Pedagógusok Lapja, 1964 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1964-01-08 / 1. szám

Qamtead cím esedékes December 22-én, a délutáni órákban csengett a telefon M. Z., az egyik budapesti ke­rület bérfelelőse jelentkezett Mint egyeztető bizottsági tag kért tanácsot. Seres Jánosné tanítónőnek még 1963. január 1-ével magasabb fizetést kel­lett volna kapnia, de a gond­nokság elfelejtette őt feljebb­sorolni. A pedagógus erre a tévedésre csak most jött rá, és kérte elmaradt bérkülönbö­­zetét. A gondnokság azonban csak két hónapra visszamenő­leg hajlandó kifizetni. Vajon jár-e részére az egész évi fi­zetési különbözet? Nyilvánvaló, hogy jár, mert a pedagógusok bérezéséről szóló 10/1959. (M.K.5.) M.M. számú utasítás 15. §-a előírja, hogy a pedagógusok az egyes korcsoportokban megkívánt idő eltöltése után — külön be­sorolás nélkül — a következő magasabb korcsoportba lép­nek. Az egyes korcsoportokban előírt várakozási idő betölté­sét követő év első napjától az arra illetékes szerv hivatalból köteles a magasabb illetményt számfejteni. Tehát a mulasz­tás a gondnokságot terheli, s nincs joga a pedagógust anya­gilag megrövidíteni. Íme, egy példa a sok közül, mely egyrészről azt igazolja, hogy még mindig akadnak olyanok, akik nem a nekik já­ró fizetést kapják. Másrészt annak szükségességét bizo­nyítja, hogy az oktatásügyi dolgozók az eddigieknél sok­kal jobban ismerjék meg a rájuk vonatkozó rendelkezése­ket. Hiszen, ha a pedagógus fia, hogy januárban elő kell inie, akkor ennek elmara­­da esetén időben felszólal­­t, és nemcsak egy év múlva entkezik sérelmével, mély­ít orvoslása mindig bonyo­­lóbb. Kik lépnek elő ? Most is szép számmal lesz­­, olyanok, akiknek munká­­i töltött ideje alapján 600 forinttal emelkedik a fize­­tik az új esztendőben, iderre a pedagógus-bér­­edszer ad módot, mely sze­­t az óvónők, tanítók, taná­­r, a szolgálati idejüktől füg­­■n, három-négy évenként ,jobb fizetéssel járó magu­­k korcsoportba lépnek. A­­ pedagógus munkakörben lalkoztatott oktatásügyi gázok bére pedig öt éven­­át emelkedik automatiku­­s. Ez az előléptetés mind­két munkaterületen rendsze­res, ami azt jelenti, hogy az illetményszámfejtő hivatal az új munkabért külön kérés nélkül köteles folyósítani. Fontos tudni, hogy a munka­bér megállapítása szempontjá­ból az alkalmazás éve mindig teljes évnek számít. Nagyon helyes ilyenkor felülvizsgálni a már eddig munkaviszony­ban töltött, illetve beleszámí­tott időt, és ennek alapján megállapítani, hogy a nevelő­­testületből kinek kell január­tól előlépnie. Ez a bizalmiak számára hálás, a dolgozók szá­mára pedig hasznos feladatot jelent. Ennek a munkának megkönnyítését szolgálja az alábbi táblázat is. E szerint 1964-ben azok a dolgozók lép­nek elő a feltüntetett korcso­portba, akiknek kezdő szolgá­lati évük a táblázatban szere­pel. A bizalmiak az iskola veze­tőivel együttműködve ellen­őrizzék a táblázat alapján, hogy az intézmény dolgozói a januári illetmény-kifizetéskor megkapják-e magasabb kor­csoportjuk szerinti illetmé­nyüket.. Legyen arra is gond­juk, hogy a szolgálati idő be­számításánál a rendkívüli fel­­jebbsorolást is vegyék figye­lembe. Ez a pedagógusoknál egy-négy évet jelenthet, az egyéb oktatásügyi dolgozóknál pedig minden esetben egész korcsoportot, vagyis öt évet. Ha azt tapasztalnák, hogy el­térés mutatkozik a rendelke­zésre álló adatok és a művelő­désügyi szervek intézkedése között,­­ azonnal kérjék a helyesbítést és kísérjék figye­lemmel a