Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-27 / 73. szám

1959. MÁRCIUS 27. PÉNTEK Bemutatták az exportra készült új népművészeti alkotásokat Csütörtökön a Háziipari és Népművészeti Szövetkezetek Szövetségében kiállításon lát­hatták a kereskedelem kép­viselői a népművészek ex­portra szánt új termékeit. Mintegy 600 tárgyat mutat­tak be, közöttük új formájú fazekasmunkákat, az eddi­giektől eltérő fa- és csontfa­­ragásokat, új mintájú hím­zéseket. A szarvasi, tótkomló­­si, szécsényi, hevesi, sárközi, baranyai szövőasszonyok szőt­tesei között­­i ruhaanyagot néhány új nyá­ri felsorakoz­tattak. A mezőtúri zöld cse­­répvázákból azonnal rendelt is a külkereskedelem, ezen­kívül a tö­bbiekből is kollek­ciót kértek, hogy megismer­tessék az újszerű, egyéni népművészeti alkotásokat , külföldi vásárlóárat is. ZSEBIRÓGÉP ÉS ÖRÖKGYUFA Egy brüsszeli kiállításon 15 ország tatják be. 800 találmányát ma­Egy felfedező pél­dául bemutatott egy 15x15x5 centiméter méretű írógépet, amelynek súlya mindössze egy kilogramm. Nagy érdek­lődést keltett egy osztrák ta­lálmány is: hét cm hosszú vegyi gyufa, amellyel 80 ci­garettát lehet meggyújtani. A kiállítás minden látogatójá­tól megkérdezik, melyik ta­lálmányt tartja a legprakti­kusabbnak. A közvélemény­kutatás eredményét a kiál­lítás végén nyilvánosságra hozzák. LESZ SÖR A NYÁRON Készülnek a Kőbányai Sör- és Malátagyárban a tavaszi és nyári nagy sörfogyasztásra. Jelenleg 200 000 hektoliter sört érlelnek. A gyár ebben az évben tízféle, összesen két és fél­millió hektoliter sört ad a kereskedelemnek Tóth István pincemester az erjesztőpincében ellenőrzi a sör hőfokát Még nem az igazi, de még érik. Szabó György ellenőrzi a sör érettségét az ászok pincében rrrr .hí.ifairlap A zsámbéki elnökképző tanfolyam hallgatói javasolják: Zöldtrágyázással pótolják az istálló­trágyát termelőszövetkeze­teink A zsámibéki termelőszövet­kezeti elnökképző tanfolyam hallgatói segítettek a helyi Új Élet Tsz termelési tervé­nek elkészítésében. Hallgatóink eddig szerzett többéves ta­pasztalataikat, valamint az iskolán tanultakat felhasznál­va, tanácsokat adtak a terv­készítő bizottságnak a gaz­dálkodás megjavításához. Ja­vaslataik közül ez alkalom­mal egyet szeretnék kiragad­ni, s ez a talajerő fenntartás­sal kapcsolatos. Tudjuk, hogy az a gazdaság, amely nem végez szervestrá­gyázást, vagy azt nem kellő mértékben alkalmazza, kizsa­rolja a földet. Az egészséges talajéletnek és a bő termésnek ugyanis elengedhetetlen kelléke a humusz vagy televény. A hum­uszpótlás, illetve gaz­dagítás legfontosabb anyaga az istállótrágya. Mit tegyen azonban annak a termelőszö­vetkezetnek a vezetősége, amelynek állat­létszáma kicsi és területe egyötöd részére nem tud évenként legalább 150 mázsa setálótrágyát ad­ni. Ilyenkor más szervestrá­­gyázási módot, kell választa­ni: a zöldtrágyázást. Wests­ik Vilmos Kossuth­­díjas tudósunk több mint két évtizedes kísérletei bebizonyí­tották, hogy somkóró, csillagfürt zöld­­trágyázással a talaj ter­mőképességét nemcsak fenn­­tartani, hanem még jelen­tősen fokozni is lehet. Van olyan vetésforgója, ame­lyet csak zöldítrágyát — is­tállótrágya nélkül — és ame­lyen 15,09 mázsa rozsot és 64,15 mázsa burgonyát ter­meszt 20 éves átlagban. (Lásd Westsik: Homoki vetésforgók­kal végzett