Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-10 / 186. szám

4 Helsinki—Taskent— Merseburg Tudósaink a napokban több külföldi tudományos eseményen vesznek részt. Szabó Imre akadémikus, az Akadémia főtitkárhelyettese Helsinkibe utazott a nemzetközi összehasonlító jogi egyetem nyári ülésére, ahol a tudós több előadást is tart. Szabolcs István, az Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének igazgatója Taskentben a szikes talajok öntözéséről tárgyaló tanácskozáson vesz részt. Dr. Pethő Árpád matematikus, az Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetének tudományos munkatársa pedig az NDK felső- és szakoktatási államtitkárságának meghívására a Német Demokratikus Köztársaságba utazott, ahol négy félévig a merseburgi műszaki főiskola vendégelőadója lesz. (MTI) — ÖTVENÖT közegészségügyi tanfolyamot szervez az 1962/63. oktatási évben a Vöröskereszt Pest megyei szervezete. A tanfolyamokon 1185 hallgató vesz részt. Hidat verni Pomázon sem lehet puszta jóakarattal Simon Istvánné, Pomáz község vb-elnöke, miután szabadsága letelt, májusban átvette a hivatalát. Mindjárt az első napokban vészhírt kap: három korhadozó fahíd leszakadni készül. A Dávid-híd, amely egy arra lakó család nevét viseli, a Schiessl-közi híd, meg a Pataksori-híd. A község patakon túli részét kötik össze, gyalog- és kocsiforgalom bonyolódik le rajtuk. Oda megy az elnökasszony, megállapítja, életveszélyes mind a három. Évtizedek óta állnak a helyükön, nem csoda. Valaha már javították mind a hármat, a tatarozás azonban ezúttal nem segít, végleges megoldásra lenne szükség. Legalább egy masszív hídra a forgalom zavartalanságának biztosítására. Persze ezt meg kell tanácskozni, meg kell rá találni a lehetőséget, hiszen az idei községfejlesztési alap már kimerült, a költségvetési keretből csak a Dávid-híd teljes átépítésére szolgál százezer forint. Töprengenek, tanakodnak, eltelik ezzel egy-két nap, rövid, de a hidak korhadt szerkezetének hosszú idő. Egymás után leszakadt mind a három. Történt-e mulasztás? Huzavona? Nem. A megyei tanács egy híd építésére, mint mondottuk, kellő időiben biztosította a hitelkeretet, igaz, nem jelölt ki vállalatot, de hát majd szerez a községi tanács. A tanács meg is próbálkozott ezzel. Az Útépítő Vállalat azt mondta, hídépítésre nincs felkészültsége. A Pomázi Vegyesipari Ktsz vállalta, de azzal, hogy a terv és a költségvetés elkészítése nem áll módjában, anélkül pedig nem lehet építkezni. Egy Pomázon lakó mérnök készpénz kiadásai megtérítése ellenében társadalmi munkában hajlandó volt elkészíteni a tervrajzot és dokumentációt. Ilyen munka pénzkiadásait azonban csak községfejlesztési, de költségvetési beruházásnál nem lehet megtéríteni. Se terv, se kivitelező. A Dávidhíd nem várta meg, amíg lesz, a három közül elsőnek leszakadt. S hogy a másik kettő is követte példáját, most már gyors intézkedésre van szükség. A községi tanács a megyei tanácshoz fordul, az pedig maradéktalanul feloldja is a hitelkeretet, ha telik belőle, építsék meg belőle mind a három hidat. Kellene is, persze nem három teljes egészében betonból készült hídra. Sebaj, megteszi a fa is. Azt viszont ki kell utaltatni. Késedelem nélkül még június elején meg is jön a kiutalás. Az esztergomi erdőigazgatóság azonban mindössze mezőgazdasági szerfát szállít, ami pedig, még ha elegendőt is küldött volna, semmiképpen sem alkalmas. Sürgető levelek mennek Pomázról Esztergomba, írásbeli válasz és faanyag helyett azonban csak egy üzenet jön, a pilisszentkereszti erdész