Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-12 / 136. szám

A járási spartakiád mérlege: 17 községből 453 sportoló Vasárnap rendezték meg Monoron az 1968. évi járási spartakiád és az­­ MHSZ járási versenyének döntőjét. Reggel benépesült a monori sportpálya, és kilenc óra után színes trikós­portolók sorakoz­tak fel a díszelnökség elé, ahol meghallgatták Neumann Mi­hálynak, a Hazafias Népfront járási titkárának ünnepi be­szédét, amely egyben a szoli­daritási hónap záróaktusa is volt. Részt vett a spartakiádon Berta Ferenc járási KISZ-tit­­kár és Magóczi Károlyné já­rási úttörőtitkár. A hagyományoktól eltérően Monoron első ízben rendeztek járási sportseregszemlét. Jel­lemző a kitűnő szervezésre, hogy 17 község 453 sportolója vett részt a versenysorozatban. Különösen Monor, Vecsés, Mo­nori-erdő (az utóbbi községből 56-an képviseltették magukat), Káva és Tápiósáp tett ki ma­gáért, és indult el csaknem minden sportágban. A ver­senyszámok sportszerű lebo­nyolítására negyven verseny­bíró ügyelt , akik a pedagó­gusok és a TST aktivistái kö­zül kerültek ki. Eredmények: Úttörő honv. verseny 400 m, 5 akadály. Lá­nyok: Első három helyezett ideje: Monori-erdő 3,05, Üllő 3,38, Vasad 4,24. Fiúk: Mende 2,28, Gyömrő 2,28,5, Tápiósüly 2,35. összetett honvédelmi ver­seny (14—17 évesig). 1500 m (7 akadály): I. Monori-erdő 6,05, II. Vecsés 7,06, III. Üllő 7,21. 17—30 évig 1500 m (hét akadály): I. Monori-erdő 5,00, II. Péteri 5,45, III. Gyömrő 6,05. Üttörőlövészet­ (légpuska) lányok: I. Bódis E. (Pilis) 58 köregység, II. Sülé E. (Vasad) 40 köregys., III. Lajos A. (Gyömrő) 40 köregys. Fiúk: Petyán M. (Pilis) 65 köregys., II. Rozmárt M. (Üllő) 43 kör­egys., III. Lajos B. (Bénye) 43 köregys. Felnőtt lövészet (csapat): 1. Ecser (226 köregys.), 2. Vecsés (217 köregys.), 3. Péteri (187 köregys.). Ifjúsági csapat (lövészet): 1. Vecsés 195 köregys., 2. Mende 193 köregys. Egyéni felnőtt (lövészet): 1. Romházi L. 87 köregys. (Péte­ri), 2. Harazin F. 86 köregys. (Ecser), 3. Kruj J. 79 köregys. (Vecsés). Ifjúsági (lövészet) egyéni: 1. Németh T. 84 köregység (Mende), 2. Kovács A. 73 (Mo­­nor), 3. Szénási F. 70 (Vecsés). Motoros honvéd összetett verseny: 1. Jámbor F. (Gyöm­rő), 2. Váczi I. (Gyömrő), 3. Szemők J. (Gyömrő). Továbbjutottak a jún. 16-án Gödöllőn a Palotakertben megrendezendő honv. úttörő­versenyre: Monori-erdő leány­csapata, Mende fiúcsapata. Valamint 16-án Dunakeszin a kispuskás ifj. és felnőtt lö­vészversenyre: vecsési ifi csa­pat, Ecser felnőttcsapat. A spartakiád egyéb eredmé­nyei: Magasugrás (női): 1. Seres S. (Monor) 130 cm. Férfi: 1. Langó J. (Üllő) 165 cm. Gránáthajítás (női): 1. Tö­rök I. (Manor) 38 m. Férfi: 1. Kulcsár S. (Gyömrő) 53,4 m. Távolugrás (női): 1. Balassa E. (Üllő) 3,88 m. Férfi: 1. Fá­bián B. (Üllő) 4,81 m. Súlylökés (női): 1. Turza M. (Vecsés) 7,30 m. Férfi: 1. Ho­mo 1. (Gyömrő) 9,40 m. 400 m futás (női): 1. Bala­toni M. (Üllő) 1:04.8 másod­perc. Férfi: 1. Szél I. (Gyöm­rő) 52.8 mp. 100 m futás (női: 1. Balassa É. (Üllő) 14 mp. Férfi: 1. Ta­rosz J. (Vecsés) 12 mp. 800 m futás (női): 1. Posta E. (Üllő) 2:42 mp. Férfi Bán S. (Gyömrő) 1:59.8 m.1. 