Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

1972. JÚNIUS 23., PÉNTEK az országgyűlés nyári ülésszaka nácsi szerveknél egyaránt. Az állami költségvetés vállalja a hatósági árváltozások­­ét, de ez nem nyújt fedező­forrást a teljes költségnövekedésre. Éppen ezért e tervben előírt mutatókat szigorúan be kell tartani, az eltérés veszélyeztet­heti az előirányzott lakások megépítését. Rohamosan bőví­teni kell a kommunális szol­gáltatások körét, és ebben az­­ elmúlt években nem lebecsü­­­­lendő eredményeket értünk el. Ahogyan a miniszter mon­­­­dotta, a lakosság életkörülmé­nyeit nagy mértékben a taná­csok alakítják. Nagyobb az önállóságuk, ami az új tanács­­törvény egyik pillére. A taná­csi gazdálkodás 1971. évi ta­­­pasztalatai alapján nőek. Helyesebb — de kedve­még nem optimális — arány ala­kult ki a központi és tanácsi s a megyei és városi-községi tanácsi pénzalapok között. A gazdasági elemzéseknek mindig egyik kulcskérdése, hogyan ítélhetjük meg a vizs­gált időszak fejlesztési, beru­házási tevékenységét. Az el­múlt évet is a nagy arányú fejlesztés jellemezte. A beru­házások eredményeként nem­zeti vagyonunk több mint 5 százalékkal emelkedett. A be­ruházások csaknem kétszer olyan gyorsan növekedtek, mint a nemzeti jövedelemter­melése. A beruházási kifize­tés 100 milliárd forint volt, a tervezettnél 11 milliárd fo­rinttal több. A beruházás te­­­­rületén még nem enyhült a feszültség, és a b­efejezetlen beruházások állománya az év végén meghaladta egy eszten­dő beruházási értékének 80 százalékát, összesen 43 nagy beruházásnak kellett volna tavaly elkészülnie. Tizenhét­nél bizonyos befejező munká­latok még hátra vannak. A helyzetet már évközben részletesen elemeztük, és népgazdaság idei tervében azt a a célt határoztuk el, hogy a szocialista szektor beruházá­sai a tavalyi szintet csak kis mértékben haladják meg. Emiatt a kormány több intéz­kedést tett. A miniszter méltatta a KGST-országokkal való kap­csolatainkat, amelyek kedve­zően befolyásolják terveink megvalósulását. A KGST-ben elsősorban a több országot érintő új beruházási célok ös­­­szehangolása fokozódott. Ami a nem szocialista or­szágokhoz fűződő kapcsola­tainkat illeti, azokat a nem­zetközi piac sokféle tényezője, a konjunktúra változása és a nemzetközi pénzügyi viszo­nyok alakulása erőteljesen be­folyásolják. Kapcsolataink ma már itt is túlmutatnak az egy­szerű adás-vételi ügyleteken. — őszintén meg kell mon­danunk, hogy a jelenlegi hely­zetben az államháztartás je­lentősebb terhet vállalni nem tud, tehát a teendő intézkedé­seink pénzügyi kihatását túl­nyomó részt a mezőgazdasági ágazaton belüli­ átcsoportosítá­sok útján kell ellensúlyozni — mondotta a miniszter. — Gazdasági munkánk eredményeire a tervek, a köz­­gazdasági szabályozók és szubjektív momentumok egy­a­­ránt befolyással vannak. Mindenkinek el kell fogadni, hogy tartósan nem oszthatunk többet, mint amennyit meg­termelünk. A gazdálkodás alapvető mércéje a fejlesztés területén a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök minél jobb kihasználása: követelmény ez a központi, a vállalati és a tanácsi döntéseknél egyaránt. A beruházási feszültségek enyhítésére hozandó intézke­dések nem az ötéves beruhá­zási terv leszállítására irá­nyulnak. A beruházásra elő­irányzott összeget teljes egé­szében felhasználjuk, de erőink van. Ettől jobb összpontosítása­várható a hatéko­nyabb fejlesztés eredménye­ként a magasabb nemzeti jö­vedelem, a népgazdaság egyensúlya. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter eredményeinket és ter­veinket összegezve megállapí­totta, hogy alapvetően költ­ségvetési gazdálkodásunkat a tervszerűség jellemezte, akkor is, ha az elmúlt év nem volt mentes a gondoktól. Gond­jaink elsősorban abból fakad­tak, hogy a gazdálkodás haté­konysága nem javult az el­várható ütemben, másrészt pe­dig nem sikerült az elosztási folyamatban ellenállni az erő­forrásainkat meghaladó igé­nyek nyomásának. A kormány intézkedései nyomán nyugod­tan bízhatunk abban, hogy a gazdasági élet minden terüle­tén eredményeket érünk el, különösen, ha a vállalatok, szövetkezetek, intézmények, tanácsok, valamint a központi szervek támogatják törekvé­seinket. Ezután a miniszter kérte az országgyűlést, hogy fogadja el az 1971. évi állami költségve­tés végrehajtásáról szóló je­lentést, és hagyja jóvá a beter­jesztett törvényjavaslatot. a Német Szövetségi Köztársa­ság, Lengyelország és az NSZK, Nyugat-Berlinre nézve a négy nagyhatalom, a közle­kedésre nézve az NSZK, Nyu­­gat-Berlin szenátusa és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, valamint az európai ügye­ket is érintő, a fegyverkezési versenyt korlátozó egyezmény a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. — Az európai biztonság ügyéről szólva ismert — mon­dotta Péter János —, hogy mi, a többi szocialista országgal együtt, már hosszabb idő óta, készek lettünk volna a konfe­rencia egybehívására. Kényte­lenek voltunk azonban egyes nyugati partnereink magatar­tását figyelembe venni és ezért várni arra, hogy ők is felké­szültnek érezzék magukat. Most már közel vagyunk komolyan vett előkészítő érte­­­kezlethez, bár a NATO-orszá­­gok legutóbbi tanácsülésén ki­adott közlemény még mindig tartalmaz olyan fenntartáso­kat, amelyek egyes kormá­nyoknak ürügyet adhatnak a konferencia összehívásának halogatására.­­ Brüsszelben, az európai közvélemény ezer résztvevője között ott voltak a magyar kül­döttek is. Ezért is örülünk an­­nak, hogy néhány nap múltán Budapesten találkoznak az eu­rópai fővárosok polgármeste­rei, Pest, Buda és Óbuda egye­sülésének évfordulóján. Ezután a harmadik szerepét elemezte, majd világ így folytatta a miniszter: — Kormányunk és általá­ban országunk intézményei­nek nemzetközi tevékenysége aktív és sokrétű. A világ mai helyzetében a nemzetközi fel­tételek kedvező vagy kedve­zőtlen alakulása döntő mér­tékben a szocialista országok együttműködésétől függ. Az együttműködés távlatait ké­szítette elő a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja együttműködése terén Kádár János elvtárs legutóbbi szov­jetunióbeli látogatása és meg­beszélése Brezsnyev elvtárssal és a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának többi vezetőivel. Erre következett Fock Jenő elvtárs látogatása és Brezs­nyev, valamint Koszigin elv­társakkal folytatott tárgyalása, együttműködésünk elmélyíté­séről. A Varsói Szerződés kö­zösségét abban a tudatban erő­sítjük, hogy minél elevenebb a szövetségi együttműködésünk, annál inkább elősegítjük a ka­tonai blokkoktól megszabadí­tott független országok együtt­működését. Ezután a kubai nép vezető­jének, Fidel Castrónak leg­utóbbi magyarországi látoga­tását méltatta, majd így foly­tatta a miniszter: — örven­detes, hogy közvetlen szom­szédainkhoz fűződő kapcsola­tainkról nagyon meleg hangon