Pedagógusok Lapja, 1990 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-22 / 1-2. szám

2 Köszöntő Szeretettel köszöntjük olvasóin­kat, a régieket és az újakat lapunk 1990. évi első számában. Mától új formában jelenik meg a Pedagógu­sok Lapja - sok előfizetőnk kérésé­re kisebb alakban, de változatlan terjedelemben. Nem kis lámpalázzal, sok-sok tervezgetés, vívódás, vita után ala­kult ki az új köntös, s reméljük, az Önök tetszését is megnyeri majd mind esztétikai, mind tartalmi igé­nyességével. Szándékunk az volt, hogy könnyebben kezelhetővé te­gyük a lapot, s a kis formátummal kétszeresére nőtt oldalszámon több színes, érdekes, tartalmas írást, híranyagot tárjunk az olvasók elé. Újdonság a jövőben rendszere­sen megjelenő mellékletünk, az El­nökségi Tájékoztató, melyben a mozgalom hivatalos közleményeit adjuk közre, elsősorban a tisztség­­viselők napi munkájának meg­könnyítése, a gyors tájékoztatás ér­dekében. Úgy véljük azonban, a szakszervezeti munka nyíltsága, a tagság érdeklődése is indokolja ezeknek a közléseknek a lehető leg­gyorsabb megismertetését. Lapunk új formát kapott. Mint minden változtatásnál - bizonyára elődeinknek és most nekünk is - az volt a legfőbb célunk, hogy olvasó­ink elvárásainak megfelelő, éle­tünk változásait, mozgalmunk tö­rekvéseit, eredményeit híven bemu­tató krónikásai legyünk a minden­napoknak. Reméljük, Önök is segíteni fog­nak abban, hogy elképzeléseink megvalósulhassanak, hiszen ezt a lapot közösen „szerkesztjük”. Az el­múlt években, de főleg az elmúlt néhány hónapban igen sokan - egyénileg és kisebb-nagyobb közös­ségek is - keresték fel szerkesztősé­günket: beszámoltak gondjaikról, sikereikről, tanácsot, segítséget kértek, elmondták véleményüket, javaslataikat. Mi pedig készséggel tettünk és teszünk eleget kérésük­nek és adtuk, adjuk közre a továb­biakban is írásaikat. Természetesen nem akarunk el­szakadni a hagyományoktól sem. Bár életünk középpontjába a mun­ka és a megélhetés nehézségei ke­rültek, szerencsére sokan vannak, akik nevelőmunkájuk mellett, an­nak részeként színvonalas alkotá­sokkal lépnek a nyilvánosság elé. Hisszük, hogy egy-egy vers, rajz, szórakoztató írás segít elviselni a nehézségeket, gyönyörködtet, hitet adhat. Mindezeken túl, afféle megkésett újévi jókívánságként, szeretnénk, ha olvasóink a jövőben több jó hírt, gyermekeink, népünk életének jobbra fordulását olvashatnák e la­pokról, mert Önökkel együtt mi is erre vágyunk a legjobban. A Szerkesztőség PcddQOQUSOk Lapja Nyolcvanezer aláírás került a T. Ház asztalára Csaknem nyolcvanezer oktatásügyi dolgozó aláírását élet- és munkakörül­ményeik javításáért s a szakszervezet or­szágos küldöttértekezletének állásfogla­lását nyújtotta át decemberben Szöllősi Istvánné főtitkár Fodor Istvánnak, a parlament megbízott elnökének az Or­szágházban. A negyedmilliós tagság képviseletében 21 tagú delegáció vett részt az átadáson. A főtitkár elsőként méltatta a kor­mányzat azon törekvését, hogy a négy évtizedes hátrányos megkülönböztetés után végre elindult egy folyamat a peda­gógusok erkölcsi és anyagi elismerteté­séért. Az állásfoglalás szellemében kifej­­­tette: a pedagógusok lelkiismerete, fele­lősségérzete nem engedi meg, hogy szó nélkül hagyják az 1990. évi költségvetési tervezetnek