Pedagógusok Lapja, 1967 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1967-01-07 / 1. szám
Szakszervezetünk Szakszervezetünk gazdálkodó szervei decemberben öszszeállították és bizottsági ülésen megtárgyalták az 1967. évi gazdasági tervüket. Legtöbb helyen a számvizsgáló bizottságoktól is véleményt kértek, és a költségvetések legfőbb adatait írásban is eljuttatják az iskolákba. A szakszervezet teljes költségvetését aközponti vezetőség legközelebbi ülése tárgyalja meg, az összesített adatokat azonban már most közzétesszük, hogy tagságunk még a döntés előtt elküldhesse esetleges javaslatait. 26 millió forint tagdíjbevétel A költségvetési adatok szerint az anyagi eszközök túlnyomó többségét idén is a tagdíjbevételek adják. A tervek a múlt év végén lebonyolított tagdíj-besorolásra épültek, s ezek szerint csaknem 26 millió forint tagdíjbevételre számíthatunk, azaz csaknem két és félmillió forinttal többre, mint tavaly. A jelentős emelkedés oka, hogy az új tagdíjbesoroláshoz már mindenütt a fizetésrendezés utáni, magasabb illetményeket vettek alapul. Taglétszámunk egyébként nem változott egy év óta, ma is 137 ezer körül mozog. A szervezettség mértéke is csupán egytized százalékkal javult, jelenleg 93,7 százalék De néhány megyében — például Hajdúban és Szabolcsban — évek óta meghaladja a 96 százalékot is, másutt viszont — így Somogy és Veszprém megyében — alig 90 százalék körül van. A tagdíjmorál, vagyis a tagság tagdíjfizetési készsége jónak mondható, megközelíti a 95 százalékot. A tagdíjon kívüli, egyéb bevételek — köztük a különféle rendezvények, kiadványok, brossurák bevételei, valamint a Pedagógusok Lapja előfizetési díjai — a bevételeknek csaknem 10 százalékát teszik ki. Vissza a tagságnak A különböző szakszervezeti szervek anyagi eszközeinek mértékét főként a tagdíjbevételben való részesedés határozza meg. A járási, városi, kerületi bizottságok csoportrészesedés formájában 35 százalékot tartanak vissza, de ez nem azt jelenti, hogy a tagdíjakból csak ilyen módon kerülnek hozzájuk jelentős öszszegek, hiszen az SZTK szervei szintén a tagdíjbevételből fizetik ki a szakszervezeti tagoknak a rendszeres segélyeket. Erre a célra a tagdíjaknakmintegy 10 százaléka jut. Ezenkívül kell számításba venni a különböző kulturális és üdültetési kiadásokat, amelyeket a megyeibizottságok és aközponti járásoknak, városoknak juttatnak, így azoknak az összegeknek az aránya, amelyek a gazdálkodó alapszervnél közvetlenül kerülnek felhasználásra, jóval meghaladja az 50 százalékot is. A megyei bizottságok részesedése 20 százalék, a SZOT járuléka 9 százalék, a központ pedig a megmaradó különbözettel gazdálkodik. Legnagyobbrészt szociális kiadások Az alapszervek kiadásainak túlnyomó többsége szociális természetű: különböző segélyek, üdültetési hozzájárulások, szobabérletek költségei, üdülőfejlesztési tételek, beteglátogatási költségek és más szociális hozzájárulások. Erre a gazdálkodó alapszervek 13 és félmillió forintjából csaknem 7 millió jut. Az alapszervek költségvetésüknek mintegy 20 százalékát (az előző évinél 700 000 forinttal többet) kulturális célokra szánják: könyvtárfejlesztésre, ismeretterjesztésre, klubszobák felújítására, művészeti csoportok patronálására, rendezvényekre, propagandaanyagok vásárlására, kirándulások lebonyolítására. A sportkiadások viszonylag szerény összeggel szerepelnek. A szervezési természetűek növekednek, hiszen az év elején lebonyolítandó választások költségeit szintén itt számolják el. A megyei bizottságok