Pedagógusok Lapja, 1999 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1999-01-18 / 1. szám

55. ÉVFOLYAM 1. SZÁM A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE HÍRLAPJA ÉS HÍRLEVELE _____________________1999. JANUÁR 18.______________________ MIT ÉR A FÓKUSZÁLT BÉREMELÉS? _ elmúlt hónapokban ismételten a figyelem középpontjába kerültünk. Mi vagyunk az­­ik kitüntetett réteg, amely kiemelt béremelésben részesül. Erről beszél a rádió és a­z, erről írnak az újságok - hibásnál hibásabb táblázatokat közölve és azt a­­zatot keltik: a pedagógusnak január 1-jétől még a bőre alatt is pénz lesz. Röviden: közfigyelem és a parlamenti, valamint kormányzati érdeklődés középpontjába, k ászába kerültünk. De mit ér ez a fókusz nekünk? Mit hoz valójában a konyhára? Egy befagyasztott bértáblához képest az alapilletménynek 16 százalékos emelését ár 1-jétől és egy újabb 3 százalékos emelést szeptember 1-jétől. Ugyanakkor a­­ségi pótlék elvesztését, új adótáblát - csökkenő alkalmazotti kedvezménnyel -,­évő társadalombiztosítási járulékot a­rra kérem kollégáimat, készítsék el ennek a kiemelt helyzetnek a mérlegét - a vk szempontjából. •az iskolában, az óvodában, a kollégiumban velünk dolgozó nélkülözhetetlen inknak a törvény semmit sem garantál. Csak a minisztérium "ajánlja" az imányzatoknak, hogy nekik is adjanak béremelést. Az 1999. évi reálkereset-növekedés nem lesz magasabb az 1998. évinél, nem fogja ékíteni a nemzetgazdasági keresetátlagban tátongó rést. A közoktatási dolgozók közé is sikerült a megosztottságot bevinni. A fókuszált béremelés rendszere nincs kdolgozva. 2000-től a megszerzett "előny" megtartását senki sem garantálja. A közvéleményt félrevezették, a pedagógusellenesség különösen a kistelepüléseken okozódik. Ezt a fizetésemelést ezzel a mértékkel akár csendben, a nagy sikerként dicsekvő hangoskodás nélkül is végrehajthatták volna, hiszen jelentőségünktől és idemeinktől fényévnyire elmaradva ismertek el bennünket. Újra kell gondolni tehát elyzetünket, és összefogni, hogy annak valós javítását és távlatokat is felmutató edményeket érhessünk el. Ezért először is a szolidaritás jegyében támogatást kell­eni mindenkinek, aki még a pedagógusokénál is rosszabb helyzetben van. Nem csupán az anyagi érdekérvényesítés miatt kell összefogni, az egész­akszervezeti mozgalom valóságos, alkotó léte forog kockán. Napról napra asztalható, hogy a koalíciós kormányzat - a törvényes kereteket ma még látszatra igőrizve - az egyes ágazatokat képviselő szervezeteket és azok tömörüléseit fekszik megosztani, hatásos tevékenységüket mind következetesebben lehetetlenné ani, illetőleg azokat egyre alsóbb szintű alkuhelyzetbe kényszeríteni. A közoktatás számára jelentős új forrásokat kell biztosítani, különben az európai uniós csatlakozásban lévő lehetőségek nemzedékek számára maradnak khasználatlanul. Erről kell meggyőzni a társadalmat és a kormányt. Közösen kell kialakítani a tltakozás olyan formáját, amely a társadalom támogatásával új tárgyalási helyzetet kényszerít ki. Borbáth Gábor főtitkár A TARTALOMRÓL: • A KÖZOKTATÁS ÉS AZ 1999. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY • AZ ILLETMÉNY­­RENDSZER VÁLTOZÁSA, BÉRFEJLESZTÉS 1999-BEN • PSZ­ ÁLLÁSFOGLALÁSOK • AKTUÁLIS JOGSZABÁLYOK • VÁLTOZÁSOK A TÁRSADALOM­BIZTOSÍTÁS TERÜLETÉN • A SZAKSZERVEZETI ÉLET ESEMÉNYEI

Next