Százhalombattai Hírtükör, 1993 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1993-01-13 / 1. szám
2. oldal ÖNKORMÁNYZATI Az év utolsó, december 23-i testületi ülésén a város életében jelentős döntéseket hoztak a képviselők. A menetrend szerinti helyi autóbuszközlekedés 1993. díjának megállapításáról, alkalmazásáról, az utazási feltételek helyi szabályozásáról született rendelet. E szerint a menetdíj 22,-Ft, az általános bérletjegy ára 500,Ft/hó (250,-Ft/félhó), a tanuló és nyugdíjas havi bérletjegy ára 125,-Ft lett. Módosításra került a telekadóról, az építményadóról, valamint a vállalkozók kommunális adójáról és a helyi iparűzési adóról szóló rendelet is. Ezek lényege, hogy a magánszemélyek továbbra sem fizetnek telek- és építményadót. Valamennyi rendelet teljes terjedelemben megtalálható a „Hírtükör” betétoldalán. Az autóbuszközlekedéssel összefüggésben született egy másik döntés is. A képviselő-testület a diák-rásegítő járatok üzemeltetésére ez évben is igényt tart. Megbízta a jegyzőt, hogy folytasson tárgyalásokat a VOLÁNBUSZ Vállalat képviselőivel és a szükségleteknek megfelelően módosítsák a járatok időpontjait. A szerződéskötés megtörtént, így egész évben tanítási napokon az alábbiak szerint közlekednek a rásegítő járatok: Százhalombatta Téglagyár- Érd pu. 6.55-7.20 Érd. pu.-Százhalombatta Téglagyár 13.55 -14.20 14.20-15.05 A járatok üzemeltetésének többletköltsége közel 90 Ft/nap, amelyet az önkormányzat térít a Vállalatnak. A bérlakások elidegenítése során a városban található Polgári Védelmi Óvóhely tévesen egy társasház tulajdonába kerül. A közös képviselőkkel történt előzetes egyeztetés alapján rendeződött a tulajdonjogi helyzet, az óvóhely tulajdonosa az önkormányzat, amely az elmaradt közös költségek ennek kamatait és kártalanítást fizetett a társasház részére, összesen 200 E Ft-ot. A testület meghatározta I. féléves munkatervét. A januári ülés tervezett témái: Az ISZI beszámolója, a telefonhálózat bővítésének lehetőségei, a helyi TV vételi lehetőségeinek kiterjesztése Dunafüred, Óváros és Újtelep településrészekre, az 1993. évi költségvetési terv meghatározása, beszámoló az 1992. évi költségvetés teljesítéséről, a bizottsági munka tapasztalatai, beszámoló a polgári védelem tevékenységéről, rendeletalkotás a helyi köztisztviselők jogállásáról, állásfoglalás a DK Rt. G2-es kazán beruházási tervével kapcsolatban. A képviselők már több alkalommal tárgyaltak új kerékpárutak kialakításáról, illetve a meglévők felújításáról. Most döntöttek arról, hogy 13 MFt-os önkormányzati keret mellett pályázatot nyújtson be a város az illetékes minisztériumhoz. Első olvasatban megtárgyalta a Képviselő-testület az idei költségvetési koncepciót, amelyet 1.517 M Ft bevételi, illetve kiadási főösszeggel elfogadott. Meghatározták a főbb arányokat: - Működési kiadás 56% - Általános tartalék 3% - Fejleszétsi kiadások 40% - Céltartalék 1% Ezeken az arányokon belül a januári ülésen kerül sor a költségvetési tervről szóló rendelet megalkotására. Az ülés minden bizonnyal legnagyobb várakozást kiváltó napirendje a ,^’’-programban épült 18 db lakás fiatal házasok részére történő bérbeadása volt. A testület meghozta döntését és ennek következtében napokon HÍREK belül 18 boldog fiatal család költözhet első közös otthonába. Az Ifjúsági és Sport Bizottság, valamint a Lakásügyi Társadalmi Bizottság javaslata alapján gyermekes, százhalombattai házaspárok kapták meg a bérlakásokat 5 évre. Az ünnepélyes kulcsátadásra január 14-én 10.00 órakor kerül sor a Városháza „B” épületszárnya dísztermében. A .