Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-30 / 125. szám

fc S­E QIY E. I HÍRLAP’ KOl.i XVI. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM N­­.LAPgIS 1972. MÁJUS 30., KEDD MUNKA ÉS TANULÁS Huszonkét új szakmunkásjelölt Vizsga előtt a konzervgyárban A konzervgyár oktatótermé­ben, a K+I-es üzem emeletén, május 29-én, hétfőn reggel vi­rágok díszítették az előadói asztalt. A padokban fehér ru­hás, fehér kendős lányok, as­­­szonyok zsivajogtak, ahogy ál­talában vizsga előtt, az izg­­a­lom lázában szokás. A férfiak lépcsőházban várakoztak. Izgalomra éppen elég okuk volt: 8 órakor kezdődött szakmunkásvizsga annak a 22 a felnőtt dolgozónak, akik tavaly októberben elhatá­rozták, hogy megszerzik a szakmunkásbizonyítványt. A leendő szakmunkásokkal még a vizsga előtt beszélget­tem. Boros Lászlóné a Sallai bri­gád tagja. A brigádból most ő a soros a szakmunkásbizonyít­vány megszerzésében. — 1962 óta dolgozom a kon­zervgyárban, a léüzemben va­gyok segédmunkás, elszedő. Nagyon sokat kellett tanul­nom. Úgy érzem, hogy jól fel­készültem a vizsgára. Otthon sokat segítettek, férjem 1969- ben ugyanígy szerezte meg a szakmunkásbizonyítványt. Kiss Pálné sorra-rendre el­mondta, miért is vállalkoztak valamennyien a tanulásra: — így nemcsak tedd ide, tedd oda emberek le­szünk, szalaghoz kerü­lünk, fontos gépeket is kezelhetünk. Az sem mel­lékes, hogy a keresetünk bizony, is emelkedik, jól megdolgoztunk, minden második nap tanítás volt. Igazuk van oktatóink­nak, nem két sültkrumpliért kapjuk a szakmunkásbizonyít­ványt. Kiss Pálné az Április 4 szo­cialista brigád vezetője, há­romszoros kiváló dolgozó. Mégis tanulásra adta a fejét, hátha így még többet, job­bat tud nyújtani a mun­kában. A „feszes” hangulatban Far­kas Józsefnénak nagyon halk a hangja: — 1956 óta dolgozom a gyár­ban, segédmunkás vagyok. Ha sikerül a vizsgám, én is arra vágyok, hogy gép mellé kerül­jek. Az óramutató „vészesen” közeledett a nyolcas felé, az izgalom is növekedett. Remélhetőleg mind a hu­­szonketten boldog elégedett­séggel, szakmunkásbizonyít­vánnyal a zsebükben távoztak a vizsgáról. sz.­m. Egy motoros, aki nem szelíd Jó az, ha abban a regge­li kavalkádban, amelyet a különböző elvek szerint közlekedő kerékpárosok s a körültekintés nélkül ide­­oda cikázó gyalogosok ren­deznek, részt vesz egy-két magabiztos járművezető is. Méghozzá olyképpen, hogy az amúgyis rossz úton, foly­vást dúdolva lavíroz az ára­dat mellett. A vasüzemnél megoszlik a tömeg. A nagyobbik fele elkanyarodik a gyár felé, a másik része a tekercselő üzembe tart. De hová siet a 42-88-as motoros, hogy még az elka­­nyarodáshoz sem adja meg a jelzőknek az elsőbbséget? Talán a vasútállomásra? Á, dehogy! Pár méter után elegáns kanyart vesz és begurigázik a tekercselő üzem udvarára. — Ez igen’ — szakad fel keblünkből az elragadta­tás. (bíró) Anyakönyvi hírek Született: Bognár István és Vágó Mária: István, Száraz László és Kovács Margit: Ba­lázs, Kovács László és Forgács Éva: László, Gyömbér János és Ács Erzsébet: Csaba, Törő­­csik István és Fehér Irén: István, Nagy Pál és Kiss Ilo­na: Erika, Király Sándor és Juhász Sarolta: Gabriella, Dó­­nát Ferenc és Rideg Eszter. István, Fehér Balázs és Skre­­nyóczi Irén: Csaba nevű gyer­meke. Névadót tartott: Nagy Zol­tán és Juhász Ibolya. Nor­bert, Szécsény Sándor és Szen­di Julianna: Julianna nevű gyermeküknek. Házasságot kötött: Maksa Dénes és Sípos Mária, Dudás Sándor és Karcsú Erzsébet, Fekete Miklós és Roqka Er­zsébet, Ország József és Dobi Mária, Paulovszky Ondó