Százhalombattai Hírtükör, 2005 (18. évfolyam, 1-26. szám)
2005-09-02 / 18. szám
SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XVIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM Időzített azbesztbomba Példa értékű panelrehabilitációs program zajlik Százhalombattán. Az önkormányzat által biztosított vissza nem térítendő támogatás a lakók önrészével együtt lehetőséget ad arra, hogy a lakótelepi lakások nyílászárói megújuljanak és hőszigetelő vakolat kerüljön az épületek homlokzatára. Ez azonban még nem minden, hiszen szükség lenne a lakóépületek alagsori födémjeiben található, közel háromezer négyzetméternyi azbesztvakolat eltávolítására is. A Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Programban pályázati felhívást tettek közzé a lakóépületek azbesztvakolatainak eltávolítására. Erre Százhalombatta Város Önkormányzata is jelentkezett, azonban az EU Bizottsága leállította a pályázatot. Az ember sokszor hitte azt, hogy sikerült olyan új anyagot felfedeznie, amely forradalmasít egy iparágat, vagy gyökeres változást idéz elő a mindennapi életben anélkül, hogy bármilyen káros hatással rendelkezne. Gondoljunk csak a freonokra, amelyeket a húszas évek elejétől egészen a nyolcvanas évek végéig használtak, abban a hiszemben, hogy ha az emberi szervezetre nem ártalmasak, más veszélyeik sincsenek. Utóbb kide rült, hogy a freonok - például a halon - megbontják a földi életet lehetővé tevő ózonpajzsot. A kilencvenes évek elején betiltották ugyan, de még ma is jelen vannak a régebben gyártott hűtőszekrényekben és tűzoltókészülékekben. Az azbesztet évtizedeken át alkalmazta az építőipar, elsősorban szigetelőanyagként. Lakó- és közösségi épületeknél is használták, ám másfél évtizeddel ezelőtt kiderült, hogy rendkívül veszélyes anyag, a tüdőrák kialakulásában a dohányzás után a második kockázati tényező. Veszélyességét növeli a hosszú, gyakran több évtizedes lappangási idő, ugyanis a szervezetbe kerülő azbesztrostok csak jóval később okoznak tüneteket. Miután bebizonyosodott az azbeszt károsító hatása, szigorításokat vezettek be hazánkban. A múlt évben megtiltották az azbeszttartalmú sík- és hullámpala gyártását és importálását, az idei év januárjától pedig a meglévő készletek forgalmazása és felhasználása is tilos. Természetesen ez csak a helyzet további romlását állíthatja meg, a statisztikák szerint ugyanis mintegy százötvenmillió négyzetméter azbesztcement tetőfedőanyag létezik beépítve Magyarországon, amelyeknek még a bontása is szakértelmet és nagy ráfordítást igényel, hiszen az azbeszt akkor jelent veszélyt, ha pora a levegőbe kerül. A hetvenes évektől a házgyári lakások építésénél is alkalmazták az azbesztet. Elsősorban a pincék és alagsorok, valamint a közös tárolók szigetelésénél használták úgy, hogy az azbesztet a vakolóhabarcsba keverték. Az eltelt évtizedek alatt ezek a vakolatok elöregedtek, mára porlani kezdtek, azbeszttartalmuk a levegőbe kerül és veszélyezteti az ott élők egészségét. Dr. Benedek László polgármester és Dr. Jánosi György országgyűlési képviselő abban bíznak, hogy az úgynevezett Panelprogramra beadott városi pályázat kiegészítéseként az azbesztmentesítést is sikerül megoldani, ezért levelet küldtek Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek azzal a kéréssel, támogassa az azbesztmentesítési program megvalósítását. Százhalombatta - a hasonló helyzetben lévő Esztergommal és Komárommal együtt - legkésőbb a jövő év végéig szeretné eltávolítani ezeket a mérgező anyagokat. Ehhez a három városnak összesen az idei évben kétszázmillió, jövőre pedig másfél milliárd forintos hozzájárulásra lenne szüksége, önerőből, központi támogatás nélkül