Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

1966. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK ,HÉTKÖZNAPI FASIZMUS* A díjnyertes pályázatokat elküldik Mihail Romínnak Csaknem százezer fiatal néző A „Hétköznapi fasizmus” cí­mű Mihail Rommn film bemu­tatója után a KISZ budapesti bizottsága és a FÖMO pályá­zatot hirdetett. Céljuk az volt, hogy a fiatalok figyelmét fel­hívják a filmre, s megtekinté­se után azok, akik nem élték át a háború borzalmait, következtetéseket vonhas­sanak le, s azokat írják meg. A statisztikák alapján, or­szágosan 479 ezren, Budapes­ten 182 793-an nézték meg filmet. Ebből a szép és sokat­a mondó számból azonban fi­gyelemre méltó még egy adat: 75 005 fiatal vett részt a vetí­téseken. A pályázatra 1250 egyéni és 63 csoportos pályamű érkezett. Ezek zöme prózai mű­ volt, de a bíráló bizottság számos verset, sőt, magnószalagra rögzített vitát is kapott. Kurcz György, a KISZ bu­dapesti bizottságának titkára, az eredményhirdető sajtótájé­koztatóján hangoztatta: — A film legfőbb érdeme az volt, hogy a fiatalokban fel­ébresztette az egyéni felelőssé­get, s ezt tükrözték a dolgo­zatok is. A pályázók közül sokan von­tak párhuzamot a hitleri fa­sizmus és a mai nyugatnémet politika között. Egyesek — az ,,idősebb” fiatalok — saját gyermekkori élményeiket ír­ták meg. A középiskolai tanárokból álló zsűri a következő döntést hozta: A kollektív pályamunkák kö­zül — mely egy-egy KISZ-cso­­port, iskolai osztály, fórum vagy politikai vitakör munká­ja — az első díjat a Ganz EKM Közlekedési Mérőműszerek Gyárának­­ Fórum köre nyerte. Az egyéni pályázatban el­ső díjat nem adtak ki. Annak összegét, az 1000 fo­rintos vásárlási utalványt, há­rom harmadik helyezett díja­zására használták fel. Az egyé­ni pályázatban második díjat Kolczonay Katalin, az ELTE Radnóti Miklós gyakorló gim­názium III-as tanulója kapott. Ezenkívül további 15 kollek­tív, illetve 12 egyéni pályamű­vet „dicsérő oklevéllel” jutal­maztak. A díjnyertes dolgozatokat oroszra fordítva elküldik Mi­hail Rommnak, a Hétköznapi fasizmus rendezőjének. B. K. Totó-lottó reklámfilmek Szerdán az Országos Taka­rékpénztár Nádor utcai szék­házában ünnepélyesen kiosz­tották a Lottó Igazgatóság, a Népművelési Intézet és a Fő­városi Művelődési Ház közö­sen rendezett totó-lottó rek­­lámfilm pályázatának díjait. A nyolc díjnyertes amatőr fil­mes 14 000 forint jutalmat ka­pott. — A vecsési zeneiskola növendékei vasárnap tartják évzáró hangversenyüket a helyi művelődési házban. — Az Állami Népi Együt­tes „Hétszínvirág” című mű­sorát hétfőn este Dömsödön, a központi iskolában mutat­ja be. — Ismeretlen nótafa cím­mel tartanak műsoros elő­adást június 29-én a tápió­­szecsői művelődési ház klub­jában. Elment a tanár úr... A 25 éves iskolai találkozón elégedetten nézett körül az asztalnál: minisztériumi osz­tályvezető, a hadtudományi intézet parancsnoka, megyei főügyész, több kiváló szak­munkás — ez lett a dunaha­­raszti iskolából kikerült tanít­ványaiból. Az elvetett mag jó talajra hullt, a pedagógus munkája nem volt hiábavaló. Ott nevetett velünk egy­­egy iskolai diákcsíny felele­venítésén, hallgatta élet-él­ménybeszámolóinkat , mond­ta, hogy négy évtizedes ta­nári működése után nyug­díjba készül. E hét elején pedig jött a gyászkeretes értesítés, hogy