Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-11 / 136. szám
2 "‘K^íínap Szadat-beszéd Anvar Szadat egyiptomi elnök csütörtökön nagyjelentőségű rádió- és televíziós beszédet mondott. Kijelentette: „A Közel-Keleten úgy lehetséges a tartós béke, ha Izrael kivonja csapatait az összes megszállva tartott arab területről, és elismeri a palesztínai népnek azt a jogát, hogy saját maga döntsön sorsáról.” Az elnök hevesen bírálta az Egyesült Államokat — amely mint mondotta —, az Izraelnek nyújtott katonai és anyagi támogatás révén tevékeny részt vállal területeink megszállásában, és a szuverenitásunk ellen irányuló agresszióban” „Ezt a magatartást nem fogadjuk el, és teljes egészében elutasítjuk” — mondotta. A Szovjetunió lojális és önzetlen segítségét méltatva Szadat elnök kijelentette: „A Szovjetunió a gyakorlatban bizonyította be, hogy szilárdan az imperialistaellenes forradalom mellett áll és habozás nélkül erkölcsi és anyagi segélyben részesíti a függetlenségük megszilárdításáért küzdő országokat.” Az egyiptomi államfő hozzáfűzte: „A Nasszer elnök kezdeményezte egyiptomi—szovjet barátság továbbfejlődött, és a nemrég aláírt barátsági és együttműködési szerződésben öltött testet. E szerződés megerősíti a barátság elvein nyugvó szovjet—egyiptomi kapcsolatokat, és megszilárdítja a két ország között kialakult szoros együttműködést. A szerződés révén a Szovjetunió rendelkezésünkre bocsátja a tudományos és technológiai ismereteit, segítségünkre siessen , hogy korszerű egyiptomi állam kiépítésében, és fokozza katonai erőnket területeink felszabadítása céljából.” „A barátságtól egyetlen lépéssel sem távolodhatunk el, mert ezzel saját érdekeink ellen cselekednénk és saját térségünkön belül az imperializmus ügyét támogatnánk” — mondotta Szadat egyiptomi elnök. Az Arab Szocialista Unió átszervezéséről és azokról az elvekről szólva, amelyekre tevékenységét alapoznia kell, Anvar Szadat hangsúlyozta: „Az Arab Szocialista Unió, a dolgozó nép szövetségére épül. Nem kaphatnak benne helyet az opportunisták, reakciósok, az egyiptomi tár aradalom szocialista átalakításának ellenségei, az ingadozók, és a nemzetközi integritás, a belső front ellen ágáló összeesküvők.” „A néptömegek — fűzte hozzá — rendelkezni fognak azzal a joggal, hogy megvonják bizalmukat képviselőiktől, amennyiben azok eltérnek a forradalmi úttól.” Szadat elnök jelezte, hogy elhárítják a fiataloknak és a nőknek a közéletben való részvétele előtt álló akadályokat. Szadat elnök végezetül hangsúlyozta az állami szektor uralkodó szerepét az egyiptomi gazdaságban, majd rámutatott a „nemzetgazdaság fejlődésének alapját képező nehézipar” kiépítésének szükségességére. TEASZEDÉS JAPÁNBAN Brfm, : p* &z:StűS Nyikolaj Podgornij választási beszédé (Folytatás az 1. oldalról.) nek jelentőségét, elsősorban Közép-Európában. Podgornij választási beszédében biztosította a közel-keleti arab országokat, az izraeli agresszió áldozatait arról, hogy a Szovjetunió a jövőben sokoldalú segítséget nyújt társadalmi fejlődésükhöz, majd a szovjet—egyiptomi együttműködési és barátsági szerződésről szólva megállapította: a két ország kapcsolatai szerződés megkötésével új szaakaszba léptek. A ugyanis nemcsak a szerződés meglevő baráti kapcsolatoknak, de azok jövőbeni széles körű fejlesztésének is szilárd jogi alapját képezi. Az okmány jelentőségét növeli az a tény, hogy az első ilyen jellegű szerződés a Szovjetunió és egy független, fejlődő állam között. A Legfelsőbb Tanács elnöke a továbbiakban szocialista fejlesztésről, az a ideológiai harc jelentéséről beszélt. „Az igazi szocialista demokrácia értelmetlen és elképzelhetetlen a kommunista párt, a munkásosztály pártja vezetése nélkül. .A munkásosztály mint eddig is, a jövőben is a társadalom vezető társadalmi ereje marad” — mondotta a többi között ULAN BÁTORBAN csütörtökön folytatja munkáját a Mongol Népi Forradalmi Párt XVI. kongresszusa. 