Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

inic PROUTAIUAlf ESYIStIUEIEK! PEST M­EGYEI AZ MSZMP PEST­ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A­ MEGYEI TANÁCS..LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM AR­I 80 FELI ÉV 1971. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK Ismerkedés Budapesttel Losomcsi jPtt fogadtak Sztanko Toe­orovot Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, valamint kí­sérete szerdán délelőtt, a Hő­sök terén megkoszorúzta magyar hősök emlékművét.a Sztanko Todorov felesége, valamint kísérete szerdán dél­előtt a főváros nevezetességei­vel ismerkedett. Útjük elő­ször az Örs vezér téri metró­­végállomáshoz vezetett. Innen egy szerelvényen a Deák téri végállomásig utaztak, ahol megtekintették a metró köz­ponti irányító termét is. Köz­ben tájékoztatták a vendége­ket a földalatti vasút létesí­tésének történetéről, műkö­déséről, további szakaszának építéséről. Felkeresték a vendégek a budapesti Bolgár Kulturális Központot, ahol Nino Nikolov igazgató és munkatársai ad­tak tájékoztatást az intézmény működéséről. A vendégek jár­taik a Balkantourist magyar­­országi képviseletének irodá­jában is, majd a Halászbás­tyáról és a Gellérthegyről gyönyörködtek a főváros pa­norámájában. Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke és felesége szerdán dísz­ebédet adott Sztanko Todo­rov és felesége tiszteletére az Országház Vadásztermében. A rendkívül szívélyes, bará­ti hangulatú ebéden Fock Je­nő és Sztanko Todorov po­hárköszöntőt mondott. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke szerdán délután, az Or­szágházban fogadta Sztanko Todorovot és szívélyes, baráti eszmecserét folytatott vele. Szerdán délután, az Ország­házban folytatódtak a magyar —bolgár tárgyalások. Lassú építkezés — rövid tervezési idő Előbb szakember, azután üzem Gyakran szó esik napjaink­ban az elhúzódó beruházások­ról. Lapunkban is beszámol­tunk már arról, hogy a ter­melőszövetkezetek építkezései lassan haladnak, és ez kárt okoz a közös gazdaságnak és a népgazdaságnak is. Tegnap a Budapest Környéki Termelő­­szövetkezetek Területi Szövet­ségéhez tartozó közös gazda­ságok főkönyvelőinek visegrá­di tanfolyamán is erről volt szó. Herczeg István, a MÉM közgazdasági főosztályának be­ruházási osztályvezetője tar­tott előadásit a mezőgazdasági beruházások elhúzódásának kérdéseiről. Az elhúzódások okai között említette, hogy megalapozat­lan az építkezések jó részeinek előkészítése, rövid a tervezés­re szánt idő a kivitelezéshez képest. Ez a visszásság első­sorban­ azzal magyarázható, hogy a hatáskörök decentra­lizálásával egyidőben nem le­het megteremteni — mintegy parancsszóra — a széles körű közgazdasági gondolkozást. Általában nincs a terme­lőszövetkezetekben szak­képzett, beruházáshoz ér­tő vezető, aki nemcsak a műszaki ellen­őrzésről és lebonyolításról gondoskodik, hanem a döntés idején is a leghasznosabb be­rendezés megvásárlására, az építkezés pontos előkészítésére ösztönzi a gazdaságokat. Jelenleg az ország termelő­­szövetkezeteiben hatmilliárd forint a befejezetlen beruhá­zások értéke. Ennek csak a fe­le készül el ebben az eszten­dőben, így 1972-ben a legfon­tosabb feladat a befejezetlen beruházások ütemének gyorsí­tása, a létesítmények átadása, mivel nyolcmilliárd forint ér­tékű, jelenleg használaton kí­vüli termelőeszközt lehet akti­vizálni. A kormánynak az a célja, hogy a negyedik ötéves terv előirányzatainak megfelelő legyen a beru­házások üteme. Sem gyor­sabb, sem lassúbb. 