Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

2 "‘K^íín­ap Szadat-beszéd Anvar Szadat egyiptomi el­nök csütörtökön nagyjelentő­ségű rádió- és televíziós beszé­det mondott. Kijelentette: „A Közel-Keleten úgy lehetséges a tartós béke, ha Izrael kivon­ja csapatait az összes meg­szállva tartott arab területről, és elismeri a palesztínai nép­nek azt a jogát, hogy saját maga döntsön sorsáról.” Az elnök hevesen bírálta az Egyesült Államokat — amely mint mondotta —, az Izrael­nek nyújtott katonai és anya­gi támogatás révén tevékeny részt vállal területeink meg­szállásában, és a szuverenitá­sunk ellen irányuló agresszió­ban” „Ezt a magatartást nem fogadjuk el, és teljes egészé­ben elutasítjuk” — mondotta. A Szovjetunió lojális és ön­zetlen segítségét méltatva Szadat elnök kijelentette: „A Szovjetunió a gyakorlatban bizonyította be, hogy szilárdan az imperialistaellenes forra­dalom mellett áll és habozás nélkül erkölcsi és anyagi se­gélyben részesíti a független­ségük megszilárdításáért küz­dő országokat.” Az egyiptomi államfő hoz­záfűzte: „A Nasszer elnök kez­deményezte egyiptomi—szov­jet barátság továbbfejlődött, és a nemrég aláírt barátsági és együttműködési szerződés­ben öltött testet. E szerződés megerősíti a barátság elvein nyugvó szovjet—egyiptomi kapcsolatokat, és megszilár­dítja a két ország között ki­alakult szoros együttműkö­dést. A szerződés révén a Szovjetunió rendelkezésünkre bocsátja a tudományos és technológiai ismereteit, segítségünkre siessen , hogy kor­szerű egyiptomi állam kiépíté­sében, és fokozza katonai erőnket területeink felszaba­dítása céljából.” „A barátságtól egyetlen lé­péssel sem távolodhatunk el, mert ezzel saját érdekeink el­len cselekednénk és saját tér­ségünkön belül az imperializ­mus ügyét támogatnánk” — mondotta Szadat egyiptomi el­nök. Az Arab Szocialista Unió átszervezéséről és azokról az elvekről szólva, amelyekre te­vékenységét alapoznia kell, Anvar Szadat hangsúlyozta: „Az Arab Szocialista Unió, a dolgozó nép szövetségére épül. Nem kaphatnak benne­­ helyet az opportunisták,­­ reakciósok, az egyipto­mi tár­ a­­­radalom szocialista átalakítá­sának ellenségei, az ingadozók, és a nemzetközi integritás, a belső front ellen ágáló össze­esküvők.” „A néptömegek — fűzte hozzá — rendelkezni fognak azzal a joggal, hogy megvon­ják bizalmukat képviselőik­től, amennyiben azok eltér­nek a forradalmi úttól.” Szadat elnök jelezte, hogy elhárítják a fiataloknak és a nőknek a közéletben való rész­vétele előtt álló akadályokat. Szadat elnök végezetül hangsúlyozta az állami szektor uralkodó szerepét az egyipto­mi gazdaságban, majd rámu­tatott a „nemzetgazdaság fej­lődésének alapját képező ne­hézipar” kiépítésének szük­ségességére. TEA­SZE­DÉS JA­PÁN­BAN Brfm, : p* &z:StűS Nyikolaj Podgornij választási beszédé (Folytatás az 1. oldalról.) nek jelentőségét, elsősorban Közép-Európában. Podgornij választási beszé­dében biztosította a közel-ke­leti arab országokat, az izraeli agresszió áldozatait arról, hogy a Szovjetunió a jövőben sokoldalú segítséget nyújt tár­­s­­adalmi fejlődésükhöz, majd­­ a szovjet—egyiptomi együtt­működési és barátsági szerző­désről szólva