Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-04 / 155. szám

2 “‘W í'sWhip f[S­kuS2 A simlai megállapodás Heves harcok Quang Tri és Thaa Tien tartoffldnyokfcan Az amerikai légierő szombat déltől hétfő reggelig több hul­lámban támadta Hanoi elővá­rosait és a VDK más sűrűn la­kott területeit — jelentette helyszíni tudósításában Jean Thoraval, az AFP hanoi tudó­sítója. A Demokratikus Viet­nam fővárosában több alka­lommal volt légiriadó. Az el­lenséges repülőgépek mintegy 50 kilométerre megközelítették Hanoit. Hétfőn, hajnali 2 óra­kor legmélyebb álmukból riasztották fel a főváros lakos­ságát a légiveszélyt jelző sziré­nák. A hanoi rádió közlése sze­rint a VDK légvédelme vasár­nap Hanoi főváros és Hai­phong kikötőváros légi terében lelőtt két amerikai harci repü­lőgépet. Ezzel 1972. július 2-ig 3713-ra emelkedett a Demok­ratikus Vietnam légiterében megsemmisített amerikai tá­madó repülőgépek száma. Az elmúlt 48 órában az amerikai szőnyegbombázások célpontja volt még Quang Ninh, Észak-Vietnamban Hoa Binh és Thanh Hoa tartomány több sű­rűn lakott területe. A légikaló­zok ezenkívül ismét bombázták Ha Nam és Thai Binh tarto­mány gátrendszereit. Dél-Vietnam különböző pontjairól a népi erők sikeres akcióiról, az amerikai légierő barbár bombatámadásairól ér­keztek hírek. A leghevesebb harcok az északi fronton le­vő Quang Tri és Thua Tien tartomány területén foly­nak. E két tartományban mintegy 20 000 saigoni tengerészgyalogos és ejtőer­nyős szerda óta igyekszik visszahódítani a népi erők ál­tal két hónappal ezelőtt fel­szabadított területeket. Akció­jukat szünet nélkül támogatja­ az amerikai légierő, amelynek gépei hétfőn a hajnali órákban 500 tonna bombát szórtak le Quang Tri tartományi szék­hely környékére. A saigoni amerikai katonai parancsnok­ság szerint B—52-es amerikai óriásbombázók hétfőre virra­dóan 18 hullámban támadták Quang Tri és a mintegy 40 ki­lométerre délebbre levő Hué egykori császárváros térségét. INDIRA GANDHI indiai m­iniszt­erelnök és Ali Bhutto pakisztáni elnök Simlában aláírt, az indiai és a pakisz­táni kormány közötti kapcso­latokról szóló megállapodás egyebek között az alábbiakat tartalmazza: AZ INDIAI és a pakisztáni kormány el van tökélve, hogy a két ország véget vet annak a konfliktusnak és konfrontá­ciónak, amely mind ez ideig megzavarta kapcsolataikat, és eltökélte, hogy előmozdítja a baráti és harmonikus vi­szonynak, valamint a szub­kontinens tartós békéjének kialakítását. Ezen cél elérése érdekében az indiai és a pa­kisztáni kormány megállapo­­dott abban, hogy­ a két ország kapcsolata­it az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányá­ban foglalt elvek és a belőlük­­ fakadó célok vezérlik; nézeteltéréseiket a két­oldalú tárgyalások békés eszközével vagy egyéb, a fe­lek által kölcsönösen megál­lapított békés eszközzel ren­dezik. A két ország között fennálló bármely probléma végső rendezéséig egyik fél sem fogja egyoldalúan meg­változtatni a helyzetet, és mindketten megakadályozzák a békés és harmonikus kap­csolatok fenntartására nézve káros cselekmények végre­hajtását, bátorítását, vagy az­­ ehhez való segítséget; a kibéküléshez, a jó­szomszédi viszonyhoz és a tartós békéhez feltétlenül szükséges, hogy mindkét fél a békés egymás