1-e előtt 12 1936. július 2-től—1939. július 1-ig , , , , 11 1939. július 2-től—1942 július 1-ig , , , , 10 1942. július 2-től—1 1946. július 1-ig t i • r 9 1946. július 2-től—1948. július 1-ig s s s 8 1948. július 2-től—1950. július 1-ig , s s , 7 1950. július 2-től—1952. július 1-ig , s , , 6 1952. július 2-től—1954. július 1-ig , , , 5 1954. július 2-től—1956. július 1-ig ; « i. 4 1956. július 2-től—1958. július 1-ig , . , 3 1958. július 2-től—1960. július 1-ig » , . , 2 1960. július 2-től—1962. július 1-ig , , . 1 1962. július 2-től | | i . — HÍREK ÖTMILLIÓ FORINTOT költ államunk idén a tiszadobi gyermekvárosra, így az egy tanulóra jutó évi költség meghaladja már a 18 ezer forintot. KÉT MŰVÉSZETI CSOPORT — úttörő- és KISZ- együttes — működik a Bács megyei Dunaszentbenedeken. A pedagógusok most menyecskekórust szerveznek, amelynek első műsorát a vidék hagyományos népdalaiból állítják össze. KÉTEZER FORINTOT juttatott a monori Új Élet Termelőszövetkezet a helyi József Attila gimnáziumnak azért a munkáért, amelyet a diákok az őszi mezőgazdasági feladatok kapcsán végeztek számukra. Az összeggel a gimnázium KISZ-szervezete rendelkezik. HÁROMÉVES PEDAGÓGIAI SZEMINÁRIUM indult Somogy megyében az iskolaigazgatók, igazgatóhelyettesek és tanulmányi felügyelők számára. Szakszervezetünk 1964. évi költségvetése Még a múlt év utolsó hónapjaiban összeállították idei költségvetésüket a járási, városi, kerületi, egyetemi, főiskolai bizottságok, a megyei bizottságok, valamint a szakszervezet központja is. A szakszervezet teljes költségvetését a központi vezetőség a következő ülésén hagyja jóvá véglegesen. Addig is az adatokat a tagság tudomására hozzuk, hogy a felmerülő véleményeket, javaslatokat a központi vezetőségi tagokhoz eljuttathassák. A költségvetés bevételei között a legjelentősebb tétel a tagdíjbevétel. A besorolásokra épült tagdíjbevételi terv évi 21 100 000 forinttal számol. Ez csaknem egymillió forinttal több az előző évi összegnél. A tagdíjbevételt befolyásoló tényezők közül a taglétszám, számottevő emelkedése a legjelentősebb. Január 1-én 127 000 tagja volt a szakszervezetnek. A szervezettség változatlanul jó, 94 százalékos, a tagdíjmorál azonban csak 92 százalék. A tagdíjbevétel 45 százaléka közvetlenül az alapszerveké. 35 százalékot a csoportrészesedés formájában tarthatnak vissza, 10 százalékot pedig a központ az SZTK által fizetett rendszeres (szülési, temetkezési) segélyek fedezésére utal át az SZTK központnak, így a szakszervezeti tagok, ha tagdíjhátralékuk nincs, felemelt segélyt kapnak az SZTK-tól. Az alapszervek egyéb bevételeikkel együtt mintegy 11 millió forinttal gazdálkodnak. Ennek 52 százalékát szociális célokra fordítják. Itt találjuk a rendkívüli segélyek címén fizetett összegeket is (a tagdíjbevétel 5 százaléka) és a különböző saját szervezésű üdültetési hozzájárulásokat. A kulturális kiadások mértéke 20 százalék, ebben a kultúrotthonok, klubszobák fenntartására és működésére, könyvtárak fejlesztésére, kirándulások és rendezvények lebonyolításának költségeire tervezett tételek szerepelnek. Sportcélokra nagyon keveset, csupán 5 százalékot terveztek. A szervezés és a szükséges ügyvitel 13 százalékot, a személyi kiadások 10 százalékot emésztenek fel. A megyei bizottságok a tagdíjbevétel 21 százalékával gazdálkodnak, ez csaknem évi 4 és félmillió forintot jelent. Ehhez jönnek még az Eötvösalapi felajánlások — a terv szerint évi 1 millió forint — és az üdültetési hozzájárulások 2 200 000 forintos összeggel, így összesített költségvetésük bevétele megközelíti a 8 milliót. A rendelkezésre álló összegből mintegy 3 millió forintot üdültetésre fordítanak, örvendetes, hogy ezen a címen évről évre többet használnak fel. Több mint 600 000 forintot terveznek a megyék az Eötvösalapi rendkívüli és tanulmányi segélyekre. Ez a felajánlások mintegy 60 százaléka. 