Pedagógusok Lapja, 1977 (33. évfolyam, 1-22. szám)
1977-01-15 / 1-2. szám
A központi vezetőség ülésén Szakszervezetünk nemzetközi tevékenysége anyagi lehetőségeinkhez mértén gyekszünk segítséget nyújtani a fejlődő arab, ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok pedagógusmozgalmainak. Főként írásos tájékoztatókkal támogatjuk küzdelmüket, amelyet az analfabétizmus megszüntetéséért, a népoktatás megvalósításáért folytatnak. Az elmúlt években Latin-Amerika országai közül Ecuadorban, Peruban, Venezuelában, Bolíviában tettünk látogatást. Küldöttségünk mélyen átérezte az illegaitásban dolgozó bolíviai szakszervetek nehéz helyzetét. A nemzetközi szolidaritás segítő, bátorító, erejéről itt szerzett tapasztalataink sokat segítettek bennünket, hogy eredményesen vegyünk részt Acapulcóban a harmadik diág pedagógusainak első nemzetközi konferenciáján. Mind a sienáris ülésen, mind a pedagógusszakszervezetek küldötteivel folyatott személyes beszélgetéseken mindent megtettünk, hogy támogassuk a harmadik világ haladó mozgalmait a nemzeti függetlenségért, az egyenjogúságért és az oktatás demokratizálásáért folyatott harcban. Számos alkalommal tapasztalok, hogy fokozott érdeklődés kitörte azokat a — különböző körben és fórumokon tartott — beszámolóinkat, melyek hazánknak az elmúlt 30 esztendőben megtettársadalmi és kulturális előrehaayásáról szóltak, amelyek érzékeltették: a pedagógusok mozgalmai mennyire elválaszthatatlanok a munkásosztály törekvéseitől. Bővülő nemzetközi kapcsolatink eredményeként mind a tétes országok, mind a fejlődő országok szakszervezeti vezetői ma már reálisabban szemlélik a szocialista országok, így hazánk köziktatását, szakszervezetünk munkáját is. Ebben szerepe van annak is, hogy a szociálturizmus szervezésében hazánkba látogató sportokkal számos alkalommal folytattunk eszmecserét, és mind gyakrabban élünk a külföldi sajtó részéről felajánlott publikációs lehetőségekkel is. Szakszervezetünk központi vezetősége január 13-án ülést tartott. A napirend első pontjaként a szakszervezet nemzetközi tevékenységét vitatta meg az elnökség írásos beszámolója és dr. Voksán József főtitkár szóbeli kiegészítése alapján. Ezt követően Lárái Lajos titkár előterjesztette A pedagógus munkaerőgazdálkodás rendszere című jelentést. A szakszervezet 1977. évi költségvetésének tervezetét dr. Szigetvári Dénes, a főkönyvelőség vezetője ismertette. Végezetül a központi vezetőség megtárgyalta a soproni új pedagógus üdülő építésére tett indítványt. Minthogy a központi vezetőség ülése a lapzártakor még tart, most csupán az első napirend írásos anyagából és a szóbeli kiegészítésből közlünk részleteket. Az ülés további eseményeit legközelebbi számunkban ismertetjük. 2 . Az elnökség jelentése Szakszervezetünk nemzetközi tevékenysége nagy hagyományokra tekint vissza. Alapító tagként részt vettünk a Szakszervezeti Világszövetség pedagógus tagszervezetének, a FISE-nek életrehívásában. Ez mindmáig meghatározza munkánkat, s az SZVSZ következetes osztályharcos politikáját szolgálva vállalunk szerepet az enyhülés révén mindinkább szélesedő nemzetközi kapcsolatok erősítésében. Ebből következik, hogy nemzetközi munkánk legfontosabb vonásai megegyeznek a magyar szakszervezeti mozgalom egységes törekvéseivel, annak szerves részeként képviseljük