Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-05 / 104. szám

Földrengés Salvadorban: 100 halott, 300 sebesült Négyezer ház rombadőlt Las Salvador (MTI) Hétfőn Salvadorban heves földrengés pusztított, házak dőltek romba, sokan elpusz­tultak. A Reuter hírügynökség leg­frissebb jelentése szerint a földrengés 7,8 másodpercig tartott és elsősorban a­­ fővá­ros közelében levő kisebb fal­vakat sújtotta. El Gado falu házainak fele teljesen elpusz­tult. Legújabb adatok szerint az országban összesen négy­ezer ház dőlt romba, több mint százan meghaltak és legalább háromszázan megse­besültek. A fővárosban, San Salvadorban a kórházak zsú­folásig tele vannak sebesül­tekkel. Magyar filmhét A görög és a magyar film­­­archivum közös rendezésé­ben magyar filmhét nyílt Athénban. A magyar filmhét első napján a Pacsirta című film került vetítésre. I j \ PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST M­E­G­Y­E­I B­I­Z­O­T­TSÁ­G­A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1965. MÁJUS 5. SZERDA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Dominikai helyzetkép : A felkelők vezére az ideiglenes elnök Bosch hívei tartják állásaikat • A Biztonsági Tanács ülése A nyugati hírügynökségek­­ értesülései szerint hétfőn dominikai törvényhozó gyű­lés rendkívüli ülésén ideigle­nes elnökké választották Francisco Caamano ezredest, a Bosch volt elnök visszaté­réséért küzdő erők parancs­nokát. Caamano ezredes, aki 18 000 főnyi katonaság és fegyveres polgári személy harcát irá­nyítja, kijelentette, hogy nem fogad el „semmiféle olyan politikai megoldást, amely nem alkotmányos”. A felkelők elsősorban azért küzdenek, hogy Bosh­ elnökkel az élén térjen vissza az 1963-ban törvényesen megválasz­tott kormányzat — mondotta, majd hangsú­lyozta: erői minden áron fenntartják a tűzszünetet, hogy az AÁSZ bizottsága el­végezhesse munkáját. Hozzá­fűzte likaiak azonban: „Ha az ame­megtámadnak ben­(Folytatás a 2. oldalon.) a | MEO A gazdaságosabb terme­lés mellett legfonto­sabb gazdaságpolitikai cél­kitűzésünk a termékek mi­nőségének javítása. Ez jó­részt az ellenőrzésen mú­lik, jelentős feladata tehát üzemeinknek, a meó mun­kájának erősítése, az eddi­ginél jobb személyi és technikai feltételek bizto­sítása. Ma különösen idő­szerű, hogy vizsgáljuk a minőségi ellenőrzés szerve­zetét és keressük a módot munkája megjavítására. Tanulságos és elgondol­kodtató következtetést vonhatunk le már abból is, ha megnézzük a meó-ban dolgozók szakmai összeté­telét. Országosan 2 száza­lék a mérnökök, 15 száza­lék a technikusok, 58 szá­zalék a szakmunkások és 25 százalék a teljesen szak­képzetlen dolgozók aránya, íme az első figyelmeztetés: feltétlenül változtatni kell ezen az összetételen és mi­nőségében kell megjavítani a minőségellenőrzés szemé­lyi feltételeit. A jelenlegi személyi keretek igen gyakran csak felületes mi­nőségvizsgálatra alkalma­sak és semmiképpen sem elegendőek a bonyolultabb gépek, eszközök részletes ellenőrzésére, ver- «»-•"!"­­hez a kényesebb műszerek használatára. em könnyű megváltoz­tatni ezt az állapotot, de itt az idő, hogy hozzá­kezdjünk az első intézke­désekhez. Mi alakította ki az üzemek jó részében a minőségellenőrzés régi és azóta is megmaradó szer­vezetét? Elsősorban azt a hibás szemléletet említem, amelyben elsődleges a ter­vek mennyiségi teljesítése volt, s amellyel még az el­múlt években sem tudtunk szakítani. Ennek tulajdo­nítható a meó nagyfokú­ le­becsülése úgy, hogy pél­dául nem egy helyen szo­ciális intézménynek­ te­kintették, ahol néhány szakképzett, s feladatát jól ellátó dolgozó mellett bő­ven helyet kaptak a ki­emelt, szakképzettség nél­küli sportolók, a más mun­kára kevésbé alkalmas csökkent munkaképességű­ek és — ahogy az üzemek­ben mondják — a „szo­­c­ialista összeköttetéssel" rendelkezők egy része. Ezért fordul elő ma is, hogy uneósok nem minő­ségellenőrzéssel foglalkoz­nak, hanem azzal, amire képesek: mennyiségi átvé­tellel és­ selejtválogatással. A személyi összetétel megváltoztatása csu­pán egy része — bár ma egyik legfontosabb része — a minőségi ellenőrzés javí­tásának. Sok-sok