Pedagógusok Lapja, 1967 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1967-01-07 / 1. szám

Szakszervezetünk Szakszervezetünk gazdálko­dó szervei decemberben ösz­­szeállították és bizottsági ülé­sen megtárgyalták az 1967. évi gazdasági tervüket. Legtöbb helyen a számvizsgáló bizott­ságoktól is véleményt kértek, és a költségvetések legfőbb adatait írásban is eljuttatják az iskolákba. A szakszervezet teljes költ­ségvetését a­­központi vezető­ség legközelebbi ülése tárgyal­ja meg, az összesített adato­kat azonban már most közzé­­tesszük, hogy tagságunk még a döntés előtt elküldhesse esetleges javaslatait. 26 millió forint tagdíjbevétel A költségvetési adatok sze­rint az anyagi eszközök túl­nyomó többségét idén is a tag­­díjbevételek adják. A tervek a múlt év végén lebonyolított tagdíj-besorolásra épültek, s ezek szerint csaknem 26 mil­lió forint tagdíjbevételre szá­míthatunk, azaz csaknem két és félmillió forinttal többre, mint tavaly. A jelentős emel­kedés ok­a, hogy az új tagdíj­besoroláshoz már mindenütt a fizetésrendezés utáni, maga­sabb illetményeket vettek ala­pul. Taglétszámunk egyébként nem változott egy év óta, ma is 137 ezer körül mozog. A szervezettség mértéke is csu­pán egytized százalékkal ja­vult, jelenleg 93,7 százalék De néhány megyében — pél­dául Hajdúban és Szabolcsban — évek óta meghaladja a 96 százalékot is, másutt viszont —­ így Somogy és Veszprém megyében — alig 90 százalék körül van. A tagdíjmorál, vagyis a tagság tagdíjfizetési készsége jónak mondható, megközelíti a 95 százalékot. A tagdíjon kívüli, egyéb be­vételek — köztük a különféle rendezvények, kiadványok, brossurák bevételei, valamint a Pedagógusok Lapja előfize­tési díjai — a bevételeknek csaknem 10 százalékát teszik ki. Vissza a tagságnak A különböző szakszervezeti szervek anyagi eszközeinek mértékét főként a tagdíjbevé­telben való részesedés hatá­rozza meg. A járási, városi, kerületi bizottságok csoport­­részesedés formájában 35 szá­zalékot tartanak vissza, de ez nem azt jelenti, hogy a tag­díjakból csak ilyen módon ke­rülnek hozzájuk jelentős ösz­­szege­k, hiszen az SZTK szer­vei szintén a tagdíjbevételből fizetik ki a szakszervezeti ta­goknak a rendszeres segélye­ket. Erre a célra a tagdíjak­nak­­mintegy 10 százaléka jut. Ezenkívül kell számításba venni a különböző kulturális és üdültetési kiadásokat, ame­lyeket a megyei­­bizottságok és a­­központ­i járásoknak, vá­rosoknak juttatnak, így azok­nak az összegeknek az aránya, amelyek a gazdálkodó alap­szervnél közvetlenül kerülnek felhasználásra, jóval megha­ladja az 50 százalékot is. A megyei bizottságok része­sedése 20 százalék, a SZOT já­ruléka 9 százalék, a központ pedig a megmaradó különbö­zettel gazdálkodik. Legnagyobbrészt szoci­ális kiadások Az alapszervek kiadásainak túlnyomó többsége szociális természetű: különböző segé­lyek, üdültetési hozzájárulá­sok, szobabérletek költségei, üdülőfejlesztési tételek, beteg­­látogatási költségek és más szociális hozzájárulások. Erre a gazdálkodó alapszervek 13 és félmillió forintjából csak­nem 7 millió jut. Az alapszervek költségveté­süknek mintegy 20 százalékát (az előző évinél 700 000 forint­tal többet) kulturális célokra szánják: könyvtárfejlesztésre, ismeretterjesztésre, klubszo­bák felújítására, művészeti csoportok patronálására, ren­dezvényekre, propaganda­anyagok vásárlására, kirándu­lások lebonyolítására. A sportkiadások viszonylag szerény összeggel szerepelnek. A szervezési természetűek nö­vekednek, hiszen az év elején lebonyolítandó választások költségeit szintén itt számol­ják