közös, legfontosabb céljainkat, ugyanakkor számos speciális szakmai sajátosságot is figyelembe kell vennünk. Ez utóbbiaknak, a szakmai sajátosságoknak hangsúlyozása azért is lényeges, mert a szocialista nevelés eredményei elképzelhetetlenek a mindinkább szélesedő, erősödő nemzetközi kapcsolataink nélkül. Nagyon sokat köszönhetünk a szovjet pedagógusok és pedagógia konkrét segítségének, mely az elmélet és a gyakorlat terén eredményeivel utat mutat, feladataink megoldását megkönnyíti, hasonlóan jelentős a testvéri szocialista országok támogatása is. Ugyancsak sajátos mozgalmi feladatunk az is, hogy rendszeres segítséget nyújtsunk a pedagógusoknak a szocialista hazafiságra, internacionalizmusra nevelésben. A szocialista országok, köztük hazánk közoktatásának viszonylag gyors fejlődését világszerte nagy figyelem kíséri. A nemzetközi érdeklődés az utóbbi években különösen megélénkült, mivel az oktatás demokratizálásáért, a tömegoktatás kiterjesztéséért folytatott küzdelem mind a tőkés, mind a nemrég felszabadult országokban az osztályharc fontos területévé lett. Ennek a harcnak a sikeréhez jelentősen hozzájárulhatnak a szocialista országok pedagógusszervezetei, bizonyítván, hogy haladás a nevelésügy területén is csak nemzetközi összefogás útján érhető el. Szüntelenül keresnünk kell ezért a sokoldalú és kétoldalú kapcsolatok legjobb formáit, és reális tájékoztatást kell nyújtanunk a történelmi szempontból viszonylag rövid idő alatt elért eredményeinkről. Nem kétséges, hogy ezt a feladatot elszigetelt nemzetközi erőfeszítésekkel megoldani nem lehet. Tevékenységünkben a többi közt ezért is meghatározó szerepe van a FISE-hez való tartozásunknak. Nemzetközi szervezetünk számos haladó pedagógusmozgalommal folytatott termékeny eszmecserét, ajánlásaival, javaslataival befolyásolja azok tevékenységét. Lehetőségeink arányában messzemenően támogatjuk ezt a törekvést, így került sor a CICSE (Pedagógusok Nemzetközi Együttmű ködési Bizottsága) nemzetközi ta lálkozójának sikeres megrendezé-sére Budapesten 1972-ben, amely az ifjú nevelők helyzetével foglalkozott. A szocialista országokkal együtt A mind szorosabbá váló gazda- sági, politikai, kulturális együttes működés révén tovább erősödtek a szocialista országok pedagógus- szakszervezeteihez fűződő kapcsolataink. Az utóbbi években gyakoribbá váltak a küldöttségek látogatásai. A kétoldalú kapcsolatok tartalmilag is sokat gazdagodtak, s hisz szervezett formában is módo■ nyílik arra, hogy a szocialista országok pedagógusszervezeteit közösen érdeklő kérdésekről szak- mai tanácskozást rendezzünk. A legutóbbi, budapesti tanácskozó- í son „A szakszervezetek közreműködése az oktatási reformok vég- rehajtásában” című témát vitat- tuk meg. Az elmúlt néhány évben nem , csak központi veszetőségünk, el- nökségük, hanem megyei bizott- ságaink, sőt az oktatási intézmé- nyek szakszervezeti bizottságai is , gyümölcsöző kapcsolatokat terem ,tettek számos szocialista ország pedagógusszervezetével. A szocia-lista országok állami, szakszerve- , zeti szerveinek közreműködésével , a felsőoktatási intézmények, a megyei bizottságok közül mind több szervez évről évre visszatérően külföldi csereüdültetést, öröövendeteken bővülnek a határmenti kapcsolatok: a látogatók felkeresik egymás iskoláját, eszmecse-rét folytatnak a