700 000 forintot juttatnak más, saját szervezésű kulturális, sport és szociális célokra. (Kultúrprogramjuk megvalósítására, sportrendezvényekre és szociális intézmények támogatására.) Mintegy 3 200 000 forintba kerülnek a 19 megyei bizottság és a Budapesti Bizottság személyi és működési kiadásai. A személyi kiadások között megyénként általában egy egész állású titkár és egy félállású adminisztrátor bére szerepel. A működési jellegű tételek között kiszállások, társadalmi aktívák költségtérítései, rendezvények, tanfolyamok, tanácskozások kiadásait találjuk. Ezeken kívül a Pedagógusok Lapja terjesztési költségei és más adminisztrációval járó kisebb költségek is szerepelnek mintegy 200 000 forintos öszszegben. A megyei bizottságok a bevételeiket nem akarják teljes mértékben felhasználni, hanem — elsősorban az Eötvös-alapi felajánlásokból — tartalékolásra is gondolnak. A SZOT-nak adandó 9 százalékon túl a központ a tagdíjbevétel 25 százalékával gazdálkodik. Ez több mint 5 millió forint. 1 700 000 forintot a személyi kiadások tesznek ki. Ebből fedezik a központban dolgozó 26 pedagógus és 25 szakmai, adminisztratív, technikai dolgozó bérét, valamint SZTK járulékait. 800 000 forintot fordítanak dologi jellegű kiadásokra: a székház fenntartására, posta-, telefon-, bankköltségre, bélyegterjesztési jutalékra, biztosításra, nyomtatványokra, felújításokra, beszerzésekre és más ügyviteli kiadásokra. A szervezeti élettel kapcsolatos kiadások mintegy másfél millió forintot tesznek ki. Ebben a központi vezetőség osztályainak, munkaterületeinek kiadásait, a különféle értekezletek és tanácskozások alkalmával felmerülő útiköltségeket, napidíjakat, a központi tagozatok kiadásait találjuk. Terveznünk kellett a szakszervezeti tisztviselők oktatására, hozzájárulást előirányozni a téli bizalmi tanácskozások és a nyári titkári értekezletek kiadásaihoz. Az idén megtartjuk a felsőoktatási intézmények II. országos munkavédelmi ankétjét és tavasszal Sopronban énekkari fesztivált rendezünk. Ide tartoznak még a tervezett köznevelési, pedagógiai tárgyú kiadányok költségei is. Emelkednek az érdekvédelmi jellegű költségek, a tájértekezletek tartásához, vándorkiállítások szervezéséhez adandó támogatások. Jelentős helyet foglalnak el ebben a kiadási csoportban a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére fordítandó összegek, az 1964. évi meghívások és kiküldetések. A központi költségvetés legjelentősebb tétele: az üdültetésre fordított mintegy 2 400 000 forint. Ebből az üzemeltetésre 1 300 000 forintot, fejlesztésre 1.100.000 forintot adunk. Az üzemeltetés címszó alatt szerepel mintegy 1200 gyermek, 500 család és 800 turista nyári központi szervezésű üdültetésének a költsége. De találunk két tételeket a megyei szervezésű üdültetések támogatására is. Ezzel a központ anyagilag is jelentősen hozzájárul az országosan majdnem 27 000 fő évi üdültetéséhez, hiszen az általa kezelt 2,5 százaléknak csaknem a felét adja erre a célra. A fejlesztésre előirányzott összegeket a balatinföldvári és a mátrai üdülők bővítésére használjuk fel. A korábbi évekhez hasonlóan ismét jelentős mértékben, 2 millió forinttal járulunk hozzá a Szaktanács által kezdeményezett nagyobb üdültetési beruházásokhoz, valamint a szakmaközi munka költségeihez. A kiadási tételek a központnál — amint a fentiekből könnyen megállapítható — magasabbak a bevételeknél. Ezek elsősorban a beruházási, fejlesztési tételekből, hozzájárulásokból adódnak, így ezeket természetesen csak a tartalékalapunkból tudjuk biztosítani. A szakszervezeti pénzgazdálkodás valamennyi választott szervtől gondos figyelmet, szakavatott munkát, rendszeres, lelkiismeretes tevékenységet igényel. Különösen nagy szükség van a választott ellenőrző szervek, a számvizsgáló bizottságok rendszeres, alapos ellenőrző munkájára, s az erről szóló időszakos beszámolókra. Dr. Szigetvári Dénes A Művelődésügyi Minisztérium utasítása értelmében 1964. évben az IFERT kizárólagos joggal forgalomba hozza a MECHANIKAI FÉMÉPÍTŐ alsótagozatos gyakorlati foglalkozás céljára módosított dobozát. Egy• készlet ára 65.