Pedagógusok Lapja, 1987 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1987-01-16 / 1-2. szám

43. évfolyam 1-2. szám A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 1987. január 16. • ÁRA: 5,- FT ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐKKEL EGYÜTT Közösek a céljaink, közös a felelősségünk Baráti hangulatú találkozón látták vendégül az óév utolsó napjainak egyikén a pedagógus országgyűlési képviselőket szakszervezetünk vezetői. A vendégotthonban megtartott hagyományos eszmecserének ezúttal különös jelentőséget adott az a tény, hogy a XII. kongresszus, illetve a választások óta először találkoztak a mozgalom vezetői és a képviselők. Nemkülönben aláhúzta az esemény jelentőségét, hogy az oktatási törvény és végrehajtási rendeletek szeptember 1-jei hatályba lépését követően megkezdődött azok gyakorlati megvalósítása , sok tehát a közös tennivaló. Erre utalt bevezetőjében dr. Szűcs László elnök, s ezzel kezdte a XII. kongresszus munkájáról, határozatairól, a határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatóját dr. Voksán József főtitkár is. Rámutatott arra, hogy a szakszervezet fontos feladatának és kötelességének tartja, hogy időről időre tanácskozzék a pedagógus képviselőkkel, túl azon, hogy meglehetősen élő a napi munkakapcsolat is. A képviselők például rendszeresen megkapják a szakszervezet különböző kiadványait, tájékoztatóit, s így ismerhetik a legfontosabb kongresszusi dokumentumokat, a mozgalom törekvéseit. Mégsem nélkülözhető a közvetlen eszmecsere, s ezt az elmúlt esztendők tapasztalatai is bizonyítják. A mozgalom eddig is számos esetben kapott tőlük jólhasznosítható ötletet, javaslatot tevékenységének teljesebbé tételéhez és segítséget is azok megvalósításához. Mindebből következően a főtitkár ezúttal elsősorban a kongresszus óta eltelt csaknem egy esztendő munkájáról, erőfeszítéseiről adott számot. Kiemelte: az egyik legfontosabb feladat most az, hogy segítsék a meghatározó oktatáspolitikai jogszabályok megismertetését és azok átültetését a nevelő-oktató munkába. Ezen belül megkülönböztetett figyelemmel kísérik az oktatási törvényben előírt feltételek biztosítását, nem utolsósorban az iskolák munkaerőhelyzetét. E témát éppen a közelmúltban tekintette át az elnökség, és nem tartotta megnyugtatónak a gondok mielőbbi megszüntetésére a minisztérium által felvázolt előterjesztést. A szakmai érdekvédelmi tevékenység részeként szerepelt a különböző szakszervezeti testületek előtt a felsőoktatási intézmények oktatói követelményrendszerével kapcsolatos vitaanyag, a felsőoktatás anyagi, eszköz- és technikai ellátottsága, valamint a közoktatásban dolgozók intenzív továbbképzési rendszere. E témákat csupán példaként említette a főtitkár; példaként arra is, hogy a szakszervezet a nevelők sokaságát érintő kérdésekre újra és újra visszatér, figyelemmel kíséri egy-egy intézkedés sorsát a gyakorlatban is. A szakszervezet például régóta szorgalmazta az iskolák, az iskolai közösségek önállóságának a növelését, a demokratizmus szélesítését; ez most a törvény nyomán lehetőség, amellyel jól kell élniük a pedagógusoknak. S amelyhez minden segítséget meg kíván adni a szakszervezet, s a maguk területén közre (Folytatás a 4. oldalon) Határmenti találkozó Szakszervezetünk határmenti találkozón látta vendégül a Csehszlovák Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete dr. Drahomira Hanzalova elnök vezette küldöttségét december 8—10. között Sárospatakon. A megbeszélések során dr. Voksán József főtitkár és D. Hanzalova elnök tájékoztatást adtak a szervezeteikben folyó munka időszerű kérdéseiről, és megvitatták a két szakszervezet együttműködésével kapcsolatos 1987. évi feladatokat. A vendégek ellátogattak a Cornelius