21 év után... Mint az AP jelenti, csütörtökön hivatalosan megszűnt az Egyesült Államokban a Kínai Népköztársasággal szemben 21 éven át fennállott kereskedelmi tilalom. Ezzel az amerikai kormány körülbelül ugyanarra az alapra helyezte a Kínával való kereskedelmi kapcsolatokat, mint a Szovjetunióval: vagyis bizonyos stratégiainak minősített vagy technológiailag bonyolult cikkeket nem lehet exportálni, más árucikkeket viszont külön tételenkénti kormányjóváhagyás nélkül is szabad. Fantasztikus keresztapa Egy 39 éves New York-i férfi, bizonyos Fred Delgado egy családi vita során fölragadta hathónapos kisfiát és kidobta második emeleti lakásának ablakán. Fantasztikus véletlen folytán a csecsemő keresztapja éppen arra járt, s a lefelé zuhanó gyereket elkapta. A kicsinek kutyabaja sincs, de megfigyelés céljából kórházba szállították. Az apát gyilkossági kísérlet miatt őrizetbe vették. A VIETNAMRÓL folyó párizsi konferencia tegnap megtartotta 116. ülését. RAUL ROA, kubai külügyminiszter a szovjet kormány meghívására hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett.csütörtökön JOZEF GYRANKIEWICZ, a lengyel államtanács elnöke fogadta a Lengyelországban tartózkodó Malik indonéz külügyminisztert. 1971. JÚNIUS 11., PÉNTEK 1oIt.no ó Itália Községtanácsi választások lesznek vasárnap Olaszországban. Fontosságuk alig marad el az országos parlamenti választások mögött. Nem kevesebb mint 7 millió választópolgártól kérnek ezúttal ismét politikai véleményt az olasz pártok. Az alapkérdés: a középbal kormánykoalíció krónikus válsága. Néhány éven át mér a Negyedik Köztársaság Franciaországához hasonlít Róma, oly sűrűn váltották egymást a miniszterelnökök. Úgy tetszik, Clombo kormányelnök stabilabb elődeinél, de a válságot csak enyhíteni tudta, felszámolni nem. A bérből és a fizetésből élők nemcsak — az árakhoz jobban igazodó — béreket és fizetéseket követelnek maguknak, de nagyobb beleszólást is a helyi és az országos politika ügyeibe. Ami igazságosabb szociális elosztást, több társadalmi juttatást, modernebb oktatási, egészségügyi színvonalat jelent belpolitikailag. Külpolitikailag pedig: függetlenebb olasz politikát. Ezen minden NATO-ország népe, így az olasz lakosság jó része is, az amerikai érdekektől, Washington hatalmi politikájától való függetlenedést gondol. Ezekről a kérdésekről is szó lesz, ezekkel a gondolatokkal és problémákkal foglalkozva is mennek majd szavazni vasárnap az olaszok. Érdekes, hogy az utóbbi időben sok olasz és más nyugati polgári lap felvetette: a munkásosztály Itáliában mind hatásosabban mutatja meg erejét, ideje volna hát, ha a koalíciós kormányba is újra felvennék a munkásság legnagyobb pártját, az Olasz Kommunista Pártot, más polgári lapok viszont nem az OKP, hanem a jobboldal megerősödését jósolják. Egyrészt azért, mert a szélsőséges „baloldaliak”, maoisták, trockisták, anarchisták működése sok, politikailag kevéssé érett szavazót megzavar. Ezek az ultrabalos zavargó csoportokat is a rákkal azonosítják. kommunisMásrészt mert a közelmúlt államcsínykísérletet a balsikerű parlamenti polgári jobboldal megpróbálja a maga javára kihasználni. A kereszténydemokrata többségű kormányzat azt bizonygatja, hogy lám, mi a jobboldali szélsőségre is lecsapunk, elhatároljuk magunkat tőle. A politikában nehéz és hálátlan feladat a jóslás. Majd eldől vasárnap, milyenek Itália pillanatnyi politikai erőviszonyai. Annyi azonban jóslás nélkül is bizonyos: bármit mutasson is majd a voksok száma, a politikai erjedés, a munkásosztály erejének növekedése és az Olasz Kommunista Párt befolyásának, tekintélyének fokozódása feltartóztathatatlan folyamat Itáliában. AZ NSZEP Vili. KONGRESSZUSA ELŐTT A Német Szocialista Egységpárt Vili. előkészületeivel kap.griSBKusának összefüggésben az NDK párt és állami vezetői szerdán 23 olyan üzemet, termelőszövetkezeteket és kereskedelmi vállalatot látogattak