a tagdíjrészesedésen felül az Eötvös-alapi felajánlások összegével is rendelkeznek, bár több megyei bizottság ezt a jogot továbbadta az alapszerveknek. A felajánlásokból idén is körülbelül a tavalyihoz hasonló összegre, 1 200 000 forintra számítanak. A megyei bizottságok mintegy 8 millió forintos költségvetésének legnagyobb tételét az üdültetéssel összefüggő kiadások adják. A saját szervezésű üdültetésnek legnagyobb részét ugyanis ők bonyolítják le. A rendelkezésükre álló öszszeg mintegy egyharmadát személyi, dologi és működési jellegű célokra fordítják. A fennmaradó részből különböző rendkívüli segélyeket, Eötvös-alapi juttatásokat, kulturális, sport és szociális jellegű tennivalókat biztosítanak Ezenfelül lehetőségük nyílik kisebb tartalékolásra, valamint — például Győr és Szabolcs megyében — a korábbi beruházásaikra felvett kölcsönök törlesztésére is. A központ tételei A központnak mintegy 9 millió forintos összeg áll rendelkezésére. Ennek mintegy 20 százaléka a különféle személyi kiadásokra szükséges, nem egészen 10 százaléka pedig a dologiakra. (Ez az előző évhez viszonyítva valamelyest csökkent.) A szakszervezeti élettel kapcsolatos kiadások között találjuk a központi vezetőség osztályainak előirányzatait, a különböző értekezletek, tanácskozások útiköltségeire, napidíjaira, valamint a Pedagógusok Lapja megjelentetésére szánt összegeket. A tételek között szerepelnek a különböző tagozatok rendszeres tanácskozásaira, a pályázatokra, a szakszervezeti tisztségviselők választások utáni oktatására, a bizalmi tanácskozásokra, a nyári titkári értekezletekre, a különböző reszortfelelősök eligazítására, a különböző kiadványokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok ápolására fordítandó öszszegek is. A munkavédelem területén szintén sokoldalú tevékenység anyagi kihatásait rögzíti a jövő évi terv. Ehhez a tevékenységhez hozzájárul az Állami Biztosító és a SZOT is. A költségvetés a választásokat lezáró országos kongresszus megtartására, kiállításokra, filmekre és egyéb propaganda anyagokra szintén megfelelő összegeket irányoz elő. A központ költségvetése több, mint kétmillió forintot tervez üdültetésre. A tervekben a többi között a balatonföldvári családos üdülő konyhájának és társalgójának felépítése szerepel. Az üzemeltetés céljaira tervezett összeg mintegy 800 gyermek és 400 család nyári pihenésének, üdülésének megszervezését biztosítja. Hozzájárulunk természetesen a Szaktanács által kezdeményezett nagyobb üdültetési beruházásokhoz, valamint a szakmaközi, és a megyei kulturális munka költségeihez is. Dr. Szigetvári Dénes idei költségvetése Színes tablók a sérülések megelőzésére Az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosítási Központjának és a SZOT Munkvédelmi Osztályának kezdeményezésére a Táncsics Kiadó -Kis sérülések megelőzése és szakszerű ellátása- címmel öt részből álló színes tablósorozatot adott ki. Készített a kiadó egy olyan sorozatot is, amely kifejezetten a tanulók kisebb sérüléseinek megelőzésével és helyes kezelésével foglalkozik, s így kitűnő szemléltető eszköze az iskolai egészségügyi oktatásnak és az iskolai elsősegélynyújtásnak. E második sorozat különösen jól felhasználható a politechnikai műhelyekben, illetve az 129/1063. MM. utasítás által előírt, a tanulók számára kötelezően megtartott munkavédelmi oktatásban. A tanácskozás napirendjén A pedagógus-lakás akció Decemberben a Művelődésügyi Minisztérium tervfőosztálya a szakszervezet munkaügyi és szociális osztályával