Erzsébet, Andó János és István és Pintér Katalin, Dénes és Szűcs Margit, Kucsera László és Kucsera Eszter.Nyúl Meghalt: Bárány Ferencné, Csuka Piroska (Zsemberi Gy. u. 27.), Toldi Pál (Kazinczy u. 12.), Kovács László (Jókai u. 21/b.). I A tsz-ek és a ktsz segítségével Régi iskolából— új óvoda Június 8-án, az utolsó ta­nítási napon, valóban utoljára jönnek össze a gyerekek az alsójárási iskolában, mely egyre jobban elnéptelenedett: mindössze hét diákja volt már a jelenlegi tanévben is, bezárják tehát. A kis nebulók, akik eddig ebben az iskolában ismerkedtek a tudnivalókkal, a lakhelyüktől körülbelül azonos távolságra levő arbézi iskola tanulói lesznek, akik­nek a lakása pedig közelebb esik a kövesúthoz, iskolabus­­­szal járnak majd a Petőfi-is­­kolába. Bontanak, hogy építhessenek — Mi lesz a kiürült épület­tel? — kérdezem Harsányi Andrástól, a városi tanács művelődési osztályának veze­tőjétől. — A városi tanács végre­hajtó bizottságának határoza­ta alapján, a régi iskolaépü­letet lebontják. Tetőszerkeze­te még jó, a bontásból ki­kerülő tégla, az ajtók, abla­kok még használhatók. A bon­tást a Petőfi Termelőszövet­kezet végzi, szakszerűen, hogy minden anyag, ami még meg­felel rendeltetésének, épség­ben kerüljön ki. — Fel is használják azokat? — Igen, az alszegi óvoda bő­vítéséhez. Ott ugyanis fog­lalkozási termet építünk, 30 gyermek részére, előtérrel, mosdókkal. A tervek már készülnek. A bontás 500 mun­kaórát igényel. A Szabadság Termelőszövetkezet építőbri­gádja körülbelül 700 mun­kaórával végzi el az alapo­zást, húzza fel emel tetőt föléjük­ a falakat és — A Gépjavító és Faipari Ktsz. mint ez a nemrégiben megkötött szocialista szerző­désben olvasható, vállalta, hogy társadalmi munkában bevakolja az épületet, elvégzi a villany- és vízszerelést, megépíti a szükséges csator­nákat és fest. A városi ta­nács műhelye parkettáz, és elkészíti a Úgy tervezzük, falburkolatokat, hogy az épü­let még ebben az évben tető alá kerül, ősszel már 30 kis­gyermekkel többet tud fo­gadni az óvoda. Csupán az anyagköltség — A társadalmi segítséget mivel jutalmazzák? — Ellenszolgáltatásként, ha szabad ezt a csúnya kifeje­zést használnom, a városi ta­nács helyet biztosít a Petőfi, a Szabadság termelőszövetke­zetben, valamint a Gépjavító és Faipari Ktsz-ben dolgozó szülők 10—10 gyermekének. — Mennyibe kerül a foglal­kozási terem építése? — A társadalmi összefogás azt jelenti, hogy csupán az anyagköltséget kell kifizetni, így 150—160 ezer forintért si­kerül harminc újabb óvo­dást elhelyeznünk — fejezte be Harsányi András a beszél­getést. AZ ÁLOM MEGVALÓSULT Pincéből a fénybe régóta Álmodoztak már arról, hogy majd egyszer elkészül... Az álom megvaló­sult. De mert az álmok új ál­mokat szülnek, beszéljünk ki­csit részletesebben róluk. 1970-ben a gimnázium KISZ- esei egy olyan pinceklubról kezdtek beszélni, amelyben le­het „bulizni”, de képzőművész­­kedni és irodalmárkodni is. A klub megépült, s létrejött az első kiállítás: az iskola ifjú képzőművészei mutatkoztak be. A FALAKON KÉPEK, in­tarziák, fametszetek, kelme­festések, kis asztalokon szob­rok. A neonok színes fénye egyenletesen világítja meg a műveket. Talán Nagy Zsuzsa ugrik ki a mezőnyből: pasztelljei tisz­ták, harmonikusak, szépséget keresnek és tükröznek. Akt vázlatai modernek, vázlatos­ságukban is kifejezőek, ponto­sak. Balogh Flóra mintha még nem adna teljes értékűt. Új eljárásokkal próbálkozik, azonban nincs türelme vagy talán energiája az ötletnél to­vábblépni, azt kifejleszteni, igazi mondanivalóval megtöl­teni. Vonzóan