el. A megyei bizottságok a tag­díjrészesedésen felül az Eöt­­vös-alapi felajánlások össze­gével is rendelkeznek, bár több megyei bizottság ezt a jo­got továbbadta az alapszer­veknek. A felajánlásokból idén is körülbelül a tavalyihoz ha­sonló összegre, 1 200 000 fo­rintra számítanak. A megyei bizottságok mint­egy 8 millió forintos költség­­vetésének legnagyobb tételét az üdültetéssel összefüggő ki­adások adják. A saját szerve­zésű üdültetésnek legnagyobb részét ugyanis ők bonyolítják le. A rendelkezésükre álló ösz­­szeg mintegy egyharmadát személyi, dologi és működési jellegű célokra fordítják. A fennmaradó részből különbö­ző rendkívüli segélyeket, Eöt­­vös-alapi juttatásokat, kultu­rális, sport és szociális jellegű tennivalókat biztosítanak Ezenfelül lehetőségük nyílik kisebb tartalékolásra, vala­mint — például Győr és Sza­bolcs megyében — a korábbi beruházásaikra felvett kölcsö­nök törlesztésére is. A központ tételei A központnak mintegy 9 millió forintos összeg áll ren­delkezésére. Ennek mintegy 20 százaléka a különféle sze­mélyi kiadásokra szükséges, nem egészen 10 százaléka pe­dig a dologiakra. (Ez az előző évhez viszonyítva valamelyest csökkent.) A szakszervezeti élettel­ kapcsolatos kiadások között találjuk a központi ve­zetőség osztályainak előirány­zatait, a különböző értekezle­tek, tanácskozások útiköltsé­geire, napidíjaira, valamint a Pedagógusok Lapja megjelen­tetésére szánt összegeket. A tételek között szerepelnek a különböző tagozatok rendsze­res tanácskozásaira, a pályá­zatokra, a szakszervezeti tiszt­ségviselők választások utáni oktatására, a bizalmi tanács­kozásokra, a nyári titkári ér­tekezletekre, a különböző re­szortfelelősök eligazítására, a különböző kiadványokra, va­lamint a nemzetközi kapcsola­­tok ápolására fordítandó ösz­­szegek is. A munkavédelem területén szintén sokoldalú te­vékenység anyagi kihatásait rögzíti a jövő évi terv. Ehhez a tevékenységhez hozzájárul az Állami Biztosító és a SZOT is. A költségvetés a választá­sokat lezáró országos kong­resszus megtartására, kiállítá­sokra, filmekre és egyéb pro­paganda anyagokra szintén megfelelő összegeket irányoz elő. A központ költségvetése több, mint kétmillió forintot tervez üdültetésre. A tervek­ben a többi között a balaton­­földvári családos üdülő kony­hájának és társalgójának fel­építése szerepel. Az üzemelte­tés céljaira tervezett összeg mintegy 800 gyermek é­s 400 család nyári pihenésének, üdülésének megszervezését biztosítja. Hozzájárulunk ter­mészetesen a Szaktanács által kezdeményezett na­gyobb üdül­tetési beruházá­sokhoz, vala­mint a szakmaközi, és a me­gyei kulturális munka költsé­geihez is. Dr. Szigetvári Dénes idei költségvetése Színes tablók a sérülések megelőzésére Az Egészségügyi Miniszté­rium Egészségügyi Felvilágo­sítási Központjának és a SZOT Munkvédelmi Osztályá­nak kezdeményezésére a Tán­csics Kiadó -Kis sérülések megelőzése és szakszerű ellá­tása- címmel öt részből álló színes tablósorozatot adott ki. Készített a kiadó egy olyan sorozatot is, amely kifejezet­ten a tanulók kisebb sérülé­seinek megelőzésével és he­lyes kezelésével foglalkozik, s így kitűnő szemléltető esz­köze az iskolai egészségügyi oktatásnak és az iskolai első­segélynyújtásnak. E második sorozat különösen jól felhasz­nálható a politechnikai mű­helyekben, illetve az 129/1063. MM. utasítás által előírt, a tanulók számára kötelezően megtartott munkavédelmi ok­tatásban. A tanácskozás napirendjén A pedagógus-lakás akció Decemberben a Művelődés­­ügyi Minisztérium tervfőosztá­lya a szakszervezet munka­ügyi és szociális