Százhalombattai Hírtükör, 2000 (13. évfolyam, 1-26. szám)
2000-01-12 / 1. szám
XIII. évfolyam 1. szám ^'icxJLcoC lo. Cr^\ /V-* SZÁZHALOMBATTAI VÁROSI KÖZÉLETI LAP Megjelenik minden második szerdán Ara: 19.- Ft Évindító interjú Vezér Mihály polgármesterrel Előző lapszámunkban áttekintettük az elmúlt esztendő meghatározó folyamatait, legfontosabb eredményeit. Most kíséreljük meg fölvázolni, mit várhatunk a 2000-es évektől - Várhatóan miként módosulnak városunk bevételi lehetőségei? A város 2000. évi bevételei a központi jogszabályváltozások miatt várhatóan jelentősen csökkenni fognak. Biztos adataink még nincsenek, az idei költségvetési bevételi főösszeg négymilliárd forint fölött prognosztizálható. Ez az elmúlt év bevételéhez képest közel másfél milliárd forintos csökkenést jelent. A szűkülő költségvetés alapvető szemléletváltozást követel a város vezetőitől, az önkormányzati intézményvezetőktől, s végső soron, ha letompítva is, a lakosságtól. Ez a város gazdáit a fejlesztési elképzelések és a képviselt lakossági igények tekintetében egyaránt önmérsékletre inti. Fokozott figyelmet kell fordítanunk a belső tartalékok feltárására, a gazdaságosabb működés biztosítására, és az új bevételi források felkutatására. Mindent egybevéve, az idei esztendőben visszafogott fejlesztés mellett, a korábbi magas szolgáltatási színvonal differenciált mérséklődésére kell számítani. - Folytathatónak, folytatandónak tartja-e, hogy bevételeinket a városi vagyon felhasználásával egészítsük ki? - Az elmúlt esztendőt úgy tekintem, mint a 2000. év csökkenő költségvetési bevételeire való felkészülés időszakát. A visszafogott tervezés több esetben eredményezte azt, hogy a városi vagyon terhére kellett pótlólagos forrásokat biztosítanunk. Ez a folyamat mindenképpen megállítandó, ezzel úgy érzem, a testület egésze is tisztában van. A megoldást nem a városi vagyon részleges felhasználásában, hanem a megfontolt, csökkentéseiben is reális tervezésben látom. A költségvetés tervezése során a kötelező feladatokra, illetve korábbi elkötelezettségeinkre kell hangsúlyt helyezni, s ezt tekinteni a tervezés alapjának. Bízom abban, hogy a városi költségvetés összeállításakor ebben képviselőtársaim és az önkormányzati intézmények vezetői egyaránt partnerek lesznek. Egyes prognózisok szerint a képviselő-testület polarizációja nem kedvez a takarékos gazdálkodásnak... - Meggyőződésem, hogy a testület hamarosan túljut a korábbi holtpontokon, s az esetleges személyes nézeteltérések nem nyomják rá bélyegüket a közös munkára. A települési képviselők a népszuverenitás gyakorlásával és eredményeként vehetnek részt a város vezetésében. Ezt átgondolva, kellő alázattal és kompromisszumkészséggel mindannyian megtaláljuk helyünket és feladatainkat a testületben. A politikai csatározások bizonyos tekintetben természetesnek tekinthetők, s amennyiben azt kordában tudjuk tartani, nem befolyásolhatja érdemben a város racionális működését. Nem feltétlenül követendő, hogy nézeteltéréseink a nagy nyilvánosság előtt megmutatkozzanak, a politikai konfliktusokat egymás között kell rendeznünk. Ezzel nem arra gondolok, hogy a sajtót ki kell rekeszteni a helyi történésekből. Meggyőződésem viszont, hogy kellő önkritikával, a megoldásra törekedve, szemtől szemben és nem kizárólag a sajtón keresztül üzengetve orvosolhatók a véleménykülönbségek. Ezt az utat járva, a sajtóban már letisztult formában, s nem csupán indulatoktól fűtve jelenhetnek meg a politikai viták. Konkrét kérdésére visszatérve, bízom abban, hogy a város gazdálkodásának kérdését mindnyájan a politikai vitáktól függetlenedve tudjuk majd kezelni. Fölgyorsulni látszik az ipari park megvalósításának folyamata. Mekkora befektetést igényel ez az önkormányzat részéről, mikor és milyen eredmény várható? - Örömteli fejlemény, hogy a közelmúltban pályázati úton elnyertük az ipari park címet. Ez azért jelentős, mert a cím birtokában további pályázati lehetőségek nyílnak meg előttünk. Az idei évben az ipari park területének előközművesítését, az infrastruktúra kiépítését tervezzük megkezdeni. Olyan folyamatos befektetés ez, amely közművesítési