1500 m futás (férfi) 1. Tre­­pák I. (Tápiósáp) 4:16.2 mp. Kispályás foci (felnőtt): 1. Monor, 2. Üllő. Ifjúsági: 1. Monor, 2. Monori-erdő, öreg­­fiúk: 1. Monor, 2. Üllő. Kézilabda (férfi): 1. Vecsés, 2. Monor. Női: 1. Vecsés, 2. Monor. Az első helyezettek bekerül­tek a július 4-én Gödöllőn megrendezendő megyei sparta­­kiáddöntőbe. Hörömpő Jenő A pilisi Bódis Éva nyerte a lányok lövészversenyét. Kulcsár Sándor, a legjobb „gránátos”. Biztos győzelem a rangadón Vecsési VIZÉP—Aszód 3:1 (0:1) Vecsés 1500 néző, vezette Palócz. Nagy lendülettel kezdett a szél ellen játszó vecsési együt­tes. Az 1. percben Krausz fa­képnél hagyta a védőket, be­adása átszállt a középhátvéd felett, de a nagy helyzetben le­vő Nógrádi kivárt és oda lett a kínálkozó alkalom. A 12. perc­ben Kalász nagyszerű fejese csak centiméterekkel suhant el a kapufa mellett, majd Nóg­rádi szabadrúgása szállt mel­lé. A 35. percben váratlanul vezetést szerzett a vendégcsa­pat Rostos beadását Kovács, a leálló vecsési védelem mellett a hálóba lőtte, 0:1. Utána Mudrc nagy lövését védte Bo­gár. A 43. percben „dél-ame­rikai” jelenet játszódott le a pályán. Kovács leterítette Ka­lászt. Percekig tartott, míg helyreállt a rend. Palócz já­tékvezető kiállította a magáról megfeledkezett aszódi játékost. Szünet után a szélről támo­gatott hazai gárda óriási ira­mot diktált. Percenként adód­tak meleg pillanatok a ven­dégek kapuja előtt. Az 53. percben Mercz két lépésről a kapufát találta el. Kétszer a gólvonalról mentettek a ven­dégek. A nagy hazai támadás­­sorozat a 66. percben góllá érett. Makovecz szögletét Nóg­rádi nagyszerű csúsztatott fe­jessel küldte a hálóba. Még ugyanebben a percben vize­­s is szerzett a hazai gárda. Újra­kezdés után Varga lőni ké­szült, de a labda leperdült a lábáról és a befutó Mercz a hálóba vágta a hazaiak gólját. Cseréltek a piros-fehérek, Ma­kovecz helyére Vándori állt be. Krausz, Kalász, majd Nóg­rádi hibázott jó helyzetben. A 88. percben Mercz kiug­rott, közeli nagy lövését hárí­totta a kapus, de a kipattanó labdát Varga hatalmas kapás­lövéssel a bal felső sarokba lőtte. Végig nagy iramú, de elég alacsony színvonalú mérkőzést hozott a nagy érdeklődéssel várt rangadó. A vecsési együt­tes jobbnak bizonyult ellenfe­lénél és csak csatárainak gyá­moltalanságából nem sikerült fölényesen megnyerni a talál­kozót. Ezzel a győzelemmel a vecsési piros-fehérek a tabel­la II. helyére küzdötték fel magukat. A vecsési csapatban Bogár kevés dolgát jól látta el. A védelem legjobbja Fe­kete volt. Kalmár néha hibá­zott, Varga javuló formában, de még mindig sok hibával játszott. A csatársor legjobbja az ezúttal sokat mozgó Nógrá­di volt, mesteri gólja is dicsé­ri. Mercz nagy akarattal küz­dött, elég sok veszélyt jelen­tett a kapura. Makovecz és Kalász ezúttal egy kicsit gyen­gébb teljesítményt nyújtottak Palócz játékvezető határozot­tan jól vezette a találkozót. Szalon­tai Attila P­ÁPst M­E­G­Y­E­I­ H­ÍRLAP K JJ­L­Ö­N K­I­A­DÁ 5 A X. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM 1968. JÚNIUS 12., SZERDA Jól szerepeltek a gimnazisták a tanulmányi versenyeken Akik a Szovjetunióban tanulnak tovább Néhány évvel ezelőtt a mo­nori József Attila Gimnázium tantestülete elhatározta, hogy az oktató-nevelő munkán be­lül fokozottabban ügyel arra, hogy minél több monori gim­nazista vegyen részt a külön­féle tantárgyak különböző szintű tanulmányi versenyein. Az ilyen irányú erőfeszítések első eredményei már tapasz­talhatók. Ez a megállapítás egyáltalán nem szándékozik csökkenteni a gimnázium ta­nulói által elért eredmények­­­értékét a korábbi, hasonló ver­­­­senyeken. Akkor azonban szórvá­nyos részvételekről és­­ eredményekről volt szó csupán, míg most nagy­­ számban és rendszeresen vesznek részt a monori gimnazisták a tanulmányi versenyeken. Bár nem tartoznak a tanul­mányi versenyek szigorúan vett kategóriájába, mégis itt kell megemlíteni — hiszen túlnyomó többségükben ugyancsak vizsgához kötöttek — a különféle ösztöndíjakat, amelyeket a továbbtanulni szándékozó középiskolás vég­ző fiatalok kaphatnak. Nos, ebben a tekintetben sincs szé­gyenkeznivalója a gimnázium­nak, mert évről évre mindig képvi­seli néhány tanuló a Jó­zsef Attila Gimnáziumot a rangos ösztöndíjak oda­ítélésénél. Érdemes megemlíteni név sze­rint azokat a tanulókat, akik a most zárult tanévben vívtak ki magasabb fokú elismerést önmaguk és iskolájuk számá­ra. Az országos orosz nyelvi ver­senyen Fáskerti Mária a má­sodik helyen végzett. Az országos , angol nyelvi versenyen Haness Edit dicsé­retben és jutalomban része­sült. A megyei szintű versenye­ken Szalai Tibor matematiká­ból és Huszthy Péter kémiából lett első, míg Czeglédi Imre biológiából ért el helyezést. Feltétlenül említésre méltó, hogy Magóczi Zoltán és Szalai Tibor a Szovjetunióban végzik majd felsőfokú tanulmányai­kat, Katus Elvira pedig köz­ségi ösztöndíjra bizonyult mél­tónak. Természetes, hogy ezek az eredmények elsősorban a fia­talok tehetségét és rátermett­ségét bizonyítják. Ne feledkez­zünk meg azonban arról sem, hogy nagy szerepet játszott az eredmények létrejöttében ta­náraik kitartó munkája, erő­feszítései, mindazok a tanulá­si feltételek és az a nevelési környezet, amelyet négy éven keresztül a monori József At­tila Gimnázium nyújtott diák­jainak. Vb-ülés Tápiósápon ma délután órakor vb-ülést tartanak, ahol­­ a községbe kihelyezett állami gondozott gyermekek és a ve­szélyeztetett kiskorú gyerme­kek neveléséről, továbbá a ta­nácsülés anyagáról tárgyalnak. Tanácsülés Ma reggel 8 órakor tanács­ülést tartanak Nyáregyházán, ahol beszámoló hangzik el község egészségügyi helyzeté­­­ről, valamint az egészségügyi, szociális és ifjúságvédelmi, művelődési állandó bizottság munkájáról. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Algíri csata. Monor: Azok a csodálatos férfiak. Tápió­­szily: Királylány a feleségem. Úri: Ellopott léghajó. Vecsés: A gyil­kos nyomot hagy. TRAD­IaÓ PÉTERIBEN Orvos az óvodában Hogyan védjük gyermekein­ket a nyári megbetegedések, fertőzések ellen — ezzel címmel tartott előadást a kö­­­zelmúltban dr. Huszár Sarol­ta péteri körzeti orvos az óvo­dai szülői értekezleten. Ez az előadás csak egyik eseménye volt annak a rendszeres kap­csolatnak, amely évek óta fennáll a péteri óvoda és az orvos között. Minden év ele­jén a körzeti orvos pontos mé­réseket végez a gyermekek sú­lyáról, magasságáról, táplált­ságáról. Az év folyamán pedig folyamatosan ellenőrzi az ada­tok változását. Péteriben az orvos nem kap anyagi elismerést óvodai kü­lön munkájáért. Azért segít, mert valóban hivatásos orvos. És