Szentirmai József, a nyelv-és történettudományok tanára 66 éves korában elhunyt. Dunaharasztin sok száz ta­nítványa gyászolja s azok, akik elkerültek az ország minden részébe. Felidézzük lelkesítő történelemóráit, remek elő­adásait Petőfiről, Adyról és a mindenki számára élményt jelentő önképzőkön foglal­kozásokat. Ma délután búcsúztatjuk s emlékét őrizni fogjuk. — p. r. — Tűkkel szürküljük a Szabadság-hidat Gonosz ellenség támadta meg a Szabadság-hidat, a rozsda. Beleette magát az acélge­rendákba, a sze­gecsek menetei­be. A híd tehát gyógykezelésre szorul, ami elég ■„fájdalmas” és anyagigényes­ gyógykezelés­­ so­­­rán először le kell kaparni a régi, itt­­ott félig-meddig lepattogzott, meg­repedezett, felpú­­posodott festékré­teget. A hídszer­kezet felületének mintegy 80 száza­lékáról el kell tá­volítani a festék­anyagot, s ha ez kézi erővel történ­ne, nem hónapo­kat, hanem éve­ket igényelne. Ép­pen ezért gépesí­tették ezt a mun­kát: ötvenhat ki­hegyezett egyen­ként 3—3 millimé­ter átmérőjű tűt nyalábba fogtak, légpisztolyba szo­rítottak, s ezek a tűnyalábok szinte pillanatonként s­ütődnek az acélra, valósággal le­­szurkálják a fes­tékréteget. Egy nagy ciklonkomp­resszor egyszerre 6—8 tűnyalábot működtet. Ezzel szemben a még nem ér véget híd tortúrája. Villamos motorral­­ hajtott drótkefék­kel dörzsölik vé­gig, vidrás rasket­­tákkal — vésőkkel — gyalulják, kézi drótkefékkel tisz­títják végig, majd lakkbenzinnel mossák, ami zsírtalanítást szol­­­gálja. Erre a célra 8000 liter lakkben­zint használnak fel. Ezt követően két rétegben az acéltesteket kohu­míniummal von­ják be. Csak a pá­lyatest feletti acél­szerkezet míniu­­mozására 12 000 kiló míniumra lesz szükség, s ahhoz, hogy galambszí­nűre festhessék a hidat — valami­vel sötétebbre, mint az Erzsébet­­híd színe­i 15 000 kilo Durol festé­ket használnak fel, összesen az úttest feletti híd­szerkezeten 28 000 négyzetméternyi acéltest-felületet mázolnak be. A festéshez, a meglazult szege­csek cseréjéhez természetesen be kellett állványoz­ni a hidat, egye­lőre a pesti ol­dalt. Négyezer mé­ter létra kell eh­hez, négyezer mé­ter állványpadló, 350 köbméter egyéb állvány. Kétszer ed, aki gyorsan ad... a mennyezet annyira tönkre­ment, hogy nem merték to­vább ott tartatni a 92 kisz gyermeket. Ideig telíjesen má­sik épületben helyezték el őket, amely azonban sem köz­egészségügyi, sem pedagógiai szempontból nem megfelelő. A községi tanács a Budai Járási Építőipari Szövetkezet­hez fordult, készítsenek költ­ségvetést, mibe kerülne a ré­gi óvoda felújítása? Az előze­tes számítások szerint 65 ezer forint mindenképpen kellene rá. Mivel tartalékpénzük nincs, a megyei tanácshoz for­dultak póthitelért. A kért összeget a megyei tanács vk a napokban már folyósítja is számukra. Ezt mondhatja a Pilisszent­­iváni Községi Tanács is. u­gyanis a régi óvoda födém­­szerkezeta teljesen elavult és Hármas karambol Sári község határában Kedd este hármas karam­bol történt Felsőbabád és Sári között a kecskeméti ország­úton. A Frantisek Novottnyik csehszlovák állampolgár ál­tal vezetett turistákat szállító autó­busz előzés közben össze­ütközött a vele azonos irányban haladó traktor­ral, s átvágódott az úttest túlsó oldalára. Ekkor az autóbusz­ba belerohant a kecskeméti TEFU tulajdonát képező