költségekből és területvásárlásokból tevődik össze. Ezek forrásául az önkormányzati támogatás mellett egyre növekvő szerepet szánok a területértékesítésből származó bevételeknek is. Az év második felére teszi a Batta-Invest Kft üzleti terve a befektetők és vállalkozók telepítésének megkezdését is. 2001-ben pedig már az ipari park érdemi működésének megkezdését reméljük. Az előkészületekkel párhuzamosan nagy befektetni szándékozó cégekkel tárgyaltunk. Számos példát láthatunk arra, hogy az ipari parkok fejlődésében gyakran robbanásszerű előrelépést hoz egy-egy sikeresen alakuló üzleti kapcsolat. Ezért mindenkor nagy felelősségtudattal, a siker reményében kell tárgyalóasztalhoz ülni az érdeklődő üzletemberekkel. - Vannak-e olyan beruházások, amelyeket a jelenlegi körülmények között is szükségesnek, lehetségesnek tart? - A beruházások tervezésére fokozottan igaznak tartom a költségvetés kapcsán elmondottakat. Fő szempontként kezelendő, hogy a városfejlesztésben a „prioritási listán” egy-egy téma, vagy beruházás hol helyezkedik el. Erre végleges választ a városfejlesztési koncepció meghatározása ad majd. A már megkezdett beruházások élveznek egyfajta elsőbbséget, illetve vizsgálni kell, van-e az adott munkára korábbi elkötelezettsége a testületnek, vagy kötődik-e kötelező helyi feladat ellátásához. Új beruházásokra szűkösek a lehetőségek. Kiváltképp, hogy minden új beruházás esetében tekintetbe kell venni annak majdani fenntartási, üzemeltetési költségeit is jutunk - Milyen módosulás várható a város működési kiadásainak szerkezetében? Melyek a preferálandó területek? - A költségvetési koncepcióban áttekintettük a felhalmozási és működési kiadások belső arányainak változásait. Az elfogadott koncepció alapelvnek jelöli meg a biztonságos mértékű gazdálkodási tartalék képzését. Megállítandó a kiadási oldal működési, felhalmozási arányainak további, működési hányad felé való növelése. 2000-ben ez az arány legfeljebb 72,28 % lehet. A felhalmozási arány érdemi csökkenése a városfejlesztés stagnálását, hosszú távon a városi vagyon értékcsökkenését eredményezi. Vissza kell fogni a működési kiadásokat is, törekedve a mind optimálisabb költségvetési egyensúly megteremtésére. Szűkös gazdasági körülmények között preferenciát csak az önkormányzati törvény előírásai, tehát a kötelező helyi feladatok ellátása, és elsőbbsége jelent. - Várható-e érdemi módosulás a szociálpolitikában ? - Szociális ellátásokra 1999-ben kétszázötven millió forintot költöttünk. Ilyen mértékű szociális keretre jelen pillanatban kevés lehetőség mutatkozik. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez az a terület, amelyben a legnagyobb óvatossággal és lehetőleg bizonyos fokozatossággal szabad csak csökkenteni. Meg kell említenem azt is, hogy az elmúlt időszak bőséges szociális támogatási rendszere számos tapasztalattal gazdagította a város vezetését. Ezek egyike, hogy a biztonságos szociális hálóval bíró települések az elszegényedő rétegek számára nagy vonzerőt jelentenek. A szociális indokú bevándorlási folyamat pedig hosszú távon kedvezőtlenül befolyásolhatja a helyi társadalom belső szerkezetét. Mindezek figyelembevételével alapelvem, hogy az átmenetileg nehéz helyzetbe került battai családokról gondoskodnunk kell, továbbá megfelelő indítást kell adni a város fiataljainak, illetve támogatni az időseket, betegeket. Lépjünk ki a városi pénzügyek gondolati köréből, hiszen oly sok egyéb, mindennapjainkat meghatározó tényező létezik. Ön milyen feladatokat tart megfontolandónak, milyennek szeretné látni Százhalombattát öt-tíz év múlva? - Jelenleg a kiegyensúlyozott, stabil gazdálkodás megteremtése tölti ki a gondolataimat. Nehezen tudok elvonatkoztatni a jelenlegi költségvetési tendenciáktól. Ám ha szabadjára eresztem a képzeletemet, Százhalombattát ápolt, környezetét védő, kiegyensúlyozott működésű településnek álmodom. Olyan városnak, amely gondoskodik lakóiról, megtartja szülötteit, de szívesen fogad vendégeket is. Ahol minden lehetőség megvan a kulturált kikapcsolódásra, szórakozásra, sportra. Olyan „mintavárosnak” szeretném látni, ahol a működő civil