Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-16 / 140. szám

A jövő héten indulhatnak a kombájnok 633 hektáron aratnak • Nincs raktározási gond Felkészültek az aratásra a monori Kossuth Tsz-ben MONOD: Az elmúlt napokban meg­gyorsult a gabona érése. Ha tartósabb esőzés nem szól közbe, akkor a jövő hét vé­gén több közös gazdaságban elindulhatnak a kombájnok, elkezdődhet az őszi árpa ara­tása. A monori Kossuth Tsz­­ben is felkészültek a nagy nyári kampánymunkára,­­feszesen 633 hektáron kell a gabonát learatniok. A négy SZK—4-es kombájnt kijavították, készen áll a négy kombájnos és a két segédvezető is. Ha az idő engedi, akkor a kombájnok a késő esti órák­ban is aratnak majd. A ki­szolgáló gépek is felkészülten várják az indulást. Megszer­vezték az aratóbrigádot is. Vásároltak egy kazal­akő gólyát, a gép öt ember munkáját is el tudja vé­gezni. A kazlazást csak­nem önállóan végzi... A 30 vagon befogadóképessé­gű magtárt kimeszelték, fer­tőtlenítették. Bár a gabona nagy részét a terményforgal­mihoz szállítják, mégis felké­szültek az esetleges szükség­raktározásra. G. J. Dózsa-emlékkiállítás A gyömrői művelődési ház klubjában dr. Rottler Ferenc adjunktus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára nyi­totta meg a Dózsa-emlékkiál­­lítást. A kiállítás a klubban június 24-ig, a könyvtárban július 12-ig tekinthető meg. Innen a néphadsereg alakulatához ke­rül, majd a Vas- és Fémipari Szövetkezetben és a Ruha­ipari Szövetkezetben mutat­ják be. Szeptember 1. után a gyömrői iskolákban lesz he­tenkénti váltásban. Az iskolai bemutatók után kerül Süly­sápra, Úriba, valamint Men­yére. Vajas kenyér zöldpaprikával... Beszélgetés Hegyi Füstös Lászlóval A garázda Hegyi Füstös László rajzai­val többször találkoztunk már napi- és hetilapok hasábjain, az országos elismerést és si­kert azonban csak a Ki mit tud? szegedi elődöntője hozta meg számára. A rajzoló kis­­katona — másnap már orszá­gos beszédtéma volt. A Hegyi Füstös név nem is­meretlen a kultúra barátai előtt Édesapjának nevét gyak­ran olvashatjuk népdal­játékok szerzőjeként a Rádió- és Tévé­­újságban. — A család, édesapámék alakították ki azt a környeze­tet, ők gyakorolták rám azt az erős hatást, amely megszeret­tette velem a művészetet. A légkör, szerintem, alapfontos­ságú, mert magamtól — lehet — hiába erőlködtem volna. Persze, minden más is fontos, az iskolától kezdve az érettsé­gi után következő nyomdáig, mindent hasznosítani tudtam. Bárhol lehet tanulni, csak úgy kell hozzáállni. — ősztől a Szegedi Tanár­képző Főiskolán folytatod ta­nulmányaidat. Mennyiben tar­tod hivatásodnak a tanári pá­lyát, annak tartod-e egyáltalán? — A tanári pálya egyelőre csak távlat. Szívesen vállalom, mint ahogy az eddig elém ke­rült lehetőségeken is örömmel vágtam át magam. A tanári pálya rokon a rajzzal, a művé­szetekkel, csak konkrétabb. Megmutatni az arányt, a tör­vényt, a szépségeket. A fog­lalkozások közül ez a legjobb rokon, ez a legnyugodtabb re­pülőgép-anyahajó, ahonnan az ember talán még rajzolni is elrepülhet. — Milyen témák érdekel­nek? — Nem vagyok válogatós, minden érdekes téma izgat. Minden lehet érdekes, csak megfelelő