szakszervezeti bi-zottságok tevékenységéről. Több helyütt rendszeressé váltak a kölcsönös tanulmányutak, az ország- járások, kórustalálkozók, a közös , sportrendezvények. . A szóbeli kiegészítés A nemzetközi tevékenység szak- szervezetünk munkájának szerves része, hagyományosnak számító, eredményes területe. E tevékeny-ségünkkel kapcsolódunk a magyar szakszervezeti mozgalom nagy ■ múltú, egyre gazdagabb és kezde- ményezőbb nemzetközi munkájához s egyben a világ pedagógusmozgalmaihoz. Az országok és szervezetek egymás közötti kapcsolatai — amint ezt Helsinki példája mutatja — világszerte kedvezően alakulnak. A kétségtelenül meglevő vissza(Folytatás a 3. oldalon) Rendszeres tájékoztatás Nemzetközi kapcsolataink fejlődéséről a Pedagógusok Lapjában, Köznevelésben, a Pedagógiai szemlében és egyéb szakmai foyóiratban rendszeresen tájékozatjuk szakszervezetünk tagságát. Az elnökségi, központi vezetőségi üléseken, továbbá különböző aktívaértekezleteken, a továbbképzés során beszámolunk az egyetemes szakszervezeti és pedágpgus■nozgalmak legfontosabb törekvéseiről, küldöttségeink munkájáról, személyes találkozások alkalmával érintett legfontosabb kérdésekről, törekvéseink sikereiről, nehézségeiről. Úgy véljük, választott szerveink, közvéleményünk növekvő figyelemmel kíséri a nemzetközi élet eseményeit, elvárja tőlünk, hogy mindig időben és viszonylag gyorsan nyújtsunk információt a napirenden levő legfontosabb kérdésekről. Kapcsolataink A fejlett tőkés államok haladó , pedagógus-szakszervezeteivel to-vább erősítettük kapcsolatainkat. Küldöttségeink mindenekelőtt , nemzetközi konferenciákon talál-koztak képviselőikkel, s ezeket az , alkalmakat kölcsönös tapasztalat- , cserelátogatásokkal egészítettük ki. A fejlődő országok harcát min-denekelőtt a szolidaritási akciók szervezésével támogatjuk. Szerény ! Az új esztendő küszöbén A TÉLI SZÜNET UTÁN újra benépesültek az iskolapadok. Köszöntötték egymást tanítók és tanítványok, vezetők és beosztottak, s reméljük, őszintén szóltak, szívből jöttek az újévi jókívánságok. Megkapták már a tanulók is négyhónapos munkájuk értékelését. Nevelők, növendékek és minden iskolai dolgozó együttes munkájával tovább folytatódik az 1976,77-es tanév. A naptári év kezdete — akárcsak az új tanév indulása — számvetésre késztet, s egyben alkalmat nyújt az előretekintésre. Elvégezhetjük ebből az alkalomból immár kétszázhúszezres tagot számláló szakszervezetünk számvetését is, és megfogalmazhatjuk idei terveinket. Több mrzint egy év telt el szakszervezetünk legutóbbi kongresszusa óta, s az elnökség nemrég fogadta el a kongresszus határozatainak végrehajtásáról szóló jelentést. Ebből kiderül: nincsen olyan munkaterület, ahol ne sikerült volna előrelépni. A KONGRESSZUST KÖVETŐEN a központi vezetőség és a megyei bizottságok mellett létrehozott munkabizottságok javaslataikkal, tanácsaikkal, területi tevékenységükkel már eddig is hasznosan segítették a vezető testületek munkáját. Az ő erőfeszítésüknek is része van abban, hogy sokoldalúbb és elevenebb lett a nők, a fiatalok, a sokgyermekes oktatásügyi dolgozók, a nyugdíjasok élet- és munkakörülményeivel való törődés. A szakszervezeti kollektívákban, az alapszervezetekben és a megújhodott szakszervezeti bizottságokban jó szellemű, alkotó a légkör. A különböző szintű szakszervezeti