Százhalombattai Hírtükör, 2000 (13. évfolyam, 1-26. szám)

2000-01-12 / 1. szám

XIII. évfolyam 1. szám ^'icxJLcoC lo. Cr­^\ /V-* SZÁZHALOMBATTAI VÁROSI KÖZÉLETI LAP Megjelenik minden második szerdán Ara: 19.- Ft Évindító interjú Vezér Mihály polgármesterrel Előző lapszámunkban áttekintettük az elmúlt esztendő meghatározó folyamatait, legfontosabb eredményeit. Most kíséreljük meg fölvázol­ni, mit várhatunk a 2000-es évektől - Várhatóan miként módosulnak városunk bevételi lehetőségei? A város 2000. évi bevételei a központi jogszabályváltozások mi­att várhatóan jelentősen csökkenni fognak. Biztos adataink még nin­csenek, az idei költségvetési bevé­teli főösszeg négymilliárd forint fölött prognosztizálható. Ez az el­múlt év bevételéhez képest közel másfél milliárd forintos csökkenést jelent. A szűkülő költségvetés alap­vető szemléletváltozást követel a város vezetőitől, az önkormányzati intézményvezetőktől, s végső so­ron, ha letompítva is, a lakosságtól. Ez a város gazdáit a fejlesztési el­képzelések és a képviselt lakossá­gi igények tekintetében egyaránt önmérsékletre inti. Fokozott figyel­met kell fordítanunk a belső tartalé­kok feltárására, a gazdaságosabb működés biztosítására, és az új be­vételi források felkutatására. Min­dent egybevéve, az idei esztendő­ben visszafogott fejlesztés mellett, a korábbi magas szolgáltatási szín­vonal differenciált mérséklődésére kell számítani. - Folytathatónak, folytatandónak tartja-e, hogy bevételeinket a váro­si vagyon felhasználásával egé­szítsük ki? - Az elmúlt esztendőt úgy tekin­tem, mint a 2000. év csökkenő költ­ségvetési bevételeire való felké­szülés időszakát. A visszafogott tervezés több esetben eredmé­nyezte azt, hogy a városi vagyon terhére kellett pótlólagos forrásokat biztosítanunk. Ez a folyamat min­denképpen megállítandó, ezzel úgy érzem, a testület egésze is tisztában van. A megoldást nem a városi vagyon részleges felhaszná­lásában, hanem a megfontolt, csökkentéseiben is reális tervezés­ben látom. A költségvetés tervezé­se során a kötelező feladatokra, illetve korábbi elkötelezettségeink­re kell hangsúlyt helyezni, s ezt te­kinteni a tervezés alapjának. Bí­zom abban, hogy a városi költség­­vetés összeállításakor ebben kép­viselőtársaim és az önkormányzati intézmények vezetői egyaránt part­nerek lesznek.­­ Egyes prognózisok szerint a képviselő-testület polarizációja nem kedvez a takarékos gazdálko­dásnak... - Meggyőződésem, hogy a testü­let hamarosan túljut a korábbi holt­pontokon, s az esetleges szemé­lyes nézeteltérések nem nyomják rá bélyegüket a közös munkára. A települési képviselők a népszuve­renitás gyakorlásával és eredmé­nyeként vehetnek részt a város ve­zetésében. Ezt átgondolva, kellő alázattal és kompromisszumkész­séggel mindannyian megtaláljuk helyünket és feladatainkat a testü­letben. A politikai csatározások bi­zonyos tekintetben természetes­nek tekinthetők, s amennyiben azt kordában tudjuk tartani, nem befo­lyásolhatja érdemben a város raci­onális működését. Nem feltétlenül követendő, hogy nézeteltéréseink a nagy nyilvánosság előtt megmu­tatkozzanak, a politikai konfliktuso­kat egymás között kell rendeznünk. Ezzel nem arra gondolok, hogy a sajtót ki kell rekeszteni a helyi törté­nésekből. Meggyőződésem vi­szont, hogy kellő önkritikával, a megoldásra törekedve, szemtől szemben és nem kizárólag a sajtón keresztül üzengetve orvosolhatók a véleménykülönbségek. Ezt az utat járva, a sajtóban már letisztult formában, s nem csupán indulatok­tól fűtve jelenhetnek meg a politikai viták. Konkrét kérdésére visszatér­ve, bízom abban, hogy a város gazdálkodásának kérdését mind­nyájan a politikai vitáktól függetle­nedve tudjuk majd kezelni.