egyéb fel­tételt kell még teremteni, a többi között azt, hogy a gyártás előtt részletesen, egyértelműen és közérthe­tően rögzítsék a termékek követelményeit. Nemcsak a pontosabb és biztonságo­sabb ellenőrzés lehetőségét adja meg ez, hanem annak a módját is, hogy menet közben, egyes termelési szakaszokban rendszere­sebben ellenőrizhessék a gyártmányt és a hibákat időben, még a késztermék elkészítése előtt felderítsék és kijavítsák. A jobb minőségellenőr­zést szolgálná a jelenlegi­nél hatékonyabb anyagi ösztönzés is. Ma még mi­nimális a meó-ban dolgo­zók egyénenkénti anyagi érdekeltsége és — ezért kívánkoznak sokan „a ter­meléshez kapcsolódó közvetlenebbül munkakörbe”. M­intha jelenlegi munká­juk nem lenne szerves ré­sze a termelésnek ... I­­­­gyik kitűnő, meó-ban­­ i dolgozó szakmunkás nemrégen ezt mondta: „nem akkor kapunk jutal­mat, vagy prémiumot ha a gyártmányban sok hibát fedünk fel hanem akkor, ha minél több késztermé­ket engedünk át. Nem cso­dálom, ha társaim közül néhányan szemet hunynak a kisebb hibák felett.” Ar­ra int ez a kurta megjegy­zés, hogy az anyagi ösztön­zés megteremt­ése mellett annak feltételeit is alapo­san meg kell gondolni, ne­hogy ezért maradjon meg más formában, de válto­zatlanul a mennyiségi szemlélet. A népgazdaság fejlődése, a gyár és a munkások hír­neve érdekében teremt­sünk a mainál nagyobb becsületet a minőségi el­lenőrzésnek ... Kovács András TAVASZ A HA­TÁRBAN Törik a gép, áll a D4-K traktor Küzdelem az erózióval „N­egatív" híradás Kerepesről Munkatársunk telefonjelen­­tése: Szeszélyes dombok között, szédítő szakadékok mentén húzódik meg a kerepesi Kos­­­­suth Tsz 1675 holdas birto­ka. Legnagyobbrészt gyönge termőképességű homokos föl­dek ezek, amit az erózió is pusztít. Főként ezekkel az okokkal magyarázható, hogy a kere­­pesi közös gazdaság mind­máig nem tudott kellőképpen megszilárdulni. Persze növeli itt a közös gondokat az égető munka­erőhiány, a kétlakiság is. Amíg a sajátos arculatú dim­­bes-dombos, szakadékos ha­tárt járjuk, Bánki János fő­­agronómus optimista kedvvel magyarázza, hogyan akarnak szembeszállni a pusztító el­lenséggel, az erózióval, mit tervez az új vezetőség Kós László elnökkel és Kapusz­­ta József főkönyvelővel az élen. Mert hát az ember nem azért ember, hogy belenyu­godjék rossz sorsába — az okos ész itt is megtalálja a boldogulás módját. Ami a szövetkezet erejéből telik: rétegvonalas szántással kü­lönféle fák telepítésével akar­ják megfékezni az eróziót. Jó lenne, ha a felsőbb szervek is felfigyelnének c mind nagyobb mértékben elharapódzó káros jelen­ségre. Megszületett már a talajerő visszapótlás intenzív terve is, a munkaerőhiányt meg úgy akarják enyhíteni, hogy a gépesítés mellett a jövedel­mező, de kevésbé munkaigé­nyes ágazatokat fejlesztik. Például rátérnek a baromfi­­tartásra, a legelőket juhokkal hasznosítják ... Ami pedig napjaink ten­ nivalóit illeti, arra is igyek­szenek kellő gondot fordíta­ni Kerepesen. Bár a hűvös időjárás itt is visszavetette a munkákat, az elmaradást nagyrészt már pótolták. Egye­lőre a gyorsabb ütemet hát­ráltatja a gépek meghibáso­dása. Az FKV—6-os új kuko­­ricavetőgép mindössze há­rom holdat vetett be, máris tönkrement benne egy fo­gaskerék. A­zóta se tudják használni. (Vácszentlászlón hasonló hiba miatt két ilyen gép esett ki a munkából.) A D4—K trak­toruk eddig többet állt, mint dolgozott, most is javítás alatt van. Tegnap estig még 1R hold kukorica, tíz hold silókukorica vetése hiányzott. Varga Mi­hály elnökhelyettes megíté­lése szerint két-két és fél nap alatt ezt a munkát is elvég­zik — a többi teendő: vegy­szeres gyomirtás, kertészeti munkák stb. — jól haladnak. A hat traktor pedig to­vábbra is feszített mű­szakban dolgozik, hogy a mostohább adottságok­kal rendelkező Kerepes se rontsa a járás hírnevét. S. P. __________________________/ f (Fotó: Kotroczó) Mit hős 4,ÄVXXXXX'XXXVXXXXXXXXNXWXXVXXXXXXXVXXX'XXXXXXXXXXNXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXV.X Készültségben az ár után a május? Virágzik a barackerdő Hét végére: felhő, eső A meghosszabbított áprilisi ütésszezon