há­rom és fél tonnás teherautó. A karambol következtében Benkó János, a teherautó vezetője a helyszínen meg­halt, négy személy súlyos, nyolc személy pedig könnyű sérü­lést szenvedett. Az anyagi kár körülbelül 500 ezer forint. A szerencsétlenség körülményei­nek vizsgálatát a rendőrség szakértők bevonásával foly­tatja- i MST literet­y in*«» rímnap 1966. június 23, csütörtök, Zoltán napja. A nap kél: 3,47, nyugszik: 19,45 órak­or. A hold kél: 8,51, nyugszik: 23,27 órakor. Nappali felhőképződés, való­színűleg eső nélkül. Az élénk északnyugati, északi szél mér­séklődik. A nappali felmele­gedés fokozódik. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet: 23—28 fok között. — Megyei tanácstagok be­számolói és fogadóórái: Ma délután Már Sebő 17 óra­kor Vecsésen, Pintér Gy. Mihály 18 órakor Valkón, Csupics Sztankó 19 órakor Százhalombattán, Csomós József Piliscsabán beszámo­lót tart. Pappert Ádám pe­dig 18 órától 20 óráig Soly­máron fogad. Holnap Czap Miklós Gombán beszámolót és fogadóórát, Garai Gyulá­­né Törökbálinton, Lipták István Ceglédbercelen be­számolót, Arató Jenő Tör­telén fogadóórát tart.­­ A szentendrei járásban elsőként a szentendrei Ápri­lis 4 Termelőszövetkezetben kezdték meg az őszi árpa aratását. A Budapesten a IX. kerü­letben, a Petőfi-híd pesti hídfőjénél levő villamos­­megállóban Bán Sándor 16 éves segédmunkás, törökbá­linti lakos szabálytalan he­lyen, figyelmetlenül ment át az úton, és egy személygép­kocsi elütötte. Stúlyos, hét, életveszélyes állapotban szállították kórházba. — Magyar fürdők mint gyógy­tényezők címmel vetí­tettképes el­őad­ást tart pén­teken délután Vörösváry F. Béla, a váci városi Madách Imre Művelődési Ház szág-világjárók klubjában.or­— Az IBUSZ vasárnap egész napos kirándulást ren­dez Vácról a Balatonra. Út­irány Balatonfüred—Tihany —Veszprém. — A vecsési motoros klub július 8-án alakul meg. A Lánchíd építője és megmentője 1866. június 23-án halt meg Clarfe Ádám angol technikus, gépsze­relő, a Lánchíd építési mun­kálatainak vezetője. A Lánchíd építésének megkezdése előtt Széchenyi István hívta meg az ügyes szakembert Angliából a Duna-szabályozás kotróhajója összeállításához és működteté­séhez. A Lánchíd építése után Clark végleg Magyarországon telepedett le és magyar nőt vett feleségül. Széchenyinek majd minden műszaki elgondolásánál segítőtársa volt. Közreműködött az első pesti hengermalom, a gép- és fegyvergyár berendezé­seinek megválasztásánál, a Duna—Tisza-csatorna tervezé­sénél, a balatoni hajózás meg­indításánál, a budavári vízmű­telep kibővítésénél, majd a bu­dai—pesti általános vízvezetéki és gázhálózat! tervezetek meg­tárgyalásánál, az óbudai téli kikötő és hajógyár létesítésé­nél. 1848-ban Széchenyi a köz­lekedésügyi minisztériumba ma­ga mellé vette műszaki taná­csosnak. Mikor az osztrákok a budai vár ostromának utolsó napján fel akarták robbantani a Lánchidat, furfangos talpra­esettséggel ő mentette meg. Ő tervezte és építette a budai alagutat is.­­ A londoni öregasszo­nyok állatvédő ligája részé­re bugás köles termelését kezdte meg a monori Kos­suth Termelőszövetkezet. A kitűnő papagájeleségért má­zsánként 1000 forintot fizet­nek a szövetkezetnek. A nö­vénynek nemcsak a bugáját, hanem a szárát és gyökérze­tét is mohón falják a londo­ni papagájok. A vetőmagot a termelőszövetkezet Majna- Frankfurtból szerezte be.