megállapította: a két ország kapcsolatai szerződés megkötésével új sza­a­kaszba léptek. A ugyanis­ nemcsak a szerződés meglevő baráti kapcsolatoknak, de azok jövőbeni széles körű fej­lesztésének is szilárd jogi alapját képezi. Az okmány je­lentőségét növeli az a tény, hogy az első ilyen jellegű szer­ződés a Szovjetunió és egy független, fejlődő állam kö­zött. A Legfelsőbb Tanács el­nöke a továbbiakban szocialista fejlesztésről, az a ideológiai harc jelentésé­ről beszélt. „Az igazi szocialista demok­rácia értelmetlen és elképzel­hetetlen a kommunista párt, a munkásosztály pártja vezetése nélkül. .A munkásosztály mint eddig is, a jövőben is a tár­sadalom vezető társadalmi ereje marad” — mondotta a többi között ULAN BÁTORBAN csü­törtökön folytatja munkáját a Mongol Népi Forradalmi Párt XVI. kongresszusa. 21 év után... Mint az AP jelenti, csütörtö­kön hivatalosan megszűnt az Egyesült Államokban a Kínai Népköztársasággal szemben 21 éven át fennállott kereske­delmi tilalom. Ezzel az ame­rikai kormány körülbelül ugyanarra az alapra helyezte a Kínával való kereskedelmi kapcsolatokat, mint a Szovjet­unióval: vagyis bizonyos stra­tégiainak minősített vagy technológiailag bonyolult cik­keket nem lehet exportálni, más árucikkeket viszont külön tételenkénti kormányjóváha­gyás nélkül is szabad. Fantasztikus keresztapa Egy 39 éves New York-i fér­fi, bizonyos Fred Delgado egy családi vita során fölragadta hathónapos kisfiát és kidobta második emeleti lakásának ab­lakán. Fantasztikus véletlen folytán a csecsemő keresztapja éppen arra járt, s a lefelé zu­hanó gyereket elkapta. A ki­csinek kutyabaja sincs, de megfigyelés céljából kórházba szállították. Az apát gyilkos­sági kísérlet miatt őrizetbe vették. A VIETNAMRÓL folyó pá­rizsi konferencia tegnap meg­tartotta 116. ülését. RAUL ROA, kubai külügy­miniszter a szovjet kormány meghívására hivatalos ba­ráti látogatásra Moszkvába érkezett.csütörtökön JOZEF GYRANKIEWICZ, a lengyel államtanács elnöke fogadta a Lengyelországban tartózkodó Malik indonéz külügyminisztert. 1971. JÚNIUS 11., PÉNTEK 1­oIt.no­ ó Itália Községtanácsi választások lesznek vasárnap Olaszország­ban. Fontosságuk alig marad el az országos parlamenti vá­lasztások mögött. Nem keve­sebb mint 7 millió választó­­polgártól kérnek ezúttal ismét politikai véleményt az olasz pártok. Az alapkérdés: a középbal kormánykoalíció krónikus vál­sága. Néhány éven át mér a Negyedik Köztársaság Fran­ciaországához hasonlít Róma, oly sűrűn váltották egymást a miniszterelnökök. Úgy tetszik, Clombo kormányelnök stabi­labb elődeinél, de a válságot csak enyhíteni tudta, felszá­molni nem. A bérből és a fi­zetésből élők nemcsak — az árakhoz jobban igazodó — béreket és fizetéseket követel­nek maguknak, de nagyobb beleszólást is a helyi és az or­szágos politika ügyeibe. Ami igazságosabb szociális elosz­tást, több társadalmi juttatást, modernebb oktatási, egészség­­ügyi színvonalat jelent belpo­­litikailag. Külpolitikailag pe­dig: függetlenebb olasz politi­kát. Ezen minden NATO-or­­szág népe, így az olasz lakos­ság jó része is, az amerikai érdekektől, Washington hatal­mi politikájától való függetle­nedést gondol. Ezekről