Tanítóképző Főiskolára, s megtekintették Sárospatak kulturális nevezetességeit is. Jubileum, avatással Alapításának 75. évfordulójára emlékezett decemberben a miskolci Zalka Máté Gépipari Műszaki Szakközépiskola. A tornateremben méltó ünnepségen idézték a résztvevők az eltelt évtizedeket, majd dr. Ladányi József megyei tanácselnök átadta rendeltetésének a húszmillió forint költséggel épült új épületszárnyat. Az új részben a többi között három szaktanterem, egy rajztanterem és három laboratórium kapott helyet. A Minisztertanács jubileumi oklevelet adományozott az iskolának, és több nevelő kitüntetést kapott. Dr. Kálmán András igazgató tevékenységét a Munka Érdemrend ezüst fokozatával ismerték el. AZ ÚJONNAN BEVEZETETT oktatási törvény jelentős fordulat nevelési-oktatási rendszerünkben. A benne kodifikált iskolai demokratizmus, a pedagógus alkotó szabadsága, a szakmai és a helyi önállóság, a saját iskolai arculat, karakter, stílus általában idegen volt iskolarendszerünktől. Természetesen, a központilag deklarált és szigorúan megtartott pedagógiai elvek ellenére is mindig akadtak olyan pedagógusegyéniségek, vagy testületek, akik kreatív gondolkodásra serkentő műhelyeket teremtettek. Itt kibontakozhatott a tanári és a tanulói öntevékenység, lehetőség nyílt a kimagasló képességűekkel való differenciált foglalkozásra, a tudományos kísérletezésre és a kutatásra. Nem kis bátorság és hivatásudat kellett mindehhez a túlszabályozott, megmerevített, kötött ritmusú oktatásinevelési rendszerben. Aligha tévedünk, amikor úgy véljük, hogy az ilyen bátor, alkotó szellemű, önmagukért és tanítványaikért felelősséget vállaló tanáregyéniségeknek a tevékenysége is hozzájárult az új szelleműoktatási törvény megalkotásához. Hogy az oktatási törvény sok ellenérzést, félelmet, szorongást, bizonytalanságot és vitát váltott ki a pedagógustársadalomban, azon nincs miért csodálkoznunk. Hiszen a megfogalmazott eszmék valóra váltása azokra vár, akiktől korábban csak központilag megszabott elveknek a végrehajtását várták el, az alkotói fantáziájukat nemigen igényelték, sőt inkább visszaszorították. INTÉZETÜNK, a Komárom Megyei Pedagógiai Intézet örömmel üdvözli az új oktatási törvényt és a megvalósítását segítő miniszteri rendelkezéseket, de a hurráoptimizmus hangulatától messze vagyunk. Tudjuk, sokat kell még tenni azért, hogy a törvény szelleme érvényesülhessen, azaz úgy változzék meg az iskola belső élete, hogy abban mind a tanár, mind a gyermek nyugodt, harmonikus körülmények között s a legjobb tehetsége szerint munkálkodhassál Az egyik legfontosabb teendőnk a saját magunkkal való szembenézés, az önértékelésünkhöz elengedhetetlenül szükséges önvizsgálat elvégzése, amint Széchenyi István szavai is sugallják: „Igazságokat, habár keserűek is, végre kimondani nemcsak hasznos, sőt szükséges is; mert az önismeret minden előmenetelnek s jobbulásnak legelső kezdete.” A törvény újszerűségéből következően még a legkiemelkedőbb szakmai tudású pedagógusok is igénylik a segítséget. Ezért szerveztük meg új tartalmú vezetői továbbképzésünket, amely 1986 tavaszán indult, és az idén áprilisban fejeződik be. Így az iskolák igazgatói, középvezetői és tantestületei elegendő idő és ismeret birtokában készíthetik el a működési szabályzatukat. A KONZULTATÍV JELLEGŰ továbbképzéseken mind az igazgatói, mind a szaktanácsadói, mind a munkaközösségvezetői csoportban az egységesség elvének érvényesítésére törekedtünk. A tematikai azonosság is mindhárom szférában megtalálható: a helyi önállóság értelmezése; a helyi műhelymunka értelmezése; a tanítás és a tanulás folyamatának értelmezése. „A helyi önállóság értelmezése” című témakörben a foglalkozásokon tisztázzák az iskolák belső vezetési struktúrájának a