mellett emellett kötelezze el magát;él és a két ország közötti vi­szonyt 25 éven keresztül zavaró konfliktus fő problé­máit és okait békés úton ren­­dezik; mindig tiszteletben fog­ják tartani a másik fél nemzeti egységét, területi in­tegritását, politikai független­ségét és szuverén egyenlősé­­gét; az ENSZ alapokmányá­nak megfelelően lemon­danak a másik fél területi in­tegritása és politikai függet­lensége ellen irányuló fenye­getésről és erőszakról. A KÉT KORMÁNY tőle telhetően mindent megtesz, hogy elejét vegye a másik fal ellen irányuló ellenséges pro­pagandának. Mindkét ország bátorítani fogja azon informá­ciók terjesztését, amelyek elő­mozdítják baráti kapcsolataik fejlesztését ANNAK ÉRDEKÉBEN, hogy haladó szellemben, fokról fok­ra helyreállítsák és normali­­zálják kapcsolataikat a többi között megállapodtak abban, hogy lépéseket tesznek a pos­tai és távíró-összeköttetés, va­lamint a tengeren és száraz­földön történő érintkezés újra­­felvételére, beleértve a határ­átkelő helyeket és a légi össze­köttetést; a lehetőségekhez ké­pest együtt fognak működni gazdasági, kereskedelmi és egyéb területeken; elősegítik a kulturális és a tudományos csereakciókat. AZON CÉL érdekében, hogy megindítsák a tartós béke ki­alakításának folyamatát, a két kormány megállapodott, hogy az indiai és a pakisztáni had­erőket visszavonják saját ha­táraik mögé; mindkét fél tisz­teletben fogja tartani Dzsam­­muban és Kasmírban az 1971. december 17-i tűzszünet által eredményezett ellenőrző vona­lat a másik fél elismert ál­láspontjának prejudikálása nélkül. Ezt egyik fél sem akarja egyoldalúan megváltoz­­­atni, függetlenül a kölcsönös nézeteltérésektől és a jogi ér­telmezésektől. Mindkét fél vál­lalja, hogy lemond a fenyege­tésről és az erőszak alkalma­zásáról a vonal megsértésével kapcsolatban; a visszavonulást a szerződés hatályba lépésével egyidejűleg kell megkezdeni és 10 napon belül kell befejezni. A KÉT KORMÁNY meg­egyezett abban, hogy vezetőik egy mindkét fél számára alkal­mas időpontban ismét találkoz­nak, s időközben a két fél kép­viselői is összeülnek, hogy megvitassák a tartós békére és a kapcsolatok normalizálására vonatkozó egyéb módozatokat. A népi erők tüzérségének lö­vedékei csapódtak be vasárnap és hétfőn Hué katonai célpont­jaira, és a várostól délnyugat­ra, az 1. számú főútvonal mentén levő saigoni támasz­pontokra. A hazafiak fokozták nyomá­sukat a Saigontól 125 kilomé­terrel északkeletre levő, Kam­bodzsával határos Phuoc Long térségében, s tüzérségi tüzet zúdítottak a tartomány szék­­­­helyének katonai célpontjaira. Rogers Kuwaitban William Rogers amerikai külügyminiszter vasárnap este egynapos hivatalos látogatásra Bahreinbe érkezett, ahol hét­főn a nemrég függetlenné vált kis arab ország vezetőivel tár­gyalt. Bahreini látogatását megelő­zően Rogers a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szóló megállapodást írt alá a Jemeni Arab Köztársaságiban. William Rogers amerikai külügyminiszter hétfőn dél­után Bahreinből egynapos lá­togatásra Kuwaitba érkezett. Castro újra Moszkvában Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a forra­dalmi kormány elnöke, aki hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban tartózkodik, vasárnap Alekszej