társadalomban közösséggé kovácsolódik a lakosság. Bízom abban, hogy olyan biztonságos pontja lesz az országnak, ahol otthon lehet az ember. -M Szí. halombs^ , ^4 It ^'-Vvtj^6 V -------------------------------------HELYTŐR'; A tartalombefeYújTEivF Beszélgetés a rendelőintézet megbízott vezetőjével Megkaptuk az ipari park címet "-T"2rfv2#ijy Fiatal képzőművészek Mozimérleg - baljós árnyak Bűnügyi statisztika Korszerű finomítót szeretnék vezetni A MOL Rt vezetése december 1-től Magyar Jánost bízta meg a BFL divízió feldolgozási üzletágának vezetésével. Korábban már beszámoltunk arról, hogy az új szervezetben a Dunai és Tiszai Finomító egységes igazgatás alá került. Magyar János, aki korábban a maradékfeldolgozási projektet vezette, júliustól részt vett a BFL stratégiájának kidolgozásában. A változó körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó munkatársakkal szeretne dolgozni, akikkel őszinte, nyílt párbeszédet kíván folytatni. - Mekkora meglepetést okozott Önnek az igazgatói kinevezés? - A megbízás már kevésbé, inkább az a felkérés, amelyet július 9-én kaptam, hogy vegyek részt a társaság beszerzési, feldolgozási és logisztikai szervezetei stratégiájának kialakításában. Ősszel már várható volt, hogy sor kerül kinevezésemre. - Megítélése szerint a kiválasztásban, kiválasztódásban mekkora szerepet játszik a szaktudás, a munka eredményessége, illetve az emberi kvalitások? - Ez szubjektív kérdés. Több mint húsz éve dolgozom a DKV- nál, illetve a MOL Rt-nél, ez lehetőséget teremtett számomra, hogy széleskörűen megismerjem a kőolajfeldolgozás valamennyi területét az üzemeltetéstől a fejlesztésig. Alkalmam nyílt olyan külső információk megszerzésére, amelyek a piac, a pénzügyi vagy egyéb, funkcionális szervezetek működésének összetett kérdéskörére vonatkoznak. Talán lehetek annyira szerénytelen, hogy megfogalmazzam, a társaság vezetése mindezeket mérlegelve döntött így. Az új stratégia elemei eltérnek a korábbi - egyébként jól működő - rendszertől, ennek megvalósítása érdekében át kell alakítani feldolgozási rendszereinket is. Úgy érzem, megfelelek ezeknek az elvárásoknak. Folytatás a 3. oldalon Parlamenti A verőfényes napfényben fürdőző Országház csodálatos látványa fogadta csoportunkat azon a január eleji látogatáson, melyet az FKGP helyi szervezete részéről Klimsa Arthúr települési képviselő szervezett. Átesve a kötelező biztonsági ellenőrzésen az előcsarnokban „házigazdánk” Gyimóthy Géza az Országgyűlés kisgazdapárti alelnöke fogadott minket, és profi idegenvezetőként ismertette meg velünk a ház látnivalóit. Miközben a vörös szőnyeggel borított főlépcsőn haladva megcsodáltuk a színes, nemes márvány díszlépcsőcsarnok mennyezeti freskóit, színpompás ablakait, kandelábereit, megismerkedhettünk az építkezés történetével is. Az 1880. évi LXIII. tc. rendelte el az Országgyűlés mindkét házát befogadó épület építését. A pályázatra beérkező 20 pályamű közül a bizottság Steindl Imre átdolgozott tervét fogadta el. Az eklektikus stílusú műremek teljes építése 1885-től 1904-ig tartott. Feljutva a lépcsősoron beléptünk a csillagboltozatos kupolába, melynek látogatás közepén látható a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket őrző tárló. Felbecsülhetetlen értékű történelmi ereklyéinket nemcsak a díszőrség, hanem uralkodóink életnagyságú szobrainak féltő tekintete is vigyázza. Áthaladva a foglalkozásokat megörökítő, szobrokkal szegélyezett alsóházi társalkodón beléptünk az Országgyűlés páratlan szépségű üléstermébe, ahol vendéglátónk alig győzte megválaszolni a T. Ház munkájával, kulisszatitkaival kapcsolatos kíváncsi kérdéseinket. Az alelnök úr jóvoltából megtekinthettük a gobelin terem műremekeit, köztük az első pusztaszeri országgyűlést ábrázoló hatalmas méretű gobelint, sőt eljutottunk az épületegyüttes északi szárnyába, mely az alsóházi ülésteremmel teljesen azonos felsőházi üléstermet, a parlamenti tisztségviselők irodáit rejti. Kellemes perceket tölthettünk el házigazdánk impozáns dolgozószobájában is. Emlékezetes élményekkel gazdagodott csoportunkat a díszruhás, koronaőrök látványos őrségváltása búcsúztatta. Kling F.