ugyanis egyik település sem tudja megoldani ezt a fontos és egyre sürgetőbb problémát. pm Főtér - Százhalombatta az MTV-ben Nem mindegy, ki készít rólunk képet. Ha a festő vagy fényképész kedvel bennünket, arra törekszik, hogy a rólunk készített kép azokat a vonásainkat is tükrözze, amelyek a felületes szemlélő számára észrevehetetlenek. Csenterics Ágnes televíziós rendező filmet készített Százhalombattáról. Nem közömbös számára a város, hiszen sok része még ma is magán viseli édesapja - Csenterics Sándor - keze nyomát. Az elkészült összeállítás a Főtér című sorozat része, amelynek Pécsről szóló darabját huszonhat magyar filmalkotás között az idei Los Angelesben megrendezett Magyar Filmfesztiválon is bemutatták. A rendezőnővel a Régészeti Parkban beszélgettünk, ahol éppen a kézművesfoglalkozásokat és a korabeli recept alapján készített étel főzését vették filmre. - Mi adta az ötletet, hogy Százhalombattáról készítsék el a Főtér című sorozat következő részét ? - Nem titok, hogy engem erős szálak kötnek Százhalombattához - mondta. - Édesapám, Csenterics Sándor volt az erőmű alapító igazgatója. Annyira fontos volt számára a vállalat, hogy szinte másik gyermekeként ragaszkodott hozzá. Miután édesapám 1982-ben meghalt, hosszú ideig még a környékét is elkerültem a városnak. Nagyon szerettem az édesapámat, fájdalmas volt az elvesztése, és csak úgy tudtam ezt feldolgozni, hogy kerültem azokat az alkalmakat, amelyek felkavarnak. Néhány évvel ezelőtt egy kollegám, Szabados Tamás operatőr Százhalombattán járt a városi könyvtár meghívására, egy előadást tartott, ahol nemcsak a természetfilmjeiről beszélt, hanem arról is, hogy a “hőskorban” sokszor járt Százhalombattán. Ő hívta fel Szalai Gáborné figyelmét arra, hogy én is az MTV-nél dolgozom, és javasolta, hogy vegyék fel velem a kapcsolatot. A kapcsolatfelvétel megtörtént, azt követően többször jártam itt, édesapám emléktáblájának avatásakor, a várossá nyilvánítás harmincötödik évfordulóján pedig megismerkedtem Dobos Ágnessel, a Matrica Múzeum munkatársával, aki megkérdezte, miért nem készítünk egy filmet Százhalombattáról. Ezt a javaslatot elmondtam Nagy György főszerkesztőnek, aki támogatta az ötletet. - Milyen elemekből áll össze a film? - Találtam nagyon sok régi felvételt, olyanokat, amelyek még az építkezés idején készültek. Azokat is fel szeretném használni, emellett természetesen bemutatjuk a mai Százhalombattát. Élmény számomra, hogy a forgatás ideje alatt új ismereteket is szereztem: a Régészeti Parkban még soha nem jártam, és nagyon tetszik, voltunk a Tóth tanyán, arról is csak a legjobbakat mondhatom. Emellett a fesztivál is helyet kap a filmben, mert a város mai képéhez ez is hozzátartozik. - További tervei is vannak Százhalombattával? - Egyelőre nincsenek. A jövőben is, mint eddig, minden évben kétszer eljövünk Százhalombattára, karácsonykor és Sándor napon felkeressük édesapám emléktábláját és virágot teszünk le előtte. Természetesen, ha hívnak, szívesen felkeressük a várost. - Úgy tudom, a férje arra készült, hogy ír Csenterics Sándorról egy könyvet. Hol tart a munka? - A könyv elkészült, a kiadásához szponzorokat kellene találnunk. Édesapám életrajza ez, dokumentumokkal, fényképekkel illusztrálva. Nem díszes kiadványra gondoltunk, és még azt sem döntöttük el, hány példányban kellene kiadni, de nagyon szeretném, ha megjelenhetne, amíg él az édesanyám, és amíg még sokan vannak, akik emlékeznek rá, milyen ember volt Csenterics Sándor. Pável Melinda Csenterics Ágnes Intés az őrzőkhöz Az őrzők azért vannak, hogy vigyázzanak. Semmi kétség, őrizni kell a pénzintézeteket, mert vannak rossz szándékú emberek, akiket olyannyira