meg, ahol a kongresszus tiszteletére rendezett munkaversenyben fontos, termelés, illetve ellátás korszerűsítését szolgáló új berendezéseket helyeztek üzembe és közvetlen beszélgetéseket folytattak a dolgozókkal. Az NDK hírügynöksége, az ADN, az NSZEP jövő héten kezdődő nyolcadik kongressztusáról már az új, a korszerű technika minden vívmányával felszerelt épületéből küldi tudósításait a világ minden tájára. Az új épületet ezen a héten vették birtokukba a hírügynökség munkatársai. A Bér Un középpontjában elhelyezkedő, hatemeletes irodaházból és a szerkesztőségi nagytermet magába háromemeletes épületből foglaló álló tömb építése két évnél tovább tartott Puskin születésnapján Alekszandr Puskin költeményeit harminc külföldi nyelven adták elő a költő emlékének tiszteletére rendezett esten. A Szovjetunióban immár hagyományosan megünneplik Puskin születésének napját. A költő születése 172. évfordulójának megünneplésére számos európai, ázsiai, amerikai és afrikai országból érkeztek idén irodalmárok. Puskin a legolvasottabb orosz költő a világon. Műveit S7 nyelven adták ki. SZERDÁN DÍSZPOMPÁVAL KATONÁI temették el Santiagóban, a kedden meggyilkolt Edmundo Perez Zujovic volt chilei belügyminisztert. \ DR. RALPH BUNCHE ENSZ-főtitkárhelyettes, aki több mint egy hete fekszik egy New York-i kórházban, szerdán elvesztette eszméletét, és az orvosok aggódnak életéért i Szardíniai jegyzetek (I.) Pásztorok között Néhány nappal ezelőtt a magyar lapok is hírül adták azt a szenzáció erejével ható eseményt, hogy elfogták Giuseppe Campanat, a legnagyobb ma élő szardíniai bandita vezért. Campana bűnlajstromán állatlopások, emberrablások, gyilkosságok szerepelnek. De mint sok más szardíniai bandita, ő sem született bűnözőnek. Hogyan vált mégis egyszerű pásztorból hírhedt banditavezérré? Mostani és következő írásainkban elvezetjük az olvasót Szardínia szigetére, a nomád pásztorok, a bujdosók földjére és sorsukat nyomon követve magyarázatot kapunk majd a banditizmus okaira, továbbélésére. Egy fülledt, forró tavaszi délutánon Nuoro, a szardíniai „barbár vidék” központjának egyik dombtetőjéről pillantottam meg először az Orgosolo környéki hegyeket. Oly sokat hallottam már Orgosolo banditáiról, emberrablóiról, a vérbosszúkról, megölt turistákról, hogy, bevallom, kíváncsisággal vegyes szorongással indultam útnak. Ráadásul kísérőm rám ripakodott, ne vigyek fényképezőgépet, mert bajom lehet belőle. De tíz perccel azután, hogy átléptem Orgosolo egyik leghírhedtebb bárjának küszöbét, már barátok között éreztem magamat. Pedig azokkal a pásztorokkal találkoztam itt, akik szolidárisak voltak az itt lövöldöző Graziano Mesinával, a legendás hírű bandita vezérrel és segítették, valahányszor megszökött a börtönből. Egy óra hosszat töltöttem a bárban, és amikor elbúcsúztam, zsebeim tömve voltak karamellel. Ugyanis minden belépő pásztor itallal kínált, s mivel már nem győztem az ivást, inkább karamellt kértem. Visszautasítani ugyanis a pásztorok szíves invitálását, a legnagyobb sértésnek számít. ★ Nyílt szívű, közvetlen barátokra találtam a pásztorokban. Bizalmatlanságuk mindjárt eloszlott, hogy közöljem velük: engem nem a banditák, hanem a pásztorok sorsa érdekel. S amikor erről beszéltek, csak úgy ömlött belőlük a keserűség. Hallgassuk meg, hogyan vallott életéről az egyik pásztor: — Szörnyű élet ez, akár az elítélteké. És miért? Néhány fillér az enyém, a többi a földesuraké, hogy akasztanák fel őket... Miért nem az enyém a föld? Bérelnünk kell és kiszipolyoznak bennünket... Év végén megcsinálom a számadást, levonom a bérleti díjat a bevételből, s nekem, aki befektettem, aki dolgoztam, legfeljebb a kenyérre elég, annyi marad csak ... Pedig itt vagyok az állatok között, távol a családomtól... Vihar van, engem ér... Éget a nap és én elégek ... És az igazságtalanságok, az üldöztetések ... Sok ezer szardíniai pásztor sorsa ez. Olaszországnak