Pest Megyei Hírlap, 1969. július (13. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-02 / 150. szám

SÜLYI „KÜLÖNLEGESSÉG­" a keskenyfilmes mozi Lapunkban visszatérő téma­járásunk mozijairól szólni. Örömmel olvastunk a közel­múltban felújított, vagy szé­lesvásznúra átalakított mo­­nori, vecsési, gyömrői, pilisi, vagy az éppen most átépítés alatt álló mendei moziról. Saj­nos, nem lehet folytatni a sort a tápiósülyivel, a já­rás talán egyetlen keskeny­filmes, vonzónak egyáltalán nem mondható mozijával. Ez­után talán érthető: míg évek­kel ezelőtt heti hat, addig je­lenleg mindössze négy elő­adás van, egyre csökkenő né­zőszámmal. Igaz, a csökke­nés világjelenség, ennek okát mégsem lehet törvényszerű­nek mondani, még kevésbé csak a televízió elterjedésé­vel magyarázni. Hiszen „va­lamire való” film nem is készül keskeny változatban, nem beszélve a színes fil­mekről, amelyek bemutatá­sa ez esetben szinte szenzá­ció számba megy. Ezt még csak tetézi az épület roska­tag állapota. Az épület egyéb­ként közvetlenül a vasútállo­más mellett van, így a szün­telenül közlekedő vonatok és MÁVAUT-buszok nem­­kívánatos aláfestő zenét szol­gáltatnak. Türelmetlenségün­ket még csak fokozta, hogy nemrégiben a Pest megyei Hírlapban jelent meg cikk a MOKÉP Pest megyei és fejlesztési tervéről, építési ebben azonban nem történt említés a tápiósülyi moziról. A film lentőségéről kultúrpolitikai se­talán most ne szóljunk, de arról igen, hogy ma még községeinknek egyik — sok helyen egyetlen — szó­rakozási lehetősége a mozi. Mi lenne hát a megoldás? Egy új filmszínház építése merész gondolat.­ A művelő­dési otthon alkalmas filmve­títésre, csakhogy itt általában szombat-vasárnaponként ren­dezvények vannak. Egy biztos, technikailag korszerű, kultu­rált filmszínházra lenne szük­ség minél előbb Sülyben is. Jandó István * S­ü P ® í O ®­R­T Üllő bekerült a Szabad Föld Kupa döntőjébe Üllő—Balatonboglár 1:1 (1:1) A bajnokság tavaszi fél­idejének befejezése után nem pihenhettek az üllői labdarú­gók, a Szabad Föld Kupa döntőjébe való jutásért mér­kőzést kellett vívniuk a Ba­­latonboglári MEDOSZ csapa­tával. A mérkőzésen döntet­len született, s így Üllő be­került a kupa döntőjébe, augusztus 20-án a Népstadion­ban játszik a MEDOSZ csapatával.Szentegáti A nagy tét rányomta bé­lyegét a játékra, nem alakult ki színvonalas küzdelem. Üllő végig kezében tartotta a já­ték irányítását. Eléggé ide­ges kezdés után a félidő ele­jén a vendégek szerezték meg a vezetést. Az üllői védelem két tagja egymásra várt, egy berobbanó vendégcsatár a s meglepett Erős kapus mellett a hálóba talált. A gól mintha felrázta volna az üllőieket, sorozatos támadásokat ve­zettek, melyek végül is meg­hozták a kiegyenlítést. Hazai támadást hárított szögletre a boglári védelem, Viczkó ível­te be a labdát, a kapus ki­ütötte, Kiss fejelt, haczkó pedig gólt rúgott. Üllő továbbra is támadott, Boglár eredményesen véde­kezett. Az­ üllői csatárok hibája az volt, hogy nem lőt­tek távolról kapura, közelről pedig már nem tudtak, jól fedeztek a védők. A 23. perc­ben száz százalékos gólhely­zetben haczkó gurított a ka­pu mellé, s néhány perccel később ismét csak ő hagyott ki nagy helyzetet. A félidő végén a vendégek előtt adó­dott nagy gólszerzési lehető­ség. A második félidő elején azonnal vezetéshez juthatott volna Ülő, Burza lövését a