Pedagógusok Lapja, 2001 (57. évfolyam, 1-12. szám)

2001-01-18 / 1. szám

ÖRÖM ÉS ÜRÖM Ritkán adódik olyan esztendő, amikor a pedagógusok keresete jelentős mértékben növekedik. 2001 ilyen esztendő lesz, hiszen az év eleji 8,75%-os illetménytábla-emelkedést szeptember 1-től mintegy 20%-os további béremelés koronázza meg. Legutóbb, még Németh Miklós kormánya idején, az 1989-90-es tanévben volt hasonló mértékű növekedés, bár annak kedvező hatását jórészt elvitte az infláció. Lehetséges örömünket, jókedvünket azonban mindig elrontja valami. Most sincs másként, hiszen a múlt évi magasabb inflációt ellensúlyozó bérkorrekcióért akciót kellett szerveznünk, az idei béremelkedések kifizetésére pedig nagyon sok helyen késve kerül sor. A PSZ települési szervezeteinek és a helyi önkormányzatok tárgyalásainak kezdeti tapasztalatai azt jelzik, hogy az oktatás pozícióinak az államháztartás egészén belüli javulása az intézményfenn­tartók szintjén nem érzékelhető. A közoktatási normatívák emelkedése automatikusan nem gazdagítja az intézmények költségvetését. Jól érzékelhető az is, hogy a közoktatás kettős finanszírozásának nemcsak a mindig kevés pénz a problémája, hanem finanszírozási rendszere is sok tekintetben kiigazításra szorul. Az önkormányzati iskolafenntartás, a bér- és dologi költségek biztosításának évtizedes tapasztalatait végre alaposan át kellene tekinteni, és a szükséges jogszabályok (pl. az államháztartási, önkormányzati törvény­ éssze­rű módosítását el kellene végezni. Sajnos, erre egyik kormányzati ciklusban sem került sor. A kétéves költségvetés ismeretében úgy látjuk, hogy 2002-ig erre ismét nincs esély. Talán majd a következő kormány vállalja e fáradságot? Számtalan jogalkalmazási probléma is nehezíti a helyi érdekérvényesítést E téren csöppet sem javult a helyzet. Visszatérő gondok jelentkeznek nemcsak a joghézagokra alapozott manőverezésben, hanem egyértelmű jogi előírások esetében is sorozatosan fordulnak elő nyilvánvaló törvénysértések, legalábbis az erre való szándék, a jogalkalmazók tudatos rosszhiszeműsége, az érdekegyeztetés kiját­szása, a szakszervezetek véleményének figyelmen kívül hagyása. Néhány példa: Évről évre probléma a megemelt bérek több hónapos késlekedéssel történő kifizetése. Hiába lép hatályba január 1-jével a költségvetési törvény és a megemelt közalkalmazotti illetménytábla. A magasabb bérek kifizetésére a települések többsége csak márciustól, esetleg áprilistól kerít sort. Igaz, hogy kollégáink visszamenőleg is megkapják a különbözetet, ám a késlekedés nemcsak bosszúságot, hanem tényleges veszteséget is jelent, hiszen az év eleji áremelések halasztás nélkül megvalósulnak. A késlekedés oka elsősorban nem az adminisztráció lassúsága. (Bár sok helyen ez is szerepet játszik.) Több önkormányzat kifejezetten megtiltja az új bérbesorolások kellő időben való megküldését a területi államháztartási hivataloknak, vagy a munkát úgy szervezi, hogy a helyi költségvetések elfo­gadása előtt ne is kerülhessen sor a megemelt bérek kifizetésére. Kevés az olyan önkormányzat, amely határozottan kéri az átsorolások gyors elkészítését, hogy már február elején mindenki a meg­emelt bérét kapja (pl. Nyíregyháza, Pásztó, Székesfehérvár, a főváros néhány kerülete). Jogos tehát a pedagógusok és a közoktatás valamennyi munkavállalójának felháborodása, amikor úgy vélekednek, hogy bezzeg a miniszterek, az országgyűlési képviselők fizetés(tiszteletdíj)-emelése késlekedés nélkül megvalósul. Ám a pedagógusoknak, a közoktatás alkalmazottainak, a hatodrangú közszolgáknak a magasabb bére nem sürgős. Természetesen ezt a problémakört is jogszabályi ellentmondások terhelik (a költségvetési és az államháztartási törvényé). Az önkormányzatok a megemelt normatívákat csak a saját költségvetésük elfogadása után kapják meg, ezért a szegényebb településeknek a megemelt bérek kifizetésével kap­csolatban valóban nehézségeik vannak. A minimálbér felemelésével kapcsolatban a közoktatásban is jelentkezik az a probléma, hogy az intézmények technikai-adminisztratív alkalmazottait, valamint az óvodai dajkákat az önkormányzat egyre több helyen válaszút elé állítja: vagy elbocsátanak valakit vagy csökkentett munkaidőben (8 óra helyett 6 órában) foglalkoztatnak mindenkit. A PSZ feltett szándéka, hogy minden ilyen esetben munkaügyi ellenőrzést kezdeményez, és egyúttal sürgeti az OM kilátásba helyezett közleményét arról, hogy az óvodáknak, az iskoláknak, a kollégiumoknak a nevelő-oktató feladatokon túl, milyen tevékenységet kell ellátniuk a gyermekek, a tanulók biztonságos és egészséges körülményeinek, életrendjének, étkezésének biztosításával kapcsolatban. E a feladatoknak a megfelelő színvonalú teljesítése ugyanis megfelelő számú és képzettségű nem pedagógus alkalmazottat igényel. 57. ÉVFOLYAM 1. SZÁM A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE HÍRLAPJA ÉS HÍRLEVELE _____________________2001. JANUÁR 18._________________________ ________________ALAPÍTVA: 1945-BEN _______________ A TARTALOMRÓL: • SZAKSZERVEZETI AKCIÓ, KORMÁNYZATI DÖNTÉS • A KÖZOKTATÁS ÉS A KÉTÉVES KÖLTSÉGVETÉS • GARANTÁLT ILLETMÉNYEK A KÖZOKTATÁSBAN (2001. ÉVBEN) • SZÜLŐFÖLDÜNK, ISKOLÁNK, HAZASZERETETÜNK • A SZOLNOKI „TISZAPARTI” KITÜNTETÉSE • TUDNIVALÓK A NÉPSZÁMLÁLÁSRÓL • VÁLTOZÁSOK A TÁRSADALOM­­BIZTOSÍTÁSBAN • A TILTAKOZÓ AKCIÓ SAJTÓVISSZHANGJA

Next