Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-31 / 26. szám
IV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM A városi tanácsülés megtárgyalta városunk ez évi fejlesztési tervét A városi tanácsnak, mint az államhatalom helyi szervének, egyik legdöntőbb feladata, hogy a lakosság társadalmi, gazdasági, egészségügyi, szociális és kulturális igényeit a lehető legteljesebb mértékben kielégítse. Ennek a feladatnak megvalósítása céljából készítette el a városi tanács végrehajtó bizottsága városunk fejlesztésének ez évi tervét, és terjesztette jóváhagyás végett a tanácsülés elé. Ha visszagondolunk a felszabadulás óta eltelt évekre, megállapíthatjuk, hogy városunk fejlesztése terén elért eredmények azt bizonyítják, hogy seink nem voltak erőfeszítőhiábavalók. A felszabadulás óta eltelt időben városunk épületekben, intézményekben gazdagodott, és ma sokkal inkább kielégítő városunk lakosságának gazdasági, szociális és kulturális helyzete. Az eredményeket olyan módon tudtuk elérni, hogy városunk lakossága a felszabadulás óta eltelt 15 év alatt számtalan tanújelét adta annak, hogy akár pénzbeni hozzájárulással, akár önkéntesen vállalat társadalmi munkával szívesen veszt részt városunk továbbfejlesztésében. A városi tanácsülés elhatározta, hogy a város továbbfejlesztése céljából ebben az esztendőben kereken 4 millió forintot fordít városfejlesztési célEzt a jelentős ra.összeget ebben az esztendőben elsősorban állami hozzájárulásból biztosítjuk. A nagymérvű állami hozzájárulás azért vált lehetővé, mert városunk ma már — a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésének eredményeként — szocialista város. A rendeletek értelmében az elmúlt évben a tanács által megállapított, a lakosságra kivetett 20 százalékos hozzájárulást, a mezőgazdaság tizekké való átszervezésének évében, az állam magára vállalta. Továbbá a lakosság által fizetett minden egyes forint után 75 fillér állami hozzájárulást kapunk. A feladatok eredményes céljából a városi megvalósítású tanács számít arra, hogy a város lakosai az ez évben megépítésre kerülő utak és más építmények megépítéséhez mintegy 400 000 forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá. Ennek a társadalmi munkának a megszervezését a tanácstagok végzik. Ezzel a társadalmi munkával elsősorban az egyes utcák járhatóságát, az utak kijavítását szeretnék elősegíteni. A városi tanács által elfogadott városfejlesztési terv szerint a legnagyobb összeget a város belterületén levő utak és hidak építésére fordítjuk. A határozat szerint ebben az évben az Örkényi és a Petőfi út kiépítésére 800 000 fordítunk.forintot Vízmű, és csatornahálózat építésére állami hozzájárulással együtt kerekein 750 000 forintot. Városunk szépítését szolgálja, hogy ebben az esztendőben a Kecskeméti sugárzat és a Ceglédi utat neonlámpákkal szereljük fel. A város egészségügyi intézményeinek továbbfejlesztésére több mint 200 000 forintot fordítunk. Kulturális célokra, sportmozgalom továbbfejlesztésére kereken 600 000 forintot fordítunk. A kulturális beruházások közül kiemelkedő egy általános iskolai napközi otthon megépítése több mint 200 ezer forintos költséggel. A tanácsülésen elhangzott felszólalások azt fejezik ki, hogy a város lakossága évről évre örömmel és megnyugvással fogadja és segíti városfejlesztési terveink megvalósítását. A város lakói saját tapasztalataik alapján győződtek meg arról, hogy a városfejlesztési tervek megvalósítása az ő saját személyes érdekeiket, városunk építését, szépítését viszi előbbre. Bízunk abban, hogy a most jóváhagyott tervek megvalósításához