­­ Fölgyorsulni látszik az ipari park megvalósításának folyamata. Mekkora befektetést igényel ez az önkormányzat részéről, mikor és milyen eredmény várható? - Örömteli fejlemény, hogy a kö­zelmúltban pályázati úton elnyertük az ipari park címet. Ez azért jelen­tős, mert a cím birtokában további pályázati lehetőségek nyílnak meg előttünk. Az idei évben az ipari park területének előközművesítését, az infrastruktúra kiépítését tervezzük megkezdeni. Olyan folyamatos be­fektetés ez, amely közművesítési költségekből és területvásárlások­ból tevődik össze. Ezek forrásául az önkormányzati támogatás mel­lett egyre növekvő szerepet szánok a területértékesítésből származó bevételeknek is. Az év második fe­lére teszi a Batta-Invest Kft üzleti terve a befektetők és vállalkozók telepítésének megkezdését is. 2001-ben pedig már az ipari park érdemi működésének megkezdé­sét reméljük. Az előkészületekkel párhuzamosan nagy befektetni szándékozó cégekkel tárgyaltunk. Számos példát láthatunk arra, hogy az ipari parkok fejlődésében gyakran robbanásszerű előrelé­pést hoz egy-egy sikeresen alakuló üzleti kapcsolat. Ezért mindenkor nagy felelősségtudattal, a siker re­ményében kell tárgyalóasztalhoz ülni az érdeklődő üzletemberekkel. - Vannak-e olyan beruházások, amelyeket a jelenlegi körülmények között is szükségesnek, lehetsé­gesnek tart? - A beruházások tervezésére fo­kozottan igaznak tartom a költség­­vetés kapcsán elmondottakat. Fő szempontként kezelendő, hogy a városfejlesztésben a „prioritási lis­tán” egy-egy téma, vagy beruházás hol helyezkedik el. Erre végleges választ a városfejlesztési koncep­ció meghatározása ad majd. A már megkezdett beruházások élveznek egyfajta elsőbbséget, illetve vizs­gálni kell, van-e az adott munkára korábbi elkötelezettsége a testület­nek, vagy kötődik-e kötelező helyi feladat ellátásához. Új beruházá­sokra szűkösek a lehetőségek. Ki­váltképp, hogy minden új beruhá­zás esetében tekintetbe kell venni annak majdani fenntartási, üzemel­tetési költségeit is­ jutunk - Milyen módosulás várható a város működési kiadásainak szer­kezetében? Melyek a preferálandó területek? - A költségvetési koncepcióban áttekintettük a felhalmozási és mű­ködési kiadások belső arányainak változásait. Az elfogadott koncep­ció alapelvnek jelöli meg a bizton­ságos mértékű gazdálkodási tarta­lék képzését. Megállítandó a kiadá­si oldal működési, felhalmozási arányainak további, működési há­nyad felé való növelése. 2000-ben ez az arány legfeljebb 72,28 % le­het. A felhalmozási arány érdemi csökkenése a városfejlesztés stag­nálását, hosszú távon a városi va­gyon értékcsökkenését eredmé­nyezi. Vissza kell fogni a működési kiadásokat is, törekedve a mind op­timálisabb költségvetési egyensúly megteremtésére. Szűkös gazdasá­gi körülmények között preferenciát csak az önkormányzati törvény elő­írásai, tehát a kötelező helyi felada­tok ellátása, és elsőbbsége jelent. - Várható-e érdemi módosulás a szociálpolitikában ? - Szociális ellátásokra 1999-ben kétszázötven millió forintot költöt­tünk. Ilyen mértékű szociális keret­re jelen pillanatban kevés lehető­ség mutatkozik. Szeretném hang­súlyozni, hogy ez az a terület, amelyben a legnagyobb óvatos­sággal és lehetőleg bizonyos foko­zatossággal szabad csak csökken­teni. Meg kell említenem azt is, hogy az elmúlt időszak bőséges szociális támogatási rendszere számos tapasztalattal gazdagította a város vezetését. Ezek egyike, hogy a biztonságos szociális háló­val bíró települések az elszegénye­dő rétegek számára nagy vonzerőt jelentenek. A szociális indokú be­vándorlási folyamat pedig hosszú távon kedvezőtlenül befolyásolhat­ja a helyi társadalom belső szerke­zetét. Mindezek figyelembevételé­vel alapelvem, hogy az átmenetileg nehéz helyzetbe került battai csalá­dokról gondoskodnunk kell, továb­bá megfelelő indítást kell adni a vá­ros fiataljainak, illetve támogatni az időseket, betegeket.­­ Lépjünk ki a városi pénzügyek gondolati köréből, hiszen oly sok egyéb, mindennapjainkat megha­tározó tényező létezik. Ön milyen feladatokat tart megfontolandónak, milyennek szeretné látni Százha­lombattát öt-tíz év múlva? - Jelenleg a kiegyensúlyozott, stabil gazdálkodás megteremtése tölti ki a gondolataimat. Nehezen tudok elvonatkoztatni a jelenlegi költségvetési tendenciáktól. Ám ha szabadjára eresztem a képzelete­met, Százhalombattát ápolt, kör­nyezetét védő, kiegyensúlyozott működésű településnek álmodom. Olyan városnak, amely gondosko­dik lakóiról, megtartja szülötteit, de szívesen fogad vendégeket is. Ahol minden lehetőség megvan a kulturált kikapcsolódásra, szórako­zásra, sportra. Olyan „mintaváros­nak” szeretném látni, ahol a műkö­dő civil