Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-01 / 204. szám

KEDDI NAPLÓ — Jól sikerült a másod­vetésű zöldborsó a maglódi Micsurin Tsz-ben. Naponta több mázsát szállítanak piac­ra belőle. — Gépjármű vezető-tazi fo­lyamot indít a közeljövőben az MHS vecsési alapszer­vezete. A személygépkocsi vezetéséhez szükséges jogo­sítvány megszerzését elősegí­tő tanfolyamra Petrányi La­jos MHS-elnöknél (Vecsés, Vizép Vállalat, telefon: 60) lehet jelentkezni. — Harmonikaoktatás. A monori művelődési otthon zenei munkaközössége har­monika szakon az idei tan­évben 1964. szeptember 3-án kezdi a tanítást. Jelentkezni lehet a művelődési otthon irodájában (Bocskai u. 1.) mindennap délután 4 órától 6 óráig. Gyermekek és felnőt­tek is tanulhatnak. A tanfo­lyam színvonalát képzett ze­netanárok biztosítják. — Gyorsan hajtott és fel­bukott motorkerékpárjával az országúton Vermes Béla (Pi­lis, Vasút utcai lakos), kar­­zúzódást, valamint belső sé­rülést szenvedett. Kórházba szállították. — Gépműhely és gépszín épül az üllői tsz-ben, egy­milliós beruházással. A Tő- VÁLL már elkezdte a mun­kákat. — Savanyúságüzemet lé­tesített a monori FÜSZÉRT- nagyfiók Inárcson. Évente több vagon árut savanyítanak be, amit a környező üzletek­ben értékesítenek. — A vecsési Ezüstkalász Tsz-ben jó eredményeket ho­zott a juhállomány növelése: hetvenöt mázsa gyapjúért 370 ezer forintot bevételeztek. A juhtejtermelési tervüket 160 százalékra teljesítették. — Az Ócsai út bitume­nes felülkezelése befejező­dött Üllő a Gyömrői belterületén, folyik út kátyúzása, ez az útszakasz is bitumenes fedőréteget kap. Ugyancsak bitumenes réteggel vonják be a Kossuth Lajos utcát is. — Műanyagpadlóval látják el a monori magtisztító telep újjáalakított irodahelyisé­geit. A hideg idő beálltával orosházi cserépkályhával fű­tik a helyiségeket. Erre a célra tizenöt cserépkályhát rendeltek. MOHOB'VIDÍa VI. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Állattartási és talajerőpó­tlási gondok a monori Kossuth Jókora szál­makazlak ter­peszkednek sűrűn egymás mel­lett a monori Kossuth Tsz területén. Nattán István, a tsz főmezőgazdásza mégis hallgat, hosszú ideig tartó csend után válaszol csak, amikor az után érdeklődöm: hány hold kap trágyát a következő gazdasá­gi évben? — A trágya mennyisége — bár befolyásolja a felhasznált alom mennyisége —, mégis a termelőszövetkezet állatsűrű­ségétől függ. Ez pedig férő­hely kérdése! A monori Kos­suth Tsz kétezerháromszáz holdjából mindössze harmincnak százhúsz-száz­­jut értékes szerves tápanyag! Ennek hiányában pedig a ter­mésátlagok emeléséről nem­igen beszélhetünk. A lehető­ségeink megvannak az állo­mány gyorsabb felfejlesztésé­hez, hiszen bőven van takar­mány, elegendő növendékál­lattal is rendelkezünk... Csak hát a férőhely hiányzik. Szük­ségmegoldásokkal nem lehet gazdaságos­­ állattenyésztést folytatni, ilyen körülmények között drágán tejel, drágán hízik a jószág! A tervek sze­rint 1966-ban kapunk egy százférőhelyes, korszerű te­hénistállót és egy ötven férő­­helyes borjúnevelőt. Ez a be­ruházás már komoly segítsé­get jelent, mert belterjes gazdálkodásról addig nem beszélhetünk, amíg három-négy holdan­ként nem rendelkezünk legalább egy számosállat­­tal . Hogy._o­égis