is a lakosság részéről minden segítséget és támogatást megkapunk, így közös erővel sikeresen tovább haladunk, előre a szocialista társadalmi rend építése, s mindannyiunk boldogulása útján. Szűcs Zoltán a városi tanács vb-elnöke. A népművelési felügyelő szemével Városunkban 1957 óta az iskolán kívüli népművelés ügyének intézője egy függetlenített pedagógus, a népművelési felügyelő. Az elmúlt időszakban harmadszor kerül sor ennek az állásnak a betöltésére. Kovács Ambrus tanártól, az új népművelési felügyelőtől érdeklődöm munkájának lényegéről. _— A megyei tanács tervezetét a Művelődésügyi Minisztérium hagyta jóvá, amely feladatul jelöli meg az iskolán kívüli kulturális munka irányítását, szervezését és ellenőrzését. Egyes területeken függetlenített kultúrmunkások vannak, például a kultúrotthonban, könyvtárban, mozik nál. Ezek munkájának a közös megértés alapján történő › irányítása az egyik munka- | terület. — Az üzemekben, gyárak ^ ban is vannak kultúrmunká ^ sok, akik a szakszervezet irá ^ nyításával társadalmi munká ^ ban, vagy mint tömegszerve ̋ zeti aktivisták, igen értékes ^ munkát végeznek. Velük és ^ az üzemek vezetőivel a kapcsolat felvétele és továbbépí ̋ tése a másik fő terület. — Mit szeretne megvalósí <tani? — A tapasztalat szerint az ^ ír üzemek csak a termelőmunka fokozását tartják fontosnak. Pedig ott, a kultúrát kívánó dolgozók százai élnek és az üzemeknek ezt az igényt is ki kell elégíteniük. Ha nincs ilyen kívánság, meg kell teremteni a kultúrigényt és gondoskodni kell annak kielégítéséről. — Kívánatos lenne, ha a kultúrmunkában részvevő irá i nyító dolgozók ilyen vonatkozású társadalmi munkáját jobban értékelnék üzemeken belül is. Fontosnak tartom, hogy a vezetők kellő támogatást adjanak a kultúrmunka minden megnyilvánulásához. — Hogyan kívánja a feladatokat megvalósítani? — A pedagógusok önkéntes társadalmi munkájára igen nagy szükség lesz. Hiszen egy ember magában tehetetlen. A megfelelő módszerek és utak megtalálásában pedig a régi kultúrmunkások segítségével lesz helyes elindulni. Közös munkával bizonyára sikerül az akadályokat leküzdeni. — M — ^xxxvxxxvxxxxxxxxxxxxxvxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx JANUÁR 31. VASÁRNAP 1960 Szólni kell róla.., Az áru egyre bővülő választékának nélkülözhetetlen velejárója az élelmiszerboltok tisztasága, higiéniája. Mégis sok helyen nem tulajdonítanál ennek kellő jelentőséget. Akadnak élelmiszerboltok, ahol a felvágott kényérre nem tesznek papírt ami egészségügyileg nem közömbös. Konzervgyárunk konzervüzemébe lehetetlen bemenni, kendő, vagy sapka, nélkül. Igaz, az ottani dolgozók közvetlenül a nyersáru feldolgozását végzik. Az élelmiszerboltokban, ahol zsírt, lekvárt, hentesárut stb. mérnek, előfordul, hogy az eladó elfelejti bekötni a fejét, vagy sapkát tenni. Ahogy mérik a zsírt, hajuk ráhullhat, s ez nem éppen étvágygerjesztő látvány. Tálca — melyre a fizetendő és visszajáró pénzt teszik — még csak véletlenül sem található élelmiszerboltjainkban. Az ezrek által összefogdosott pénzdarabok együtt koptatják a pultokat az élelmi cikkekkel. Apró, könnyen megvalósítható dolgok ezek. Nem kerül sokba a fehér kendő, vagy sapka, a felvágott kenyérre rátett kicsi papír, de még a tálca sem, amelyre a fizetendő és visszajáró pénzt teszik. Oldják meg hát az illetékesek! — G — Levelezőnk irig: • ■ y . Nyílt levél egy ismeretlen könyvrongálóhoz Minek nevezzelek téged, aki a műveltség álarcát magadra öltve jársz-kelsz embertársaid között? Csillogtatod naiv tudásodat, olvasottságodat. Elmész a könyvtárba is, elviszed