kapus kiütötte, Kangó fejese pedig fölé szállt. Hiányzott a sérült Hang. „ A vendégek nem tették kü­lönösebben próbára a hazai védelmet. Mégis, az egész ül­lői csapat igen feszült és ideges hangulatban játszott, ezzel magyarázható a sok hi­bás átadás és a sok rossz ka­­puralövés. Mindent összevetve, a dön­tetlen igazságosnak mondható. Mivel Üllő alacsonyabb osz­tályban játszik, így tovább­jutott. Kitettek magukért az ül­lőiek a kupamérkőzések so­rán. Nem kisebb csapatokat ütöttek el a továbbjutástól, mint BVSC.Vecsés, Nagykörös, a (fülöp) Beszélő számok és ami mögötte van A Pilisi KSK labdarúgócsa­pata a tavaszi idényben vártnál gyengébben szerepelt.­­ Igaz, ebben nagy része volt a hosszú pályaeltiltásnak. Először nézzük a számokat. A csapat helyezése a területi I. csoportban a következőkép­pen alakult: 7. Pilisi KSK 15 6 4 5 36:23 16 A közepesnél valamivel jobb az eredmény, de a csapat en­nél jóval többre képes. Jó erőkből áll az együttes. Fő erőssége a csatársor, hiszen a csoportban csupán a vezető Kartal szerzett több gólt. A gondot a védelem okozza. Az idény közepéig ők is „gólképe­sek” volta­k. Az utóbbi mérkő­zéseken már itt is javulás tör­tént. Kezd kialakulni egy jó, megbízható védelem. Most nézzük külön az ottho­ni és idegenbeli eredmények statisztikáját: Otthon: 8 4 3 1 26: 9 11 Idegenben: 7 2 1 4 10:14 Az otthoni szereplés tűnik 5 gyengébbnek, míg az idegen­beli mérkőzések az elmúlt éve­ket igazolták. Ahhoz, hogy az őszi idényben felzárkózzanak, és az élmezőnyben végezzenek, jelentős javulásra van szükség. A szakosztály vezetői hibát követtek el, amikor nem jelen­tek meg az emlékezetes fe­gyelmi tárgyaláson. Ezzel csak a helyzet súlyosbodott, és az egyesületnek volt felmérhetet­len kárára. Még nincs minden veszve, megoldást kell találni. Ezt kí­vánja az egyesület múltja és a sport szeretete. • (- c) MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Belgrádi románc. Mo­­nor: Az oroszlán ugrani készül. Nyáregyháza: Autósok reszkesse­tek. Tápiósüly: Belgrádi Úri: A hallgatag ember. románc. Vecsés: Rocheforti kisasszonyok., MONOMIDKE­R­E­SZT MEGY­E­I HÍRLAP KÜLÖN­K­I­A­D­Á­S­A XI. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1969. JÚLIUS 2., SZERDA A lakosság panaszai az üllői tanácsülés előtt Zöldellátás — Tüzelő — Nincs, nem is lesz! A legutóbbi üllői tanács­ülésen hehoczky Károly vb­­titkár számolt be a korábbi határozatok végrehajtásáról. Ebből megtudtuk, hogy a ter­vezőiroda július 10-én helyszí­ni szemlét tart az új, 12 tan­termes iskola helyén. Az iskola 1970—71-ben kerül felépítésre, mintegy 13 millió forintos költ­séggel. A beszámoló szerint befejez­ték a Bimbó és Ecseri út fel­újítását, s rövidesen átadják rendeltetésének a Csillag ut­cai közkutat. Készen áll a Rá­kóczi telepi zöldségesbolt is, csupán a MEK-en múlik a megnyitása. A elhangzott: a tsz továbbiakban melléküze­mébe most már helybeli dol­gozókat is felvesznek. A sze­mélyi ügyek tárgyalása során a tanácsülés úgy döntött, hogy­­ a megüresedett vb-tagságra­­ Bartha Pétert választja meg. Részletesen foglalkozott tanácsülés a szabálysértési bi­­­zottság jelentésével. Fejes Jó­zsef járási tanácstag a sza­bálysértési bizottságok fel­adatáról és jelentőségéről be­szélt. Többen hozzászóltak, így Csorba Ferenc, Gecsetovszky András, Pálvölgyi Ferenc, Mol­nár Károly, s felvetették, hogy