továbbiakat. A szabadságolásról még egy fontos feladatra kell felhívni az iskolák veze­tőinek és a bizalmiaknak a fi­gyelmét. Az évi szabadságolá­si terv elkészítésére, melynek különösen a továbbtanuló pe­dagógusok szempontjából van jelentősége. Ezzel kapcsolato­ A tanulmányi szabadságban részesülő dolgozók szabadsá­gát a pótszabadságba kell be­számítani. Itt kell rámutatni arra, hogy a rendes évi sza­badságot naptári évenként, a tanulmányi szabadságot pedig mindig tanévenként kell szá­mítani. A szabadságolási terv elkészítése előtt a dolgozókat meg kell hallgatni, s­ kérel­mükre a szabadság több rész­letben is kiadható. Nyilvánva­lan az az első feladat, hogy megállapítsák, megkapta-e mindenki az 1963. évre járó teljes szabadságát. Ha ez nem történt volna meg, legkésőbb március 31-ig gondoskodni kell kiadásáról. Külön fel kell hívni a figyelmet a sze­­gődményes dolgozók, — taka­rítók, fűtők — s a szerződés­sel alkalmazott pedagógusok szabadságának kiadására, me­lyet a téli és a tavaszi szünet­ben, illetve munkaszerződé­sük lejárta előtt kell részükre biztosítani. A pedagógusok a 12 munkanap alapszabadságon felül munkaköri pótszabad­ságban részesülnek, mely ál­talában 36 munkanap, az óvó­nőknek azonban csak 12, a ne­velőotthoni pedagógusoknak pedig 18 munkanap. Az egyéb oktatásügyi dolgozók a folya­matos szolgálati, idejük alap­ján részesülnek pótszabadság­ban, melynek kiszámítására szolgál az alábbi táblázat. Ha a munkaviszony kezdete az alábbi határok között van, ak­kor a 12 munkanap alapsza­badságon felül járó pótszabad­ság mértéke 1964-ben. Jóan az egyéni szempontok mellett az oktatásügyi szem­pontot is figyelembe kell ven­ni. Az intézmény vezetője azonban a szabadságot nem aprózhatja fel, legfeljebb két részben tervezheti meg az ok­tatásügy érdekéből adódóan. A szabadság idejéről a dolgo­zókat legalább 15 nappal ko­rábban, írásban kell értesí­teni. Pethő Géza Pedagógusok Egyéb dolgozók II. korcsoportba , , s 1962 1959 III. „ , , , 1959 1954 IV. „ iát 1956 1949 V. „ » , „ 1953 1944 VI. ., i,i 1950 1939 VII. „ ii, 1947 1934 VIII. „ s f i 1944 • 1929 IX. „ , , * 1941 X. „ , i , 1937 XI. „ ti* 1933 XII. „ iil 1929 Munkanap 1936. július 1-e előtt 12 1936. július 2-től—1939. július 1-ig , , , , 11 1939. július 2-től—1942 július 1-ig , , , , 10 1942. július 2-től—1 1946. július 1-ig t i • r 9 1946. július 2-től—1948. július 1-ig s­­ s s 8 1948. július 2-től—1950. július 1-ig , s s , 7 1950. július 2-től—1952. július 1-ig , s , , 6 1952. július 2-től—1954. július 1-ig , , ,­­ 5 1954. július 2-től—1956. július­ 1-ig ; « i­­. 4 1956. július 2-től—1958. július 1-ig­­ , . , 3 1958. július 2-től—1960. július 1-ig » , . , 2 1960. július 2-től—1962. július 1-ig­­ , , . 1 1962. július 2-től | | i . — HÍREK ÖTMILLIÓ FORINTOT költ államunk idén a tiszadobi gyermekvárosra, így az egy ta­nulóra jutó évi költség meg­haladja már a 18 ezer forin­tot.­ KÉT MŰVÉSZETI CSO­PORT — úttörő- és KISZ- együttes — működik a Bács megyei Dunaszentbenedeken. A pedagógusok most me­nyecskekórust szerveznek, amelynek első műsorát a vi­­dék hagyományos népdalaiból állítják össze. KÉTEZER FORINTOT jut­tatott a monori Új Élet Ter­melőszövetkezet a helyi József Attila gimnáziumnak azért a munkáért, amelyet a diákok az őszi mezőgazdasági felada­tok kapcsán végeztek számuk­ra. Az összeggel a gimnázium KISZ-szervezete rendelkezik. HÁROMÉVES PEDAGÓ­GIAI SZEMINÁRIUM indult Somogy megyében az iskola­­igazgatók, igazgatóhelyettesek és tanulmányi