a minimális tápanyagot biztosítani tudjuk növényeink egy részének, meg­állapodást kötöttünk a Szer­­vestrágyagyűjtő Vállalattal, s a Monoron összegyűjtött trá­gyát a termelőszövetkezetünk kapja. Mintegy tíz vagonnyi mennyiséget már át is vettünk és az ősszel telepítendő szőlő területére hordtuk. A telepí­tés talajmunkái már megkez­dődtek. • Azon munkálkodunk, tör­jük a fejünket állandóan, hogy honnan tudnánk még több szervestrágyát előteremteni. Egyetlen lehetőség pillanatnyi­lag — a birkatartás! Itt az­tán a szalmának nagy jelen­tősége van. Tapossa, töri birka, hordani kell csak — a a hodályban gyorsan szaporo­dik az értékes tápanyag. Meg aztán ... az olcsó biológiai vé­dekezést is jól szolgálja a tü­relmes jószág. A fokozódó ke­­mizálás következtében a kór­okozó férgek, bogarak is ösz­tönösen védekeznek, olyan helyen bábozódnak, petéznek, ahová nem jut el a pusztulá­sukat jelentő kémiai anyag. Gondolok itt az út- és az árokszéli füvekre: a birka ezt letépi, megrágja, elpusztul, megsemmisül a báb, a pete. Újra a kedvenc témánál: a szarvasmarhatenyésztésnél kö­tünk ki.­­ Az úgynevezett városföl­dön a napokban elkészül a nyolcvanholdas minta­legelő, ahol már villany­­pásztor vigyáz a jószágra. Itt a szakaszos legeltetés nem­csak abban nyilvánul meg, hogy a területet szakaszokra osztjuk, értelmé­ben hanem a szó valódi hasznosítjuk: a szarvasmarhát a legelőn a birkanyáj követi! Kiss Sándor Kevés a férőhely — Mintalegelő villany­­pásztorral — Mire jó a birka ? Ma: megszólalnak a csengők Már kék iskolaköpenyben, kabátkában parádéznak a gye­rekek, s amikor majd megszó­lal az évnyitóra hívó csengő, friss, kipihent gyerekekkel te­lítődnek meg a mész­szagú, tiszta osztályok. Ke­rezsi Larika először lépi át az üllői iskola küszöbét. Fé­lénk, vékony csontú gyerek, s amikor biztatom, nagy nehezen csak ennyit mond: majd anyu­ka is jön velem! Különben csak azért megy iskolába, hogy megtanuljon olvasni és elolvashassa majd azokat a meséket, amelyeket a nagyma­mitól hallott. Az iskola előtt találkoztam­ Vigh Margittal. A nyitott ka­pun át búcsúzóul betekintett, bekukkantott, mert neki már másfelé kanyarog az életútja. Ez a komolyszavú, nyurga kis­lány nyolc éven át négyesnél sose kapott rosszabb jegyet az év végi bizonyítványában, pe­dig mindig tiszta ötösök sora­koztak egymás alá. — így szeretnék tanulni Ve­­csésen is, a most megnyíló gimnáziumban. Csík József már a „nagyme­nők” közé tartozik. A Testne­velési Főiskolára minden aka­dály, zökkenő nélkül felvették. Persze, ismerős volt már a ne­ve, hiszen mint ifjúsági atléta és kézilabda-válogatott, szám­talan országos versenyen vett részt és versenyzés közben be­járta már fél Európát. Sze­rény, csendes gyerek, életcél­jának tekinti, hogy jó testne­velő tanár lehessen. (k. s.) MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: ..3+2”. Maglód: dülés (szélesvásznú). Monor: Szé­p benzinkút hercegnője. Pilis: Már nem olyan időket élünk. stily: Az élet kapujában. Tápió- Üllő: Méhkirálynő (szélesvásznú). Ve­csés: Ének az esőben. MATÖé PIT­ISEN játsszák a Már nem olyan időket élünk című ma­gyar filmet, amelynek egyik jelenetét mutatja be képünk. 