Koszigin­nek, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsa elnökének és Konsz­­tantyin Katusevnek, az SZKP Központi Bizottsága titkárának a társaságában felkereste az egymillió kilowatt összkapac­i­­tású novovoronyezsi atomerő­művet, amely a legnagyobb Eurázsiában. Fidel Castro vasárnap be­fejezte voronyezsi látogatá­sát és Alekszej Koszigin­­nal és Konsztantyin Katusev­­vel együtt visszaérkezett Moszkvába. Hétfőn Moszkvában a Kubai Köztársaság nagykövetségén Fidel Castro kubai miniszter­­elnök fogadást adott az SZKP KB, a Legfelsőbb Tanács El­nöksége és a szovjet kormány tiszteletére. Castro és Koszigin pohárköszöntőt mondott. Fidel Castro hétfőn látoga­tást tett a Moszkva környéki Ljuberci városának mezőgazda­­sági gépgyárában, ahol többek között cukornádarató kombáj­nokat készítenek Kuba számá­ra. Elkísérte Konsztantyin Ka­taev és Vlagyimir Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese is. A hatalmas mezőgazdasági gépgyár udvarán szovjet—ku­bai barátsági nagygyűlést ren­deztek, amelyen Fidel Castro beszédet mondott. Fidel Castro látogatást tett a ljuberci mezőgazdasági gép­gyárban, és elbeszélgetett a dolgozókkal. POMPIDOU BONNBAN Francia—nyugatnémet konzultáció Georges Pompidou francia köztársasági elnök és Willy Brandt nyugatnémet kancel­lár első négyszemközti meg­beszélésével kezdődtek hét­főn délelőtt Bonnban a két napig tartó francia—nyugat­német politikai konzultációk. Egyidejűleg megtartották első megbeszéléseiket a két ország külügy-, gazdasági és tudo­mányosügyi miniszterei is. A francia államfő hétfőn délelőtt érkezett a köin—bon­ni repülőtérre. Kíséretének tagjaival — Maurice Schu­mann külügyminiszterrel, Va­lery Giscard d’Estaing pénz­ügyminiszterrel és Francois Xavier Ortolival, az iparfej­lesztési és tudományos kuta­tások ügyeinek miniszterével — helikopteren utazott to­vább a bonni kancellári hiva­talhoz, amelynek­ parkjában katonai tiszteletadással üdvö­zölték. Hétfőn délután különrepü­­lőgépen érkezett Bonnba Jacques Chaban-Delmas francia miniszterelnök, aki — hírügynökségi jelentések sze­rint — „bizalmas megbeszé­lést” tart Brandt kancellár­ral. Georges Pompidou francia köztársasági elnök és Willy Brandt nyugatnémet kancel­lár hétfő délelőtti négyszem­közti megbeszélése két órán át tartott a bonni kancellári hivatalban. Az AFP jól értesült for­rásra hivatkozva közli, hogy a két politikus megvitatta a tízek októberi csúcsértekezle­tének kilátásait, és foglalko­zott a jelenlegi pénzügyi vál­ság kérdéseivel is. Pompidou elnök ezután részt vett a tiszteletére adott ebéden. Pompidou és Brandt dél­után ismét a tárgyalóasztal­hoz ült, majd egyórás, négy­­szemközti tanácskozás után bevonták az eszmecserébe Scheer és Schumann külügy­minisztereket, valamint Schiller és Giscard d’Estaing gazdasági és pénzügyminisz­tereket. A csúcstalálkozóval párhu­zamosan hétfő délelőtt külön tanácskoztak a küldöttségek­ben részt vevő miniszterek is. A két ország pénzügymi­nisztere megvitatta a nyugati valutahelyzetet. A két ország külügyminisz­tere véleményt cserélt az eu­rópai biztonsági értekezlet előkészítéséről. Gént ismét az érdeklődés középpontjában... Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára hétfőn délelőtt Genf­ben kétórás megbeszélést tar­tott Gunnar Jarringgal, kö­zel-keleti különmegbízottjá­­val. A világszervezet főtitkára tájékoztatta Jarringot azok­ról a megbeszélésekről, ame­lyeket a közelmúltban foly­tatott az egyiptomi, illetve az izraeli külügyminiszterrel. Jarring a közel-keleti válság néhány kérdését ismertette. Mint ismeretes, a világszer­vezet főtitkára néhány nappal ezelőtt érkezett Svájcba, és szombaton Otto Winterrel, a Német Demokratikus Köztár­saság külügyminiszterével folytatott megbeszélést. Az NDK külügyminisztere svájci lapjelent­ések szerint is ,,hasznos és jelentőségteljes” eszmecserét folytatott Wald­­haimmel. A világszervezet fő­titkára J. Tinggal a közel­­keleti helyzetet tekintette át, elsősorban tájékozódást ka­pott Jar­ring­tól azokról a tár­gyalásai­ról, amelyeket Egyip­tom és Izrael külügyminisz­terével folytatott. Genfben be­jelentették, hogy Jarring is­mét találkozik Waldheimmel július 10-én. Időközben Jar­ring visszarepül Stockholmba, Waldheim pedig Varsót és Moszkvát keresi fel. Otto Winzer jelenleg is Genfben tartózkodik, és hétfőn este a genfi diplomáciai kép­viseletek vezetőinek részére fogadást adott. Ma délután Winzer külügyminiszter a Genffben lévő külföldi tudó­sítókkal találkozik, sajtótájékoztatót tart,részükre Otto Winter, az NDK kül­ügyminisztere vasárnap az ADN hírügynökség genfi tu­dósítójának adott interjúban kijelentette: az NDK és az NSZK ENSZ-tagságának kér­dése jelentős téma a két kor­mány eszmecseréjében, és na­pirendre került a Kurt Wlald­­h­ammal folytatott szombati megbeszélésen is. A külügyminiszter rámuta­tott arra, hogy az NDK és az NSZK ENSZ-be való felvétele a mostani szakaszban csak lehetséges, hanem nem­sür­gető is az európai feszültség csökkentése szempontjából. ★ Hétfőn délután Genfben, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének palotájában megkezdő­dött az ENSZ gazdasági és szo­ciális tanácsának (ECOSOC) 53. ülésszaka. A megnyitón részt vett és felszólalt Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. Az ülésszakot Szarka Károly nagykövet, a Magyar Nép­­köztársaság állandó ENSZ- képviselője nyitotta meg, aki ebben az esztendőben a gazda­sági és szociális tanács elnöki feladatait látja el. Bevezetőben rámutatott a háború és béke, valamint a gazdasági és a szociális fejlődés problémái közötti összefüggésekre. Beszéde további részében Szarka Károly a diszkriminá­­­­cióval foglalkozott és sajnálat­tal állapította meg: „Számos területen, köztük a gazdasági és szociális területen is disz­krimináció jelentkezik és még az is elmondható, hogy ez a jelenség az utóbbi időben fo­kozódott.” Ezután Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára üdvözölte az ülésszakot és beszédet mon­dott. Beszédében szólt arról a megállapításáról, hogy a „hat­vanas évek bizalmát, a hetve­nes évek kétsége” váltotta fel. Elsősorban a tőkésvilág pénz­ügyi válságával hozta össze­függésbe megállapítását, de szólt arról is, hogy a világban még ma is milliók éheznek és munka nélkül vannak. A gaz­dasági és szociális tanács fel­adata, hogy összehangoltabb munkával irányítsa a fejlő­dést. Véleménye szerint az ECOSOC munkája jelenleg nem kielégítő. Az ülésszakra magyar dele­gáció utazott Genfbe. ★ Négy követelést tartalmazó névtelen üzenetet juttattak el hétfőn