felügyelők szá­mára. Szakszervezetünk 1964. évi költségvetése Még a múlt év utolsó hónap­jaiban összeállították idei költ­ségvetésüket a járási, városi, kerületi, egyetemi, főiskolai bizottságok, a megyei bizott­ságok, valamint a szakszerve­zet központja is. A szakszervezet teljes költ­ségvetését a központi vezető­ség a következő ülésén hagy­ja jóvá véglegesen. Addig is az adatokat a tagság tudomására hozzuk, hogy a felmerülő vé­leményeket, javaslatokat a központi vezetőségi tagokhoz eljuttathassák. A költségvetés bevételei kö­zött a legjelentősebb tétel a tagdíjbevétel. A besorolásokra épült tagdíjbevételi terv évi 21 100 000 forinttal számol. Ez csaknem egymillió forinttal több az előző évi összegnél. A tagdíjbevételt befolyásoló té­nyezők közül a taglétszám, szá­mottevő emelkedése a legje­lentősebb. Január 1-én 127 000 tagja volt a szakszervezetnek. A szervezettség változatla­nul jó, 94 százalékos, a tagdíj­morál azonban csak 92 száza­lék. A tagdíjbevétel 45 szá­zaléka közvetlenül az alapszerveké. 35 százalékot a csoportrészese­dés formájában tarthatnak vissza, 10 százalékot pedig a központ az SZTK által fizetett rendszeres (szülési, temetkezé­si) segélyek fedezésére utal át az SZTK központnak, így a szakszervezeti tagok, ha tag­díjhátralékuk nincs, felemelt segélyt kapnak az SZTK-tól. Az alapszervek egyéb bevé­teleikkel együtt mintegy 11 millió forinttal gazdálkodnak. Ennek 52 százalékát szociális célokra fordítják. Itt találjuk a rendkívüli segélyek címén fi­zetett összegeket is (a tagdíj­­bevétel 5 százaléka) és a kü­lönböző saját szervezésű üdül­tetési hozzájárulásokat. A kulturális kiadások mérté­ke 20 százalék, ebben a kul­­túrotthonok, klubszobák fenn­tartására és működésére, könyvtárak fejlesztésére, ki­rándulások és rendezvények lebonyolításának költségeire tervezett tételek szerepelnek. Sport­célokra nagyon keveset, csupán 5 százalékot terveztek. A szervezés és a szükséges ügyvitel 13 százalékot, a sze­mélyi kiadások 10 százalékot emésztenek fel. A megyei bizottságok a tagdíjbevétel 21 százalékával gazdálkodnak, ez csaknem évi 4 és félmillió forintot jelent. Ehhez jönnek még az Eötvös­­alapi felajánlások — a terv szerint évi 1 millió forint — és az üdültetési hozzájárulások 2 200 000 forintos összeggel, így összesített költségvetésük be­vétele megközelíti a 8 milliót. A rendelkezésre álló összeg­ből mintegy 3 millió forintot üdültetésre fordítanak, örven­detes, hogy ezen a címen év­ről évre többet használnak fel. Több mint 600 000 forintot ter­veznek a megyék az Eötvös­­alapi rendkívüli és tanulmányi segélyekre. Ez a felajánlások mintegy 60 százaléka. 700 000 forintot juttatnak más, saját szervezésű kulturális, sport és szociális célokra. (Kultúrprog­­ramjuk megvalósítására, sportrendezvényekre és szociá­lis intézmények támogatására.) Mintegy 3 200 000 forintba kerülnek a 19 megyei bizottság és a Budapesti Bizottság sze­mélyi és működési kiadásai. A személyi kiadások között me­gyénként általában egy egész állású titkár és egy félállású adminisztrátor bére szerepel. A működési jellegű tételek kö­zött kiszállások, társadalmi aktívák költségtérítései, ren­dezvények, tanfolyamok, ta­nácskozások kiadásait találjuk. Ezeken kívül a Pedagógusok Lapja terjesztési költségei és más adminisztrációval járó ki­sebb költségek is szerepelnek mintegy 200 000 forintos ösz­­szegben. A megyei bizottságok a bevételeiket nem akarják teljes mértékben felhasználni, hanem — elsősorban az Eöt­­vös-alapi felajánlásokból — tartalékolásra is gondolnak. A SZOT-nak adandó 9 szá­zalékon túl a központ a tagdíjbevétel 25 százalékával gazdálkodik. Ez több mint 5 millió forint. 