utasítást kapott, talán már el is küldte a szükséges fát. De a fa még nem érkezett meg. Viszont, hogy a patakontúli rész ne legyen teljesen elvágva, a Dávid-hidat úgy-ahogy légátkelésre kijavították, gyaalkalmassá tették. . * A Közúti és Hídépítő Vállalatnál is eljártak közben. Egy híd, a Pataksori-híd megépítésére vállalkozott, legalább ez legyen kocsival, autóval járható. Az építéshez vasbetonés gerenda kell, ahhoz pedig kiutalás. Az is megvan már. Csak a fa, augusztus első napjaiban még mindig nincs meg. A patakon túl közel négyezer ember lakik. Van azon a részen zöldségbolt is. Hónapok óta zárva. Az élelmiszerbolt pedig csupán meglevő készleteit árusíthatja, nincs híd, nem lehet árut fuvarozni a patakon át. A kenyeret, tejet naponta gyalog hordják oda. Mikor lesz meg a híd? Majd, ha meglesz a fa. Az pedig? Ha majd az erdőgazdaságnak módjában lesz szállítani Nem, igazán nem lehet azt mondani, mintha az illetékesekből hiányozna a jóakarat. Lelhető gyorsan intézkedtek. De hát a jóakarat, úgy látszik, kevés hozzá, azzal azért nem lehet hidat verni, mégha oly sürgősen is kellene, ahogy Pomázon. Fa, szálas gerendák és pallók szintén kellenek hozzá. Szokoly Endre Csaknem száz százalékos eredmény • Ezerötszáz hold szólőt telepítenek a Kólai Állami Gazdaságban Szemet-szívet gyönyörködtető látványban lehet része az út bal oldalán a Tápiósápról Kókára igyekvő utasnak. A bágyasztó hőséget ontó napfény üdezöld szőlőleveleken csillog, amerre csak a szem ellát, sőt még azon túl is. A Kátai Állami Gazdaság tavaszi telepítésű, nagyüzemien művelhető szőlőtáblái tárulnak elénk. A tábla soraiban úgy látszik, másnak is kedve telik, mert néhány száz lépés után egy férfiakból álló csoportot pillantunk meg a szőlő között. Uzssl Antal főkertész, Póka Ferenc főmérnök, Oláh István üzemegységvezető, Kiss Endre szakszervezeti munkavédelmi felelős — így mutatkoznak be nekünk a csoport tagjai. Mint később kiderült, valóban nyörködni állottak csak gyömeg ők is néhány percre a szőlőtábláknál, mivel más ügyben — munkavédelmi ellenőrzés céljából — járták a határt. A keresetlenül talált téma örömében először csak véleményünket cserélgetjük, majd a gazdaság szakemberei részletesen ismertetik a táblák történetét. Mi is és ők is csak dicsérnek, mert amiről szó van, valóban szép, s ami fontos , igazán hasznos. Jókora darabot bejárunk a táblák sorai között, amíg egy-egy hiányt, ha észreveszünk. Alig találunk eredetien vesszőt, s amelyek megeredtek, negyven centiméteres harmincfokkal bókolnak nekünk.hajtá— Amit itt látnak és amit nem is, csak része az ötéves tervben telepítendő szőlőnek — mondja a főkertész. — összesen ezerötszáz holdat telepítünk 1965-ig. Évente háromszáz-háromszázötven holdat ültetünk be saját nevelésű gyökeres vesszővel. Szorgalmasan jegyzem az érdekes adatokat, amelyekből lassan kibontakozik a születő bortermelő nagyüzem képe. A kormány terveként és javaslatára ültetik be szőlővel a sivár homokot, amelyen elpusztult erdő maradványai — tuskók, gyökerek és bokrok — nehezítik a munkát. Csak azok? Attól még könnyebb lenne a szőlőtelepítési munka. Ez a terület valóságos katonai harci terep, gödrökkel és buckákkal megrakottan. Az a 168 holdas terület például, amelynek hétholdas tábláit látjuk, most azért olyan egyenletes, mert tízezer köbméter földet mozgattak meg rajta. Az első gondolatok egyike, amelyeket ez a hatalmas szőlőterület telepítésének híre kell, az, hogy honnan veszik majd a munkaerőt? Igaz, választ már a telepítés módja a is megadja — részben.