1972-ben kétmilliárd-három­­százhatvanmillió forint állami támogatás áll a mezőgazdaság rendelkezésére, amiből csak 1,1 milliárd forint az új épít­kezésekre fordítható rész, a többit a befejezetlen létesít­mények felemésztik. Egym­il­­liárd 180 millió forint építési és géphitelt igényelhetnek 1972-ben a termelőszövetkeze­tek, ami azonban a valóság­ban csak 450 millió forint lesz az elhúzódó beruházások fi­nanszírozása miatt. Az 1972-es esztendő óta a MÉM beruházási osztály­­vezetőjének véleménye szerint a „tiszta lap” meg­szerzésének éve lesz. Ez az év elegendő arra, hogy az 1973-ra tervezett beruházá­sokat gondosan előkészítsék a termelőszövetkezetek, biztosít­va ezzel a gyors kivitelezést. Mert az előkészítéshez nem­csak a vázlatos terv elkészíté­se és az állami támogatás igénylése tartozik, hanem a szükséges építőanyagok meg­rendelése, az építőkapacitás biztosítása, a gépi technológia beszerzése s nem utolsósorban az új létesítményt majdan üze­meltető szakembergárda létre­hozása is. m. k. a. BONN A 30. PÁRBESZÉD Szerdán­­ délelőtt Bonnban az NDK és az NSZK megbí­zottai között megkezdődött a nyugat-berlini egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások 30. fordulója. Az NDK küldöttsége az éj­szakát Bonnban tölti, és a tárgyalásokat­ csütörtökön is folytatják. 11 t­­­oronynaz Ezen a héten kerül sor Vác leg­magasabb épületének műszaki­ átadására. A kilencszintes lakó­ház — mely az Elhurcoltak terén épült — legfelső emeletén műteremlakásokat helyeztek el, s így néhány váci képzőmű­vész is otthont és munkahelyet talál az új épületben, ahonnan szép kilátás nyílik a városra. Fotó: Gárdos Megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Szerdán a moszkvai Kreml palotában megnyílt a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. Délelőtt tíz órakor külön-külön megnyitó ülést tartott a szövetségi, illetve a nemzetiségi tanács, amelyen elfogadták a háromnapos ülés­szak napirendjét. Ezután együttes ülés kezdődött, ame­lyen elsőként az ötéves nép­­gazdasági tervet, majd az 1972. évi tervről szóló beszámolókat, végül a költségvetési beszámo­lót hallgatta meg a Legfelsőbb Tanács több mint másfél ezer küldötte. Az első két napiren­di pontról Alekszej Koszigin miniszterelnök tartott referá­tumot A szovjet miniszterelnök több mint másfél órás beszéde délelőtt tizenegykor kezdődött a Legfelsőbb Tanács két házá­nak együttes ülésén. Jelen vol­tak az ülésen a szovjet párt és a kormány vezetői, köztük Leonyid Brezsnyev és Nyiko­­laj Podgamij, a Szövetségi Ta­nács képviselői. Maga Koszi­gin miniszterelnök a Nemzeti­ségi Tanács tagja. Az üléste­remben nagyszámú meghívott szovjet vendég, külföldi diplo­maták, a szovjet és a külföldi sajtó tudósítói is helyet kap­tak. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának — a Szö­vetségi Tanácsnak és a Nem­zetiségi Tanácsnak — szerdán tartott első együttes ülésén személyi kérdésekről is dön­töttek. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnök­­helyettesei lettek: Fedor Szur­­ganov, a Belorusz SZSZK Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Artur Vader, az Észt SZSZK Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke. A küldöttek a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagjává választották Grigorij Romano­­vot, a leningrádi területi párt­­bizottság első titkárát és Ro­szul Ganzarovot, a dagesztáni írószövetség elnökét. Vaszilij Tolsztyikovot, akit 1970-ben kineveztek a Szovjetunió pe­kingi nagykövetévé, felmen­tették a Legfelsőbb Tanács El­nöksége tagjának kötelezettsé­gei alól, mivel új nem teszi lehetővé a beosztás a Legfel­sőbb Tanács elnökségi tagsá­gával járó kötelezettségek tel­jesítését. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka szerda délután a Nemzetiségi Tanács ülésével folytatódott, amelyen Jadgar Naszriggyinova elnö­költ. Az ülés első szónoka K. M. Geraszimov, a Nemzetiségi Tanács terv- és költségvetési bizottságának elnöke volt, aki korreferátumot terjesztett elő a napirend első három pontjá­hoz. Behatóan foglalkozott egyebe­k között a beruházás és az ipartelepítés problémáival. A Legfelsőbb Tanács ülés­szaka csütörtökön folytatja a vitát. Délelőtt a Szövetségi Ta­nács, délután pedig ismét a Nemzetiségi Tanács tart ülést A terv- és költségvetési előter­jesztéseket előreláthatólag pénteki záróüléseken hagyják a jóvá. Koszigin miniszterelnök referátumát mondja. Nagyobb nyereség — nagyobb bér Százötvenmilió forintnyi porkohászati termék vezet megváltozott, de a gon­dok megmaradtak: évtizedeket késett a mű­szaki fejlesztés, a gép­park öreg, elavult. A