ötlettel kapcsolni kell egy másikhoz. A fantá­ziadús témák különösen tet­szenek. Szeretném, ha egy olyan téma sem lenne, ami kü­lönösen érdekelne, mert ez azt jelentené, hogy itt lera­gadnék, és a többit hanyagol­nám. Jó lenne harmonikusan mindent szeretni. — Az elődöntőben nagy si­kert arattatok újszerű, szelle­mes műsorotokkal. Nem vál­toztattok a programon? — A középdöntő műsort tel­jesen átírjuk. Új ötlettel, új ízzel megyünk a nehezebbnek ígérkező erőpróbára, körülbe­lül az elődöntő volt a zsíros kenyér, most meg a vajas ke­nyeret készítjük. Zöldpapriká­val. Hogy csípős legyen. Re­méljük, azért ehető lesz. A té­mát és a kiállítását senkinek sem áruljuk el, hadititok. Ze­ne most is lesz, sőt... — Példaképed? — Nincs. Mindenkit másért tisztelek, van, akit a fantáziá­ja miatt, van, akit a kitartá­sáért. Ha nincs is példaképem, akikor is akad olyan, akitől többet kapok. Vagy egy színnel kapcsolatban is érvényes ez. Nem kötődöm hozzá, de többet tudok szeretni belőle a többi­nél. Szalontai Attila Hegyi Füstös László rajza A PEST -MEG­Y­EI H­I­RLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1972. JÚNIUS 16., PÉNTEK Népfronttanácskozás Mi épül még az idén? SZEPTEMBER 1-ÉN MEGNYÍLIK AZ ÚJ SÜLYSÁPI ISKOLA - ÖTVEN­­SZEMÉLYES ÓVODA ÉPÜL BÉNYÉN - A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK NYOMÁBAN Amint arról már tegnap beszámoltunk, ülést tartott a Hazafias Népfront monori járási bizottságának alkot­mányjogi, községfejlesztési és szépítési bizottsága. Először dr. Zimányi Gyula, a bizott­ság elnöke számolt be a fel­adatokról, arról, mivel fog­lalkozik majd az újonnan létrehozott népfrontbizottság. A bizottság feladata az alkotmányjogi tevékeny­ség kiszélesítése, az or­szággyűlési tanácstagi vá­lasztások során az előké­szítő munkában való rész­vétel, a községfejlesztési munka segítése, a társa­dalmi Ezután részvétel fokozása. Krenács János, a Monori Járási Hivatal terv­csoportjának vezetője számolt be az első félévi községfej­lesztési terv teljesítéséről, az egyéb községi tervekről. El­mondotta, az 1971-es tanács­tagi választások előtt lezaj­lott jelölő gyűléseken, a mo­nori járásban több mint 23 ezren jelentek meg. Kétezer­­kétszáznyolcvanan szólaltak fel, és kétezer bejelentés köz­érdekű volt. Ezerkétszáznegyvennégy fel­szólaló a kapcsolatban községfejlesztéssel mondta el vé­leményét, javaslatát. A köz­ségi tanácsok gondos munká­val a közérdekű bejelentése­ket rendszerezték, téli a fontossági elkészítet­sorrendet. A nyilvántartásba vett köz­érdekű lósítására bejelentések megva­terv készült, amelynek megvalósítása hoz­závetőlegesen 70 millió forint­ba kerülne. Örvendetes, hogy a IV. öt­éves terv első évében eb­ből az összegből 12 millió 305 ezer forint értékű munka készült el a közsé­gekben. A legtöbbet, csak­nem 9 milliót kommuná­lis célokra fordítottak. Az idén is jelentős eredmé­nyek születtek a községfej­lesztés területén, de a neheze még hátra van. Ecseren ős­­szel befejeződik a vízhálózat kiépítése, a községet össze­kötik a fővárosi vízhálózat­tal. Sokan már az iránt ér­deklődnek, a lakosság mikor kötheti be a vizet saját ott­honába. Nos, már erre is