ingerel a pénz, hogy még a bűncselekményektől sem riadnak vissza. A kamera, a biztonsági őr jelenléte féken tartja őket. Szükség van az áruházi őrökre is, mert akadnak, akik számára a polcokra kitett, hozzáférhető, megfogható árucikkek leküzdhetetlen kísértést jelentenek. Kell a rendőr az utcára, mert ha nem lenne, mindenki kénye-kedve szerint közlekedne, és akinek úgy tetszene, feltörné mások otthonát, hogy összepakolja az értékeket, és magával vigye. Nélkülözhetetlen alkalmazott az építkezéseken az éjjeliőr, mert ha senki sem tartaná szemmel a beépítésre váró anyagokat, azok nagy része virradóra eltűnne. Őrizni kell az objektumokat is: a középületeket riasztó védi az illetéktelenektől, van, ahol huszonnégy órás szolgálatban biztonsági őrök váltják egymást. Ilyen a világ, ma már nem elég, ha bezárjuk az ajtót. Városunkban még az egykori téglagyárat is vigyázzák. Valószínűleg elsősorban a biztonságra kell felügyelni, megakadályozni, hogy a kíváncsiskodók bemenjenek az omladozó épületbe, hiszen az bármikor összedőlhet, és maga alá temetheti a bent nézelődőt. Figyelni kell arra is, nehogy valaki önhatalmúlag bontani kezdje a falakat, mondván, halálos vétek pusztulni hagyni a jó kis téglákat. Az őr roppant alapos. Nemrég egy televíziós stábot akadályozott meg abban, hogy filmre vegyék a téglagyári romokat. Pedig nem akartak bemenni a pusztuló épületbe, nem volt olyan szándékuk, hogy akár csak egy fél téglát is magukkal vigyenek, és nem kezdtek rombolásba a jobb képi hatás elérése érdekében. Mindössze azt szerették volna, hogy látványában megmutassák az egykori gyárat, és elmondják róla, mikor épült, miért volt jelentős akkoriban ez a ma már ipartörténeti emlék. Az őrző azonban ezt nem nézte jó szemmel. Nem úgy van az, hogy csak úgy képeket készítünk valamiről, ami nem is a miénk! Engedély kell hozzá, punktum. Kinek lenne bátorsága szembeszállni egy hivatalos személlyel? Vitatkozni, netán kötekedni vele, esetleg megkockáztatni, hogy a hozzájárulása nélkül mégiscsak elkészüljenek azok a képek? Beláthatatlan következményekkel járna az efféle engedetlenség. Mi egyebet tehet egy törvénytisztelő ember, mint hogy eláll a szándékától? Az eset sajnos nem egyedülálló. Egy másik őr egy másik helyen azt akadályozta meg, hogy egy emléktábláról készüljön felvétel. Nem érdekelte, hogy a tábla az általa felvigyázott épület külső falán látható, és az sem, hogy akit távozásra szólított fel, annak a személynek a közvetlen leszármazottja, akinek a tábla emléket állít. Az őrző feladata, hogy vigyázzon a vagyonra, a biztonságra. Talán más feladattal nem bízták meg, csak ő hiszi úgy, hogy hatásköre már-már végtelen: a látványt és mások gondolatait is felügyelnie kell. pm Segítség nélkül nem megy Befejeződött a nyílászárók cseréje az Erkel körút 37-42 közötti társasházban. Nemcsak az épület látványa változott meg, hanem - mint Kováts Veronika közös képviselő mondja - a hangulat is. A közös program “összehozta” az embereket, szívesen beszélgetnek egymással, és kedvet kaptak a közös projektekhez. - Még be sem fejeződött az ablakok cseréje - mondja Kováts Veronika -, már azt kérdezgették a lakók, milyen felújítás lesz a következő. A program sikere fellelkesített mindenkit, máris szívesen belevágnának egy újabba. - A lezajlott nyílászáró-csere igénybe vette a lakóközösség minden erejét, vagy vannak még tartalékok? - Biztos vagyok benne, hogy egy jó kezdeményezésnek pozitív lenne a fogadtatása, de úgy vélem, nem kell kapkodni. Át kell gondolni, mit szeretnénk, és kivárni, hogy eljöjjön a megvalósítás ideje. Nálunk a fűtés-átalakítás, az épület teljes hőszigetelése van hátra, ugyanakkor a pinceszint