társadalomban közösséggé kovácsolódik a lakosság. Bízom abban, hogy olyan biztonságos pontja lesz az országnak, ahol ott­hon lehet az ember. -M­ Szí. halombs^­ , ^4 It ^'-Vvtj^6­ V -------------------------------------HELYTŐR'; A tartalombefeYújTEivF Beszélgetés a rendelőintézet megbízott vezetőjével Megkaptuk az ipari park címet "-T"2rfv2#i­jy Fiatal képzőművészek Mozimérleg - baljós árnyak Bűnügyi statisztika Korszerű finomítót szeretnék vezetni A MOL Rt vezetése december 1-től Magyar Jánost bízta meg a BFL di­vízió feldolgozási üzletágának vezetésével. Korábban már beszámol­tunk arról, hogy az új szervezetben a Dunai és Tiszai Finomító egysé­ges igazgatás alá került. Magyar János, aki korábban a maradék­feldolgozási projektet vezette, júliustól részt vett a BFL stratégiájá­nak kidolgozásában. A változó körülményekhez rugalmasan alkal­mazkodó munkatársakkal szeretne dolgozni, akikkel őszinte, nyílt párbeszédet kíván folytatni. - Mekkora meglepetést okozott Önnek az igazgatói kinevezés? - A megbízás már kevésbé, in­kább az a felkérés, amelyet július 9-én kaptam, hogy vegyek részt a társaság beszerzési, feldolgozási és logisztikai szervezetei stratégiá­jának kialakításában. Ősszel már várható volt, hogy sor kerül kineve­zésemre. - Megítélése szerint a kiválasz­tásban, kiválasztódásban mekkora szerepet játszik a szaktudás, a munka eredményessége, illetve az emberi kvalitások? - Ez szubjektív kérdés. Több mint húsz éve dolgozom a DKV- nál, illetve a MOL Rt-nél, ez lehető­séget teremtett számomra, hogy széleskörűen megismerjem a kőolajfeldolgozás valamennyi terü­letét az üzemeltetéstől a fejleszté­sig. Alkalmam nyílt olyan külső in­formációk megszerzésére, ame­lyek a piac, a pénzügyi vagy egyéb, funkcionális szervezetek működé­sének összetett kérdéskörére vo­natkoznak. Talán lehetek annyira szerénytelen, hogy megfogalmaz­zam, a társaság vezetése mind­ezeket mérlegelve döntött így. Az új stratégia elemei eltérnek a korábbi - egyébként jól működő - rendszer­től, ennek megvalósítása érdeké­ben át kell alakítani feldolgozási rendszereinket is. Úgy érzem, megfelelek ezeknek az elvárások­nak. Folytatás a 3. oldalon Parlamenti A verőfényes napfényben fürdőző Országház csodálatos látványa fo­gadta csoportunkat azon a január eleji látogatáson, melyet az FKGP helyi szervezete részéről Klimsa Arthúr települési képviselő szerve­zett. Átesve a kötelező biztonsági el­lenőrzésen az előcsarnokban „házi­gazdánk” Gyimóthy Géza az Ország­­gyűlés kisgazdapárti alelnöke foga­dott minket, és profi idegenvezető­ként ismertette meg velünk a ház lát­nivalóit. Miközben a vörös szőnyeg­gel borított főlépcsőn haladva meg­csodáltuk a színes, nemes márvány díszlépcsőcsarnok mennyezeti fres­kóit, színpompás ablakait, kandelá­bereit, megismerkedhettünk az épít­kezés történetével is. Az 1880. évi LXIII. tc. rendelte el az Országgyűlés mindkét házát befogadó épület építé­sét. A pályázatra beérkező 20 pálya­mű közül a bizottság Steindl Imre át­dolgozott tervét fogadta el. Az eklek­tikus stílusú műremek teljes építése 1885-től 1904-ig tartott. Feljutva a lépcsősoron beléptünk a csillagboltozatos kupolába, melynek látogatás közepén látható a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket őrző tárló. Felbecsülhetetlen értékű történelmi ereklyéinket nemcsak a díszőrség, hanem uralkodóink életnagyságú szobrainak féltő tekintete is vigyázza. Áthaladva a foglalkozásokat megörö­kítő, szobrokkal szegélyezett alsóhá­zi társalkodón beléptünk az Ország­­gyűlés páratlan szépségű üléstermé­be, ahol vendéglátónk alig győzte megválaszolni a T. Ház munkájával, kulisszatitkaival kapcsolatos kíváncsi kérdéseinket. Az alelnök úr jóvoltából megtekinthettük a gobelin terem mű­remekeit, köztük az első pusztaszeri országgyűlést ábrázoló hatalmas méretű gobelint, sőt eljutottunk az épületegyüttes északi szárnyába, mely az alsóházi ülésteremmel telje­sen azonos felsőházi üléstermet, a parlamenti tisztségviselők irodáit rej­ti. Kellemes perceket tölthettünk el házigazdánk impozáns dolgozószo­bájában is. Emlékezetes élmények­kel gazdagodott csoportunkat a dísz­ruhás, koronaőrök látványos őrség­váltása búcsúztatta. Kling F.

Next