A Gödöllői Premontrei Öregdiákok Egyesületének Körlevele, 2008

2008 / 1. szám

Bernard LE CALLOC’H a francia FÖLDRAJZI TÁRSASÁG nagydíjasa „Nyelvünknek és kultúránknak nemcsak ismerője és tudója, hanem érdemekben gazdag kutatója is a francia Bernard Le Calloc’h, aki 1945 után került Magyarországra, s a gödöllői premontrei gimnáziumban dolgozott a francia nyelv tanáraként. Az iskola megszüntetése után a budapesti francia követségen teljesített szolgálatot, majd diplomata lett. De ő egy hosszú életre elkötelezte magát a magyar nyelv és kultúra szolgálatára. A magyar után a tudós érdeklődése a finn nyelv és kultúra felé fordult, s Le Calloc’h-ot nem érdemtelenül választották a franciaországi Finnugor Társaság elnökévé.” 2007. november 24-én a francia Földrajzi Társaság párizsi ünnepi ülésén nagydíjat kapott életmunkásságáért, és kiemelten a „Moldvai csángók” és az „Erdélyi székelyek” c. francia nyelvű műveiért. Ebből az alkalomból idéztünk és idézünk egy részt Kákonyi Péter aláírással, a Magyar Nemzet Magazin 2006. május 6-i számában megjelent cikkből. „Kutatásai, amelyeknek terméséből már tizenöt (magyarul írt!) esszét adott közre a Magyar Orvostörténeti Társaság, meglehetősen szerteágazóak. Középpontjukban azonban, talán nem túlzás ezt állítanunk, Körösi Csom­a Sándor életútja áll. Említettük, hogy a kitűnő francia egy időben diplomataként dolgozott, és - szerencsénkre - épp Indiába vezette e minőségében a sorsa, ahol kikutathatta a világjáró székely nyomait. Le Calloc’h ír William Moorcroftról, az angol orvosról és kalandorról, aki Ladakban és Kasmírban tevékenykedett, és akivel Körösi Csom­a baráti kapcsolatban volt. Ez után arról elmélkedik a francia, hogy vajon megfelelhet-e a valóságban a közhiedelem, miszerint a székely világutazó maláriában halt meg. „A bámulatos egyöntetűség fátyla mögött egy ideig megoldatlan talány rejtőzött” - írja. Sorra veszi ezek után dr. Campbell feljegyzéseit, amelyeket Körösi Csom­a betegségének utolsó stádiumában vezetett, s amelyek utalnak fejfájásra, gyulladásra, szédülésre, magas lázra, emésztési zavarokra és bőrszáradásra, majd „elmebeli zavarodottságra” és félrebeszélésre. Végezetül megállapítja, aligha malária okozhatta a tudós halálát, ám hogy pontosan milyen vírusos fertőzés, nem tudható, hiszen ezeket a kórokozókat jórészt csak a XIX. század vége felé lehetett azonosítani. Le Calloc’h értekezik továbbá Sangs-Rgyas Phun-Chongs lámáról, aki Körösi Csom­át megtanította a tibeti nyelvre, és aki (nem mellesleg) orvos és csillagász volt. Megtudhatjuk, ki volt Johann Martin Honigberger (1796-1869), a brassói születésű szász patikus és kalandor, aki csaknem egész Észak-Afrikát és Ázsiát bebarangolta, és akinek tudományát Párizstól és Londontól Tunézián át Kasmírig nagyra becsülték a kortársak. Olvashatunk még a könyvben sok más érdekesség mellett egy beszámolót II. Rákóczi Ferenc egyetlen unokájának, Charlotte-Joséphine-nek az életútjáról is, aki a vizitációs rend apácájaként hunyt el Franciaországban 1780 nyarán.” Mi pedig, a Gödöllői Premontrei Gimnázium egykori diákjai szeretettel gratulálunk a francia nagydíjhoz-Huszár Ottó öregdiáktársunk gyémántokleveles gépészmérnök 1921-ben született Budapesten. 1940-ben érettségizett a Gödöllői Premontrei Gimnáziumban. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1947-ben szerzett diplomát. Munkahelye a Ganz és Tsa Villamossági Rt. lett. Villamosgép tervező volt 1985-ös nyugdíjba vonulásáig. Egyenáramú gépeket tervezett hazai és külföldi villamosok, mozdonyok hajtására. Egyetemi tervezési gyakorlatvezető is volt, diplomaterveket konzultált. Munkássága elismeréseként a Ganz Ábrahám nevét viselő vállalatok alapítványának életmű díját kapta, valamint miniszter­tanácsi elismerésben is részesült. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek 50 éve tagja. 2007 őszén kapta a 60 éve diplomás mérnököket kitüntető gyémántoklevelet. A Gödöllői Premontrei Öregdiák Egyesületnek megalakulása óta tagja, már jó ideje az 1940- ben érettségizett évfolyam felelőse. Szeretettel gratulálunk öregdiáktársunknak!

Next