osztályával közösen tanácskozást tartott a megyei művelődésügyi osztá­lyok lakásügyekkel foglalkozó munkatársainak és a szakszer­vezet megyei ellátási felelősei­nek részvételével. A tanácsko­zás napirendjén a pedagógu­sok lakásakcióival kapcsolatos időszerű és távlati feladatok szerepeltek. Isépy Dénesné, a tervfőosz­tály munkatársa vitaindító előadásában vázolta azt a fej­lődést, amit a pedagógusok la­káskérdéseinek megoldásában az elmúlt években közös mun­kával sikerült elérni. A peda­gógusok kedvezményes csalá­­diház-építési akciója 1958-ban évi 150-es kerettel indult meg, s a harmadik ötéves terv la­kásakciói együttesen évenként több mint tízszerte több la­kást eredményeznek. Az ál­lam 1970-ig a kedvezményes kölcsönakcióra több mint 900 millió forint hitelt biztosít, s az öt év alatt lakásvásárlások­ra 135 millió forint áll rendel­kezésre. A vegyes fedezetű építkezésekre szintén lehető­ség nyílik továbbra is. A há­romféle lehetőséget tervsze­rűen kell felhasználni, s arra kell törekedni, hogy a külön­böző akciók kiegészítsék egy­mást. Az előadást számos hozzá­szólás követte. Sok megye kül­dötte igen szép eredmények­ről számolt be. Többen őszin­tén feltárták a nehézségeket is, amelyek nem utolsósorban a tájékozatlanságból fakadnak. A pedagógusok sok helyen nem tudják, hogy a kedvezmé­nyes akciók 1970-ig bezárólag biztosítottak, s ezért sokszor elsietve, felkészületlenül ké­rik a kölcsönt. Ez okozza, hogy gyakran kerül sor év közben cserékre, a kedvez­ményről való lemondásra. A jelenlevők legfőbb tanul­ságként azt vonhatták le, hogy az állami és a szakszer­vezeti szervek nem érhetik be az igények automatikus felmé­résével és összegyűjtésével, hanem állandóan napirenden kell tartaniuk a pedagógusok lakásakcióit. Az is nyilván­valóvá vált, hogy a rendelke­zésre álló páratlan lehetősé­gek maximális kihasználása érdekében az állami és szak­szervezeti szervek legteljesebb egyetértésére és közös munká­jára van szükség. .. Év eleji emlékeztető Milyen bérezési, munkaügyi feladataik adódhatnak az új esztendőben az igazgatóknak, a bizalmiaknak? A szakszervezeti bizottsá­gok, bizalmiak részére kiadott emlékeztető pontosan megfo­galmazza a tennivalókat: *Kí­sérjék figyelemmel a dolgozók rendszeres (automatika) elő­­lépését és a felemelt munka­bérek kifizetését. Győződje­nek meg a besorolások helyes­ségéről, a munkaviszonyban töltött idők beszámításáról, a képesítések elbírálásáról. Is­mertessék az ezekre vonatkozó rendelkezéseket. Beszéljék meg az igazgatóval a pedagógus és más oktatási dolgozók rendkí­vüli feljebbsorolási javaslatát és működjenek közre előké­szítésében. Nyújtsanak segít­séget az éves szabadságolási terv összeállításához, különös gonddal tervezzék meg az óvó­nők, technikai dolgozók, sze­­gődményes és szerződéses al­kalmazottak szabadságának kiadását. Ellenőrizzék a to­vábbtanuló pedagógusok részé­re járó kedvezmények kiadá­sát, az útiköltségtérítések he­lyes felszámítását és kifizeté­sét.­ A Munka Törvénykönyve új szabályai szerint számított fo­lyamatos munkaviszony ese­tében a táblázatot csak olyan feltételekkel szabad használni, hogy a dolgozó folyamatos munkaviszonyának kezdőpont­ját és nem a tényleges mun­kaviszonyának kezdőpontját veszik figyelembe a pótsza­badság megállapításánál. A megállapított szabadságot az­után a szabadságolási tervben kell rögzíteni. A szabadságo­lási tervnek gondoskodnia kell a munka folyamatosságá­ról és zavartalanságáról, va­lamint a dolgozók nyugodt pi­henéséről. Elkészítése előtt az érdekelt dolgozókat is meg kell hallgatni. Mivel