után egyre tü­relmetlenebbül tekintenek az égre a fázó emberek. Az áp­rilis még csak hagyján — a szeszélyes hónapnak megbo­csátható a plusz 1—2 fok. De már itt a május. Mire számíthatunk? Meghozza-e a kívánt igazi tavasz végi me­leget? A Középdunavölgyi Víz­ügyi Igazgatósággal kezdjük a sort. Márkus István mér­nök örömmel jelenti: — Az árhullám levonult az Ipolyon és a Dunán. Küzdeni sehol sem kel­lett a vízzel. — Ezek szerint teljes a nyugalom? — Ellenkezőleg: harmadfo­kú készültség! — Hol, merre? — Legjobb hatvan embe­rünkkel, huszonegy teherko­csival, öt kotró- tolóberen­­­­dezéssel vonultunk Győr vi­dékére­­­ Hosszabb idő óta segítjük az ottani kollégá­kat, hogy eredményesebben küzdhessenek a már eddig is sok kárt okozott árral. Remélem, nemsokára vissza­vonulnak kiindulási támasz­pontjukra. Milyen képet mutat a bu­dai hegyvidék? — Mifelénk virágba borul­tak a dombok. Az ünnep első napjától pompázik az őszibarack­­erdő a Törökbálinti Ál­lami Gazdaság földjein. — Az idő kedvező? — Most igen. De eddig vagy másfél hetet késett a virágzás. — Terméskilátások? — Szinte roskadnak az ágak. Jól áttelelt a gyümölcsös. Re­­­­méljük, az időjárás nem té­­i­rázza meg reményeinket. Legalább hét végéig legyen tiszta az égbolt... A Meteorológiai Intézet ég­hajlati osztálya ilyen felvi­lágosítást ad: — Az április vége — több évre visszatekintve is — igen hűvös volt. A mostani időjárás nem sokkal rosszabb, az előző évi átlagoknál. Igaz, hogy például 1952 má­jus elején 21 fokos napi középhőmérsékletet mértünk, s a hőmérő napközben elérte a 28 fokot is. Ez azonban rendkívüli eset. Milyen idő várható? — Az előrejelzési osztály rendelkezésre álló adataiból ezeket mondhatom: a hőmér­séklet lényegesen nem vál­tozik. Nyugat felől újabb felhő­­képződést jelentenek, amely kisebb esőket is hoz­hat. A hőmérséklet egy-két fokkal növekedhet. A prog­nózis a hét második felére érvényes. T. Gy. Prága felszabadulásának évfordulóját ünnepelte Prága (MTH A csehszlovák főváros ked­den ünnepelte a felszabadulás 20. évfordulóját. Az új városházán a jelen le­vő több száz küldött viharos tapsa közepette adták át a­­ szovjet hadsereg négy magas­rangú tisztjének, illetve ta­i­­bornokának és a 23-as tank­­ négy harcosának a díszpolgári­­ oklevelet. Ez a szovjet tank hatolt be 1945. május 9-én az elsők közt Prágába. fTjetbe lépett a Dunakanyar új regionális terve Életbe lépett a Dunakanyar regionális terve. Ez az ország második nagy üdülőterületi terve, amelyet — a napokban meg­tartott ülésen — elfogadott és jóváhagyott a Minisztertanács. Az új terv azokat a műszaki feltételeket állapítja meg, amelyek alapján a Dunaka­nyar elsősorban a budapestiek és a fővárosba látogató külföl­di vendégek kiránduló, hétvé­gi pihenő és üdülőhelye lehet. Mintegy 100 ezer vendég el­helyezésére és útbaigazítására kell majd felkészülni. A terv három fontos te­rületre osztja a Dunaka­nyart. A Duna-parti területeket első­sorban a tartósabb üdülésre, a Pilis és a Börzsöny erdős vidékét turisztikára, a fenn­maradó területeket pedig az egyszerűbb, kényelmesebb ki­rándulásokra kell felkészíteni. Egyéves a vác-gombási mű­vész Vácott és a környékén élő képzőművészek egy évvel ez­előtt alapították a gombási művésztelepet. Nyolc festő­művész, köztük Bornemissza Géza, Peukert Károly és Li­­povniczky László a város ha­tárában levő gombási általá­nos iskolában rendezték be alkotóműhelyüket, amely az­óta a Pest megyében élő kép­zőművészek központjává fejlődött. Itt dolgozik már a Derkovits­­díjas Pál Mihály szobrász és a környék festői szépsége miatt költözött Miskolcról Vácra az ugyancsak Derko­­vits-díjas Cs. Nagy András festőművész is. A művésztelep tagjai rend­szeresen szerepelnek a nyil­vánosság előtt. Az alkotá­saikból összeállított vándor­­kiállítás április óta járja a megye városait és községeit, nyáron pedig a Dunakanyar­ban láthatják majd az érdek­lődők. A váci képzőművészek most azon fáradoznak, hogy a várost a Dunaka­nyar művészeti központ­jává fejlesszék. A tanács segítségével képző­művész kolónia, állandó ki­állítási terem létesítését ter­vezik.

Next