^’’-programban egy darab lakás maradt üresen, amelyre újabb értékesítési pályázatot írt ki a testület a korábbi feltételekkel. Rendeződött az Erkel F. krt. 1. sz. alatti lakóház tulajdoni helyzete is, amely elmaradt intézkedés miatt került az önkormányzat tulajdonába, valójában a DE Rt. a tulajdonos. Határozatban rendelkezett a testület a helyi iparűzési adó max. 1/3-ának az adóalany által pályázati úton történő visszaigénylési lehetőségéről. A testület által később kiírásra kerülő pályázat feltételeinek testületi döntéselőkészítésére a jegyző kapott megbízást. A képviselők döntése alapján a szociálisan rászoruló bérlők február 28-ig részletfizetést, illetve fizetési haladékot kapnak arra, hogy az Ingatlankezelő és Szolgáltató Intézménnyel szemben fennálló tartozásaikat rendezzék. A villamosenergia ágazaton jóváhagyott keretösszegből 449 E Ft-ot az Óváros István király útról nyíló út, valamint az útmenti 10 ingatlan kisfeszültségű villamoshálózat fejlesztésére átcsoportosított a testület. A beruházás költségeihez az ingatlantulajdonosok 350 Ft-tal járulnak hozzá, a különbözetet fizeti az önkormányzat. A testület 1993. évi első ülésére január 21-én vagy 28-án kerül sor, enről az érdeklődőket a Városi TV Képújságjában, valamint hirdetményeken tájékoztatjuk. Polgármesteri Hivatal Olvasói levél 1992. 12. 23-i számukban olvasom dr. Nagypataki úr Mikor lesz itt változás? című cikkét. Én is azt kérdezem, mikor lesz itt változás, szemléletváltozás? Amikor is objektíven, minden körülményt figyelembe véve értékelünk és ítélkezünk? Nevezetesen: a cikkben leírtak nagyjából megfelelnek a valóságnak, de... Az, hogy az épületek, illetve lépcsőházak úgy néznek ki, az nagy részben az illetékes üzemeltető szervek közel húsz éves „áldásos” tevékenységének következménye. Mert nem kell bizonygatni, hogy ezen idő alatt nem sok történt az épületek állagának megóvása érdekében. Azt sem kell bizonygatni, hogy az üzemeltető szervek egyáltalán nem törődtek azzal, mit csinál a bérlő a bérleményben. Arról sincs tudomásom, hogy eljártak volna azokkal szemben, akik törtek-zúztak, rongáltak. Dr. Nagypataki úr azt is elfelejti megmeríteni, hogy az épületek részleges felújítását, amely évekkel ezelőtt indokolt lett volna, a város nem végeztette el ilyen körülmények között és ezek után elvárni azt, hogy fél év leforgása alatt az ilyen mértékben elhanyagolt épületekből csillogó-villogó tündérpalota váljék enyhén szólva tisztességtelen. Azt sem értem, hogy dr. Nagypataki úr miből gondolja, hogy a jelenlegi tulajdonosok olyan anyagi háttérrel rendelkeznek, hogy a nem egy esetben milliós nagyságrendű munkák elvégeztetésére a megfelelő pénzösszeg rendelkezésükre áll. Én meg vagyok győződve arról, hogy a most alakult lakóközösségek olyan szegények, mint a templom egere. Furcsállom azt is, hogy dr. Nagypataki úr nem tesz említést azokról a lépcsőházakról, ahol tisztaság és rend van, ahol a postaládák a falakon vannak és rendeltetésszerűen üzemelnek. Ha esetleg ilyet még nem látott, javasolom a sok közül nézze meg a miénket. Javasolnám továbbá azt is, hogy tekintsen