a kérdésekről is szó lesz, ezekkel a gondolatokkal és problémákkal foglalkozva is mennek majd szavazni va­sárnap az olaszok. Érdekes, hogy az utóbbi időben sok olasz és más nyugati polgári lap felvetette: a munkásosz­tály Itáliában mind hatásosab­ban mutatja meg erejét, ideje volna hát, ha a koalíciós kor­mányba is újra felvennék a munkásság legnagyobb párt­ját, az Olasz Kommunista Pár­tot, más polgári lapok viszont nem az OK­P, hanem a jobbol­dal megerősödését jósolják. Egyrészt azért, mert a szélső­séges „baloldaliak”, maoisták, trockisták, anarchisták mű­ködése sok, politikailag kevés­sé érett szavazót megzavar. Ezek az ultrabalos zavargó csoportokat is a rákkal azonosítják. kommunis­Másrészt mert a közelmúlt államcsínykísérletet a balsikerű parla­menti polgári jobboldal meg­próbálja a maga javára ki­használni. A keresztényde­mokrata többségű kormány­zat azt bizonygatja, hogy lám, mi a jobboldali szélsőségre is lecsapunk, elhatároljuk ma­gunkat tőle. A politikában nehéz és há­látlan feladat a jóslás. Majd eldől vasárnap, milyenek Itá­lia pillanatnyi politikai erő­viszonyai. Annyi azonban jós­lás nélkül is bizonyos: bármit mutasson is majd a voksok száma, a politikai erjedés, a munkásosztály erejének nö­vekedése és az Olasz Kommu­nista Párt befolyásának, te­kintélyének fokozódása fel­tartóztathatatlan folyamat Itá­liában. AZ NSZEP Vili. KONGRESSZUSA ELŐTT A Német Szocialista­­ Egység­­párt Vili. előkészületeivel kap.griSBKusának összefüggés­ben az NDK párt és állami vezetői szerdán 23 olyan üze­met, termelőszövetkezeteket és kereskedelmi vállalatot láto­gattak meg, ahol a kongres­­­szus tiszteletére rendezett munka­versenyben fontos, termelés, illetve ellátás korsze­­­rűsítését szolgáló új berende­zéseket helyeztek üzembe és közvetlen beszélgetéseket foly­tattak a dolgozókkal. Az NDK hírügynöksége, az­­ ADN, az NSZEP­­ jövő héten­­ kezdődő n­yolcadik­ kongressztu­­sáról már az új, a korszerű technika minden vívmányával felszerelt épületéből küldi tu­dósításait a világ minden tájá­ra. Az új épületet ezen a hé­ten vették birtokukba a hír­ügynökség munkatársai. A Bér Un középpontjában elhe­lyezkedő, hatemeletes iroda­házból és a szerkesztőségi nagytermet magába háromemeletes épületből foglaló álló tömb építése két évnél tovább tartott Puskin születésnapján Alekszandr Puskin költe­ményeit harminc külföldi nyelven adták elő a költő em­lékének tiszteletére rendezett esten. A Szovjetunióban im­már hagyományosan megün­­neplik Puskin születésének napját. A költő születése 172. évfordulójának megünneplé­sére számos európai, ázsiai, amerikai és afrikai országból érkeztek idén irodalmárok. Puskin a legolvasottabb orosz költő a világon. Műveit S7 nyelven adták ki. SZERDÁN DÍSZPOMPÁVAL KATONÁI temették el Santiagóban, a kedden meg­gyilkolt Edmundo Perez Zu­­jovic volt chilei belügymi­nisztert. \ DR. RALPH BUNCHE ENSZ-főtitkárhelyettes, aki több mint egy hete fekszik egy New York-i kórházban, szer­dán elvesztette eszméletét, és az orvosok aggódnak életéért i Szardíniai jegyzetek (I.) Pásztorok között Néhány nappal ezelőtt a magyar lapok is hírül adták azt a szenzáció erejével ható eseményt, hogy