elkészítették a tervezetet, amely szerint eet bevezethetik 1973-ban a mi­a lakásokba, saját az ecseriek költségü­kön. A Gombai Községi Közös Tanács legnagyobb gondja az 50 személyes bényei óvoda megépítése. Ebben a község­ben még sohasem volt óvo­da­­ügy.Most előbbre jutott az Több tízezer forint ér­tékű építőanyagot hord­tak már a helyszínre. Elő­reláthatólag 1974-re el­készül az óvoda. Gyömrőn, a vízhálózat ki­építése a legnagyobb prog­ram. Mint ismeretes, Üllővel közösen építik meg majd a vízhálózatot. Már tavaly fúr­tak egy próbakutat, de való­színűleg még egyet fúrni kell majd, hogy végle­ges képet kapjanak, megfe­lelő­ és elegendő-e a víz a két községnek. Gyömrőn, a mellékutcák­ban meglehetősen rosszak az útviszonyok. Mivel pénz nincs arra, hogy kövesutat építsenek, a rossz állapotban levő utakat sódermi borít­ják le. Maglódon intézmények a helyi üzemek, támogatásával óvoda épül. A helyi Micsurin Tsz szo­cialista szerződésben vál­lalta, hogy felépíti az óvodát. Jól haladnak a munkálatokkal, remélik, az év végén átadhatják az óvodát rendeltetésének. Sülysápon a nyolc tantermes iskolát a TÖVÁL üzemben építi. A nyolc gyors tan­termet — ha valami nem jön — szeptember közbe 1-re, az új tanév kezdetére elfog­lalhatják a sülysápi iskolások. A legnagyobb munkálatok természetesen Monoron foly­nak. Társadalmi összefogás­sal óvoda épül a Jászai Ma­ri téren. A Schörmann utca házainak egy része szanálás­ra kerül, ebben az évben elkészül ennek terve. A vízhálózat a részletes kiépíté­sének első lépcsőjeként há­rom próbakutat fúrtak a 4-es főközlekedési út túlsó olda­lán. Monori­erdőn 37 fokos meleg vizet találtak. A különböző vizsgálatok döntik el, lehet-e meleg vizű üdülőközpont Mo­­nori-erdő. Nyáregyházán üili az óvodát, új korszerű sí­gázcsere­telepet építenek. A járdaépí­tés és villanyhálózat-bővítés a fő feladat Pilis községben. Vecsésen az OTP-lakások szennyvízcsatorna-hálózata épül meg, tanácsházát. Ugyanitt bővítik a párt- és szak­­szervezeti székház épül, va­lamint a 100 személyes óvo­da is épülőben van. Összességében elmondható: az első félév községfejlesztési terveinek megvaló­sítása jó a ütemben halad. Szó esett még községszépítési programról is. A „tiszta udvar, rendes ház” mozgalom már kinőtte magát. Most már azon kell igyekezni, a községek szé­püljenek, épüljenek játszóte­rek, virágoskertek. Legyen mindenütt a cél: a „tiszta, virágos község’’ cím elnyerése. Gér József Továbbképzés Június 15-én, csütörtökön kezdődött Balatonalmádiban a járási művelődési intézmények vezetőinek négynapos tovább­képzése, melynek keretében az igazgatók jelentős része le­teszi a népművelési ismeretek egy esztendős szerzett ismeretei tanfolyamán alapján a vizsgát. MAI MŰSOR Mozik Monor: Kardiogram. Nyár­egyháza: Mr. Tibbs nyomoz. Pilis: Jelenidő. Vecsés: Az ügyvéd. Gyömrő: Kiállítás művelődési ház klubhelyiség: Dózsa-emlék­kiállítás. PINCEI BESZÉLGETÉS Ö­zvegy Füleki Mihályné­­ kilencvenedik esztende­je felé közeledik. Pilisen, Rákóczi utcában neki van a a legszebben gondozott kertje — maga dolgozza —, az ő há­za előtt legtisztább a gyalog­járda és az árok — ő takarít­ja, így nyáridőben