Agglomeráció, 2004 (1. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 1. szám
jiüTjJ ijj] Bod Péter Ákos. ..Az adótudatosság olyan, mint nagyon sok más civilizációs érték, amely akkor, ha háromszáz éven keresztül zavartalanul működik, ez esetben könnyű megtartani. ... A magyar gazdaság gyors fejlődése valószínű, de ennek segítésére mindenképpen szükség van egy áttekinhető, hatékony adórendszerre. 1o.oldal Pest Megye. .. A megye központi fekvése az elsődleges oka, hogy itt kisebb a munkanélküliség, s a keresetek is magasabbak az országos átlagnál. Jól érezni magunkat valahol a világban azonban nem csak anyagi, hanem érzelmi kérdés is. 2.oldal Ferenczi Anna: ... Célunk növendékeink személyiségének formálása a zene által, hogy teljes, a valós értékekre nyitott emberekké váljanak, ismerjék fel, hogy mi az érték. Erre a mai világban nagy szükség van. 6.oldal Bútor Róbert: Néhány évvel ezelőtt, az volt az álmom, hogy vb-n menjek tehát, egy komplett vb szezont akartam végigcsinálni. Mióta családom van és gyermekem, azóta ez az álom megszűnt. Ha a magyar bajnokságot jövőre vagy 2006-ban meg tudnám nyerni abszolútban, akkor az, nagyon boldoggá tenne. T.oldai Dr. Gallyas Igor: A Másik Rádió 93, 6 Gödöllő történetének legnagyobb értékű magánvállalkozása a település közművelődésének, kultúrájának szolgálatában. 8.oldal Köszöntő Valószínűleg soha nem születik majd olyan hazánkfia, akinek az anyakönyvi kivonatában a „születés helye ” rovatban ez áll majd: agglomeráció. Erre ott voltak, vannak-s maradnak- a települések: Kistarcsa, Budaörs, Dunakeszi és így tovább... Ezzel együtt ma már mindenkinek természetes az, ha a családfő Budapesten dolgozik, az anya egy közeli a településen, a gyerekek,, otthon "járnak oviba vagy iskolába. Ettől természetessé vált az is, hogy apa, mikor jön haza a sztrádán, bemegy egy hipermarketbe egy karton tejért, de kenyeret itt a „faluban ”, mondjunk — Veresegyházon vesz, a pékségben. Ha kell valami, gyorsan beugrunk Pestre, ha hétvégén vendéglőben akarunk ebédelni, megyünk Fótra vagy Vácra. De megyünk, ha leértékelés van Törökbálinton vagy nyit a Skanzen Szentendrén. A Budapest szélére települő bevásárlóközpontok ugyanúgy szolgálják az arra hazamenőket, mint az oda kimenő pestieket. Naponta halljuk: „aki teheti, menekül a városból és kint építkezik valahol a zöldben ”. Pénzt, viszont többet lehet keresni bent a nagyvárosban. Van hazánknak egy (és tényleg csak egy!) olyan térsége, amely évszázadok alatt lett azzá, amilyennek ma érezzük, amely kezdetben csak földrajzi értelemben lett egységes, majd ezt követően a gazdaság, a lehetőségek szempontjából is összetartozóvá, sőt szétválaszthatatlanná vált. Az itt élőket - az ország lakosságának negyedét — ténylegesen megkülönbözteti az, hogy vannak köztük érdiek, vannak vecsésiek vagy éppen gödöllőiek. Egy dologban azonban mindannyian tökéletesen egyformák: ők Magyarország régóta formálódó legnagyobb és legnépesebb gazdasági térségének lakói. Ők vagy, ha úgy tetszik, mi vagyunk azok, akik a budapesti agglomerációban élünk. Az Agglomerációban. Nekünk és rólunk szól az újság. Dr. Gallyas Igor A készen kapott világ készen kapott világban élünk. Igényeink és pénzünk szerint juthatunk hozzá a javakhoz, amire szükségünk van. Amire semmi szükségünk nincsen, arról a reklámok győznek meg, hogy igenis, mindenképpen, most azonnal és lehetőleg a drágábbra van szükségünk. Persze, ha figyelmesebbek vagyunk, észrevesszük, hogy nem csak az előzőeket kapjunk előregyártva. Készen kapunk következményeket is, amelyeknek soha nem fogjuk megtudni az okát, készen kapunk eredményeket vagy eredménytelenségeket, amiknek soha nem fogjuk megtudni az eredőit. Készen kapjuk feladataink listáját is, és ha nem vagyunk elég okosak, soha nem fogjuk megtudni, hogy mit, miért is kell úgy tennünk, ahogyan azt elvárják tőlünk. Úgy is gondolhatnánk, hogy talán kiválasztottak vagyunk, mértéktelenül nagy szerencsénk van, hogy valaki vagy valakik mindig gondolkoznak és cselekszenek helyettünk, óriási szerencsénk van, hogy a helyettünk gondolkozók megkímélnek minket a döntésektől, a választásoktól, a gondolkodástól! Na, ne, ezt azért mégsem kellene! Mindezeket akkor érezzük leginkább, ha a közvetlen környezetünkben próbálunk eligazodni, próbálunk megérteni dolgokat. Feltéve, ha egyáltalán még van bennünk késztetés arra, hogy egyáltalán foglalkozzunk a környezetünkkel. Javaslom, foglalkozzunk vele! Mindenki csak annyit, amennyire lehetősége van. De annyit mindenképpen. Hogy miért? A lehetséges válaszok közül csak a legalapvetőbb kimondására vállalkozom: talán jobban csinálnánk azoknál, akik helyettünk, vagy ami sokkal rosszabb, nekünk csinálják. Erzsébet Sörkert Gödöllő, Táncsics M. út 16. Baráti összejövetelek, rendezvények lebonyolítását vállaljuk! Tel.: 28/430-313