kialakítási lehetőségeit, az iskolavezetésen belüli munkamegosztást, az igazgatók, igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők jogait, tevékenységük kapcsolatrendszerét az iskolán belül és az iskolán kívül (pl. megyei tanács, városi tanács, szülői munkaközösség, iskolatanács stb.). „A helyi műhelymunka értelmezése” témakörben elsőrendű fontosságú az alkotói szabadság fogalmának tisztázása, a munkaközösségek szerepe az egységes követelményrendszer kidolgozásában, a tehetséggondozásban, a pályakezdők beilleszkedésének segítésében stb. A munkaközösségek az iskolavezetőséget elsősorban a helyi pedagógiai módszerek kidolgozásával segíthetik, de működésük csak úgy lehet eredményes, ha jó a kapcsolatuk a szaktanácsadókkal, akiknek kollektív tapasztalatára támaszkodva könnyebben oldhatják meg sajátos, a helyi igényeket is figyelembe vevő pedagógiai programjaik kidolgozását. A résztvevők különösen hasznosnak tartják, hogy a foglalkozásokon mód nyílik a jogi kérdések tisztázására is (pl. a helyi alternatív tantervek bevezetésének jogi feltételei, javaslattevő, véleményező és döntési jog a munkaközösségek körében). „A tanítás és a tanulás folyamatának értelmezése” témakörében különös hangsúlyt kapnak az eredménymérés módszerei, a pedagógiai értékelés alapvető irányai, a leíró statisztikai fogalmak alkalmazási területei, a különböző témájú kérdőívek elkészítésének módszertana. Az iskolai nevelés hatékonysága, ennek a fő jellemzői, javításának a feltételei szükségessé tették a külső és belső differenciálás kérdésének megvitatását a tanítási és a tanulási folyamaton belül, akárcsak a tanulási motivációk problémakörét. TOVÁBBKÉPZÉSÜNKKEL azt kívánjuk megvilágítani, hogy mit jelent az új oktatási törvény az iskola, az igazgatók, a szaktanácsadók, a munkaközösségek szempontjából. Az iskolák merjék a nemzeti műveltség ismeretanyagát a helyi igényekhez illeszteni! Az igazgató csak akkor válhat iskolája első számú pedagógiai vezetőjévé, ha támaszkodhat a munkaközösségek magas szintű pedagógiai kultúrájára, amelynek kialakításában a megfelelő szakmai és módszertani felkészültséggel rendelkező szaktanácsadók segíthetik a munkaközösségeket s vezetőiket. Az egymásrautaltság tudatosulásával, egymás megbecsülésével, a folytonos megújulásra való készséggel oldhatjuk csak meg feladatainkat. Ha erről sikerül meggyőznünk továbbképzésünk résztvevőit, akkor közelebb jutottunk egy lépéssel a Teleki László-i ars poeticához: „Tanítani csak alkalmas és érdemes személy lehessen, de aztán legyen is része a megbecsülésben.” Minden jobbulás kezdete ÍRTA: DR. EGRESSY ERNA Az esztendő fordulóján Voltaképpen hogyan is állunk mi, pedagógusok az idő futásával? Közhely, hogy életünk két naptárhoz igazodik. Egyik az iskoláé, amelynek újéve szeptember elseje, szilvesztere pedig egy június végi nap, és köztük ott találni két hónapot — egyénenként változóan — a pihenésre meg a fölkészülésre. Az idei iskolaév ugyancsak izgalmasan kezdődött: az új oktatási törvény életbe léptetésével megindult a folyamatos zajlás hosszan tartó szakasza. A félévi miniszilveszternek a számvetése, majd az év végig fogja megmutatni, hogy hol is tartunk a megújulás útján. Az iskolai naptár mellett napjaink az egész társadalomra érvényes időbeosztással is folynak, így éltük meg honfitársaink millióival együtt az esztendő fordulását. Bizonyos, sok ború felhőzte be napjainkat az elmúlt évben is, és nem nézhetjük kecsegtető illúziókkal a közeli jövőt sem. De a két naptár tartalmát egy, az egész társadalmunkra érvényes, közös vonás fogja össze, amit régebben is gyakorta hangoztattak - még ha nem valósult is meg —, s ami ma országunk nemzetközi helytállásának és népünk boldogulásának elemi feltétele, az igényes, fejlett