szervek feladatköre gazdagabb, működési rendje korszerűbb lett. Aktívan közreműködött szakszervezetünk az új általános iskolai és középiskolai dokumentumok elkészítésében, a felnőttoktatás továbbfejlesztésében, a pedagógusok közművelődési tevékenységének és közvetlen kulturális lehetőségeinek bővítésében. Az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit jelentős intézkedések javították. Az óvónők és a többi óvodai dolgozó bére mintegy 13 százalékkal nőtt. Az éves bérfejlesztés összege 3 százalékról a százalékra emelkedett. Kedvezőbbé váltak a nevelők kedvezményes lakásépítésének és gépkocsi vásárlásának feltételei, bővültek az üdülési lehetőségek, több pedagógus kapott kitüntetést. Központi vezetőségünk fontos határozatot fogadott el a pedagógus hivatásra nevelés továbbfejlesztéséről. Bővültek a szakszervezeti jogosultságok, biztatóan alakul az állami és szakszervezeti szervek együttműködése. SZAKSZERVEZETÜNK TEKINTÉLYE erősödött, s bízhatunk benne, hogy kongresszusi határozataink megvalósítását ebben az évben is sikerek kísérik. Arra kell törekednünk, hogy jobban és gazdagabban, értelmesebben és okosabban, műveltebben és szebben éljünk. Oktatási és nevelési céljaink eléréséhez a többi között korszerűbben felszerelt iskolák, sokoldalúbban képzelt és magukat szüntelenül művelő pedagógusok kellenek. Szükség van az oktatási módszerek tökéletesítésére, a nevelőmunka nagyobb becsületére, az iskolák társadalmi kapcsolatainak fejlesztésére, a közoktatás és a közművelődés összehangoltabb munkájára, a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek további javítására, a munkáltatók fokozottabb gondoskodására, a pedagógusok biztonságérzetének, a pálya társadalmi fontosságának mind teljesebb anyagi és erkölcsi elismerésére is. TÁRSADALMI HIVATÁSUNK természetesen azt is igényli, hogy tegyünk még többet egymásért, munkahelyünk, az iskolák mindennapi életének nyugalmáért és zavartalanságáért, a felesleges idegeskedésektől, bosszúságoktól mentes hétköznapokért, a testületek jobb közérzetéért, a meghittebb emberi kapcsolatokért. Alapelvünk legyen; amit másoktól elvárunk, azt követeljük meg önmagunktól is. Vonatkozzék ez a gyermekekkel alkalmazott bánásmódra csakúgy, mint a szülőkkel használt hangnemre, a tantestületi kapcsolatokra.a vezetők szemléletére s a szűkebb ésszélesebb társadalmi környezettel szemben támasztott igényekre. El kell jutnunk oda, hogy testületeinket ne az óvatoskodó hangnem jellemezze. Az iskolai élet eseményeivel kapcsolatban nincs helye a személyeskedésnek, de helye van a személyek vitájának. A kritika kölcsönössége jellemezze az emberi kapcsolatokat, ám ez járjon együtt az objektivitásra és az önvizsgálatra való törekvéssel. Ne a kortársi, emberi kapcsolatok valódi tartalmát kilúgozó üres etikett, hanem az etikai igényesség kapjon teret a testületekben. Ennek a szemléletnek kell áthatnia egész szakszervezeti tevékenységünket is. HISZEM, HOGY MINDEZ nem marad pusztán újévi jókívánság, hanem végigkíséri majd hétköznapjainkat, egész évi munkánkat az osztálytermekben, az iskola folyosóin, a tantestületi szobákban és az igazgatói irodákban is, így leszünk majd igazán alkotói önmagunk, tanítványaink, szűkebb közösségeink életének és a szocialista jövőnek. SÁRDI LAJOS a Pedagógusok Szakszervezetének titkára