híres íróink verses köteteit. Talán el is olvasod? Sőt, ha egy költemény megtetszik, minden lelkiismeretfurdalás nélkül kitéped a könyvből azt a lapot Nem találtál talán újságpapírt, amivel begyújts a kályhába? S erre éppen megfelelt Vajda-kötetből az a lap, amenlyiken a nagy költő legszebb szerelmes verse, a „Húsz év múlva” volt? Nem gondolsz arra, hogy más is szereti szép verseket? Hogy egy embertársadnak, aki a főiskolán tanul, milyen nagy lenne éppen azokra a szüksége költeményekre, amelyeket te kiszedegettél a kötetből? Nem jutott eszedbe, hogy egy darab papírra le kellett volna másolni ezeket a költeményeket? Ha jó érzés van benned, nem károsítottad volna meg a könyvtárat, nem csonkítottad volna meg a kötetet, s nem okoztál volna bosszúságot mindazoknak, akiknek kezébe kerül, s akiknek még ezután fog kezébe kerülni a könyv! Szőke E. Nem tetszik... ... hogy a város közepén, az egyik nagyforgalmú úton, a Mentovich utcában szinte lehetetlen a közlekedés. Áll a sár, a víz a gyalogjárdán. Pedig a piacra, s az iskolába igen sokan erre járnak. A környék lakói is, de a tanács is tehetne valamit ennek az állapotnak a megszüntetésére. ... hogy a DAV — felsőbb rendelkezésre __ szombat este hét órától hétfőn reggel 7 óráig nem tart javító szolgálatot magánosok részére. Tetszik... .. hogy a DAV dolgozói nem a paragrafus rideg mert már kétszer is betűit nézik, (vasárnap 10 fokos hidegben) kijavították a Tűzerdei utca lakóinak külső „magán” hálózatát. ...S acélt ragad, lovára kap, csatáz, \/í\/ iTv/rlói nan Felébredt a „harci kedv” városunkban. Naszádi vívómester irányításával szorgalmasan edzenek a szép sport kedvelői Az ifjabb nemzedék még ugyan tőr nélkül gyakorol, de már „igazi” támadó helyzetben áll Kosárlabda Legjobb kosárdobók: 1. Hoffmann T. MAFC 2. Földes Éva Komárom 261 239 3. Komáromi S. Nagykőrös 291 4. Nagy M. FŰSZÉRT 234 5. Szabóné Kecskemét 228 Tavaszi sorsolás: Március 27: MAFC—Nagykőrös Április 3: Kecskemét_Nagykőrös Április 10: Nagykőrös_Békés Április 17: Eger—Nagykőrös Április 24: Nagykőrös—Komárom Május 8: Győr—Nagykőrös Május 15: Nagykőrös- Budapesti Előre Május 22: Nagykőrös—Sopron Június 5: Nagykőrös—Szekszám Június 12: Nagykőrös—Szolnok Június 19: Nagykőrös—FŰSZÉRT 1959/60. évi NB I női bajnokság őszi végeredménye: 1. Bd. Előre 2. fűszért 3. Nagykőrös 1 4. SzelfBzár 4 > 541Kom táromv 6. Szolnok 7. Sopron 8. Győr 9. Kecskemét 10. Eger 11. Békés 12. MAFC 11 10 11 7 1 732:541 21 4 532:484 18 4 614:604 13 4 606:604 18 5 621:574 17 5 533:581 17 5 541:537 17 6 383:516 16 7 585:648 13 7 522:578 15 8 526:614 14 1 10 518:634 12 ... . ^ A nagykőrösi állami zeneiskola első bérleti hangversenyén nemcsak Beethoven V. í szimfóniájában kopogtatott a £ sors, hanem kopogtatott az ajtón az a kulturális szükségsze̋ rűség is, amely a hangverseny^ sorozatot létrehozta. Dicsérete illeti a zeneiskolát, hogy ezt a £ szükségszerűséget észrevette £ és elindította e város dolgó zóit a zenei művelődés útján. % A zeneművészetet, az igazi ^ zene ragyogó gyöngyszemeit ^ teszik közkinccsé ezek a hang^ versenyek és immár nem a ki% váltságosok, sznobok élvezete % lesz, hanem a tömegeké, a néz Pé-Nehéz még az ilyen komoly zenei produkciókat élvezni az olyan füleknek, amelyeknek a kulturáltsága nem érte el azt a bizonyos fokot, amelyet zenekultúrának nevezünk. Ma már ott tartunk, hogy a töme^gek igénylik, és el is jutnak oda, mert kell — mert szükséglet. Ha az első hangversenyt jobban propagálják — bár minden kezdet nehéz —, úgy zsúfolt nézőtér hallgatta volna Beethoven remekműveit, így is meg lehetünk