­­ Elkészült az új sport­pálya Üllőn. A füvesítés is megtörtént, így már valószí­nűleg az őszi labdarúgó­idény vége felé megtörtén­het a pályaavató.­­ Gödöllőn az utak és hidak korszerűsítésére, fel­újítására és karbantartására az idén 3 millió 346 ezer fo­rintot költenek. Többek kö­zött ebből újítják fel a Má­­riabesnyőre vezető Szabad­ság úti járdát, mely több mint 3 kilométer hosszú, ho­mokaszfaltú járdát tíz he­lyen, pormentes utat négy helyen építenek.­­ Az újságírók doyenje. Svédországban él a világ legidősebb aktív újságírója, a 90 éves Lars Ohlsson, a „Südsvenska—Dagbladet” és az „Arbetet” nevű lapok ál­landó munkatársa. — Az Irodalmi Színpad vidám, zenés, szatirikus mű­sorával, melynek címe „Szí­ne és fonákja” szombaton este a leányfalui szabadtéri színpadon mutatkozik be. — Ki olvas többet? francia kiadóvállalatok ada­­­tai szerint a férfiak többet olvasnak (45 százalék), mint a nők (38 százalék). Az em­berek többsége az esti órák­ban olvas (75 százalék). — Lajosforrásnál folyik a törpe vízmű építése, amely a Lajosforrás, a Bodza­­forrás és a többi kisebb for­rás vizét „összeköti”. — Mágneses játékkártyák: Párizsban árusítják azokat az ötletes játékkártyákat, amelyekkel a szabadban le­het játszani, még erős szél­ben is, mert a kártyalapok mágnesesek és nem repülnek s­zét. — Csaknem 3 millió turis­ta járt 1965-ben Csehszlová­kiában. 100 EVE, Hol nyaralnak a pedagógusok? Az idén nyáron a pedagó­gusok belföldön és külföldön egyaránt nyaralhatnak. Vasárnap délelőtt tíz órakor nyílik meg a Szakszervezetének Pedagógusok balaton­­földvári családos üdülője, aho­vá négy turnusban tíz család utazik a nyár folyamán Pest megyéből. A balatonföldvári régi üdülő mellett felépítették az új modern szállót, ahol egy­szerre százhúsz személyt he­lyezhetnek el. Amint a szakszervezetben elmondták, idén kétezer pe­dagógus üdülhet családjával együtt külföldön is. Bulgáriá­ba, Csehszlovákiába, Lengyel­­országba és Jugoszláviába, va­lamint Ausztriába utazhat­nak. Ezenkívül lehetőség nyí­lik kéthetes csereüdülésekre is. Megyénkből Fótról, Cegléd­ről és Tápiószeléről indul egy egy pedagógus házaspár szakszervezeti üdülés kereté­­­ben az NDK-ba és a Szovjet­unióba. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.20: A Gyermekrádió műsora. 9.08: Rádió Szabadegyetem. 9.33: Basilides Mária és Závodszky Zoltán énekel. 10.10: Dallal — tánccal a világ­szerű nemzetközi körül. 10.48: Idő­kérdések. 11.00: Bellini-áriák. 11.22: Pathelin Pé­ter prókátor. Francia népi ko­média. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: Purcell—Schubert hangver­seny. 14.05: Magyar fúvószene. 14.25: A Gyermekrádió műsora. 14.40: Ifjúsági délután. 16.10: Vil­lanófényben: a gazdasági ABC. 18.00: Mi történt a nagyvilágban? 18.15: Hazánk hírei. 18.20: Új ope­ralemezeinkből. 19.10: Két vers. 19.15: Magyar nóta- és népdalest. 20.20: Szórakoztató zene. 21.07: Charles Münch próbál. Közremű­ködik: a Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zenekara. 22.15: Sporthírek. 22.20: West Sidei tör­ténet. Részletek Bernstein zenés játékából. 22.49: Így jó élni! 23.00: Tánczene. 23.30: Közvetítés a Ze­neakadémiáról. PETŐFI RÁDIO 14.00: Rimszkij-Korszakov: Cári menyasszony. Négyfelvonásos opera­­nekarok 17.05: Kórusok és népi ze­műsorából. 