elfogták Giuseppe Campanat, a legnagyobb ma élő szardíniai bandita vezért. Campana bűnlajstromán ál­latlopások, emberrablások, gyilkosságok szerepelnek. De mint sok más szardíniai bandita, ő sem szü­letett bűnözőnek. Hogyan vált mégis egyszerű pásztorból hírhedt banditavezérré? Mostani és következő írásainkban elvezetjük az olvasót Szardínia szigetére, a nomád pásztorok, a bujdosók földjére és sor­sukat nyomon követve magyaráza­tot kapunk majd a banditizmus okaira, továbbélésére. Egy fülledt, forró tavaszi délutánon Nuoro, a szardíniai „barbár vidék” központjának egyik dombtetőjéről pillantottam meg először az Orgosolo környéki hegyeket. Oly sokat hal­lottam már Orgosolo banditáiról, emberrab­lóiról, a vérbosszúkról, megölt turistákról, hogy, bevallom, kíváncsisággal vegyes szo­rongással indultam útnak. Ráadásul kísérőm rám ripakodott, ne vigyek fényképezőgépet, mert bajom lehet belőle. De tíz perccel azután, hogy átléptem Orgo­solo egyik leghírhedtebb bárjának küszöbét, már barátok között éreztem magamat. Pedig azokkal a pásztorokkal találkoztam itt, akik szolidárisak voltak az itt lövöldöző Graziano Mesinával, a legendás hírű bandita vezérrel és segítették, valahányszor­ megszökött a bör­tönből. Egy óra hosszat töltöttem a bárban, és ami­kor elbúcsúztam, zsebeim tömve voltak kara­­mellel. Ugyanis minden belépő pásztor itallal kínált, s mivel már nem győztem az ivást, inkább k­aram­ellt kértem. Visszautasítani ugyanis a pásztorok szíves invitálását, a leg­nagyobb sértésnek számít. ★ Nyílt szívű, közvetlen barátokra találtam a pásztorokban. Bizalmatlanságuk mindjárt el­oszlott, hogy közöljem velük: engem nem a banditák, hanem a pásztorok sorsa érdekel. S amikor erről beszéltek, csak úgy ömlött belőlük a keserűség. Hallgassuk meg, hogyan vallott életéről az egyik pásztor: — Szörnyű élet ez, akár az elítélteké. És miért? Néhány fillér az enyém, a többi a föl­desuraké, hogy akasztanák fel őket... Miért nem az enyém a föld? Bérelnünk kell és ki­szipolyoznak bennünket... Év végén meg­csinálom a számadást, levonom a bérleti díjat a bevételből, s nekem, aki befektettem, aki dolgoztam, legfeljebb a kenyérre elég, annyi marad csak ... Pedig itt vagyok az állatok kö­zött, távol a családomtól... Vihar van, engem ér... Éget a nap és én elégek ... És az igaz­ságtalanságok, az üldöztetések ... Sok ezer szardíniai pásztor sorsa ez. Olasz­országnak ez a másfél milliós lélekszámú szigete fejlődésben legalább fél évszázaddal maradt el az ország többi részétől. A lakosság kétharmada még ma is szántó teljesen nomád jellegű pásztorkodásból él. Jellemző, hogy egy szárd pásztor, Peppino Marotto, aki Észak- Olaszországba vándorolt, hogy munkát talál­jon, hazatérve így beszélt élményeiről: — Egy olyan istálló volt, amilyet én még nem láttam. Láncon tartották a teheneket, így kellett etetni, tisztítani őket. Sehogy sem tud­tam megérteni, hiszen én ahhoz szoktam, hogy mindig a szabadban lássam őket. Először olyan hatást tettek rám, így megkötözve, mintha nem is állatok lennének, hanem vala­miféle malomgépezet, amely megőrli a takar­mányt, hogy azután tej legyen belőle ... ★ De vajon, miért oly