szólhatok és ezektől a mai kapcsolatoktól kedvező jövőt várhatunk. A Szovjetunióról elmondottakat nem kell ismé­telnem. Romániában a barát­sági szerződés aláírása, baráti kapcsolataink ápolásának ked­vező alkalma volt. Csehszlová­kiával a politikai, gazdasági, kulturális kapcsolataink gyan­gók. Jugoszláviával, na­és benne a szövetségi köztársasá­gokkal, biztos alapokon fejlőd­nek kapcsolataink. A kormány népgazdasági te­vékenysége, a nemzetközi bé­ke és biztonság ügyét szolgáló terveket valósított meg. Reáli­san vette figyelembe tervei ki­alakításánál a nemzetközi erő­viszonyokat, eredményeivel hozzá is járult a nemzetközi viszonyok kedvező alakulásá­hoz — fejezte be beszédét Pé­ter János külügyminiszter. vetése fölött, de folytatódik a másfél órás ebédszünet ideje alatt is. Igaz, a fehér asztal mellett már sok egyéb is szóba kerül. Somogyi József, Kossuth­­díjas szobrászművész például örömmel újságolja, hogy vég­re áll Cegléd főterén a Dó­­zsa-szobor. — Bevallom őszintén, ami­kor az elmúlt év őszén meg­bízást kaptam elkészítésére, magam sem mertem hinni, hogy a tervből ilyen rövid idő alatt valóság lesz ... Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke lesz vasárnap Cegléden, az orszá­gos Dózsa-ünnepség szónoka. Nem véletlen tehát, ha azon­nal felfigyel a szóra. — Éppen tegnap beszél­gettem Somogyi Józseffel. Hogy valóban nagyon rövid idő alatt készült el és került felállítási helyére a szobor? A művésztől tudom, hogy maga is munkásként segéd­kezett felállításánál, így persze könnyű valamit gyor­san valóra váltani. És azt is elárulta beszélgetésünkkor, hogy miért segédkezett még szívesen a felállításnál. Ugyanis senki sem tudta ró­la, egyszerű munkásnak néz­ték, hogy ő a szobor alkotó­ja, s ezért a legőszintébb vá­laszokat hallhatta új művé­ről, méghozzá a legilletéke­sebbektől, a közönségtől. — Pedig amikor az elké­szült Dózsa-szobor fényképe megjelent a lapokban, ide­genkedve szemlélték a ceglé­di emberek — mondja dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, Cegléd országgyűlési képviselője. — Képen ugyan­is egészen másként hat, mint felállítva, a ceglédi piactér közepén. Kitűnő alkotás. Sokan bekapcsolódnának még ebbe a beszélgetésbe is, mint ahogy mindig szívesen váltanak szót egymással a szünetekben az ország külön­böző részeiből érkezett kép­viselők, de a hosszan felber­regő csengő újra az üléste­rembe szólítja őket. Folyta­tódik a vita. Prukner Pál Kalmár János 1 pes r HEGYEI Péter János felszólalása — Annak, hogy mostanában erről kevesebbet beszélünk, mint korábban, objektív oka van. A legutóbbi két évtized­ben a Szovjetunió úgy vált termonukleáris nagyhatalom­má — a Szovjetunió népeinek nagy anyagi és szellemi áldo­zatai következtében —, hogy nem képzelhető el ma már olyan másik atomhatalom, amelyik az elrettentő megtor­lás kockázata nélkül bárhol támadásra vállalkozhatna. magyar—szovjet kapcsolatok­­­ban ennek a ténynek is szere­pe van. Bennünket a Szovjet­unióhoz a barátság nagyon sokrétű szálai fűznek. — Ilyen összefüggésben ér­tékeljük a legújabb szovjet— amerikai tárgyalásokat is. Ha a termonukleáris háború ve­szélyének elhárítása valóban a fő feladata ma minden jóaka­­ratú nemzetközi tényezőnek, akkor a szovjet—amerikai vi­szony javulása mindannyiunk közös érdeke. — A moszkvai találkozó, az ott elfogadott megállapdások sorozata, a megállapodások felszíne alatt rejlő sok