1 700 000 forintot a személyi kiadások tesznek ki. Ebből fedezik a központban dolgozó 26 pedagógus és 25 szakmai, adminisztratív, tech­nikai dolgozó bérét, valamint SZTK járulékait. 800 000 forin­tot fordítanak dologi jellegű kiadásokra: a székház fenntar­tására, posta-, telefon-, bank­költségre, bélyegterjesztési ju­talékra, biztosításra, nyomtat­ványokra, felújításokra, be­szerzésekre és más ügyviteli kiadásokra. A szervezeti élettel kapcso­latos kiadások mintegy másfél millió forintot tesznek ki. Eb­ben a központi vezetőség osz­tályainak, munkaterületeinek kiadásait, a különféle értekez­letek és tanácskozások alkal­mával felmerülő útiköltsége­ket, napidíjakat, a központi tagozatok kiadásait találjuk. Terveznünk kellett a szak­­szervezeti tisztviselők oktatá­sára, hozzájárulást előirányoz­ni a téli bizalmi tanácskozások és a nyári titkári értekezletek kiadásaihoz. Az idén megtart­juk a felsőoktatási intézmé­nyek II. országos munkavédel­mi ankétjét és tavasszal Sop­ronban énekkari fesztivált rendezünk. Ide tartoznak még a tervezett köznevelési, peda­gógiai tárgyú kiadányok költ­ségei is. Emelkednek az ér­dekvédelmi jellegű költségek, a tájértekezletek tartásához, vándorkiállítások szervezésé­hez adandó támogatások. Je­lentős helyet foglalnak el eb­ben a kiadási csoportban a nemzetközi kapcsolatok fej­lesztésére fordítandó összegek, az 1964. évi meghívások és ki­küldetések. A központi költségvetés leg­jelentősebb tétele: az üdülte­tésre fordított mintegy 2 400 000 forint. Ebből az üze­meltetésre 1 300 000 forintot, fejlesztésre 1.100.000 forintot adunk. Az üzemeltetés címszó alatt szerepel mintegy 1200 gyermek, 500 család és 800 tu­rista nyári központi szervezésű üdültetésének a költsége. De találunk két tételeket a megyei szervezésű üdültetések támo­gatására is. Ezzel a központ anyagilag is jelentősen hozzá­járul az országosan majdnem 27 000 fő évi üdültetéséhez, hiszen az általa kezelt 2,5 szá­zaléknak csaknem a felét adja erre a célra. A fejlesztésre elő­irányzott összegeket a balatin­­földvári és a mátrai üdülők bővítésére használjuk fel. A korábbi évekhez hasonló­an ismét jelentős mértékben, 2 millió forinttal járulunk hoz­zá a Szaktanács által kezdemé­nyezett nagyobb üdültetési be­ruházásokhoz, valamint a szakmaközi munka költségei­hez. A kiadási tételek a központ­­nál — amint a fentiekből könnyen megállapítható — magasabbak a bevételeknél. Ezek elsősorban a beruházási, fejlesztési tételekből, hozzájá­rulásokból adódnak, így ezeket természetesen csak a tartalék­­alapunkból tudjuk biztosítani. A szakszervezeti pénzgazdál­kodás valamennyi választott szervtől gondos figyelmet, szakavatott munkát, rendsze­res, lelkiismeretes tevékenysé­get igényel. Különösen nagy szükség van a választott ellen­őrző szervek, a számvizsgáló bizottságok rendszeres, alapos ellenőrző munkájára, s az er­ről szóló időszakos beszámo­lókra. Dr. Szigetvári Dénes A Művelődésügyi Minisztérium utasítása értelmében 1964. évben az IFERT kizárólagos joggal forgalomba hozza a­­ MECHANIKAI FÉMÉPÍTŐ alsótagozatos gyakorlati foglalkozás céljára módosított dobozát. Egy­­• készlet ára 65.— Ft. / Az igények felmérése érdekében felhívjuk az oktatási intézmé­­­­­nyek figyelmét, hogy megrendeléseiket (a szállítás, cím és fizetési mód feltüntetése mellett) 1964. I. 31-ig vállalatunk címére eljuttatni , szíveskedjenek.