Pedagógusok Lapja, 1993 (49. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-26 / 1. szám
PROGRAMUNKRÓL «« munkájának koordinálását, hiszen aligha várható, hogy egy kis település teljhatalmú polgármesterével szemben egyenlő jogi felvértezettségű partnerként állhasson például egy, munkáját főmunkaidőben végző matematikatanár. A szükséges közvetlen segítséget megyei szintről kell nyilvánvalóan megadni. - Született-e valamilyen, a PSZ külkapcsolatait érintő új terv? - Készülünk már egy nagy kongresszusra, Stockholmban. Ott kerül sor a CMOPE és a SPIE egyesítési kongresszusára, ami egy 20 millió tagú pedagógus-világszervezetet eredményez majd. A mi szakszervezetünknek mindenképpen elemi érdeke, hogy nemaradjon e körön kívül, alapító tag legyen. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy nagyon sok javaslatunkat elfogadja a világszervezet, így például a regionális problémákon belül Európában vállalni kell Kelet- Közép-Európa speciális problémáit. Az oktatás színvonalára rombolóan hat, hogy a kormányok a gazdasági válság miatt az oktatáson akarnak spórolni. El kell hárítani a diszkrimináció, politikai megkülönböztetés veszélyét is. Európában akkor érezhetjük jól magunkat, ha a magyar pedagógus éppen olyan értékes, megbecsült, mint holland kollégája. A képzés színvonalának emelkednie kell, a diplomáknak konvertálhatóvá kell válniuk. A világszervezetnek ezen ügyeket az Európa Tanács elé kell terjesztenie. A mi javaslatunk az is, hogy a világszervezet vállalja: a közép-kelet-európai pedagógusok ügyében közvetlen tárgyalásokat folytat a nagy nemzetközi pénzintézetekkel. A PSZ javasolta a kongresszusnak azt is (meg is fogalmaztuk a felhívást), hogy a világ pedagógusai küldjenek üzenetet a világ politikusainak az éledő rasszizmus és fasizmus ellen fellépve - önmagunkat is emlékeztetve az ügy fontosságára. Úgy véljük, a kongresszus gyümölcsei kézzelfoghatók, ízlelhetők lesznek nekünk, magyar pedagógusoknak is. (Újlaki) NYILATKOZAT A Magyar Pedagógusok Szakszervezete kijelenti, hogy alapító tagja kíván lenni a Tanárok Nemzetközi Szövetségének. Az alapító okirat aláírásával a főtitkárt meghatalmazza. Pedagógusok Szakszervezete Ügyvivő Testületé PEDAGÓGUSOK LAPJA A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS ÉS A SZAKSZERVEZET Küszöbön áll az oktatási intézményekben a közalkalmazotti tanácsok megválasztása. Ezzel kapcsolatban leggyakrabban két kérdés fogalmazódik meg ma az érintettek körében. Ahol a kollégák többsége szakszervezeti tag, és az intézményben csak egy szakszervezet működik, a kérdés így hangzik: szükséges-e nálunk közalkalmazotti tanácsot választani, hiszen a bizalmi kellő jogosítványokkal rendelkezik érdekeink védelmében? Ahol a szakszervezeti tagság megfogyatkozott, és a bizalom is megrendült, a kérdést úgy teszik fel, hogy egyáltalán van-e szükség még szakszervezetre, hiszen érdekeik védelme a közalkalmazotti tanácsban választott képviselők útján is ellátható. Nézzük meg a két álláspont igazságát a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján! Ha nem választanak közalkalmazotti tanácsot, tehát a szakszervezet nem indít jelölteket, a szakszervezet a választás időpontja után nem élhet a közalkalmazotti tanács számára biztosított jogokkal, annak szerepét nem veheti át. Ebben az esetben, miután a szakszervezet a választáson nem szerzett szavazatokat, nem lesz reprezentatív szakszervezet, s ezzel elveszti a legfontosabb jogosítványait, nem köthet kollektív szerződést, és nincs többé vétójoga. Ezeket a jogosítványokat csak akkor őrizheti meg, ha az összes közalkalmazott 2/3 részét tömöríti. Veszélybe kerülhet a szakszervezet tárgyalási pozíciója az önkormányzati érdekegyeztetésben és az országos szintű érdekegyeztetésben. Nehezebb lesz a tagdíjakból képződött szakszervezeti vagyon megőrzése is. Mit ér az a szakszervezet, amely tagjainak érdekeit sem önkormányzati szinten, sem a kormánnyal folyó tárgyalásokon nem képes védelmezni? Szavazatok hiányában a törvény által biztosított jogaival nem tud élni a szakszervezet. Nézzük meg a másik kérdésre adható választ. Mi van akkor, ha nem tartunk fenn szakszervezetet, de választunk közalkalmazotti tanácsot? A közalkalmazotti tanács a törvény értelmében nem rendelkezik szakszervezeti jogokkal. Nincs joga kollektív szerződést kötni. Nincs egyetlen eszköze sem a megállapodások betartatására. Nincs joga önkormányzati szinten fellépni intézménye és képviselt dolgozói érdekeiért. A közalkalmazotti tanácsnak nincs és nem is lehet regionális és országos szervezete. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény egy új intézményt hozott létre, a közalkalmazotti tanácsot, de annak működése az intézményen belülre korlátozódik, és nem gyakorolhatja éppen a legfontosabb szakszervezeti jogokat. Ugyanakkor a szakszervezeti jogok gyakorlásának a lehetősége egy szakszervezet számára a közalkalmazottitanács-választásokon elért eredménytől függ. A két intézménynek egymást kiegészítve és egymást erősítve kell működnie. A szakszervezet dolga most az, hogy olyan jelölteket állítson, akik megválasztásuk után, a kellő felkészítést megkapva, élni tudnak a közalkalmazotti tanács számára biztosított jogokkal. Ugyanakkor a szakszervezet saját jogosítványaival élve, az intézményen belül, valamint önkormányzati és országos szinten is megjeleníti és érvényesíti a szervezett dolgozók érdekeit. Borbáth Gábor AZ ALÁÍRÁSGYŰJTÉSHEZ... ANDRÁSFALVY BERTALAN MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTER AZ ALÁBBI LEVELET KÜLDTE A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETÉNEK: A magyar közoktatás válságának enyhítésével kapcsolatosan küldött javaslatait köszönöm. A költségvetési törvény megvitatása során az illetékes országgyűlési bizottság támogatásával a Művelődési és Közoktatási Minisztérium vezetői is arra törekszenek, hogy az ágazat részére a lehetőségek keretei között a legmegfelelőbb pozíciót harcolják ki. Ennek érdekében a képviselők számos módosító indítványt nyújtottak be, amelyek alapján remélhetően nő a közoktatásra fordítható költségvetési juttatások összege. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatos gondokat és problémákat mi is érezzük, ennek megfelelően gyűjtjük az általunk is szükségesnek vélt módosításokat, kezdeményezve azoknak az Országgyűlés elé történő terjesztését. A törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet áttekintésére lehetőség nyílik az Oktatási Érdekegyeztető Fórum - ismereteim szerint - januárra tervezett tanácskozása keretében. Budapest, 1992. december 19.