kísérletek eredmé­nyei, 49. oldal.) Termelőszövetkezeteink nagy többségében ma még az állat­­sűrűség nem kielégítő, nem képesek a talajerőt tehát ki­zárólag fenntartani, istállótrágyázással fokozni. Nem lehet más megoldás, mint a zöldtrágyázás, ha nem akar­juk, hogy termésátlagaink rohamosan essenek. A 3004­­-es kormány­ren­de­let a zöldtrágyázás elterjedését segíti, amikor kimondja, hogy femkóró vetőmagot mázsán­ként 600, a csillagfürt vető­magot 300, a szegletes led nő­két ugyancsak 300­­ forintos áron kell a termelőszövetkeze­tek rendelkezésére bocsátani zöldtrágyázás céljára. Az újonnan alakult, va­lamint azoknak a főszövetkezeteknek, terme­ame­lyeknek területe legalább 20 százalékkal növekedett. 50 százalékos árkedvez­­z­ményt kell biztosítani. elnökképző tanfolyam hallgatói azt javasolták a zsámbéki Új Élet Tsz veze­tőségének, hogy vessenek 57 hold somkórót, s így terüle­tük egyötöd részét szerves­trágyázzák. A somkóró nem foglal el külön területet, mert őszi búzájukra kell rá­vetni március második felé­ben vagy április elején — tehát még most sem késő. A növény a szárazságot ki­válóan tűri, talajban, nem válogatós és még köves terü­leten is szépen díszült. A tsz vezetősége az eredetileg ter­vezett 57 hold helyett 100. hold somkórót vet az idén, mert területük jelentősen megnövekedett. A búza le­kerülése után a somkóró őszre egy méter magasra is megnőhet és hatalmas zöldtömeget ad. Egy dologra azonban ké­nyes a somkóró: takaró­növényzetét legalább 10 cm magas tarlóval kell aratni, különben kiritkul. Közismert az is, hogy ga­bonaféle után nem aján­latos gabonafélét vetni, ha nem gondoskodunk a szer­vesanyag utánpótlásról és műtrágyázásról, mert a ter­méseredmény rohamosan csökken. Az újonnan beho­zott területek táblásításakor elkerülhetetlen lesz a követ­kező gazdasági­­ évben, hogy csa­­k Páti Nagy Elemér , a zsám­béki termelőszövetkezeti a elnö­kk­épző tanfolyam gazdasági tanára Z( $| Megszüntetik a gödöllői „patkó“­! Csak hivatalosan patkó a neve, sofőrök és motorosok­­ halálkanyarnak hívják a gödöllői út hajtűkanyarját, ahol már­­ annyi súlyos szerencsétlenség történt. Most a 24-es és 26-os­­ kilométerkő között átépítik az utat és ezzel megszüntetik a­­ veszedelmes kanyart, sőt az utána következőt is. Valamivel a­­ kanyar előtt már széles sávon kivágták az erdőt, itt vezet 4 majd egyenesen és torkollik a maglódi útba az új, 12 méter kő" el".,e** § széles útrész. A munkát már elkezdték és októberre el is gabona után ze? gabonaféle. neHallgatóink­­ készül a mintegy 3 kilométer hosszú új út, második javaslata az volt,­­ hogy a termelőszövetkezet azokon a táblákon, ame­lyeken gabona után ga­bona következik, vessen másodnövényként szegle­­­­tes ledneket (szeges bor­ , sót). A karcagi kísérleti inté­­zet évek óta búzát vet búza­­ után, s megállapításuk sze­­­­rint a termésátlagok nem­ › hogy csökkentek volna, hanem › emelkedtek is. Mindez a szeg- ̋ letes lednekkel való zöld- 5 trágyázásnak köszönhető. Ki­­­­fejezetten szárazságtűrő nö­­­­vény, száraz nyáron is szé­­­­pen kikel és megfelelő zöld- $ tömeget ad, amelyet zöld- § trágyaként használhatunk, s § a következő gabonaféle, eset­ ̋ leg más növény üdébben fej­ · lődik, nagyobb termést ad. Ss Vizsgáljuk meg a zöldtrá- ̋ g­yázás hatásait: üzemgazdasági vonat- ^ mekkora költség- ^ gel jár, milyen többletmun­ i­kát jelent és milyen mun­­­­kák takaríthatók meg vele? A 3004­1-es kormányrende­­­­­­let szerint egy kiló sokkoló ^ ára hat forint, így az egy $ holdra szükséges vetőmag ára $ — húsz kiló holdanként — az $ 50 százalékos kedvezményt fi­ $­gyelem­be véve. 60 forint. A ^ vetési költség 35 forint és így i­s egy hold trágyázása 95­0 forintba kerül. A trágyakihordási költség el- ^ 5$ marad. Szándékosan nem szá­­mítottam fel a leszántás költ­ségét, mert a mélyszántást minden esetben — tehát ha nem is vetünk somkórót — el kell végezni. A szegletes lednek ára má­zsánként 300 forint — egy­­ holdra egy mázsa vetőmag­­ szükséges —, ami 50 százalé­­­­kos kedvezménnyel 150 forint.­­ Külön talaj előkészítésre itt­­ sincs szükség, mert a vető­­­ magot a tarlóra szórhatjuk és­­ betárcsázhatjuk. A tarlóban­ a fással együtt tehát a vetés­­ gondja is leesik a termelő­­i szövetkezet válláról. A költséges, sok munka­­­ egységet igénylő trágya-­e hordás és teregetés itt is­­ elmarad.­­y Az utóbbi években több ter­melőszövetkezet gazdálkodását * ismertem meg, s a legtöbb he­­­­lyen trágyahiányról panasz­­a­kodtak. Ez adta kezembe a­­ tollat, * remélem, megyénk­­ több termelőszövetkezetébe is s­ejut a termelőszövetkezeti­­ elnökképző tanfolyam hallga­­t­­tóinak megszívlelendő tanú­ Autóbusz a halálkanyarban A földgyalu ráhajt a régi útról az erdőirtásra, megkezdje az új út építését hogy J^\\\\\\\\\\\\\VV\\\\\\W\\NftW\\\\VW*\\VMl.\WiN\\VÍÍCWKNNW»W.W\WW.V APÁK AAKETJA Nem mindennapi eseményre gyülekeztek az apák a Váci Kötöttárugyár kultúrtermében csütörtök délután. A váci járá­si nőtanács kedves meghívója apák ankétjára’invitálta a ki­választott“ férfiakat. A meghí­vó azt is jelezte, hogy ételről és italról a járási nőtanács gondoskodik, a nemzetközi nő­nap sikeres és kedves megün­neplésének viszonzásaként. Nos, a nőkre mindig azt mondjuk, hogy mindenhonnét elkésnek, az igazság viszont az, hogy a férfiak is szívesen kö­vetik ezt a korántsem haladó hagyományt. A nők teljes számban már 2 órakor ott vol­tak, de a férfiak zöme csak fél 3 után érkezett. A kultúrterem ajtajában rózsával fogadták az érkező férfivendégeket, igaz, hogy a rózsa papírból volt, vi­szont a mosoly, amit a rózsá­hoz mellékeltek a nőtanács ak­tívái, valódi. Az ankét bevezetőjeként a Damjanich utcai általános is­kola úttörő ének- és zenekara adott elő nagy tapssal jutalma­zott számokat, majd­­ Tornai Sándorné, a járási nőtanács el­nöke üdvözölte a megjelente­ket és nagy derültséget keltett, amikor elnézést kért a sajtó­hibás meghívóért, amelyen étel helyett­ Ételről való gondosko­dás szerepelt. Tornainé meg­nyitója után Monori Balázsné, a megyei nőtanács tagja tartott érdekes és sokoldalú előadást az apák és férjek kötelességei­ről és egy keveset a jogaikról is, mivel hát apák ankét­ja van. Az előadást sokszor szakította félbe a nevetés, a tetszésnyil­vánítás és a részvevők helyesle zúgása bizonyította, hogy az asszonyok igencsak tudják, hol a baj a családban és hogyan kell segíteni. Monoriné előadása után tar­talmas és változatos kultúrmű­sorra került sor, amelyben töb­bek között felléptek a Dunake­szi Vagongyár színjátszói is. Énekszámok és magánszámok tarkították a műsort és közben a még