­­ ISKOLAI FELSZERELÉSEKET ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT Budapest, VHI. Szentkirályi u. 12. Új fejezet a Munka Törvénykönyvéb­en A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elfogadta a Munka Törvénykönyve új, VIII. feje­zetét, amely­­A dolgozók egészsége és testi épsége vé­delme­ címet viseli, és átfogó­an rendelkezik a dolgozók egységes munkavédelméről. A dolgozók munkavédelmére vonatkozó régebbi szabályozá­sok már több szempontból nem voltak kielégítők. A rendelke­zések nagy része, különösen az alap­szabályozások már több mint tíz év előttiek, s ezért nem tükrözték azokat az ered­ményeket és változásokat, amelyek hazánk társadalmi fejlődésében az elmúlt másfél évtized alatt végbementek. Nem tartalmazták megfelelő erővel a vállalatok, üzemeik, intézmények vezetőinek fele­lősségét sem, és nem rögzítet­ték kellően a társadalmi szer­vek, a különböző szintű szak­szervezeti szervek hatáskörét. Az eddigi rendelkezések sok helyen szétszórtan voltak rög­zítve, emiatt áttekinthetetlen­né váltak, s ez a tény a gya­korlati alkalmazásban sok ne­hézséget okozott. Az új fejezet 1964. április 1-én lép hatályba. Rendelkezé­sei — röviden — az alábbi alapelvekre épülnek: — a biztonsági és egészség­­védelmi tevékenységet szín­vonalában emeli, korszerűsíti, — a munkavédelemért fele­lős állami szervek hatáskörét bővíti, — a társadalmi szervek — ezen belül a szakszervezetek munkavédelmi felügyeleti — tevékenységét növeli, — az eddigi rendelkezések egységesítését tűzi ki célul. Nekünk, pedagógusoknak, különösen fontosak az új feje­zet »Egészségvédelmi és bal­esetelhárítási­ részének, az Mt. 86. §-a (1) bekezdésének ren­delkezései. »Annak érdekében, hogy a dolgozók az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályait már a munkavi­szonyba lépés előtt megismer­hessék — az oktatási intéz­mény jellegétől függően — a képzés keretében oktatni kell.« A Munka Törvénykönyvé­nek ez az új, idézett rendelke­zése régi gond megoldását je­lenti. Szakszervezetünk 1961. október 24-i központi vezetősé­gi ülésén már sürgette a mun­kavédelmi ismeretek oktatásá­nak bevezetését valamennyi oktatási intézményben. A Veszprémi Vegyipari Egye­tem 1960-ban és a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem 1962-ben tartott felsőoktatási munkavédelmi ankétjain is szóba került ennek szükséges­sége. A Művelődésügyi Miniszté­rium előrelátóan készítette elő a Munka Törvénykönyve új fejezetének hatálybalépését, amikor 129/1963 (M. K. 9.) MM számú utasításával részletesen szabályozta az általános isko­lai gyakorlati foglalkozás és a középiskolai szakmai előkép­zés munkavédelmét, illetve a 103/1963 (M. K. 1.) MM számú utasítással kötelezően bevezet­te a főhatósága alá tartozó mű­szaki egyetemeken és tudo­mányegyetemek természettudo­mányi karain »A munkavédel­mi ismeretek« oktatását. Egy­idejűleg intézkedett a tanár­képző egyetemeiken, főiskolá­kon, valamint a tanító- és óvó­nőképző intézetekben az egész­ségügyi oktatás megszervezé­séről is. A Munka Törvénykönyve új fejezete az eddigi rendelkezé­seken túlmenő, új követelmé­nyeket is támaszt. A Művelő­désügyi Minisztérium illeté­kes osztályai és szakszerveze­tünk K. V. Munkaügyi és Szo­ciális osztálya már dolgozik a végrehajtási utasítás elkészíté­sén, amely ismét fontos lépést jelent majd az oktatásügyi dolgozók érdekvédelmének és a diákok munkavédelmének továbbfejlesztése terén.

Next