1964. SZEPTEMBER 1, KEDD JARKA BÚCSÚJA Egy-egy idegen gyerek megjele­nése az utcában mindig esemény a régiek között. Nem képezett ki­vételt az a szőke tízéves kisfiú sem, aki a nyáron a Gyomron nyaralt Pázmány ut­cában. Mikor elő­ször megjelent, a többiek gyana­kodva vizsgálgat­­ták. Miután nézegették, felmér­ték, hogy melyi­kük tudná eset­leg megbunyózni, elkezdték a tár­gyalásokat is ve­le. Furcsa kiejtése meglepte a sráco­kat, de megtudták, mikor hogy nem magyar, ha­nem csehszlovák születésű, megba­rátkoztak vele. Napról napra job­­­ban megismerték kis jövevényt — Jaroslav So­­kupakt — és egy­re inkább befogad­ták maguk közé, egyre inkább a szí­vükbe zárták. Két három napon be­lül a Jarka lett az utca kedvence. Jól tudott fejel­ni, eleven volt, minden játékban szívesen részt vett. Szeretett kiszorí­tást játszani és az ő csapata rit­kán szorult le a­ sarokra. Átlagon felüli eszességé­ért a felnőttek is szívesen beszél­gettek vele. Lassanként ki­derült róla, hogy érdeklődik a tech­nikai játékok iránt, s hogy na­gyon szereti csokoládét. A kor­a lelhetetlen idő azonban egyre in­kább múlott és egyszer csak elre­pült a nyár, Jar­­kának búcsút kel­lett venni kis magyar barátai­tól, haza kellett utaznia. A búcsú nehéz volt, könnyes arcú kis­A­fiú benyúlt a zse­bébe és egy-egy szelet csokit adott barátainak. Ere­deti cseh csokit, amit másfél hó­napig őrzött ru­hája zsebében. (gyarmati) Ahol már hagyománya van a versenynek Ha a cégtábla nem hirdetné óriási betűkkel, hogy az Or­szágos Sertéshizlaló Vállalat pilisi hizlaldájában járunk, ta­lán el sem hinnénk. Valóságos díszparkot teremtettek a szor­galmas dolgozók az üzem be­járatánál. A tisztasági versenyt ismét ez az üzem nyerte el ebben az évben, a helyileg meghirdetett versenyben első a Zajacz bri­gád lett, második pedig a mű­szaki csoport. Kijártunkkor a műszakiak ünnepelték máso­dik helyezésüket. A feltálalt őzhús igen ízletes volt, a te­levízióban közvetített Fradi— Honvéd meccs is sok nézőt vonzott, mi azonban szíveseb­ben beszélgettünk Göbölyös Ferenc elvtárssal, a hizlalda vezetőjével. — Az utóbbi öt évben négy alkalommal nyertük el az üze­mek között meghirdetett ver­senyben az első helyet. Ebben a sikerben nagy része van annak, hogy az idő folyamán olyan törzsgárda alakult ki, amellyel jól lehet dolgozni, szép eredményeket lehet elér­ni.­­ A versenynek üzemen belül is van már hagyomá­nya. Kilenc brigád küzd a szo­cialista címért, ezt pedig ket­tőnek sikerült elérni. A Bódi és a Berinszki brigád már évek óta a megtisztelő cím tu­lajdonosa. Célul tűztük ki a szocialista üzemegység cím el­nyerését is és az első lépése­ket, úgy érzem, meg is tettük érdekében. Az első félévben több mint 700 ezer forinttal teljesítettük túl a tervet. Jobb eredményt is tudtunk volna elérni, ha lett volna ele­gendő hízóalapanyag. Sok akol üresen áll, erőfeszíté­seink ellenére. Igaz, hogy Mészáros József és a többi gépkocsivezető is sűrűn fordul egy-egy szállítmánnyal, de ez a mi kapacitásunkhoz kevés! — mondta Göbölyös elvtárs. Sponger István ÜLLŐI KÉPEK Szedik a cukorrépát a Kossuth Tsz asszonyai A pilisi Hunyadi Tsz rendszeresen árusít dinnyét Üllőn Silóznak a tsz-ben. Lesz elegendő takarmány télire (Mátnéfalvy Adorján felvételei) FIGYELŐ NEM GYEREKJÁTÉK! Monoron az evangélikus templom előtti