Pedagógusok Lapja, 2005 (61. évfolyam, 1-12. szám)

2005-01-17 / 1. szám

2005. január 17 Tervek és válaszok • 3 A 2005. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY Az eredetileg beterjesztett javaslathoz képest sokat változott, bizonyos tekintetben javult az elfogadott költségvetési törvény. Mindebben szakszervezetünk kezdeményezéseinek, tárgyalásainak is szerepe volt. Ugyanakkor sajnálatos, hogy jó néhány képviselői módosító indítvány a szociális partnerekkel történő egyeztetés nélkül került beterjesztésre és elfogadásra. Ezek jogosan szülnek elégedetlenséget. Összeállításunkban néhány lényeges terület módosításait mutatjuk be a PSZ októberben elfogadott állásfoglalásából kiindulva. Milyen volt a tervezet? Milyen lett az elfogadott törvény? A PSZ-állásfoglalás főbb megállapításai 2004. október elején A PSZ értékelése az egyeztetések és a lobbizás során bekövetkezett _______________a beterjesztett javaslatról: _____________________________________változásokról:_________________________ 1. A közszolgálati ágazatközi érdekegyeztetés (OKÉT) szintjén - ahol 1. Hosszú tárgyalássorozat után, az utolsó pillanatban 2004. december 14-én a béralku zajlik - kemény vitákkal ugyan, de valódi párbeszéd folyik, megszületett a közszféra illetményeire vonatkozó megállapodás. A PSZ követelése az volt, hogy a 2005. évi közalkalmazotti A kormány első javaslata (8 "/1 egyszeri emelés) a PSZ elvárásainak meg nem felelt illetménytábla emelése együttesen tartalmazza a 2004-ben elmaradt meg. Az október 29-én előterjesztett második kormányjavaslat (2005. január 1 -jétől 6 % jogi garanciáját, valamint a 2005. évi reálkereset-növekedést 8 %, szeptember 1 -jétől 4 %) már elfogadható volt. Az OKÉT harmadik oldala, az biztosító értéket, és érvényesíteni kell a mindenkori minimálbérnek önkormányzati szövetségek azonban ennél sokkal kisebb mértékű (maximum 6%) a közalkalmazotti illetménytáblába való beépítését (11 . minimál- közalkalmazotti táblaemelést akartak. A sokfordulós tárgyalássorozatot követően bér). Mindez együttesen kétszámjegyű táblaérték-növekedést ered- végül is 2005. január 1 -jétől 7,5 %-os, szeptember 1-jétől 4,5 %-os béremelésben vényezzen.____________________________________________állapodtak meg. A bértábla ennek megfelelően módosult.___________________ 2. A bérek megfelelő mértékű emelésével együtt hangsúlyoztuk az 2. Az önkormányzati, intézményfenntartói források összességükben mintegy 24 önkormányzati igényeket kielégítő fonások biztosítását, a nevelési­ milliárd forinttal növekedtek, jórészt az OKÉT-ban folyó béralkuval összefog­­oktatási intézmények színvonalas működését biztosító finanszírozást e­gésben.__________________________ 3. A PSZ elfogadhatatlannak tartotta az óvodai és az általános 3. A szocialista frakció oktatási csoportjával folytatott tárgyalások nyomán kialó­iskolai alapnormatíváknak az osztályok (csoportok) létszámához között módosító indítvány egységesítette a 2005. január 1-jétől hatályos, az óva­­kötött differenciálását, amely az amúgy is nehéz helyzetben lévő dai és az általános iskolai alapnormatívákat, 2005. szeptember 1-jétől pedig kistelepüléseket sújtotta volna. Kifogásoltuk a kötött felhasználású kiegészítő hozzájárulásokat állapított meg. Igaz, hogy ezt a kisebb mértékű támogatások (pl. pedagógus-továbbképzés, szakkönyvvásárlás) (10 000 Ft/fő) kiegészítést már az osztály (csoport) átlaglétszámához köti. Saj­­nominálisan változatlan, azaz reálértéken csökkenő összeget.________nos, a kötött felhasználású normatívák nem növekedtek.___________________ 4. Az ágazati szintű érdekegyeztetés a költségvetési törvénnyel és a 4. Ebben a helyzetben - különösen a közoktatási törvénymódosítás tekintetében hozzá kapcsolt közoktatási törvénymódosítással kapcsolatban is - elsősorban a lobbizás lehetőségeire támaszkodtunk. A miniszterelnöknek,­­ akadozva, csak formálisan zajlott. Mind a Közoktatási Érdekegyeső parlamenti frakcióknak küldött állásfoglalásunk, leveleink, és nem utolsó sorban tető Tanácsot (KÖÉT), mind a Közoktatáspolitikai Tanácsot a szocialista frakció oktatási csoportjával folytatott tárgyalásaink hoztak (termé­­(KÖPT) jó­val a törvényjavaslat beterjesztése után, október végén szeresen nem minden kérdésben a mi kezdeményezéseink nyomán született) hívták össze, és nem folyt érdemi párbeszéd egyik fórumon sem, eredményeket. Az ágazati érdekegyeztetés felülvizsgálatá­ra, hatékonyabbá csupán „meghallgatásra’’ került sor.__________________________tételére - az ígéretek szerint - ez év első felében sor kerül.