hajnali öt­kor már szapora léptekkel igyekszik a Szabadkába, ahol a szőlője van. Látom a minap is, ott megy előttem. Kezében két jókora borosdemizsont ci­pel, míg a köténye zsebéből hatalmas pincekulcs rezes ta­réja kandikál kifelé. A háta mögül ráismerek, s amikor odaérek mellé, hangosan kö­szöntöm . — Jó reggelt Füleki néni! — Adjonisten fiam! Hová, hová? Mondom, hogy hová, éppen szőlője szomszédságába. — Hát akkor tartsunk együtt, s hozza ezt az egyik üveget, ni! Természetesen én mind a kettőt kiveszem a kezéből. Közben magamban azt csodá­lom, hogy ennek az idős as­­­szonynak még mindig milyen friss a járása. Kapujától a borházáig majd két kilométer a táv, és azt az utat általában huszonöt perc alatt teszi meg. A pinceszerű borház előtt le­teszem a demizsonokat. — No, én még egy kicsit odébb megyek... — kezdem a búcsúzkodást, de Füleki né­ni nem enged. — Ejnye fiam, ennyire tán mégsem szaladunk? Meg sze­retném kérni, hogy teletöltse a hordóból ezt a két bütyköst. — Szívesen! Már nyílik is a vastag faaj­tó, és lebotorkálunk a mere­dek lépcsőkön a hűs pincébe. Füleki néni szaporán gyertyát gyújt, leakaszt a mohos falról egy pocakos kancsót, a kezem­be nyomja, majd egy másfél hektós hordóra mutat: — No’ fiam, itt ez a dupla átalagos. Csapra van ütve. Le­het szép óvatosan ereszteni a bort, aztán töltögetni a demi­zsonokat ... Ez mind meg is történik. Ki­marad egy fél kancsóval. Fü­leki néni abból színültig önt két mustárospoharat. — No, fogja csak, lelkem .. ! És egyszerre emeljük. A bor átlátszó, arany, tisztán csillog a táncoló gyertyafényben. — Kedves egészségére, Füle­ki néni! — Egészségünkre! — Micsoda íze van! — bólo­gatok. — Tudja, fiam, ebben az­tán víz nincs! Meg cukor se ... Csak ahogy az isten megte­remtette. — És a színe is csodálatos! — Hát az edény meg a bor kezelve van! Szétnézek a sötétben lapító hordók között. Sorakozik egy­más mögött vagy öt nagyhasú. — És ki kezeli.. ? — Az unokám, a focó gye­rek. •T­oldy Miklósról van szó az ismert salgótarjáni focistáról, akit a nagymama — mivel ő nevelte — piciny kor­tól „Jocó”-nak nevez. — De hát Miki messze van... — Ez a baj! Ritkán jön ha­za, így a szőlő legtöbb gondja­­baja az én öreg vállamra ne­hezedik, az idén is.Magam kötözgettem — Mekkora ez a szőlő? — Ezeröles, vagyis, ahogy mifelénk mondják: egy lánc ... Ismét megtölti a poharamat. — Nem lesz sok .. ? — Dehogy! Férfiembernek kettő nem árt, csak a kétszer kettő. — A Füleki néni pohara üres! Mosolyogva feleli: — A napi adagom három pohár. Korán reggel iszom az elsővel, ebéd után a második­kal, este pedig a harmadikat fogyasztom. Jó hatvan esz­tendeje csinálom ezt így. Tud­ja, jó bor, jó egészség ... — Ez az igazság! — bólin­tok mosolyogva. — És, ha még húsz esztendeig így folytatja Füleki néni, akkor biztosan hosszú életű lesz. S­zavaimon jóízűen kacag. Kipörpintem a poharat, aztán felveszem a két súlyos demizsont. Már éppen jön is­ érte egy iskolás fiú kerékpár­ral. Füleki néni sem marad oda­lent. Egy-kettőre kilép a ho­mályból, és zárja a nyikorgó, szúette faajtót. A nagy kulcs eltűnik a kötényzsebben. Sietve búcsúzkodom. Már a hetedik borháznál