előrelátó! A felvilágosítás­sal, a betegségek megelőzésé­vel tulajdonképpen saját ma­gán is segít: kevesebb a meg­betegedett gyermek. Péteriben mindez tradíció. Az orvosnő elődei, dr. Koncz, dr. Stark, dr. Halmai ugyan­ilyen lelkiismeretes munkát végeztek, amíg itt voltak kör­zeti orvosok. Valamennyien a monori járásban dolgoznak je­lenleg is. Nem baj, ha tudják: a péteriek most még­is szeretettel emlékeznek vissza lelkiismeretes munkájukra. Sötét Ormos Zoltánná Dezső a Cinka Panna utca egyik óljában éldegélt. Nem tudni, kinek a jóvoltából kapta éppen a Dezső ne­vet — de hallga­tott rá, és szántás­ra vígan előkoco­gott egész mázsás disznó valóságé­ban. Mert disznó volt Dezső, jó kö­vérre hizlalt, sző­ke állat. A gazdá­ja — és persze a rajkók — sajnál­atok is, mikor meg­érkezett a vevő, dehát adásra Dezsőt el­szánták. Nem volt mese, búcsúzásra gyűlt­­ össze a rajkósereg, Dezső szomorú szemekkel foglal­ta el helyét új gazdája óljában. De onnan aztán ki DEZSŐ nem mozdult, az istennek sem. Nem evett, nem mocorgott , pa­naszkodni meg nem tudott beszéd híján — így az­tán ták, szólongathat­­becézhették, akár Dezsőkének is az új tulajdo­­no­sok. Minden habi — Dezső megmakacsolta magát. — Ez így nem megy tovább! Be­teg ez az állat! — mondta a postás­gazda, és elszalaj­­tott a Cink­a Pan­na utcába, jöjje­nek el, nézzék meg, hogy járt ő Dezsővel, ezzel a hűséges csoda­­disznóva­l. Jött is a régi gazda, oda­­állt az ól léceihez és beszólt: — De­zső, gyerek ki! És láss csodát: Dezső vidám röffentéssel kikocogott, szem­rehányó — boldog tekintettel bámult fölfelé. A gazda elment, hogy „nincs en­nek a világon semmi jó!’’ — nyavalyá­­s kezdő­­­dött minden elöl­ről, így aztán nem is lehetett más­képpen: kés alá került a hűséges, ragaszkodó Dezső. Igaz történetére tanú két volt gaz­dája — no meg én, aki megörökí­tettem. (K. Zs.) A KÉZIKOCSITÓL A VILLANYTARGONCÁIG (1.) A maggyár a törzstagok szemével Még alig fejezték be a mo­nori magtisztító üzem 5 mil­liós költségvetéssel épült új raktárait, kezdték meg az emelővillás targoncával tör­ténő­­ korszerű anyagmozga­tást, máris „természetátalakí­tó” nagy munkába fogtak az építők az üzem udvarán. Több mint 800 köbméter földet ter­meltek ki és elkészítették az ágyat az üzem területének le­­betonozásához. Óriási munka ez, nagy energia kell a vég­rehajtásához. A földmunkákat a monori Új Élet Tsz gépesí­tett munkabrigádja végezte, hogy helyt adjon az építők­nek. Ezzel azonban még nem ér véget az üzem korszerűsítése. Rövidesen felépül az emeletes irodaház, és vetőmagbolt nyí­lik a járás székhelyén. Mint ezúttal is, gyakran adunk híradást a népszerű nevén „maggyárnak” nevezett üzem gazdagodásáról, ered­ményeiről, terveiről. Ahhoz azonban, hogy a fiatalok és — valljuk be őszintén — néha az idősebbek is megfelelően ér­tékelni tudják az újat, nem árt ismerni a múltat sem. Mi­lyen volt az üzem a felszaba­dulás előtt, milyen munkakö­rülmények között adott meg­élhetést (már akinek adott) a gyár?! Idős szakemberek, törzstagok szólalnak meg az elkövetkezendő napokban eze­­­ken a hasábokon, mondják el­ véleményüket. Azt hisszük, érdemes odafigyelni rájuk! Hörömpő — Koblencz A monori vetőmag-alközpont új épü­lete, rövidesen emeletet húznak rá.

Next