* A sortávolság kétszáznegyven, a tőtávolság hetven centiméter a táblákon, ami sok emberi munkaerő megtakarítását teszi lehetővé. A főkertész ehhez hozzáfűzi még, hogy két támlás, támasztó rendszert alkalmaznak majd a termőre forduló bornövényeknél, amivel a kötözés sok embert lefoglaló munkáját egyszerűsítik. S milyen célból milyen fajtákat telepítenek? Azt már eddig is elárultuk, hogy nem csemegeszőlő termesztésre rendezkedik be a gazdaság. Mintegy 25 millió forintos beruházás kell a bortároló helyiségek és edények, illetve a növényvédelmi berendezések megteremtéséhez. Tehát a gazdaság bortermelésre készül. Halljuk is már sorban a borszőlő fajták neveit: olasz rizling, ezerjó, furmint, izacki sárfehér és pozsonyi fehér. Az első három fajta minőségi borokat, míg a két utóbbi tömegborokat ad. Mind az öt egyezik abban, hogy fehér bort terem, tehát arról lesz majd híres a gazdaság. Ha már az egész 1500 holdas terület termőre fordul, évente negyvenezer hektoliter borral lesz gazdagabb az ország. Negyvenezer hektoliter! Ha gyorsan kiszámítom, nekem is jut majd belőle egy liter, mint az ország négymilliós borkedvelő tábora egyik tagjának. Csak legalább már az első telepítés borából mérnék, amely az idén termőre fordult! Nagymiklós István ÚJ ISKOLA ÉPÜL GÖDÖLLŐN Megszokottá vált höllőn, a Munkácsy már GöMihály utcai településen a lakók számára a reggeli csengő, amely az építőmunkásokat hívja névsorolvasásra, eligazításra. Nyerges József művezető örömmel állapítja meg reggelenként: hiányzó nincs, mindenki pontosan érkezett. A munkafegyelem és a szervezettség jó. Ezt tettek bizonyítják. A múlt évben kezdték el építeni a 63 lakást, amelyet szerződés szerint ez év októberében kellett volna átadni, amiből 36 lakást a határidő előtt négy hónappal adták át és most 15-én pedig átadják a további 27 lakást. Most fő feladatuk a nyolctantermes iskola építése, amely kezük munkája nyomán gomba ebben az évben módra nő. Még tető alá kívánják hozni, hogy a téli időben is lehessen dolgozni. A szerelőkre is nagyon sok munka vár ugyanis, hiszen a központi fűtés, a villany és a vízvezeték szerelésére is idő kell. Néhány szót az új iskoláról- egyemeletes lesz a homlokzati rész, míg az oldalak az „U‘’-alakú épületnél valamivel alacsonyabbak. Tágas tantermek és műhelyek lesznek, ezenkívül úttörőszoba, társalgó, orvosirendelő teszi majd széppé, kényelmessé tanuló ifjúságunk életét az új iskolában. Két számadat: a tantermek általában 52 négyzetméteresek lesznek. A tornaterem pedig 162 négyzetméternyi. Az iskolának két udvara lesz, az egyikben játékok is rendelkezésre állnak, míg a másikat parkosítják. Az ÉM 25. sz. Építőipari Vállalat dolgozói vállalták, hogy az 1963/64. tanévet már az új iskolában kezdhetik a környék gyermekei. Csiba József ns r Hf.cr 1CMan 1963. AUGUSZTUS 10. PÉNTEK Petróleum és méreg a zöldségboltban — akár ilyen szövegű táblát is kirakhatott volna az Örkényi földművesszövetkezeti vas-műszaki bolt vezetője az üzletház falára, ahelyett, amely tudtul adja: „Petróleum- és növényvédőszer-árusítás a zöldség- és gyümölcsboltban.'’ Viszont fazék, csavar, de még szög, vagy egyéb mindennap szükséges holmi pillanatban sehol sem kap ható Örkényben, a vas műszaki boltok 6-tól 13-ig tartó nyári szabadsága miatt. A szabadság természetesen megilleti a boltost, ahogy vásárlóit is megilleti az, hogy a kívánt árut helyben és ne lakóhelyükhöz távol szerezhessék be. Nagy és forgalmas üzlet ez az Örkényi vas-műszaki bolt, szinte érthetetlen, miért nincs benne legalább még egy alkalmazott. Bizonyára önköltségcsökkentés ennek az oka, ami szép dolog, de a fogyasztók érdeke is van legalább olyan fontos. Az pedig mintha bizonyos egészségügyi szabályok határát súrolná, hogy mérget tartalmazó növényvédőszereket, élelmiszert árusító üzletben tartanak. Jóllehet nem ugyanabban a helyiségben, ahol a sárgabarackot, de ezt is, azt is, sőt még a petróleumot is ugyanaz az ember szolgálja ki, mert a zöldség-gyümölcsboltban a vezetőn kívül szintén nincs több alkalmazott, kézmosásra pedig nincs meleg víz. Mi lesz azonban, ha majd a zöldség-gyümölcsbolt vezetője is kiveszi a szabadságát? Nem kell félni, a megoldás adva van: azalatt a vas-műszaki bolt árusít petróleum és növényvédőszerek mellett gyümölcsöt és zöldséget is. Műanyag az árvédelemben A Hullámverés elleni védekezés új módszere a műanyagfóliás töltésburkolat A nagyobb árhullámok levonulásakor gyakori nehézség, hogy a széles vízfelületeken nagy hullámokat ver a szél, s a felkorbácsolt víz rövid idő alatt jelentős károkat okoz, alámossa, megszaggatja a töltések oldalát. A vízügyi szervek ezért rőzsekötegekkel védték eddig a gátakat a hullámveréstől. A Kőrösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei azonban nemrégiben érdekes új módszert próbáltak ki, amellyel az árvédekezés eszközei között is helyet talált magának a jelenkor új anyaga, a PVC. Az új módszer alapján vékony műanyagfóliát erősítettek a gát oldalára, s ez a PVC-szőnyeg visszaverte a hullámverés minden rohamát. A fólia nem olcsóbb rőzsénél, de mégis sokkal előnyösebb, mert rendkívül gyorsan elhelyezhető. Alig 15 perc kell ahhoz, hogy három ember felerősítsen egy 5 méter hosszú műanyagszőnyeget. Az új árvédelmi eszköz tárolása is egyszerűbb és gondos kezeléssel nemcsak egy alkalommal, hanem évekig használható. A próbák tapasztalatai alapján most javaslatokat dolgoznak ki különleges árvédelmi műanyagfóliák elkészítésére. (MTI) ^ A csaknem ötven évvel ezelőtt megjelent Lexikon Révai Nagy és az Ujj Magyar Lexikon tavaly kiadott 4. kötete szerint a kapás% növények azok a % kultúrnövények, % amelyeket többször $ meg kell kapálni, $ s közéjük tartozik % elsősorban a kukorica és a burgonya. % A lexikonok, azaz a % „korabeli” tudomá%nyos álláspontok szerint a kapálás % célja a gyomok ir^ tása és a talaj la^ zítása. A legújabb kutatások azonban £ kezdik megcáfolni % ennek a sok ezer % éves f alapuló tapasztalaton megállapításnak a helyesség fét. A % szeres kukorica vegygyomirtása $ mezőgazdasági üzemeinkben ma már $ eléggé elterjedt. $ Ahol az eljárást jól $ alkalmazzák, ott a % kukorica rendszerint nagyobb terf mást ad, mint ott, % ahol a gyomokat % hagyományos mechanikai úton irt$ ják ki. A kukorica tehát lassan kiszorul a kapásnövények közül. De léteznek-e egyáltalán ilyen növények? Az Agrártudományi Egyetemen vizsgálatokat kezdtek a kukorica gyomirtására használt vegyszerek egyik rokonával, a Prometrinnel. Több kísérleti táblát bepermeteztek vele, de egyetlenegyszer sem kapálták meg második legfontosabb „kapásnövényünket”, a burgonyát. Ezekből a táblákból aztán ötven fokkal nagyobb százatermést szedtek ki, mint a géppel és kézzel gyomtalanított teljesen gonyaföldekről, bárhasonló eredményt kaptak a napraforgónál és több zöldségfélénél. A kapálás egyik célját, a gyomok irtását tehát kémiai úton sokkal egyszerűbben és hatásosabban lehet megoldani. De mi a helyzet a „második céllal”? A legújabb tapasztalatokból egyes szakemberek azt a következtetést vonják le, hogy a kapálás nemcsak hogy