lehe­tőség kedvező hatása a ránk váró és általunk is formálan­dó események során csak ak­kor érvényesül, ha nem hagy­juk magunkat illúziókba eset­ten elkábulni, hanem kérlelhe­tetlen harcot vívunk, részben kompromisszumok révén, új, kedvező eredmények kivívá­sáért, az emberibb lét, a nem­zetközi béke és biztonság ja­vára, a harmadik világháború és ezzel a termonukleáris há­ború okainak és lehetőségeinek kiküszöbölésével. — így tekintünk a moszkvai szovjet—amerikai tárgyalások várható következményeire vietnami háborúval kapcsolat­a­ban is. Bármilyen hosszú ideig folytatja is szörnyű háborúját az Egyesült Államok Vietnam népe ellen, nem tud győzelmet aratni, kénytelen lesz kivonul­ni. — Ez év májusa a nemzetkö­zi élet alakulásának rendkí­vül emlékezetes hónapja ma­rad — mondotta bevezetőjében Péter János külügyminiszter. — Ennek a májusnak a sűrí­tett eseményei természetesen évtizedek erőfeszítésének eredményei. Változatlanul termonukleáris háború veszé­­­lye alatt élünk. Nagyon jelen­tősek ugyan azok a megálla­podások, amelyek eddig létre­jöttek: részleges atomcsend —, az atomsorompó­k, a tenger mélye és a világűr, a bakterio­lógiai fegyverek, s legújabban mindezeknél nagyobb jelentő­séggel a stratégiai fegyverek és ballisztikus rakéták elhárítá­sára alkalmas­­ rakéták tekinte­tében, de változatlanul érvé­nyes ma is a kommunista és munkáspártok 1960-ban meg­fogalmazott programja: min­den demokratikus és békesze­rető erő fő feladata a termő­. Mind a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság, mind Dél-vietnami Nemzeti Felszaba­­­­dítási Front és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormánya megtette azo­kat a javaslatokat, amelyek alapján az Egyesült Államok tisztességes körülmények kö­zött katonai tekintetben kivo­nulhat a háborús területekről. A közel-keleti válság elem­zése után Péter János elmond­ta, hogy a jelenlegi nemzetkö­zi viszonyok között az európai kérdések értek meg leginkább a megoldásra. Az egész világra kiterjedő osztályharc eredmé­nye, hogy ez év májusában sűrűn egymásba fonódottan jöttek létre megállapodások és szerződések: a Szovjetunió és nukleáris háború veszélyének elhárítása. Nagy Miklós felszólalása Nagy Miklós, Pest megye 28. számú választókerületének (Vác) képviselője, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nökhelyettese, felszólalása ele­jén a pénzügyminiszter expo­zéját méltatta, majd Péter Já­nos külügyminiszter szavaihoz fűzött megjegyzéseket. — Azt hiszem — mondotta —, mikor az 1971. évi költség­­vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot megszavaz­zuk, bizalmat szavazunk kor­mányunk külpolitikájának is. Úgy vélem, Külügyminiszté­riumunk viszonylag szerény anyagi eszközeivel jól szolgál­ta népünk érdekeit, eredmé­nyesen hajtotta végre az MSZMP X. kongresszusának külpolitikai határozatait. Tisz­telt országgyűlés! Korunkban egy ország külpolitikai kapcso­latai nemcsak a Külügymi­nisztériumon, nemcsak a hi­vatásos diplomatákon keresz­tül bonyolódnak, hanem a szá­mos, különböző rendeltetésű nemzetközi szervezettől kezd­ve, a politikai, gazdasági, kul­turális és tudományos jellegű egyéni utazások, delegációcse­réken keresztül, egészen a tö­megturizmusig mindennek megvan a külpolitikai szerepe és jelentősége is. Mi is mint or­szággyűlési képviselők, nem­csak mint törvényhozók ve­szünk részt népünk külpoliti­kájának irányításában, hanem mint