szigorúbb­­ büntetéseket kelle­ne kiszabni a nagyobb vissza­tartó hatás érdekében. Több tanácstag a község éle­tével kapcsolatos, a lakosságot érintő hibákat kifogásolt. Pál­völgyi Ferenc elmondotta, hogy a TÜZÉP-telepen csak egyfajta szén van, a 44 forin­tos brikett, egy eldugott budapesti szénpincében nagyobb a választék, mint Üllőn. Is­meretlen úgyszólván az építési anyag, nincs vágott fa, s a kispénzű, a szenet zsák­számra vásárlók részb­e nem tárolnak tüzelőanyagot. Szóvá tette, itt a permetezés ideje, s nincs Üllőn magas nyomá­sú permetezőgép. Didek István a zöldáruellátásról beszélt, az­tán szóvá tette, hogy huzamo­sabb ideje hiánycikk Üllőn a 99-es füstcső. Tóth Imréné — ellentétben az előtte szólóval — védelmébe vette a zöldellá­­tást. Kavas János köszönetet mondott az ÁFÉSZ-nek azért, hogy a Kistemető utcai köz­kutat átépítette. Az ÁFÉSZ-t érintő felszóla­lásokra Massza Sándor hatósági elnök válaszolt, igaz­el­mondotta, a kölcsönzőboltban van magas nyomású permete­zőgép, felesleggel is ren­delkeznek, s azokból eladnak. Permetező­­szerekből a múlt évi mennyi­ség 150 százalékát rendelték meg, van belőlük elegendő, csupán két napig hiányzott a burgonyabogár elleni szállítási nehézségek miatt.Bor, Üllő zöldségellátását két bolt biztosítja. Korábban a száraz­ság miatt volt áruhiány, ez azonban nemcsak Üllőre volt jellemző. Az eső után lényege­sen javult az ellátás. Sajnos, 99-es füstcsövet az ipar évek óta nem gyárt, nincs, nem is lesz. (cm) 2300 darab konzol szállításra vár Csaknem százan dolgoznak a gyömrői Petőfi Tsz mellék­üzemében. A brigádok veze­tője Tóth István. Érdekes dol­gok készülnek itt. Az asszo­nyok egy része az Ikarus­­gyárnak konzolt készít, ezt az autóbuszokban a fogantyú, va­lamint a csomagtartó tartásá­ra szerelik fel. Havonta két-háromezret szállítanak a gyár­nak, ott beszerelik az autó­buszba, hogy aztán az autó­busszal a gyömrőiek terméke messzi földekre induljon ... Gyomron készül a kávéda­rálók­­ kapcsolója, aztán a ká­belsaru, s itt csiszolják az as­­­szonyok az Unipress-kávéfőző bakelitfoganttyúját is. De néz­zük tovább: odébb a turmix­gépek kelyheit csiszolják, na­ponta 80—100 darabot. Három műszakban dolgoznak a bake­litnyomó gépen, jelenleg fénycsövek egyik fontos tar­a­tozékát gyártják. A miniatűr alkatrészek összeszerelése sem könnyű: ezeket a Remixnek szállítják. (gér—péterffy) Kiss Jánosné, Kele kelyheket csiszolja. Jelenleg 2300 darab konzol vár elszállításra. Istvánná és Szabó Istvánná a turmix­ Ma Mendén vb-ülés Vb-ülést tartanak ma dél­után 13 órakor Mendén, ahol jelentés hangzik el az intéz­mények II. negyedévi gazdál­kodásáról. ELHUNY­’ GUBICZA JÓZSEF Elment megint tőlünk párt egy derék katonája. Gu­­a­bicza József, a munkásmozga­lom veterán vecsési harcosa 81 éves korában, hosszú be­tegség után elhunyt; ham­­vasztás előtti búcsúztatása a Rákoskeresztúri temetőben megtörtént. A hercegi uradalomban, Pusztavacson született, szülei cselédek voltak. 23 éves korá­ban bátor követeléseket tá­masztott az uradalommal szemben, s ezért állásából el­bocsátották. A munkásmozga­lomban 1916 óta vett részt, a pártnak 1945 óta volt tagja. A Tanácsköztársaság idején a Vecsés-Vértekalja állomáson önként jelentkezett vöröskato­nának a frontra induló vonat­ra. Harc közben térdlövést kapott, kórházba került. A Ta­nácsköztársaság bukása után börtönbüntetésre ítélték, csa­ládja is állandó meghurcolta­tásnak volt kitéve. Az 1931. szeptemberi sztrájkban tevé­kenyen részt vett. A felszabadulás után a ver­etési pártszervezet megbízta őt a helyi rendőrség megszer­vezésével, annak vezetője volt az államrendőrség megalaku­lásáig. 