be az önkormányzat által üzemeltetett épületek alatti garázsokba és írja meg azt is, hogy ott mit tapasztalt. Mert valakinek már azzal is foglalkozni kellene, hogy mit művelnek a garázsbérlők az épületek alatt. Hogy nem egyben illegális ipari tevékenység folyik, hogy a legtöbbje ragad a kosztól, piszoktól, hogy potenciális tűzveszélyt jelent a lépcsőházakra, hogy a legtöbbje bogár és rágcsáló-tenyészet Mikor lesz itt változás? Ha söprünk - és kell söpörni, mert van mit - akkor ne csak a más portája előtt, hanem a magunké előtt is söpörjünk! Király Ottó Százhalombatta, Eötvös 7. fsz. 2. (LE)SZÁMOL AZ Ez már valami! Saját lakásunk van (lesz) ha kifizettük részleteit. Mi, akik megvásároltuk bérlakásunkat, tulajdonképpen segítőkész állampolgárok vagyunk, mert levettünk egy csomó terhet az eddigi tulajdonos válláról azzal, hogy magunkra vállaltuk mindazokat a gondokat, amik ezekkel a panelépületekkel járnak. Szinte hallom a már szállóigévé vált ellenérveket: „Nem volt kötelező megvásárolni egyetlen lakást sem.” Ez igaz. Ám az is hozzátartozik ehhez, hogy a lakásprivatizációval egyidőben elterjedt az a hír is, hogy a lakbérek felszöknek a csillagos égig. Vagy: „Igen olcsón jutott mindenki lakáshoz, amit jó pénzért értékesíthet”. Ez is igaz. Csak csendben jegyzem meg, azt a tényt, hogy városunk nem éppen jó levegőjéről híres, így egymás között adunk-veszünk a körülmények ismeretében nem is túl jó pénzért. Tovább: Száz családból kilencvenöt nem azért ment bele a lakásvásárlásba, mert kereskedni akar vele, „csupán” lakni akar valahol... Ennyi előzetes után talán érdemes egy pillantást vetni a társasházak utóéletére. Tudott dolog az, hogy az Ingatlankezelő és Szolgáltató Intézménynek (ISZI) el kell számolnia a társasházakkal. Annál is inkább, mert erre kötelezi őket önkormányzatunk képviselő-testületének 42/1992. IU 96/1992-es határozata. Azonban az ISZI sajátságosan értelmezi az elszámolást. Lehetséges és lehetetlen módokon próbálkoznak egy előzetesen hibás működést legalizálni és így legalább nullára írni a megalakult társasházak felé tartozásukat. Kísérleteik közé tartoznak többek között a KKV-s számlák elfogadtatásai, könnyedén átlépve azt a tényt, hogy az említett intézmény jogutód nélkül (talán nem véletlenül!) szűnt meg. Felszámolnak továbbá lépcsőházi üvegezéseket. Figyelmen kívül hagyva azt, ISZI hogy laza (nem) intézkedéssel a KKV és az ISZI nem biztosította az épületeket és hanyagságuk költségeit most a társasházakkal akarják megfizettetni. Ennek ellenpontja az, hogy a lakásvásárlók adásvételi szerződésének 10. pontjában biztosításra kötelezik az új lakástulajdonost. Legalábbis addig míg ki nem fizette vételárhátralékát. A karácsony előtt városszerte kiküldött ISZI-levél csak hab a tortán. Tétel megjelölése nélkül, felszólítják a címzetteket különböző összegek befizetésére, természetesen a fizetési felszólítás végén bírósági eljárással fenyegetőzve. A felszólítottak érdeklődésére az is kiderült, hogy nem volt elég a korábban (!) befizetett közös költség. Amelyet ugye nem közös költségelőlegként fizettünk? Lelki szemeimmel (az is van) látom a dolgozók tömegét vállalatuk- intézményük pénztára előtt sorjázni, mert nem volt elég 1992-ben a fizetésük... B. J. * * * Kedves Király Ottó! Igazi, nagy örömet szerzett írása. Azt bizonyította részemre, hogy vannak akik odafigyelnek írásomra és, hogy amit írok az nem jelentéktelen dolog. Amit ír azzal én mindennel egyetértek, minden de... nélkül. Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy az új tulajdonosok nem gazdagok ezért is említettem olyan hiányosságokat, melyeknek megszüntetéséhez vagy nem kell, vagy alig kell pénz (postaláda, égőcsere). Tudom, hogy vannak tiszta, szép, rendes lépcsőházak, de én ennek ellenkezőjét egyetlen szóval sem állítottam.(„Igen sok házban elszomorító kép fogadott”, ami ugye nem azt jelenti, hogy minden házban.) A legeslegjobban pedig azzal értek egyet, hogy az elmúlt évek, évtizedek bűnös mulasztásait nem lehet máról holnapra rendbe hozni. Ezt ön tudja. Ezt én is tudom. Sajnos nem mindenki tudja. Ezek részére íródott a cikk. Hozzászólását nagyon köszönöm. Dr. Nagypataki Gyula SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR Prorsikijij PETÁRDÁTÓL LŐFEGYVERIG Immár több hónapja, különböző hangerejű petárdák durrogása veri fel a lakótelep csendjét a nap minden szakában, riadalmat okozva kicsinek és nagynak. Fiatalok és felnőttek űzik ezt a „sportot”, könnyen beszerezve az ehhez szükséges muníciót. Nem kell messzire menniük csupán a helyi piacig, ahol tucatszám vásárolhatják ezeket a rudacskákat anélkül, hogy akár a rendőrség, akár az úgynevezett közterület-felügyelők megzavarnák ebbéli tevékenységükben az eladókat, vagy vevőiket. Félreértés ne essék, ez nem általában a piac hibája, hisz’ ezeket a „népszórakoztató" eszközöket, talán ha négyen árusítják. Feltételezem, némelyik szülő is tisztában van gyermekének ilyen irányú „szórakozásával", ám addig nem veszi komolyan amíg közvetlen közelében - más gyermekének közreműködésével - fel nem robban egy. Természetesen, akkor ő fogja a leghangosabban követelni közbiztonságunk javítását... Magánfegyverkezésünk következményeként megjelent legalább egy - nyilván illegálisan tartott - éles lőszer kilövésére alkalmas fegyver is a városban. Ennek nyomait őrzi a piactéri Dreher söröző előtti fém árusítópult, melynek 2 mm-es lemezén (!) számtalan lyuk bizonyítja, hogy valaki(k) „belőtték" a fegyvert. (A kilőtt és eltorzult lövedékekből kettő a birtokomban van. BJ.) A kérdés „csupán" az, milyen szándékkal tart valaki ilyen fegyvert?! Minden esetre nyugtalan vagyok, mert nem tudom kinek az ujja húzhatja meg az elsütő billenytűt... Brunecker Jenő PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A VÁROSI SZABADIDŐ KÖZPONT VEZETŐI ÁLLÁSÁNAK BETÖLTÉSÉHEZ Százhalombatta Város önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot hirdet a Városi Szabadidő Központ vezetői állásának betöltésére. Pályázati Feltételek: - Felsőfokú végzettség - Végzettségnek megfelelő 5 éves szakmai gyakorlat - Érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvány - A Városi Szabadidő Központ működésére vonatkozó szakmai elképzelések - Szakmai önéletrajz Bér megegyezés szerint A megbízás 5 évre szól. Az állás 1993. március 1-től tölthető be. A pályázat benyújtásának határideje és helye: a pályázat megjelenését követő 30 nap, de legkésőbb 1993. január 31-ig a Polgármesteri Hivatal jegyzőjéhez. A pályázattal kapcsolatos további információkat a Polgármesteri Hivatalban Matusz Gyula sport szakreferensnél 55-044/63-as melléken lehet kérni. Cím: Polgármesteri Hivatal, Százhalombatta, Május 1. tér 3.