az okta­tási intézményeket a szabad­ság kiadása szempontjából idényjellegű munkahelynek kell tekinteni, így a szabadsá­got is elsősorban a nyári és téli tanítási szünetben kell kiadni, s az év elején elkészített sza­badságolási tervet a tanévzáró értekezleten kell még ponto­sabbá tenni. A szabadság vég­leges beosztását a dolgozókkal a terv elkészítése után, de leg­később a szabadság kiadása előtt 15 nappal írásban vagy körözvény útján kell közölni. E rendelkezések végrehajtá­sának ellenőrzése minden in­tézmény szakszervezeti bizott­ságának fontos feladata. P. G. Bérezési feladatok Az új bérrendszerben — amelyet a 110/1966. (M. K. 21A ) MM számú utasítás tartalmaz részletesen — a pedagógusok az első két szolgálati év el­töltése után három évenként előlépnek, ami az első két kor­csoportban — a képesítéstől, illetve a betöltött munkakör­től függően — 110—150 forin­tos, a többi korcsoportban pe­dig 100 forintos fizetésemelke­dést jelent. Ez alól csak az utolsó korcsoport a kivétel, ahol az emelkedés 60—70 fo­rint. A bérutasítás 12. parag­rafusa szerint a pedagógusok az egy-egy korcsoportban elő­írt szolgálati idő letöltése után — külön besorolás nél­kül — hivatalból előlépnek, s a kinevező hatóság, illetve a fizetés számfejtésére hivatott szerv a magasabb illetményt január 1-től, a gyakornokok esetében pedig hat hónap­ szolgálati idő letelte után hi­vatalból köteles folyósítani. Ha a pedagógusok betöltik a 26. szolgálati évet, az utolsó korcsoportba kerülnek, s auto­matikusan megkapják a­­ korcsoport alsó bértételét. Fi­zetésük a továbbiakban már Az iskolai szakszervezeti bi­zottságok és az iskolák veze­tői a fenti táblázat alapján könnyen ellenőrizhetik a ma­gasabb munkabérre való igény­ nem emelkedhet automatiku­san, a bérutasítás azonban le­hetővé teszi — amint erre a 4. paragrafus (3) bekezdése utal —, hogy a kinevezési jogkört gyakorló szerv vezetője ese­tenként az alsó és felső bér­határok között magasabb mun­kabért állapítson meg a ren­delkezésére álló szabad bér­keret terhére, a szakszerve­zettel egyetértésben. A technikai dolgozók és a többi nem pedagógus munka­körben foglalkoztatott okta­tásügyi alkalmazott automa­tikus előlépése esetében a 173/1960. (M. K. 21.) MM szá­mú bérutasítás 11. paragrafu­sa intézkedik a magasabb munkabérek kifizetéséről. Az előlépés a beszámított szolgá­lati idő figyelembevételével öt évenként történik. Az igazga­tók és bizalmiak munkájának megkönnyítésére, az egysze­rűbb áttekinthetőség érdeké­ben táblázatot közlünk. A na­gyobb fizetéssel járó korcso­portba. 1967. január 1-én azok a dolgozók lépnek elő, akik­nek eddig beszámított idejük az alábbi években kezdődött­ jogosultságot, és figyelemmel kísérhetik, hogy valamennyi érdekelt dolgozó időben meg­kapja-e a neki járó felemelt illetményt. Pedagógusok Egyéb dolgozók II. korcsoportba lépnek 1965 1962 III. korcsoportba lépnek 1962 1957 IV. korcsoportba lépnek 1959 1952 V. korcsoportba lépnek 1956 1947 VI. korcsoportba lépnek 1953 1942 VII. korcsoportba lépnek 1950 1937 VIII. korcsoportba lépnek 1947 1932 IX. korcsoportba lépnek 1944 — X karrsm­nrflift lennek 1941 — A szabadságolási terv elkészítése Az év eleji tennivalók közé tartozik a szabadságolási terv elkészítése is. Bár az utóbbi időben e téren jelentős az elő­relépés, még ma sem minden oktatási intézményben készí­tenek szabadságolási tervet. Különösen sok a bizonytalan­ság a technikai dolgozók, kü­lönösen a szegődményesek, a határozott időre alkalmazot­tak szabadságának kiadásá­ban. A szabadságolási terv el­készítése előtt meg kell