ez a másfél milliós lélekszámú szigete fejlődésben legalább fél évszázaddal maradt el az ország többi részétől. A lakosság kétharmada még ma is szántó teljesen nomád jellegű pásztorkodásból él. Jellemző, hogy egy szárd pásztor, Peppino Marotto, aki Észak- Olaszországba vándorolt, hogy munkát találjon, hazatérve így beszélt élményeiről: — Egy olyan istálló volt, amilyet én még nem láttam. Láncon tartották a teheneket, így kellett etetni, tisztítani őket. Sehogy sem tudtam megérteni, hiszen én ahhoz szoktam, hogy mindig a szabadban lássam őket. Először olyan hatást tettek rám, így megkötözve, mintha nem is állatok lennének, hanem valamiféle malomgépezet, amely megőrli a takarmányt, hogy azután tej legyen belőle ... ★ De vajon, miért oly elmaradott Szardínián az állattenyésztés? Mielőtt ezt elmondanánk, idézzük fel egy szardíniai pásztorköltő versének néhány sorát: Föld és gyümölcse enyém, s tiéd volt, nyomort, ínséget nem ismert e nép. Kövér legelők neveltek számos állatot, húsból és kenyérből volt éppen elég. Nem élt e földön szolga, s uraság, testvér volt mindenki s jóbarát. A pásztor is békében, nyugodtan alhatott, nem voltak szegények, s nem voltak gazdagok. Igen, ilyen kommunisztikai közösségben éltek egészen a XIX. század elejéig a szardíniai pásztorok. S hogy azután mi történt, hallgassuk meg erről Salvatore Muraverat, a volt pásztort, aki ma tanító és a városi tanács egyik baloldali képviselője. — Károly Albert 1820-ban adta ki a „Chiudende” nevet viselő dekrétumot. Eszerint bárki, aki bekerít magának egy bizonyos nagyságú földdarabot, azt magáénak mondhatja. Persze, körülkeríteni a földterületet, erre már akkor is csak a tehetőseknek volt módjuk, így vették el a jó legelőket a községektől. Azok tulajdonában ma már csak a legrosszabbak vannak. Ezért a pásztor, november táján, amikor leromlanak a legelők, kénytelen elvándorolni 80—100 kilométerre is, hogy jó füvet találjon. Májusban, Szent Bernét napján térnek vissza a pásztorok, hathónapi távollét után... S ha szárazság sújtja a vidéket, ha netán járvány jön, a pásztornak semmije sem marad. A bérleti díjat azonban így is ki kell fizetni. S a földbirtokos nem terményt, állati terméket akar, hanem pénzt, és mindig ugyanazt az összeget, függetlenül attól, hogy milyen volt az esztendő... S a földbirtokosok jórésze nem is él Szardínián, hanem valahol Milánóban, Torinóban, Genovában. Semmi közük az állattenyésztéshez, csak a bérleti díjakat zsebelik be. Beruházni, feljavíttatni a legelőket — nem fűződik ehhez érdekük. Rablógazdálkodást folytatnak a legelőkkel. Hiába hoztak rendelkezést, hogy az ilyen földbirtokosoktól el kell venni a földet, eddig semmit sem tettek ellenük .■.. ★ A szárd pásztor nyáron bokrok alján, a szabad ég alatt alszik, s akkor is nappal, mert éjjel legeltet. Ilyenkor ugyanis nem kínozza az állatokat a hőség. Télen kövekből épített kis kunyhóban vagy barlangok mélyedéseiben húzódik meg. Elzártan él, az őszi, téli hónapokban semmi kapcsolata a világgal, csak a nagy ünnepekre tér meg a családjához. A gyerekek többsége az elemi iskola elvégzése vagy sokszor már két-három esztendei tanulás után elmegy apjához, bátyjaihoz és segít nekik. Mire pásztorrá avatjá, ki kell állnia a bátorság, a hallgatás és a bizalom próbáit. Kizavarják a viharba, titkokat bíznak rá, álarcos „banditák” támadják meg és vallatják, hol vannak az állatok? Ha bátorságról tesz tanúbizonyságot, hallgat arról, amiről hallgatni kell, s nem adja ki a „banditáknak” apját, testvéreit, csak akkor avatják igazi pásztorrá. De miért van szükség ennyi próbatételre? Nem egyszerűen régről megmaradt szokások ezek, többről van szó. A szárd pásztornak ma, a XX. század végén is száz veszéllyel kell szembenéznie: állattolvajokkal, banditákkal, csendőrökkel. S hogy miért , erről szól a következő írásunk. Faragó Jenő (Következik: Ártatlanul börtönben) Szardíniai pásztor