nem szükséges , hanem talán káros is. A vegyszerekkel helyesen kezelt növények terméstöbbletét ugyanis valószínűleg éppen az eredményezi, hogy nem lazították, nem zavarták meg a kapálással a talaj szerkezetét.kialakult Amióta az ember nem gyűjtögeti, hanem termeli a táplálkozáshoz szükséges növényeket, nem került ki kezéből a kapa. Most már ugyan mind szélesebb ezt fél körben váltja a kultivátor , de könnyen elképzelhető, hogy egy idő múlva mindkettő múzeumba kerül. Helyüket a vegyipar termékei és a nagy teljesítményű permetezőgépek váltják majd fel, s ezzel óriási mértékben megnő a mezőgazdasági munka termelékenysége. A melésben kukorica tejpéldául körülbelül huszonötszörösére. Most ugyanis átlagosan 12 óra, a kemizált korszerű nagyüzemi termelés mellett pedig majd 25—30 perc kell egy mázsa kukorica előállításához, feltételezve, hogy a modern technika révén a termésátlagok is megkétszereződnek. Hazánkban jelenleg több millió mint háromholdon termelnek „kapásnövényeket”. Ha ezek gyakorlatilag is megszűnnek „kapások” lenni, évente mintegy 25 millió munkanap szabadul fel a mezőgazdaságban. Ez persze még csak a jövő lehetősége. És különben is: a kapálás „káros hatása" egyelőre csak viszont feltevés — az bizonyos, hogy a gyomok ártalmasak, ra hagyva szabadjá s az egész termést tönkretehetik. Most még tehát tődőbb, az a legkifizet ha a „25 j millió munkanapot” kapálásra fordítjuk. % (MTI) 4 Kell-e kapálni a kapásnövényt? Pusztavacson elégett egy traktor, Ráckevén egy árpaasztag A tűzoltóság ezentúl minden szabálytalanságért súlyos bírságot szab ki A tűz átterjedt a traktorra, amelyet a gyorsan megérkező dabasi tűzoltók már nem tudtak megmenteni. Mintegy tizenöt-húszezer forint kár keletkezett. Csütörtökön délután Ráckevén az Aranykalász Tszszérűjén cséplés közben a traktorból kipattanó szikra felgyújtott egy hatalmas ősziárpaasztagot. A Csepel Autógyár tűzőrsége két szerkocsival, valamint a ráckevei , kéntes tűzoltók már csak önj szomszédos osztagokat védelmezhették meg. A kár 35 ezer i I forintra rúg. A két tűzesettel kapcsolatban a Pest megyei tűzoltó al osztály parancsnoksága felkért bennünket, figyelmeztessük az állami gazdaságok és a tsz-ek vezetőit, hogy a tűzoltóság, amely rendszeresen ellenőrzi a cséplési munkálatokat, csütörtökön is több szabálytalanságot észlelt. Így például a nagykátai Magyar- Koreai Barátság Tsz-ben, ahol 35x40 méteres asztagot talált, vagy a gyóni Egyetértés Tszben, ahol az előírt 10x10 méteres asztagok helyett szintén nagyobbakat raktak. Az asztagok közti távolságot sem tartják legtöbb helyen,de a A csépléshez kirendelt községi önkéntes tűzoltó utasításait pedig általában nem veszik figyelembe. Ugyanakkor G—35 típusú traktorok szabaványtól eltérő szikrafogóit sem cserélik ki. Mostantól fogva a parancsnokság utasítására az ellenőrzést végző tisztek kötelesek az ilyen traktorokat a csépléstől a helyszínen eltiltani, s a szabálytalanság legkisebb egyéb esetén is cséplést nyomban megállítani. Egyúttal meg kell állapítaniok, hogy a szabálytalanságokért személy szerint ki felelős, s az illetőre minden esetben súlyos bírságot ró ki ezentúl a tűzrendészeti hatóság. Szerda délután Pusztavacson a Dánszentmiklósi Állami Gazdaság üzemegységében Mária-majori szalmalehúzás közben kigyulladt és csaknem teljesen elpusztult egy traktor. Az NDK gyártmányú Harz-típusú erőgép nagyon alacsonyan elhelyezett kipufogója hozzáért a tarlóhoz, az átforrósodott csőtől pedig lángra lobbant a tarló, valamint a gép által lehúzott szalma.