közösen tanácskozást tartott a megyei művelődésügyi osztályok lakásügyekkel foglalkozó munkatársainak és a szakszervezet megyei ellátási felelőseinek részvételével. A tanácskozás napirendjén a pedagógusok lakásakcióival kapcsolatos időszerű és távlati feladatok szerepeltek. Isépy Dénesné, a tervfőosztály munkatársa vitaindító előadásában vázolta azt a fejlődést, amit a pedagógusok lakáskérdéseinek megoldásában az elmúlt években közös munkával sikerült elérni. A pedagógusok kedvezményes családiház-építési akciója 1958-ban évi 150-es kerettel indult meg, s a harmadik ötéves terv lakásakciói együttesen évenként több mint tízszerte több lakást eredményeznek. Az állam 1970-ig a kedvezményes kölcsönakcióra több mint 900 millió forint hitelt biztosít, s az öt év alatt lakásvásárlásokra 135 millió forint áll rendelkezésre. A vegyes fedezetű építkezésekre szintén lehetőség nyílik továbbra is. A háromféle lehetőséget tervszerűen kell felhasználni, s arra kell törekedni, hogy a különböző akciók kiegészítsék egymást. Az előadást számos hozzászólás követte. Sok megye küldötte igen szép eredményekről számolt be. Többen őszintén feltárták a nehézségeket is, amelyek nem utolsósorban a tájékozatlanságból fakadnak. A pedagógusok sok helyen nem tudják, hogy a kedvezményes akciók 1970-ig bezárólag biztosítottak, s ezért sokszor elsietve, felkészületlenül kérik a kölcsönt. Ez okozza, hogy gyakran kerül sor év közben cserékre, a kedvezményről való lemondásra. A jelenlevők legfőbb tanulságként azt vonhatták le, hogy az állami és a szakszervezeti szervek nem érhetik be az igények automatikus felmérésével és összegyűjtésével, hanem állandóan napirenden kell tartaniuk a pedagógusok lakásakcióit. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésre álló páratlan lehetőségek maximális kihasználása érdekében az állami és szakszervezeti szervek legteljesebb egyetértésére és közös munkájára van szükség. .. Év eleji emlékeztető Milyen bérezési, munkaügyi feladataik adódhatnak az új esztendőben az igazgatóknak, a bizalmiaknak? A szakszervezeti bizottságok, bizalmiak részére kiadott emlékeztető pontosan megfogalmazza a tennivalókat: *Kísérjék figyelemmel a dolgozók rendszeres (automatika) előlépését és a felemelt munkabérek kifizetését. Győződjenek meg a besorolások helyességéről, a munkaviszonyban töltött idők beszámításáról, a képesítések elbírálásáról. Ismertessék az ezekre vonatkozó rendelkezéseket. Beszéljék meg az igazgatóval a pedagógus és más oktatási dolgozók rendkívüli feljebbsorolási javaslatát és működjenek közre előkészítésében. Nyújtsanak segítséget az éves szabadságolási terv összeállításához, különös gonddal tervezzék meg az óvónők, technikai dolgozók, szegődményes és szerződéses alkalmazottak szabadságának kiadását. Ellenőrizzék a továbbtanuló pedagógusok részére járó kedvezmények kiadását, az útiköltségtérítések helyes felszámítását és kifizetését. A Munka Törvénykönyve új szabályai szerint számított folyamatos munkaviszony esetében a táblázatot csak olyan feltételekkel szabad használni, hogy a dolgozó folyamatos munkaviszonyának kezdőpontját és nem a tényleges munkaviszonyának kezdőpontját veszik figyelembe a pótszabadság megállapításánál. A megállapított szabadságot azután a szabadságolási tervben kell rögzíteni. A szabadságolási tervnek gondoskodnia kell a munka folyamatosságáról és zavartalanságáról, valamint a dolgozók nyugodt pihenéséről. Elkészítése előtt az érdekelt dolgozókat is meg kell hallgatni. Mivel az oktatási