feladat viszont 150 millió forintos nagy, idén termelési értéket kell produkálniuk. A második félév jobb ered­ményeket hozott, mint az el­ső, tehát az átszervezés zök­kenőmentesen zajlott le. Az ütemes termelésben is döntő fordulat történt: október volt az első hónap, amikor szep­temberhez képest nem volt visszaesés. Az utóbbi időben egy-két­­ tizeddel túlteljesítik az időarányos tervet. Az első félévben viszont nagy volt a hullámzás. A Porkohászati Vállalatnál javult a termelékenység, sa­ját tervükhöz képest 2 száza­lékkal, a tavalyi eredmény­hez viszonyítva 10,2 százalék­kal jobb a hatékonyságuk. A hatásosabb munka tük­röződik a vállalat ered­ményességében is: 33 millió forintos nyereséget terveztek, de ezt menet köz­ben 35 millióra emelték. (Ok­tóber végéig a megemelt nye­reségterv 81 százalékát telje­sítették.) Szükség volt az eredmé­nyesség fokozására, ugyanis tavaly a gyárban 36,9 szá­zalékot tett ki a munkás­­fluktuáció,­­mivel nagyválla­lati rendszerben csak mini­mális bérfejlesztést hajthat­tak végre. A béremelés lét­kérdéssé vált a Porkohászati Vállalatnál. Idén eddig 5,1 százalékkal emelték a bére­ket, sokkal, az év végéig 5,7 száza­l ennek eredménye­ként a fluktuációt 23 százalék­ra sikerült csökkenteni. De aki többet fizet, annak nyereségesebbnek kell lennie, ezért lett több a bér és a nye­reség is. 1971 júniusában a gyáregy­ség kapujára új tábla került: Porkohászati Vállalat. A gyárból vállalat lett, a szer- Zöld utat a számítástechnikának Napi 40 ezer adat munkája zavartalan ellátásá­ra, a szállítások zökkenőmen­tes lebonyolítására napi 35—40 ezer adatot kell feldolgoznia. Ekkora számtömeggel legalább kétszáz adminisztrátornak kel­lene megbirkóznia. A Belkereskedelmi Ügyvitel­szervezési és Információ-fel­dolgozási Intézet azonban kö­zepes típusú számítógépén el­végzi helyettük ezt a munkát. Az iroda ötödik éve készíti elő és végzi a belkereskedelmi vál­lalatok ügyvitelgépesítését és adatfeldolgozását. Mintegy 20 nagyvállalat részletes nyilván­tartását látják el számítógé­pükkel. Ma már ott tartanak, hogy három műszakban dol­goznak s a munkák egy részét „albérletbe” kénytelenek kiad­ni más számítóközpontoknak. A Minisztertanács határoza­tot hozott, „Zöld utat a számí­tástechnikának” jelszóval, ez többirányú támogatást és je­lentős anyagi segítséget szab meg a számítástechnika fej­lesztéséhez. A Pest-Nógrád-Komárom­­ megyei FÜSZÉRT Vállalatnak | A Parlamentben Ma­gyar-lengyel tárgyalások Szerdán délután a Parla­mentben megkezdődött a ma­gyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság 11. ülésszaka. A magyar delegá­ciót Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese, a lengyel de­legációt Jan Mitrenga minisz­terelnök-helyettes vezeti. Az ülésszak munkájában magyar részről részt vesz Szurdi Ist­ván belkereskedelmi minisz­ter, Drecin József, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tese, dr. Betler Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Veress Péter külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint az érdekelt minisztériumok szakértői.. Lengyel részről az ülésszak résztvevője Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Nép­­köztársaság magyarországi nagykövete, K. Secomski, az Állami Tervbizottság első el­nökhelyettese, E. Sznajder belkereskedelmi miniszter, Z. Jasicki, a Tudományos és Mű­szaki Bizottság elnökhelyette­se, M. Dmochowski külkeres­kedelmi, A. Kopec gépipari, S. Miernik vegyipari, M. So­­bolewski könnyűipari és J. Talma nehézipari miniszter­­helyettesek, valamint a külön­böző minisztériumok szakér­tői. KÖZÉLET Apró Antal, az országgyűlés elnöke, bemutatkozó látogatá­son fogadta Madhat Ibrahim Jummát, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövetét. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kedden és szerdán, kétnapos látogatást tett Győr-Sopron megyében. Nemes Dezső, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB Politikai Főisko­lájának igazgatója szerdán egész napos látogatást tett Bu­dapesten, az Országos Szak­ipari Vállalatnál.

Next