járok, ami­kor a barátságos öreg néni még mindig kedvesen int fe­lém. Rakovszky József I Tv-szereplés előtt Felkészülés Dunapatajon A monori József Attila Gimnázium és Szakközépisko­la irodalmi színpada június 22-én, jövő héten csütörtökön este lép fel a televízió Ki mit tud középdöntőjében. Az iro­dalmi színpad tagjai Dunapa­­tajra utaztak, ahol jól felké­szülhetnek a tv-szereplésre. Búcsú Pista bácsitól Az ősz hajú, jó kedélyű, ízes beszédű gyömrői fényképész­­mester, idős Pankovics István immár nincs az élők sorában. Műterme a Steinmetz kapi­tány úton nagyon sok gyöm­rői számára jelentette a ked­ves családi események meg­örökítése köré varázsolt meg­hitt levegőt, melyet igyeke­zett Pista bácsi és a család a Lehetőségekhez képest mindig megteremteni. „ Számtalan tabló felett, vagy alján díszült a Pankovics név, sok gyermek emlékszik vissza az iskolában, vagy a rémben készült képekre.műte­Mindenhová szívesen ment, ha hívták, elismert volt tár­sasági emberként is. Szeret­ték otthonában, iparostársai körében, népszerű volt közsé­gében is. A betegség régen a lakásba szorította. Nem sokat mozog­hatott az utóbbi két esztendő­ben, de kis botjára támasz­kodva, amíg tehette, ott állt a műteremajtóban és köszönt a régi és új ismerősöknek, ba­rátoknak, kik mindig szere­tettel viszonozták a jó szót. Jó kedélyű volt, és ez a jó ke­dély marad meg emlékeze­tünkben róla, ki községünk egyik legrégibb kisiparosa volt. Most, mikor elszólította tő­lünk a halál, vigasztaló szava­kat keresve tisztelgünk emlé­ke előtt. Temetése ma, pénte­­­ken délután lesz. Furu­lyás Géza KOSÁRLABDA Bp. Szállítók—Monori NB IH, férfi, 92:72 (52:36).SE: A mérkőzést a fővárosban játszották. A monori csapat nem tudta megakadályozni a fővárosiak nagyarányú győ­zelmét. Nem játszottak alá­rendelt szerepet, mert egy fő­városi csapatnak — ahol több magyar válogatott játékos is szerepel — 72 kosarat dobni szép teljesítmény. Megyei ifjúsági bajnokság Ceglédi JTSK—Monori Gim­názium, férfi, 41:37 (18:15). Balszerencsés mérkőzésen szenvedett vereséget a Monori Gimnázium csapata. Az utolsó három percben, a nagyobb hajrával játszó csapat nyert. Monori SE—Bp. Sütőipar, NB III. női, 62:60 (16:27). Monori pályán játszották a mérkőzést, s az első kosarakat a hazaiak érték el, de fokoz­­a­tosan feljöttek a vendégek, s 13. percben már 21:11 arányban vezettek. Ekkor a rossz idő miatt a játékvezető lefújta a mérkőzést, majd új­rakezdés után a hazaiak szo­ros emberfogásra rendezked­tek be és sikerült megaka­dályozniuk a fővárosiak tá­madásait. Ahogy teltek a per­cek, úgy rohamoztak a mono­ri lányok és a 29. percben már 60:60 volt a játék állá­sa. A mérkőzés végére két ko­sárral sikerült megelőzni a vendégeket. A fővárosi csapatban több, volt NB I- és NB II-es játé­kos is szerepelt, s első vere­ségüket Monoron szenvedték el. Ez még értékesebbé teszi a hazaiak győzelmét. Ceglédi JTSK—Monori Gim­názium, női, ifjúsági, 25:14 (9:8). A ceglédi csapat minden te­kintetben jobb volt a monori csapatnál. Monori Gimnázium—Ceglédi JTSK, női, serdülő, 39:2 (18:2). A monori serdülő lányok, amint az eredmény is mutat­ja, nagy fölényben játszot­tak.

Next