intézményeket a szabadság kiadása szempontjából idényjellegű munkahelynek kell tekinteni, így a szabadságot is elsősorban a nyári és téli tanítási szünetben kell kiadni, s az év elején elkészített szabadságolási tervet a tanévzáró értekezleten kell még pontosabbá tenni. A szabadság végleges beosztását a dolgozókkal a terv elkészítése után, de legkésőbb a szabadság kiadása előtt 15 nappal írásban vagy körözvény útján kell közölni. E rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése minden intézmény szakszervezeti bizottságának fontos feladata. P. G. Bérezési feladatok Az új bérrendszerben — amelyet a 110/1966. (M. K. 21A ) MM számú utasítás tartalmaz részletesen — a pedagógusok az első két szolgálati év eltöltése után három évenként előlépnek, ami az első két korcsoportban — a képesítéstől, illetve a betöltött munkakörtől függően — 110—150 forintos, a többi korcsoportban pedig 100 forintos fizetésemelkedést jelent. Ez alól csak az utolsó korcsoport a kivétel, ahol az emelkedés 60—70 forint. A bérutasítás 12. paragrafusa szerint a pedagógusok az egy-egy korcsoportban előírt szolgálati idő letöltése után — külön besorolás nélkül — hivatalból előlépnek, s a kinevező hatóság, illetve a fizetés számfejtésére hivatott szerv a magasabb illetményt január 1-től, a gyakornokok esetében pedig hat hónap szolgálati idő letelte után hivatalból köteles folyósítani. Ha a pedagógusok betöltik a 26. szolgálati évet, az utolsó korcsoportba kerülnek, s automatikusan megkapják a korcsoport alsó bértételét. Fizetésük a továbbiakban már Az iskolai szakszervezeti bizottságok és az iskolák vezetői a fenti táblázat alapján könnyen ellenőrizhetik a magasabb munkabérre való igény nem emelkedhet automatikusan, a bérutasítás azonban lehetővé teszi — amint erre a 4. paragrafus (3) bekezdése utal —, hogy a kinevezési jogkört gyakorló szerv vezetője esetenként az alsó és felső bérhatárok között magasabb munkabért állapítson meg a rendelkezésére álló szabad bérkeret terhére, a szakszervezettel egyetértésben. A technikai dolgozók és a többi nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott oktatásügyi alkalmazott automatikus előlépése esetében a 173/1960. (M. K. 21.) MM számú bérutasítás 11. paragrafusa intézkedik a magasabb munkabérek kifizetéséről. Az előlépés a beszámított szolgálati idő figyelembevételével öt évenként történik. Az igazgatók és bizalmiak munkájának megkönnyítésére, az egyszerűbb áttekinthetőség érdekében táblázatot közlünk. A nagyobb fizetéssel járó korcsoportba. 1967. január 1-én azok a dolgozók lépnek elő, akiknek eddig beszámított idejük az alábbi években kezdődött jogosultságot, és figyelemmel kísérhetik, hogy valamennyi érdekelt dolgozó időben megkapja-e a neki járó felemelt illetményt. Pedagógusok Egyéb dolgozók II. korcsoportba lépnek 1965 1962 III. korcsoportba lépnek 1962 1957 IV. korcsoportba lépnek 1959 1952 V. korcsoportba lépnek 1956 1947 VI. korcsoportba lépnek 1953 1942 VII. korcsoportba lépnek 1950 1937 VIII. korcsoportba lépnek 1947 1932 IX. korcsoportba lépnek 1944 — X karrsmnrflift lennek 1941 — A szabadságolási terv elkészítése Az év eleji tennivalók közé tartozik a szabadságolási terv elkészítése is. Bár az utóbbi időben e téren jelentős az előrelépés, még ma sem minden oktatási intézményben készítenek szabadságolási tervet. Különösen sok a bizonytalanság a technikai dolgozók, különösen a szegődményesek, a határozott időre alkalmazottak szabadságának kiadásában. A szabadságolási terv elkészítése előtt