álla­pítani, hogy mennyi szabad­ságra jogosultak az intézmény dolgozói. Közismert, hogy az évi 12 munkanap alapszabad­ságon felül a pedagógusok 12—36 munkanap pótszabad­ságot kapnak, a többi oktatás­ügyi dolgozó pedig a Munka Törvénykönyvének a folyama­tos munkaviszony számítására vonatkozó új szabályai szerint részesül pótszabadságban. A bérezéshez alapul vett szol­gálati időt nem lehet figyelem­be venni a szabadság kiszá­mításánál, a Munka Törvény­­könyve alapján megállapított folyamatos munkaviszony pe­dig csak a pótszabadság (és 1967-től a jubileumi jutalom) elbírálásához szolgál alapként. A pótszabadság megállapítá­sa szempontjából a Munka Törvénykönyve új szabályai szerint számított folyamatos munkaviszonyt a felszabadu­lás előtti és utáni részekre, kétfelé kell bontani. A felsza­badulás előtti időre három­­évenként, a felszabadulás utá­ni időre pedig kétévenként jár egy-egy munkanap pótszabad­ság. A számításnál a hat hó­napnál hosszabb időt egész év­nek kell tekinteni. Olyan dol­gozók pótszabadságának ki­számítására, akiknek munka­­viszonyában egyetlen nap meg­szakítás sem volt, jól felhasz­nálható az alábbi táblázat: A munkaviszony kezdete Pótszabadság 1967-ben (munkanap) 1942. július 1. előtt 12 1942. július 2-től 1945. július 1-ig 11 1945. július 2-től 1947. július 1-ig 10 1947. július 2-től 1949. július 1-ig 9 1949. július 2-től 1951. július 1-ig 8 1951. július 2-től 1953. július 1-ig 7 1953. július 2-től 1955. július 1-ig 6 1955. július 2-től 1957. július 1-ig 5 1957. július 2-től 1959. július 1-ig 4 1959. július 2-től 1961. július 1-ig 3 1961. július 2-től 1963. július 1-ig 2 1963. július 2-től 1965. július 1-ig 1 1965. július 2-től — A siófoki bizottság vagyona A siófoki járási bizottság vagyontárgyainak együttes ér­téke mintegy 30 000 forint. Ke­zelésük, leltározásuk, selejte­zésük a bizottság év végi fel­adatai közé tartozik. — Hogyan történt az év vé­gi számvetés? — kérdeztük Szijjártó Lászlót, a bizottság titkárát.­­ Néhány évvel ezelőtt a bizottsághoz tartozó 15 bizal­mi csoport azt javasolta, hogy mindegyiküknek egy-egy ház­tartási gépet szerezzünk be, így ma már 3 mosógépünk és centrifugánk, 4 parkett-tisztí­tónk és 8 porszívónk van a járás területén. Az év végi lel­tározás alkalmával részben bekértük őket egy meghatáro­zott időpontra, részben pedig a helyszínen vizsgáltuk felül hogy megfelelő-e a kezelésük, k­arbantartásuk. Ugyanakkor a vagyonkezeléssel kapcsolatos adminisztrációt is ellenőriztük. — S a többi vagyontárgy? — Az ádándi iskola fotó­szakkörének 5 évvel ezelőtt felszereléseket vettünk. Za­­márdiban az iskolai zenekar­nak adtunk hangszereket, a köröshegyi iskolába pedig egy harmóniumot juttattunk. Ezek számbavételére szintén sor ke­rült az év végén. — Mik voltak a tapaszta­lataik? — A szakszervezet vagyon­tárgyait általában nemcsak jól őrzik, hanem megfelelően is gondozzák. Mindössze a nagy­bőgőt kellett kutatnunk egy ideig Zamárdiban, de aztán az is meglett. S hogy továbbra is a tapasztalatokról szóljak: az év végi leltározás során nem­csak mi tettünk fel kérdése­ket, hanem a szakszervezeti tisztségviselők és maga a tag­ság is. Számos gazdasági jel­legű kérdésre kellett felel­nünk. Például arra, hogy mit kap vissza konkrétan egy-egy iskola a befizetett tagdíjakból. És elhangzott nem egy javas­lat is, mindenekelőtt arról, hogy mire kellene inkább for­dítani a pénzt, így kerül majd sor Hévízen újabb szobafog­lalásra. Ezeket a javaslatokat már az 1967. évi gazdálkodás során hasznosítani tudjuk. Sz. Mizó Mihály: Az EMKE-aluljáró leswi

Next