tér a „sen­ki földje”. Jogilag ugyan nem, de gyakorlatilag igen. El kell ismernünk, megkí­sérelték rendbe tenni egy­­szer-kétszer, de keresztül­gázolt a virágos ágyakon az útrövidítők lendülete. Győzött a gyomfa, mely most már mindent ellepett. Itt hever az utóbbi idő­ben néhány hatalmas be­tongyűrű. Ki tudja, milyen terveket szolgál? Mondják, tulajdonképpen a Vigadóé. (De akkor mit keres itt? Miért tették ki közszemlé­re?) Van, aki azt hiszi, hogy a templomot csator­názzák, mert a bejárat kö­zelében hevernek a gyű­rűk. Voltaképpen­­ mindegy. De a dolog úgy áll, hogy gyerekek hancúroznak a gyűrűk között nap mint nap. Három gyűrű hever, kettő billen, inog, hintáz­ni lehet rajta. Ez a leg­riasztóbb az egészben. Ha a gyerekjátékként használt betongyűrű egy­szer felbillen és alatta ma­rad egy gyermek, ki lesz a felelős érte? Fekete János A VASÁRNAP SPORTJA Fölényesen győzött Ecser Tíz gólt kaptak a gyömrőiek Az üllői kézilabdások sikere Megyei területi bajnokság: Ecser—Nagykáta 4:0. Ecser, 600 néző. Vezette Császár. Az ecseriek nem tisztelték a múlt vasárnap 9:1-re győző, első helyezett Nagykáta tekin­télyét. Rögtön az első percek­ben támadólag lépnek fel: Du­­rai bombáz a hálóba (1:0). Pár perc múlva ugyancsak Durai játssza át a vendégek védelmét (2:0). Az első félidő közepén Turcsik III sarokrú­gása ravaszul csavarodik a kátai kapuba, melyet a kapus beljebb segít (3:0). A 40. perc­ben a kátai védők Wébert csak rávetődéssel, kézzel tud­ják visszafogni, 11-es, melyet Sztancsik nagy nyugalommal helyez a hálóba (4:0). A második félidő elején a széltől támogatva a kátai­ak is vezetnek egy-két ror­mnás tá­madást, de Sztancsik vezérle­tével ezt az ecseri védők jól visszaverik. Ecser ebben a fél­időben is legalább 4 gólt lő­hetett volna. Csak a szerencse mentette meg a súlyos vere­ségtől a hataiakat. Császár játékvezető egy-két hibától eltekintve jól vezette a rangadót. Jók: Wéber, Durai, Murát, Szántai, Sztancsik, illetve Ba­sa I, Basa II és Schmickl. Az Táborfalva—Mende 0:0 első félidőben Mende, míg a játék második részében Táborfalva volt jobb. Igazsá­gos döntetlen született a két sereghajtó — kieső jelölt talál­kozóján. Barátságos mérkőzés: Gyömrő—Pilis 0:6 A bajnoki mérkőzés helyett (mivel a mérkőzés játékveze­tője nem érkezett meg), csak barátságos edzőmérkőzést ját­szott a két csapat Polgár (Pi­lis) vezetése mellett. Az ered­mény nem tükrözi a két csa­pat jelenlegi erőviszonyát Járási bajnokság: Úri—Gyömrő II 4:0 Mindkét csapat idény eleji formában játszott. A hazaia­kon meglátszott, hogy a baj­nokság előtt kupasorozaton vettek részt, mert az ellenfél­nél sokkal jobban játszottak. A négy berúgott gól mellett még jó néhány helyzetet is ki­dolgoztak , de góllá értékesí­teni nem tudták. A második gól érdekessége, hogy Bori erős lövését a gyömrői kapus kiütötte, s a labda Fórizs lábá­ról pattant saját kapujába, öngól­­lók: Kovarczi, Bori, Sára.­ Kézilabda: Üllő—Gyömrő 19:12 A mezőnyben jobban játszó, tervszerűbben támadó üllőiek a kapu előtt is eredményeseb­bek voltak. A vaktában ellö­völdözött gyömrői labdákat a kitűnően védő üllői kapus há­rítani tudta. A bíró ítéletei néha vitathatóak voltak a za­­jongó közönséget ki akarták küldeni a pályáról.

Next