meg kell állapítani, hogy mennyi szabadságra jogosultak az intézmény dolgozói. Közismert, hogy az évi 12 munkanap alapszabadságon felül a pedagógusok 12—36 munkanap pótszabadságot kapnak, a többi oktatásügyi dolgozó pedig a Munka Törvénykönyvének a folyamatos munkaviszony számítására vonatkozó új szabályai szerint részesül pótszabadságban. A bérezéshez alapul vett szolgálati időt nem lehet figyelembe venni a szabadság kiszámításánál, a Munka Törvénykönyve alapján megállapított folyamatos munkaviszony pedig csak a pótszabadság (és 1967-től a jubileumi jutalom) elbírálásához szolgál alapként. A pótszabadság megállapítása szempontjából a Munka Törvénykönyve új szabályai szerint számított folyamatos munkaviszonyt a felszabadulás előtti és utáni részekre, kétfelé kell bontani. A felszabadulás előtti időre háromévenként, a felszabadulás utáni időre pedig kétévenként jár egy-egy munkanap pótszabadság. A számításnál a hat hónapnál hosszabb időt egész évnek kell tekinteni. Olyan dolgozók pótszabadságának kiszámítására, akiknek munkaviszonyában egyetlen nap megszakítás sem volt, jól felhasználható az alábbi táblázat: A munkaviszony kezdete Pótszabadság 1967-ben (munkanap) 1942. július 1. előtt 12 1942. július 2-től 1945. július 1-ig 11 1945. július 2-től 1947. július 1-ig 10 1947. július 2-től 1949. július 1-ig 9 1949. július 2-től 1951. július 1-ig 8 1951. július 2-től 1953. július 1-ig 7 1953. július 2-től 1955. július 1-ig 6 1955. július 2-től 1957. július 1-ig 5 1957. július 2-től 1959. július 1-ig 4 1959. július 2-től 1961. július 1-ig 3 1961. július 2-től 1963. július 1-ig 2 1963. július 2-től 1965. július 1-ig 1 1965. július 2-től — A siófoki bizottság vagyona A siófoki járási bizottság vagyontárgyainak együttes értéke mintegy 30 000 forint. Kezelésük, leltározásuk, selejtezésük a bizottság év végi feladatai közé tartozik. — Hogyan történt az év végi számvetés? — kérdeztük Szijjártó Lászlót, a bizottság titkárát. Néhány évvel ezelőtt a bizottsághoz tartozó 15 bizalmi csoport azt javasolta, hogy mindegyiküknek egy-egy háztartási gépet szerezzünk be, így ma már 3 mosógépünk és centrifugánk, 4 parkett-tisztítónk és 8 porszívónk van a járás területén. Az év végi leltározás alkalmával részben bekértük őket egy meghatározott időpontra, részben pedig a helyszínen vizsgáltuk felül hogy megfelelő-e a kezelésük, karbantartásuk. Ugyanakkor a vagyonkezeléssel kapcsolatos adminisztrációt is ellenőriztük. — S a többi vagyontárgy? — Az ádándi iskola fotószakkörének 5 évvel ezelőtt felszereléseket vettünk. Zamárdiban az iskolai zenekarnak adtunk hangszereket, a köröshegyi iskolába pedig egy harmóniumot juttattunk. Ezek számbavételére szintén sor került az év végén. — Mik voltak a tapasztalataik? — A szakszervezet vagyontárgyait általában nemcsak jól őrzik, hanem megfelelően is gondozzák. Mindössze a nagybőgőt kellett kutatnunk egy ideig Zamárdiban, de aztán az is meglett. S hogy továbbra is a tapasztalatokról szóljak: az év végi leltározás során nemcsak mi tettünk fel kérdéseket, hanem a szakszervezeti tisztségviselők és maga a tagság is. Számos gazdasági jellegű kérdésre kellett felelnünk. Például arra, hogy mit kap vissza konkrétan egy-egy iskola a befizetett tagdíjakból. És elhangzott nem egy javaslat is, mindenekelőtt arról, hogy mire kellene inkább fordítani a pénzt, így kerül majd sor Hévízen újabb szobafoglalásra. Ezeket a javaslatokat már az 1967. évi gazdálkodás során hasznosítani tudjuk. Sz. Mizó Mihály: Az EMKE-aluljáró leswi