társadalmi kultúra megteremtése és éltetése. Ez pedig elválaszthatatlan a szellemi munka fokozott megbecsülésétől, ami nélkülözhetetlen feltétele a mi „kiművelt emberfők” sokaságát nevelő, hivatástudattal végzett munkánknak is. (fényi) 500 FORINTOS FIZETÉSEMELÉS SAJÁT ERŐBŐL Különleges munkahelyi pótlék baranyai kis falvak pedagógusainak Ötszáz forfeitkülönleges munkahelyi pótlékat kapnak a Baranya megyei kis falvakban dolgozópedagógusok ez év április 1-től. A Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága határozott erről, átérezve azt a különleges felelősséget, amely az aprófalvas megye iskolai gondjainak enyhítésében terheli. Baranya 291 községe közül 184-ben ötszázan, vagy annál kevesebben laknak, 187 településen nincs óvoda, 174-ben nincsen iskola. A megye lakosságának 12százaléka, vagyis 52 ezer ember él ezekben a kis falvaikban — annyian, mint Mohácsion, vagy Komlón, delényegesen hátrányosabb helyzetben, ami az útviszonyokat, közlekedést, kereskedelmet és iskolát illeti. Az iskolák körzetesítése következtében jelenleg 7 és fél ezer általános iskolás utazik naponta egyik faluból a másikba. Vannak azonban olyan tagiskolák, alsó három osztállyal, amelyeket a közlekedési nehézségek miatt, vagy mert a falu ragaszkodott az iskolájához, annak idején nem szüntettek meg: ezek megőrzése a jövőnek, az itt dolgozó pedagógusok, diákok munkakörülményeinek javítása elsőrendű érdek, mert a tapasztalatbizonyítja, hogy az iskola léte népességmegtartó erő. Ezért jelentős lépés a Baranya Megyei Tanács V.B. határozata. Fischer János művelődési osztályvezetővel beszélgetünk erről. — 1980-banmég csak 155 apró falu volt, amelynek alakossága nem haladta meg az ötszázat — mondja, az előzményeket felvázolva. — Vagyis az utóbbi években felgyorsult a lakosság csökkenésének folyamata, és ebben az iskola, a művelődési intézmény, az értelmiség hiánya is közrejátszott. A hatvanas és a hetvenes években lezajlottkörzetesítés szakmailag kedvező változást jelenített, mert sikerült az általános iskolákban teljessé tenni a szakos oktatást. Koncentrálódott az intézményhálózat, néhány kisebb helyen azonban megmaradt a tagiskola. A nyolcvanas évtized elején viszont már nemcsak az vált nyilvánvalóvá, hogy a mostaninál több faluban lehetettvolna megtartani az ait(Folytatás a 3. oldalon) Új arcot ölt az üdülő Egész éven át üzemelő gyógyüdülővé alakítják át a balatonfüredi SZOT Pedagógus Üdülőt. Szakszervezetünk a SZOT-tal közösen vállalta a korszerűsítéséhez szükséges több mint 82 millió forint előteremtését. Mivel azonban a ránk eső mintegy 40 millió meghaladja erőforrásainkat — a költségekhez csupán 10-15 millióval képes hozzájárulni a központ —, a fennmaradó férőhelyeket önkéntes vállalás alapján megvásárlásra ajánlotta fel megyei bizottságainknak, alapszervezeteinknek, amelyek a befizetés arányában részesülnek majd a beutalókból. Az előjegyzés az év végén lezárult. Jó ötletnek bizonyult szakszervezetünk vállalkozása, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy minden megyéből és a fővárosból is számos igény érkezett. A legtöbb beutalót — egy jegy ára 30 ezer forint — Borsod-Abaúj-Zemplén megye (110 db), Budapest (56 db), Csongrád (45 db) és Bács- Kiskun (40 db) vásárolta meg. Az összegeket — az építkezés ütemeinek megfelelően — három részletben 1988-ig kell befizetniük szakszervezetünk központi számlájára. Az induló tőke birtokában a korszerűsítési munkálatok már meg is kezdődtek. A 170 személyes üdülőben 85 hely illeti meg szakszervezetünket, amely így évente mintegy háromezerrel több oktatásügyi dolgozó kedvezményes és kulturált pihenéséhez járulhat hozzá. A nyáron családos üdülőként üzemelő gyógyszálló előreláthatóan 1990-ben fogadja majd az első vendégeket.