azbesztszigetelése is cserére vár. Ez utóbbit semmiképp sem tudjuk saját erőből megoldani. A lépcsőházak bejárófolyosóin, ahol sokan közlekednek, gipszkarton álmennyezettel takartuk el az azbesztet, de ez sem végleges megoldás. Már a szigetelés eltávolítása is méregdrága, négyzetméterenként ötvenezer forint körüli összegért vállalják az erre szakosodott cégek, ugyanis mind a munkavégzést, mint az elszállítást és az elhelyezést szigorú előírások szabályozzák. - Mire számítanak, honnan kaphatnak segítséget? - Egyelőre az országos pályázatokon nincs olyan konstrukció, amely a mi problémánkra megoldást jelentene. Az persze, hogy jelenleg nincs, nem jelenti azt, hogy nem is lesz. Bízunk benne, hogy ha az idén nem is, de jövőre új országos és uniós lehetőségek nyílnak, és reméljük, hogy számíthatunk az önkormányzat támogatására is. pm 7. oldal Egyesített bérlettel olcsóbb Szeptember elsejétől az agglomeráció és a főváros között ingázó dolgozók és diákok több bérlettípus közül választhatnak. Lehetőségük van arra, hogy folytassák az eddigi gyakorlatot, de arra is, hogy a Budapesti Közlekedési Szövetség kezdeményezésére most bevezetett egyesített bérlet mellett döntsenek. Vannak, akik számára még nem egyértelmű, miért előnyös az új bérletfajta megvásárlása, most azonban választaniuk kell a régi és az új bérlet között. Az egyesített bérlet előnye, hogy Budapest közigazgatási határán belül mind a BKV, mind a MÁV, mind pedig a Volánbusz járataira érvényes. A hagyományos bérletnél valamivel drágább (dolgozók esetében hatszázhuszonöt, diákoknál pedig kétszázharminchat forinttal), viszont aki egyesített bérlettel rendelkezik, tíz kilométerrel rövidebb útra kell megváltania a vonatra, illetve a távolsági buszra szóló bérletet. A dolgozók havi bérlete így az eddigi 10900 forint helyett 7500, a diákoké pedig 1090 helyett 750 forintba kerül. Az egyesített bérlet a hagyományos BKV bérletigazolvánnyal használható. A Volánbusz utasai kénytelenek bérletet cserélni, mert az igazolványt a megváltozott övezethatárokhoz kell igazítani. A csere ingyenes, mindössze új fénykép szükséges hozzá. Fontos tudnivaló, hogy jóllehet, az egyesített bérlet a főváros közigazgatási határáig érvényes, a távolsági autóbuszok a jövőben sem állnak meg Budapesten belül több helyen, mint eddig. A vasúti menetrendben sem lesz változás, viszont az egyesített bérlet tulajdonosa megteheti, hogy például Kelenföldön felszáll egy, a Keleti pályaudvarra tartó vonatra, és mindenféle pótdíj fizetése nélkül utazik odáig. Aki elmulasztotta a szeptember elsejei váltást, a későbbiekben is áttérhet az új bérlet alkalmazására. A budapesti egyesített bérletszelvény hét típusban kapható: teljes árú havi, 30 napos, kétheti, valamint tanuló- és nyugdíjas havi és 30 napos bérlet. A későbbiekben tovább bővülne a Budapesti Közlekedési Szövetség hatóköre, 2010-ig kiterjedne a főváros tágabb vonzáskörzetére, az Esztergom-Tatabánya- Székesfehérvár-Pusztaszabolcs-Szolnok- Hatvan-Szob körre - a Budapesttel együtt száznyolcvanhat településen több, mint hárommillió ember él, akik számára a megvalósítandó tarifaközösség lényegesen megkönnyíti majd a mindennapos ingázást. pm MiS Training Wellness & Spa recepció 2440 Százhalombatta, Augusztus 20. u. 6. Tel: 06-23-354-688; 06-23-354-282 Framing Wellness & Spa ,Megújulás, Szépség, Egészség Pezsgőmedence, masszázsmedence, hidegvizes merülő, Kneipp-taposó medence, finn szauna, gőzkabin, illatkabin. Pihenés kétpozíciós ágyakban a „csillagos ég” alatt. Nyitva tartás nyáron: Kedd-péntek 16.00-22.00-ig, Szovas: 8-13-ig Belépőjegy: 1980.-Ft, Nyugdíjasoknak 990.-Ft 10 alkalmas bérlet: 15.000.-Ft, éves bérlet 99.000.-Ft