a 0 százalékos dologi auto­matizmusra vonatkozó javaslatát. Az egész magyar oktatásügy, gyermekeink nevelése kerül veszélybe akkor, ha azt úgy jóváhagyja az Országgyűlés. Ez ép­pen úgy elfogadhatatlan, mint az intéz­mények finanszírozásával kapcsolatos tervek. Hiszen a helyi önkormányzatok sok helyütt nem lennének képesek az óvodák, a nevelési intézmények működ­tetésére. Mindez pedig nem az oktatás­ügy, illetve a szakszervezet belügye, ha­nem nemzeti ügy, társadalmi kérdés. Végezetül­­a pedagógusok 1990. évi bérfejlesztésével, illetve a 16 százalékos bérfejlesztés felhasználására vonatkozó differenciálási javaslattal kapcsolatban kialakult állásfoglalást ismertette Szöllő­si Istvánné.­­ Fodor István ígéretet tett arra, hogy a Pedagógusok Szakszervezete tagságá­nak követeléseit, a küldöttértekezlet ál­lásfoglalását és kérését továbbítja az il­letékesekhez. A törvénytervezet módosí­tására azonban - a bizottságok döntése után - már csak a plenáris ülésen nyílik lehetőség, ha arra valamelyik képviselő ■javaslatot tesz.... Szakszervezetek képviselői a művelődési miniszternél A köz- és felsőoktatási, valamint az is­­kolaüggyel kapcsolatban álló értelmisé­gi, tudományos és művészeti szakszer­vezetek nem fogadhatták el eredeti for­májában az 1990. évi költségvetési tör­vény oktatással kapcsolatos terveit, és ezért még a 24. órában is kísérletet tet­tek annak megváltoztatására. Nyolc szakszervezet - alkalmi szövetségben - decemberben nyílt levélben kérte Glatz Ferenc művelődési minisztert újabb „egyeztető tárgyalásra", s hozzájuk utó­lag csatlakozott az agrároktatási és -ku­tatási dolgozók tömörülése. A Művelődési Minisztériumban meg­tartott találkozón személyesen is kifejtet­ték véleményüket. Aggasztó - hangoz­tatták -, hogy a költségvetés nem szán­dékozik ellensúlyozni az oktatási intéz­ményeknek az infláció nyomán meg­emelkedő fenntartási, működtetési kia­dásait. Nem belügy ez, az egész társa­dalmat érintő kérdés. Szóvá tette ezt mindenekelőtt Szöllősi Istvánné, a Pe­dagógusok Szakszervezetének főtitkára. A szakszervezetek képviselői méltá­nyolták a kormány kinyilvánított szán­dékát a bérelmaradás fokozatos felszá­molására. Ez tükröződik a törvényterve­zetben is. Megjegyezték viszont: az elő­zetes számítások szerint a tervezett eme­lés ellenére az elmaradás nem fog csök­kenni, sőt volt, aki annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a különbség nő­ni fog. Kifogásolták a bérnövelésre ter­vezett százalékok, illetve összegek elosz­tásának módját a különböző oktatásügyi dolgozói rétegek között. A Pedagógusok Szakszervezete orszá­gos küldöttértekezlete nyomán azt java­solta: a 16 százalékos bérautomatizmust törvényi megkülönböztetés nélkül kap­ják meg az oktatásügy dolgozói, és diffe­renciálásáról az intézmények maguk döntsenek. Egyben a közvélemény szá­mára váljék egyértelművé: az automatiz­musban nem kizárólag az oktatási ága­zat, hanem több más ág is részesült. 1990. január 22. SULIFIX: EGY GONDDAL KEVESEBB! Felhasználható: papír, fa, textil, bőr, cserép stb. ragasztására. Iskolai célra különösen ajánljuk, mert veszélyes oldószert nem tartal­maz. Minden oktatási intézménynek 2 db SULIFIX ragasztót díjmentesen kipróbálásra megküldünk, ha az alábbi címkét megkapjuk:

Next