elégedve, mert szép számmal jöttek össze. A műsor első száma a Coriolán nyitány volt. Csak Beethovennek, ennek a zenei titánnak sikerülhetett a gőgöt, becsvágyat, a zsarnoki dölyföt zeneileg úgy megalkotni, mint ahogy éreztük ezt a nyitány első felében. Egészen csodálatos a hangszerelés, a motívumok és dinamika együtthatása, amely a hideg dölyf, a zsarnoki erőszakosság hatását kelti a hallgatóban. Később a fájdalom, a jaj szava is kihangzik a tömör, vibráló akkordokból. Az elnyomott népnek is hangot ad Beethoven. Ilyen jellemzés a zene hangján csak a zene fejedelmének sikerülhetett. A második szám Beethoven egyetlen hegedűversenye. Egészen különálló mű a zeneirodalomban. Ennél a zenekar nemcsak aláfesti a szólóhegedűt, hanem eggyéforr kiegészítik egymást. Az vele, első tétele gyengéd, idillikus mű, a második tétele ihletett szépségű dallamsorozat, amely a zenekarban hangzik és a szólóhegedű díszít, simogat, kiegészít. Zavetzky Endre ragyogó virtuozitással tolmácsolta ezt a technikailag nem is olyan könnyű hegedűszólót. Utoljára került sor Beethoven egyik legragyogóbb opuszára, az V. szimfóniára. Sors szimfóniának is nevezik. Beethoven a maga zenei nyelvén nagyszerűen festi le a sorssal megküzdő embert. Az olyan embert, aki maga akarja a sorsát irányítani. Hiába kopog a sors az ember ajtaján, hiába jön a maga könyörtelenségével, az ember megküzd ése, a végén diadalmaskodik. A budapesti MÁV szimfóni ikusok csak öregbítették hírnelvüket ezen a hangversenyen.. Magas színvonalú tudásuk, új zenébe való beolvadásuk, az éneművek előadásának tökéletes kidolgozása jellemezte művészetüket. Pécsi István karnagy nemcsak művész, hanem elméletileg is jól felkészült zenész, aki Beethoven zenei mondanivalóját magáévá tudta tenni. Bálint Ferenc zeneiskolai igazgató műsorismertetése élvezetes volt és a zenei nevelés leghatásosabb formáját kezdeményezte Nagykörösön. Aki ezt a hangversenyt végighallgatta, lelkileg gazdagabban távozott az Hordásról Király Béla „így kopogtat a sors az ajtón“ — A DÓZSA TERMELŐSZÖVETKEZET új öntözőtelepén a Vízügyi Igazgatóság megkezdte az öntözőkutak kijelölését és a próbafúrásokat. — AZ IDEI ELSŐ naposcsibéket kedden szállítja városunkba a ceglédi baromifikeltető állomás. A 600 darabból álló első szállítmány Szűcs László helyi megbízottnál (Kustár u. 4.) vehető át. Ugyanitt lehet jelentkezni szerződéses csibenevelésre és az igénylést előterjeszteni. — EGY ZETORT pótkocsival, munkagépekkel, egy silós kombájn és egy tehergépkocsi vásárlását tervezi ebben az évben az Arany János Termelőszövetkezet, amelynek lásához 25 százalék saját vásárerőt biztosít. AZ ÁLLAMI HÁZAK javítására, karbantartására idén több mint egymillió forintot fordít a Községgazdálkodási Vállalat. A mintegy 85 ezer forint értékű szabad kapacitását az iskolák, tanácsi vállalatok, intézmények felújítási és karbantartási munkáira fordítják. — MEGLEPETÉST készít a házasulandók részére a városi tanács. Néhány nap múlva már nászinduló hangjainak kíséretében járulnak az anyakönyvvezető elé az új párok. Az ünnepélyes zenét szolgáltató zenegépet és kellékeit most szerelik a tanácsházán. — ELÉGEDETTEk a Szabadság Termelőszövetkezet tagjai. A múlt évi eredményes munkájuk fejében napokban mérik ki a természetbeni járandóságot. Erre a célra csak búzából 1615 mázsát osztanak ki a tagság között. — SAJÁT szaporulatából ÁLLOMÁNYA négyszáz sertést kíván hizlalni ebben az évben szerződéses alapon a Dózsa Termelőszövetkezet. Ezenkívül — az előzetes tervek szerint — mintegy 500 süldőt kívánnak vásárolni ugyancsak hizlalás céljára.