17.35: Világ­[ gazdaság. 17.55: Hangverseny stúdióban. 18.20: Cápauszonyok: Kubai elbeszéléskötet ismerte­tése. 18.45: A dzsessz kedvelőinek. 19.10: A dalciklus születése. Beethoven: A távoli kedves­hez. 19.50: Mesélő múzeumok. 20.00: Pataky Kálmán operettda­lokat énekel. 20.14: Zenekari mu­zsika. 21.05: Élőszóval — mu­zsikával. URH 18.25: Részletek Szirmai Albert operettjeiből. 19.00: Bach­-kantá­­ták — V. rész. 20.00: Tánczene. 20.50: Massenet operáiból. 21.50: Zongoramuzsika. TELEVÍZIÓ 10.00: Három tengerész. Angol film. 11.20: Battonya 1891—1966. Riportfilm (ism.). 17.45: Hírek. 17.50: Sorsok, emberek. Sokszor nagyon nehéz. 18.10: Teles­port. 18.35: A Magyar Hirdető műsora. 18.50: Sokszemközt. Aktuális ipari riportműsor. 19.20: Esti 19.30: Tv-híradó. 19.50: Forog mese, az idegen. Vendégvárók vetélkedője — egyéni döntő. 21.30: A dzsessz kedvelőinek. A Vi Redd­ szeptett műsorából. 21.55: Figyelmükbe ajánljuk! 22.15: Tv-híradó — 2. kiadás. A kritika kritikája A színházban egyszer ki­fütyültek egy darabot. Csak egy ember akadt, aki tapsolt. — Miért tapsol? — kér­dezte a szomszédja. — Azoknak tapsolok, akik fütyülnek. (2) POSTABONTÁS Mészöly kontra Pézsa Koppány Frigyes (Bp. VIII., Villám u. 29.) olvasónk írja: „Megdöbbenéssel hogy Mészöly Kálmán olvastuk, labda­rúgó fegyelmi büntetését sú­lyosbítás helyett felfüggesztet­te a Magyar Labdarúgó Szö­vetség elnöksége. Az MLSZ elnökségének e határozatával nem értünk egyet. A Pest me­gyei Hírlap 1966. június 9-i számában „Mészöly kontra Si­pos”­ cím alatt már eleve hely­telenítette a fegyelmi bizott­ság határozatát és ezek után a közvélemény azt várta, hogy végre a fegyelmezetlen sportolókkal szemben példát fognak statuálni. Több millió ember látta, hogy Mészöly Kálmán mit csi­nált. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Kénytelenek va­gyunk leszögezni, hogy nép­­köztársaságunkban, a szocia­lizmus építésében nem labdarúgás az elsőrendű fel­a­­dat. Nem is katasztrofális nemzeti ügy az, ha esetleg csa­patunk tisztességes küzdelem­ben vereséget szenved. Peda­gógiai szempontból tel­jesen érthetetlen és helyte­len az MLSZ elnökségének ha­tározata, mert e Mészöly-eset után más sportágakban eltil­tott sportolók, akik legalább annyi dicsőséget hoztak ha­zánknak, joggal követelhetik eltiltásuk elengedését. Gon­dolunk itt például Pézsára, akinek fegyelmezetlensége meg sem közelíti Mészölyét, már csak azért sem, mert nem tömeg előtt követte el. Hely­telen a határozat azért is, mert így lejáratják a játékvezetők tekintélyét, lejáratják a fe­gyelmi bizottságok határoza­tát és ezekkel együtt az egész magyar sportot. Ilyen határo­zatok után nem csodálkozhat egyik fegyelmi bizottság sem, ha az odaidézett fegyelmezet­len sportoló majd azt fogja az arcukba vágni: „Ha a Mé­szölynek lehet, nekem is!” Nagyon szeretnénk, ha e helytelen ítéletet megváltoz­tatnák. Ezt kívánja a szocia­lista sport tisztasága, spor­tolóink fegyelmezett, példa­mutató küzdőszelleme, de ezt kívánja az élsportolókat követő példának és azokat maguk elé állító tehetséges, szorgalmas sportoló ifjúsá­gunk is.” Koppány Frigyes levelét rajta kívül még nyolcan írták alá. (Komádi karikatúrája) — Én nem csináltam semmit pályán ...! — Az a baj ...!

Next