összességünknek, ország­­gyűlésnek is megvannak a ma­gunk sajátos kapcsolataink. S az egyik legrégibb nemzetközi szervezetnek, az 1889-ben meg­alakult Interparlamentáris Uniónak hazánk alapító tagja. — A 83 éve megalakult In­terparlamentáris Unió ez alatt az idő alatt nagy változásokon ment keresztül, tagjainak szá­ma 66-ról 71-re emelkedett és a tanácsüléseken, konferenciá­kon ebből 50—60 ország dele­gátusai részt is vesznek. A mennyiségi növekedésnél is lényegesebbek azok a változá­sok, amik a második világhá­ború befejezése után következ­tek be.­­ Ezután arról be­szélt a képviselő, hogy a 8 szocialista tagország részvéte­le, a függetlenné vált volt gyarmati országok bekapcsoló­dása erőteljesen kibontakoz­tatta az Unió politikai jellegét és az egyes kérdésekben a vé­lemények erős polarizálásához vezetett. A hidegháború az Unió üléseire is rányomta bé­lyegét, de a világpolitika vál­tozása, a légkör javulása az Unióban is érezteti hatását.­­ Az Unió tavaszi, Yaundé­­ban tartott tanácsülése is bi­zonyította az előbb elmondot­takat — mondotta a továb­biakban Nagy Miklós. — A legfontosabb kérdésekben, Német Demokratikus Köztár­a­saság, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság felvételi kérelmének teljesítésében ugyan még mindig nem sike­rült kedvező döntést elérni, az NDK felvételét a Berlinről szóló egyezmény érvénybe lé­pésétől tették még sokan füg­gővé, de sokan foglaltak úgy állást, hogy az NDK-t az őszi római konferencián nélkül fel kell venni. feltétel A vita hangneme két hidegháborús felszólalás ellenére sokkal mértéktartóbb és konstruktí­vabb volt az eddigieknél. — Kedvező határozatot ho­zott a tanácsülés az európai együttműködéssel és bizton­sággal foglalkozó Interparla­mentáris Konferencia 1972 no­vemberében történő összehí­vásáról. A konferencia célja a kormányszintű konferencia összehívásának támogatása. — Országgyűlésünk külpoli­tikai kapcsolatainak másik fő területe parlamenti delegációk cseréje magyar országgyűlési vezetők és képviselők külföl­di látogatásai, külföldiek foga­dása országgyűlésünk részé­ről. Mind a baráti szocialista országokkal, mind számos más ország parlamentjeivel rend­szeresek ezek a kapcsolatok. Hogy csak a legfontosabbakat említsem, az elmúlt évben Apró Antal, az országgyűlés elnöke vezetésével parlamenti küldöttség látogatott a Szov­jetunióba. Első ízben keres­te fel magyar parlamenti delegá­ció Japánt. Jelentős volt a ha­zánkban fogadott külföldi kép­viselők száma is. Országgyűlé­sünk elnöke, Apró Antal elv­társ Bernt Ingvaldsen, a nor­vég Storting (parlament) elnö­kének meghívása alapján ez év május 10—15 között viszo­nozta a norvég­­ parlament el­nökének és kíséretének 1970. évi magyarországi látogatását. — Az idei esztendőben is folytatódik a máris jó néhány tevékenység, meghívás van delegációnk küldésére és fogadására. Hazánk politikai, gazdasági érdekei egyaránt megkívánják, hogy bővítse, fejlessze kapcso­latait elsősorban a testvéri szocialista országokkal, de szo­cialista elkötelezettségét, nem­zeti érdekeit szem előtt tart­va, a kölcsönös előnyök alap­ján valamennyi olyan ország­gal, amelyek a nemzetközi érintkezés és együttműködés normáit tiszteletben tartják. Kormányunk ezeket a célokat külpolitikája szolgálja, költségvetésünk ennek gya­korlati megvalósítását lehető­vé teszi. Ezért az 1971. évi költségvetésről szóló törvény­javaslatot elfogadom. 4

Next