egyéniek Susán Borbála képei. Finomságokat, árnyalatokat, suhanó színeket érzékeltetnek megkapóan, ked­vesen. Alkotójuk megpróbálja kifejezni azokat a láthatatlan kontrasztokat, melyek összes­ségükben adnak kerek egészet. Biczó József intarziái tehet­séget ígérnek. A gondosan megkomponált munkák szé­pek, dekoratívak. A szobor­portrék élnek, gazdag képze­lőerő és technikai megalapo­zottság sejlik mögöttük. Botár Angéla torzói bámu­latosan torzak: egy tizenhét éves lány felnéz a magasan hordott fejekre, s a nagyké­pűek, cinikusok orrát agyagba meri mintázni. Izgalmasan szép mindkét munkája. Kovács Zoltán madara a legmodernebb képzőművészet felé mutat. Kovács célszerűsé­get ötvöz egy madárba, ami ta­lán hamutartó is lehetne, de nem lesz az, ha egy pillanatra megállunk előtte. Zsoldos Erzsébet kelmefes­tései útkeresések az igen de­koratív, ám igen nehéz műfaj­ban. Gulyácsi Erzsébet képei szí­neikkel, formáikkal keltenek hatást. Kár, hogy csak keve­set láthat a közönség művei­ből. Ami zavaró: a klub falain még ott vannak a régi plaká­tok, amelyek ugyan dekoratí­vak, de semmiképp sem sza­badna velük a kiállítás egysé­gét megbontani. FIATALOK MUTATTÁK BE műveiket a fiataloknak. A kis pince pár napra elsza­kadt eddigi valójától: kiállító­terem lett, hatalmas, megej­tő, szívvel-lélekkel megtöltött terem. A gimnázium fiataljai tehát beváltották azt az ígéretüket, hogy ha elkészül, kihasználják majd a klubot. Az első kísér­let felülmúlt minden várako-AKIK ITT KIÁLLÍTOT­TÁK, holnap talán már na­gyobb, tekintélyesebb kiállítá­sok résztvevői. Persze, hosszú még az út a pincétől a fényig, noha a fény már a pincébe is felragyog néhány alkotáson. L. T. Értesítjük vásárlóközönségünket, hogy Nagykőrösön, a Szabadság téren átalakítva megnyitottuk új, reprezentatív készruha-szaküzletün­ket Nagy áruválasztékkal és udvarias kiszolgálással várja vásárlóit a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Ismét vendégeink lesznek a csepeli sportiskolások A Csepel SC sport­iskolásai a nyáron ismét Nagykőrösön edzőtáboroznak. Június 12-től százan — kézilabdások, lab­darúgók, atléták és kosárlab­­dások — két hetet töltenek városunkban. Mi is örülünk jövetelüknek, mert a múlt év­ben a körösiek sokat tanultak tőlük a barátságos mérkőzé­seken, s a sportkedvelőknek is sok élményt nyújtottak be­mutatóikkal. Mit látunk ma a moziban? Valaki az ajtó mögött Színes, francia—olasz bűn­ügyi film. Csak 16 éven fe­lülieknek. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Melyiket válasszam? Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Köszönetnyilvánítás. Mindazon kedves rokonoknak, szomszédok­nak, ismerősöknek, akik szeretett jó édesanyánk, özv. Zombori Ist­­vánné temetésén megjelentek, ra­vatalára koszorút és virágot he­lyeztek, részvétükkel mély fájdal­munkat enyhítették, hálás köszö­netet mondunk. A gyászoló Zombori család. f Kisdobosokat és úttörőket avatnak a gyermeknapon A Kossuth Lajos általános iskolában május 31-én, szer­dán lesz a kisdobos- és úttö­rőavatás, egybekötve a gyer­meknapi ünnepséggel. A szü­lői munkaközösség fagylalttal és csokoládéval vendégeli meg a tanulókat. Tanulnak a könyvtárosok A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsának üzemi könyv­tárosait hívták meg arra a továbbképzésre, amely hétfőn kezdődött és ma is tart a kon­zervgyár könyvtárában. Többek között a Dunakeszi T mzervgyár, a Ceglédi Hús­ipari Vállalat, a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldol­gozó Vállalat, a budapesti Gabona- és