— Ft. / Az igények felmérése érdekében felhívjuk az oktatási intézmények figyelmét, hogy megrendeléseiket (a szállítás, cím és fizetési mód feltüntetése mellett) 1964. I. 31-ig vállalatunk címére eljuttatni , szíveskedjenek. ISKOLAI FELSZERELÉSEKET ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT Budapest, VHI. Szentkirályi u. 12. Új fejezet a Munka Törvénykönyvében A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elfogadta a Munka Törvénykönyve új, VIII. fejezetét, amelyA dolgozók egészsége és testi épsége védelme címet viseli, és átfogóan rendelkezik a dolgozók egységes munkavédelméről. A dolgozók munkavédelmére vonatkozó régebbi szabályozások már több szempontból nem voltak kielégítők. A rendelkezések nagy része, különösen az alapszabályozások már több mint tíz év előttiek, s ezért nem tükrözték azokat az eredményeket és változásokat, amelyek hazánk társadalmi fejlődésében az elmúlt másfél évtized alatt végbementek. Nem tartalmazták megfelelő erővel a vállalatok, üzemeik, intézmények vezetőinek felelősségét sem, és nem rögzítették kellően a társadalmi szervek, a különböző szintű szakszervezeti szervek hatáskörét. Az eddigi rendelkezések sok helyen szétszórtan voltak rögzítve, emiatt áttekinthetetlenné váltak, s ez a tény a gyakorlati alkalmazásban sok nehézséget okozott. Az új fejezet 1964. április 1-én lép hatályba. Rendelkezései — röviden — az alábbi alapelvekre épülnek: — a biztonsági és egészségvédelmi tevékenységet színvonalában emeli, korszerűsíti, — a munkavédelemért felelős állami szervek hatáskörét bővíti, — a társadalmi szervek — ezen belül a szakszervezetek munkavédelmi felügyeleti — tevékenységét növeli, — az eddigi rendelkezések egységesítését tűzi ki célul. Nekünk, pedagógusoknak, különösen fontosak az új fejezet »Egészségvédelmi és balesetelhárítási részének, az Mt. 86. §-a (1) bekezdésének rendelkezései. »Annak érdekében, hogy a dolgozók az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályait már a munkaviszonyba lépés előtt megismerhessék — az oktatási intézmény jellegétől függően — a képzés keretében oktatni kell.« A Munka Törvénykönyvének ez az új, idézett rendelkezése régi gond megoldását jelenti. Szakszervezetünk 1961. október 24-i központi vezetőségi ülésén már sürgette a munkavédelmi ismeretek oktatásának bevezetését valamennyi oktatási intézményben. A Veszprémi Vegyipari Egyetem 1960-ban és a szegedi József Attila Tudományegyetem 1962-ben tartott felsőoktatási munkavédelmi ankétjain is szóba került ennek szükségessége. A Művelődésügyi Minisztérium előrelátóan készítette elő a Munka Törvénykönyve új fejezetének hatálybalépését, amikor 129/1963 (M. K. 9.) MM számú utasításával részletesen szabályozta az általános iskolai gyakorlati foglalkozás és a középiskolai szakmai előképzés munkavédelmét, illetve a 103/1963 (M. K. 1.) MM számú utasítással kötelezően bevezette a főhatósága alá tartozó műszaki egyetemeken és tudományegyetemek természettudományi karain »A munkavédelmi ismeretek« oktatását. Egyidejűleg intézkedett a tanárképző egyetemeiken, főiskolákon, valamint a tanító- és óvónőképző intézetekben az egészségügyi oktatás megszervezéséről is. A Munka Törvénykönyve új fejezete az eddigi rendelkezéseken túlmenő, új követelményeket is támaszt. A Művelődésügyi Minisztérium illetékes osztályai és szakszervezetünk K. V. Munkaügyi és Szociális osztálya már dolgozik a végrehajtási utasítás elkészítésén, amely ismét fontos lépést jelent majd az oktatásügyi dolgozók érdekvédelmének és a diákok munkavédelmének továbbfejlesztése terén.