elmaradott Szardínián az állattenyésztés? Mielőtt ezt elmondanánk, idézzük fel egy szardíniai pásztorköltő ver­sének néhány sorát: Föld és gyümölcse enyém, s tiéd volt, nyomort, ínséget nem ismert e nép. Kövér legelők neveltek számos állatot, húsból és kenyérből volt éppen elég. Nem élt e földön szolga, s uraság, testvér volt mindenki s jóbarát. A pásztor is békében, nyugodtan alhatott, nem voltak szegények, s nem voltak gazdagok. Igen, ilyen kommunisztikai közösségben él­tek egészen a XIX. század elejéig a szardíniai pásztorok. S hogy azután mi történt, hallgas­suk meg erről Salvatore Muraverat, a volt pásztort, aki ma tanító és a városi tanács egyik baloldali képviselője. — Károly Albert 1820-ban adta ki a „Chiu­­dende” nevet viselő dekrétumot. Eszerint bárki, aki bekerít magának egy bizo­nyos nagyságú földdarabot, azt magáénak mondhatja. Persze, körülkeríteni a földterüle­tet, erre már akkor is csak a tehetőseknek volt módjuk, így­ vették el a jó legelőket a községektől. Azok tulajdonában ma már csak a legrosszabbak vannak. Ezért a pásztor, no­vember táján, amikor leromlanak a legelők, kénytelen elvándorolni 80—100 kilométerre is, hogy jó füvet találjon. Májusban, Szent Ber­nét napján térnek vissza a pásztorok, hathó­napi távollét után... S ha szárazság sújtja a vidéket, ha netán járvány jön, a pásztornak semmije sem marad. A bérleti díjat azonban így is ki kell fizetni. S a földbirtokos nem terményt, állati terméket akar, hanem pénzt, és mindig ugyanazt az összeget, függetlenül attól, hogy milyen volt az esztendő... S a földbirtokosok jórésze nem is él Szardínián, hanem valahol Milánóban, Torinóban, Geno­vában. Semmi közük az állattenyésztéshez, csak a bérleti díjakat zsebelik be. Beruházni, feljavíttatni a legelőket — nem fűződik ehhez érdekük. Rablógazdálkodást folytatnak a le­gelőkkel. Hiába hoztak rendelkezést, hogy az ilyen földbirtokosoktól el kell venni a földet, eddig semmit sem tettek ellenük .■.. ★ A szárd pásztor nyáron bokrok alján, a szabad ég alatt alszik, s akkor is nappal, mert éjjel legeltet. Ilyenkor ugyanis nem kínozza az állatokat a hőség. Télen kövekből épített kis kunyhóban vagy barlangok mélyedéseiben húzódik meg. Elzártan él, az őszi, téli hóna­pokban semmi kapcsolata a világgal, csak a nagy ünnepekre tér meg a családjához. A gyerekek többsége az elemi iskola el­végzése vagy sokszor már két-három eszten­dei tanulás után elmegy apjához, bátyjaihoz és segít nekik. Mire pásztorrá avatjá­, ki kell állnia a bátorság, a hallgatás és a­ bizalom próbáit. Kizavarják a viharba, titkokat bíz­nak rá, álarcos „banditák” támadják meg és vallatják, hol vannak az állatok? Ha bátor­ságról tesz tanúbizonyságot, hallgat arról, amiről hallgatni kell, s nem adja ki a „ban­ditáknak” apját, testvéreit, csak akkor avat­ják igazi pásztorrá. De miért van szükség ennyi próbatételre? Nem egyszerűen régről megmaradt szokások ezek, többről van szó. A szárd pásztornak ma, a XX. század végén is száz veszéllyel kell szembenéznie: állattolvajokkal, banditákkal, csendőrökkel. S hogy miért , erről szól a következő írásunk. Faragó Jenő (Következik: Ártatlanul börtönben) Szardíniai pásztor

Next