1955. nyugdíjaztatása után is tevékeny tagja maradt a he­lyi pártszervezetnek, tanács­tag volt a legutolsó választá­sig, s egyben tagja volt a ta­nács végrehajtó bizottságának is. 1959-ben megkapta a Ta­nácsköztársasági Emlékérmet, a felszabadulás 20. évforduló­jára pedig, mint a párt régi harcosa, a nép szolgálatában kifejtett munkájáért díszok­levelet kapott. Harcos életével példát mu­tatott sokak számára. P. I. GÓLYA A TANÁCSHÁZÁN Káva egyik nevezetessége a gólya, a tanácsháza kémé­nyén. Hosszú évek óta „béreli” ezt a helyet, a kávaiak már megszokták, az idegenek megcsodálják. A kávaiak azt mondják, még a telepelése is szomorúbb, amikor augusz­tusban újra készülődik. Napirenden, Péteri Péteriben tartja ma igazga­tósági ülését az üllői ÁFÉSZ. Napirendjén, a dolgozók to­vábbképzése mellett, megtár­gyalják a munkatervet, második féléves és beszámoló hangzik el a péteri boltok for­galmának alakulásáról. Akik megnémult telefonjainkat javítják Negyven évvel ezelőtt, 1929. augusztusában öltötte magára a postások egyenruháját a mo­­nori Bajári János, aki 17 éve már, hogy Albertirsától Üllőig, a 4-es főútvonal menti közsé­gek háromezer telefonkészü­lékét javítja, gondozza. Segítő társa a Dánszentmiklóson lakó Kónya Sándor, akivel a jól gazdálkodó, közös gazdaságai­ról híres község készülékeinek karbantartását is elvállalták. Amikor cseng a monori köz­pont hibabejelentő telefonja, már robog is az oldalkocsis motorkerékpár, s még aznap megszólal az elnémult, recse­gő készülék. A szerelők elmondják, hogy nemcsak a készülékek karban­tartása a feladataik, hanem a 190 kilométer hosszúságú kül­ső vezeték ellenőrzése, javítá­sa is, az ehhez tartozó végel­záró szekrényekkel együtt. A szél, hó, zúzmara örök ellen­ség, sok kárt okoz a vezeték­ben. Ilyenkor előkerül az ol­dalkocsiból a mászóvas, meg a karikába font huzal, és ja­vítják, pótolják a hibás veze­téket. Közben gémberedik az ujj, zsibbad a láb ... Ma már egyre inkább föld alá bújik a műanyag bo­a­rításba zárt vezeték, itt azon­ban a beszivárgó víz okoz gyakran zavart. Ilyenkor mű­szerek segítségével, szinte centiméter pontossággal tájé­kozódnak sérülés helyéről. Persze, amikor fagyos a föld, bizony, megizzadnak, mire a hibához hozzáférnek. De hát ők már ezt is meg­szokták ... K. S. A Terményforgalmi Vállalat monori kirendeltsége az idén nem foglalkozik kenyérgabo­nával. A közös gazdaságok Monorra csak őszi árpát és rozsot szállítanak. A nagyká­­tai járás sem tartozik hozzá­juk. Vasárnapi számunkban a fentiektől eltérő híreink té­ves információn alapultak. Orkánkabát Hollandiába Két éve dolgozik együtt, bedolgozóként Gyömrőn, a Baross utcában Törőcsik Já­nos és Czibere Pál szabó. Fő­leg orkánkabátot, legújabban pedig grabona anyagból ké­szült motoroskabátot gyárta­nak. A Fővárosi Kézműipari Vállalathoz szállítanak, s on­nan a termékek Hollandiába és Ausztriába kerülnek. Jelen­tős mennyiség megy a mo­toroskabátból a Szovjetunió­ba és Csehszlovákiába. A két kisiparos munkájára reklamá­ció még nem érkezett. (g)

Next