__________________ 5. A PSZ kifogásolta, a költségvetési törvénytervezettel együtt. 5. A kormány által beterjesztett, elsősorban az oktatási miniszter presztízsügyeként egyeztetés nélkül beterjesztett közoktatási törvénymódosítás sok szerepeltetett javaslatok egy részét a parlament nem fogadta el. Nem szavazták meg elemét, mert azok kiérleletlen, a szakmai körök számára elfogadhat­ó testnevelés értékelésének megszüntetését Pedig az oktatási miniszter koncep­tatlan javaslatokat tartalmaztak így például a szakmai szervezetek a­dójának támogatásaként egy SZDSZ-es módosító indítvány az összes készség­gel együtt a testnevelés tantárgy jeggyel való értékelésének meg­­tárgyra kiterjesztette volna az osztályozás tilalmát. Az általános iskola első két szüntetése ellen is tiltakozott.______________________________évfolyamán a hétvégi írásbeli házi feladatok tilalmát sem fogadták el.___________ 6. Elégtelennek tartottuk a kollégiumi normatívák csupán 2,2 %-os 6. Bár a kollégiumi alapnormatívák az eredeti javaslathoz képest növekedtek (az emelkedését, mert az előző években ez stagnált. Kifogásoltuk azt is, előző évhez képest mintegy 5 %-kal­, ez a korábbi stagnálást nem pótolja. Pozt­hogy különböző kiegészítő normatívákat (kulturális, szabadidős, tív változás a módosítások nyomán, hogy a szakmai-informatikai normatívát diáksport, informatikai stb.) nem kapnak a kollégiumok, pedig ezek idén már megkapják a kollégiumok is, ám a többi kiegészítő normatíva változat­az esélyteremtés jobb lehetőségeit biztosítanák. Kifogásoltuk a mű- tanul nem jár. A zeneoktatás normatíváját az eredeti szintre állították vissza. Az vészed oktatás normatíváinak csökkentését is.___________________egyéb művészeti normatívák viszont változatlanul kedvezőtlenek.____________ 7. A PSZ nagy csatát vívott annak érdekében, hogy a közok- 7. A módosító indítványt beterjesztő képviselő egy Szolnok megyei PSZ-fely­tatási törvény 1. sz. mellékletének generális módosítását meg- mon kollégáink erőteljes fellépésére megígérte a kezdeményezés visszavonását, akadályozza. Az erre vonatkozó, önkormányzati körökből amit meg is tett. Ám másnap a parlament önkormányzati bizottsága ugyanazt a származó módosító indítvány ugyanis a nevelési-oktatási javaslatot beterjesztette. Ezt követően a szocialista frakcióhoz fordultunk, amely­intézményekben kötelezően foglalkoztatott vezetők és alkalm­nok fellépése nyomán kompromisszumos javaslattá alakult át az eredetileg hazottak létszámát szabályozó passzusokban a „kell” kifejez „totálkáros” hatást kiváltó kezdeményezés. A legfontosabb és a legtöbb alkalma­zást mindenütt „ajánlott”-ra cserélte. Ez foglalkoztatáspolitikai zottát érintő feladatkörökben (pedagógus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, és szakmai szempontból egyaránt súlyos helyzetet teremtett kollégiumi pedagógiai felügyelő stb.) megmaradtak a foglalkoztatottak létszám­vom­al­ára vonatkozó kötelezettségek. Az intézmény-vezetőhelyettesek és a technikai, adminisztratív alkalmazottak tekintetében azonban a helyi döntésen alapuló _____________________________________________________lehetőségekre változtak a kötelezettségek.______________________________ 8. Az eredet költségvetési törvényjavaslatban nem szerepelt az 8. A megállapodás alapján a Kjt.-ben rögzítésre került, hogy a köztisztviselőkhöz OKÉT-megállapodás záradékában, viszont szakszervezeti és kor- hasonlóan a közalkalmazottak lakásépítéséhez és -vásárlásához is állami készír­mányzati kezdeményezés alapján rögzítésre került az állami garan­­telő kezességvállalás adható a legalább 3 éves jogviszonnyal rendelkező, c­avállalás szükségessége a közalkalmazottak lakásépítéséhez._____határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak._______________________ 9. Az eredetileg beterjesztett költségvetési törvénytervezetben a 9. Egy képviselői módosító indítvány mindenféle egyeztetés nélküli elfogadásával közalkalmazottak foglalkoztatását a 70. életév betöltésével a közalkalmazotti jogviszony megszűnését a 65. életév betöltésével írja elő a Kjt. A korlátozták volna. A módosító indítványok azonban alapos PSZ álláspontja szerint ez mind munkavállalói, mind munkaadói oldalról változásokat idéztek elő. Például eredetileg nem szerepelt , alkotmányossági problémát vet fel. A PSZ emiatt az Alkotmánybírósághoz fordul, néhány héttel korábban elfogadott adótörvény módosítása sem. Felháborító az is, hogy az adótörvény módosítása révén mind a munkavállaló, mégis megtörtént.______________________________________mind a munkáltató rosszabbul jár (étkezési és utazási támogatás). _________

Next