Sütőipari Vállalat könyvtárosai, könyvtári be­osztottai vesznek részt a tan­folyamon, amelyen módszer­tani kérdéseket beszélnek meg, és tanácsokat kapnak az ered­ményesebb üzemi könyvtár­­munka fejlesztéséhez. Éretlenek Olvasni kezdek. A könyv 7. oldalán bejegyzést talá­lok: „Aki ezt a könyvet vé­gigolvassa, az egy nagy marha.” Köszönöm. Elolvastam. A könyv az alpinizmust kedvelők számára íródott, alpinistákról, bátor, vak­merő emberekről. Az ízlések nem egyfor­mák. De abban már ízléses lehetne mindenki, aki könyvtárból hordja olvas­a­nivalóját, hogy éretlen, os­toba megjegyzéseivel ne csúfítsa el a könyveket, még akkor sem, ha hozzá nem értésből rosszul vá­lasztott ki egyet a sok ezer közül. B. L Labdarúgás SPORT Hazai pályán is csak döntetlen­ ek. Kinizsi—Isaszeg 1:1. Kinizsi: Kocza — Suba, Szo­­molányi, Faragó, Kecskés Juhász, Kovács T., Józsa, Sza­­­­bó, Abonyi, S. Szabó. Csere a 60. percben: S. Szabó helyett Hegedűs. Jó iramban indult a mérkő­zés, mindkét csapat támadó­szellemben játszott. Az első helyzet a 6. percben Szabó előtt nyílt, de csúnyán ellőtte a labdát. Két perc múlva Ko­vács beadását Abonyi jól lőtte kapura, de a védők ki­fejelték. A 12. percben az alapvonal mellől lőttek sza­badot a vendégek, a hazaiak szerencséjére a kapufáról pat­tant ki a labda. Az ellentá­madásból Abonyi nagy hely­zetben, beadás helyett, csú­nyán ellőtte a labdát. A 20. percben, szöglet után, az isa­­szegi kapus védett. A hazai kapunál Szomolányi szaba­dított fel, a másik oldalon Juhász nagy lövését védte a kapus. A 24. percben les­ről elengedte a játékvezető az isaszegi csatárt, de az ka­pu mellé lőtt. Kocza két rossz kirúgásából az ellenfél vezet­hetett akciót. A körösi csapat játéka kapkodó, tervszerűtlen, széteső volt. A 40. percben, jó isaszegi támadás végén, a kapufáról visszapattanó lab­dát fölé fejelték. Ismét sze­rencse volt. Körösi támadásokkal kez­dődött a II. félidő. Juhász kapu fölé lőtt, Szabó jó átadá­sát S. Szabó elhibázta. Jó­zsa e. - szögletre mentettek, majd Juhász fejesét szögletre ütötte a kapus. Ismét A körösi támadósor nem bírt a jól tömörülő lemmel. A gyors isaszegi védő­isaszegi el­lentámadások gólveszélyesek voltak. A 60. percben Hege­dűs lett a fedezet, Juhász előre ment, élénkebbé vált a csatárjáték. Szabó jó helyzet­ben hibázott, Abonyi lövését védte a kapus. Juhász elől kétszer is szögletre mentettek a védők. A 68. és 70. percben kétszer is a szerencse mentette meg a körösi kaput a góltól. Szomolányi későn kereszte­zett és a kifutó Kocza mel­lett a vendégek megszerezték a vezetést, 0:1. Egy perc múl­va Suba kapu elé ívelte labdát, az lábról lábra pattant, a majd Kovács jó lövéssel egyenlített, 1:1. A 85. percben Abonyi szöglete után Juhász szép fejessel küldte a labdát a hálóba, de a játékvezető nem adta meg a szabályos gólt. A játékvezetői tévedés befolyásolta a mérkőzés ered­ményét, de ennek ellenére sokkal többet kellett volna nyújtania a csapatnak. Nk. Kinizsi ifi—Isaszegi ifi 1:1 (2:0). Kinizsi ifi: Leskó — Dobozi, Somlyai, Kaszap, Balogh J., Fekete, Mohácsi, Szalai (Gá­bor), Kovács Z., Bús, Pozsár. Jó kezdés után, játék színvonala,visszaesett a Góllövő: Kovács Z. 3, Bús, Abony I—Nk. Kinizsi ifi 5:0 (3:0). Kinizsi II: Tóth A. (Nagy F.) — Járó, Varró, Fercsi, To­­dola, Bari, Kurgyis, Karsai, Márton, Tóth L., Rákosi. Nagy védelmi hibákból es­tek a gólok. P. S. KEDDI MŰSOR Kosárlabda Monor: M. Gimn.—Nk. Ped: férfi ifjúsági, fiú és leány ser­dülő megyei bajnoki mérkő­zés. Úszás Abony: az úttörő-olimpia megyei döntője.

Next