jobb hangulatról, a fér­fiaknak ünnepélyesen átnyúj­tott demizsonok gondoskodtak. A műsor után vacsorát adott — nemcsak a férfiak, hanem a megjelent nők részére is — a járási nőtanács, majd pedig zenére és táncra került sor. A jól sikerült ankéton részt vettek a járási és városi port­ás tanácsszervek, valamint tö­megszervezetek vezetői, de igen sokan érkeztek a Vác kör­nyéki falvakból is. N­­em mi vártak sem­földöntúli _ csodát az embereik, ^ mégis, a kijelölt idő­­̋ po­nt előtt már jó fél­ő órával izgatottan ^ ácsorogtak az érd­­^ parkvárosi iskola ^ előtt. Az első, a nagy § alkalomra vártak dr. ^ Stark Janka ország­­^ gyűlési képviselő be­­b­e számolójára. A felszabadulás % előtt nem is álmod­­%­tak ilyen találkozó­­% ról, az elmúlt évek­­̋ ben várták ugyan, de­­ a képviselők nem­­­­igen jutottak el É­ d­­knek­ erre a részére. § Az első országgyűlési­­ képviselő, aki itt, az § otthonukban kereste § fel őket, dr. Stark ^ ^ Janka. Zsúfolásig megtelt ^ a terem. A ^ tanács nevében községi Ga­­­­raguly Ferenc üdvö­­$­zölte a képviselőnőt $ és a megjelenteket.­­ Izgatottan fészke­­­­lődtek a szűk padok­­i­­ban az emberek. Na­­­ gyot, sokat vártak et­től a találkozástól és nem csalódtak. dig A képviselőnő el­végzett parla­menti munkájáról számolt be válasz­tóinak. Ismertette az országgyűlés munká­jának azokat a rész­leteit is, amelyek nem férnek be a na­pilapok szűkszavú tu­dósításaiba. Soha hálásabb hall­­gatóközönség előtt szónok még nem be­szélt. Az ez évi költ­ségvetés összeállítá­sáról, Antos István pénzügyminiszter re­ferátumáról nem mindenki hallott még Érd-parkváros­­ban. A képviselőnő néhány mondatban, pár számadattal be­bizonyította, mennyi­re célszerű ez évi költségvetésünk, mi­­­lyen összefüggésben van a nagy orszá­gos terv Érd-park­város életével is. Nagy érdeklődéssel hallgatták az embe­reik, amikor dr. Szé­nási Gézának, a leg­főbb ügyésznek be­számolóját ismertet­te. Néhány példá­val minden emberhez közel hozta a képvi­selőnő az elvont jogi kérdéseket, megér­tette velük, mit je­lent népünk életé­ben az váltatás. igazságszál­Beszélt olyan esetekről, ami­kor a részeges apát börtönbüntetéssel sújtották, mert pén­zét elitta, családját ütötte-verte. Meg­említett néhány ese­tet, amikor a dolgo­zók ébersége akadá­lyozott meg nagyobb arányú üzemi, vál­lalati bűncselek­ményt. A választás óta el­telt időről, az or­szággyűlés és a saját munkájáról számolt be a képviselőnő. El­mondta, hogyan dol­gozik az egészségügyi bizottságban, de el­mondta azt is, mi­lyen munkát szeretne végezni a községeik­ben. Jól sikerült az első találkozás. A képviselőnő beszá­molója után még so­káig kisebb csopor­tokban álldogáltak az emberek az iskola előtt. Volt, aki mást várt, érdi problé­mákról, parkvárosi hibákról szeretett volna hallani, de eze­ket a képviselőnő megnyugtatta. Rend­szeresen fogadóórá­kat tart a községben, amikor bárki bármi­lyen ügyes-bajos dol­gában képviselőt felkeresheti, beszámo­lóján pedig azokról a kérdésekről fog be­szélni, amelyek az egész országot és így­­ természetesen Érd­­i parkváros lakóit is­­ érdeklik. < cAz élűi taldik&zdi Gyakorlattal rendelkező munkaügyi előadót felvesz a Könnyűipari Öntöde- és Alkatrészgyár Vác, Temető u. 6—10. Jelentkezés: írásban vagy személyesen a titkárságon.

Next