a nemzetközi légifor­galmi társulás (IATA) genfi központjához­­, közölte hét­főn az IATA szóvivője. Az üzenet szerzői — mon­dotta a szóvivő — az izraeli légitársaság gépeit fogadó re­pülőterek ellen végrehajtandó nagyarányú megtorlásokkal fenyegetőztek, ha az izraeli hatóságok nem bocsátanák szabadon a Tel Aviv-i Lód re­pülőtér várótermében nemré­giben végrehajtott mészárlás egyetlen életben maradt tette­sét, a japán Kozo Okumotót. Az üzenet szerzői követelik to­vábbá, hogy Izrael a fejlődő országoknak nyújtandó segély céljára fizessen az ENSZ-nek 4 millió dollárt és vonuljon vissza a megszállt arab terüle­tekről. Genfben Waldheim főtitkár találkozott Gunnar Jari­nggal (baloldalt), a világszervezet közel-keleti különmegbízottjával. 1972. JÚLIUS 4., KEDD ULSTER Zűrzavaros hét­vége Egy héttel azután, hogy az IRA ideiglenes szárnya tűz­szünetet kezdett, Észak-Íror­­s­zágban folytatódik a lövöldö­zés. Az incidensek jobbára a szélsőséges UDA protestáns rohamosztag és katolikus ge­rillák között robbannak ki. Ezért az angol fegyveres erők parancsnoksága kitart amel­lett, hogy a tűzszünet tovább­ra is fennáll köztük és az IRA között. A hároméves villongások halálos áldozatainak száma szombattól hétfőig emelkedett, miután hét 396-ra em­bert az UDA angolellenes és katolikusellenes hét végi meg­mozdulásának zűrzavarában lemészároltak. A protestánsok és a katolikusok „kiemelték” egymás táborából a régi el­lenségeket, tarkón lőtték őket, a holttesteket pedig autóból az utcakőre dobták valahol Belfastban. Az UDA terroris­tái három katolikussal végez­tek, az IRA „provói” két pro­testánssal. Egy ember kilétét még nem állapították meg, egy fiatalember — aki melles­leg a „Jehova tanúi” szektá­hoz tartozott — pedig való­színűleg „azonosítási téve­dés” miatt esett áldozatul a terrornak. A rendőrségi vizsgálatok alig járnak eredménnyel, a ható­ságok képviselői a megfélem­lítés légkörében élnek. Sok­­­szor fordult elő a hét végén, hogy unionista bandák kato­likus házakat gyújtottak fel, amit a rendőrség nem tudott megakadályozni, a katonaság pedig tétlenül nézett Nyomtalanul eltűnt egy végig. 39 éves protestáns gyilkos, aki 20 évi fegyházbüntetését töl­tötte egy katolikus lemészár­lása miatt, és most a börtön­hatóságok kegyéből szabadsá­got kapott lánya esküvőjére. Az UDA (Ushteri Védelmi Szervezet) a hét végén több mint száz barikádot emelt Belfastban, Londonderryben és tucatnyi más városkában. Az autókból, autóbuszokból kialakított barikádokat hétfő­re majdnem mindenünnen el­távolították. Londonderry Wa­terside nevű protestáns lakta kerületében és belfasti Shan­­kill Roadon azonban most már állandósították az útakadály­rendszert A barikádok mögött a minden eddiginél nagyobb szervezettségről tanúskodó, angol katonai egyenruhába öl­tözött gárdisták tevékenyked­nek. William Whitelaw minisz­tert az a veszély fenyegeti, hogy nem tud megmaradni az IRA tűzszünete által tett nyugvóponton. Az biztosí­UDA tudvalevőleg azt követeli Whitelawtól, hogy rendelje e Londonderry Bogside és Creg­­gan katolikusok lakta sze­génynegyedének invázióját, annak a barikádrendszernek a lebontását amely a „Szabad Derry” — nem ismert 30 000 lakosú övezetet védelmezi. A támadás nyílt polgárháborút robbanthatna ki.

Next