Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-03 / 233. szám
XIV. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM MIMÉI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1972. OKTÓBER 3., KEDD A KORMÁNYPROGRAM JEGYÉBEN Jövedelmező cukorrépa-termesztés és szarvasmarha-tenyésztés EGYÜTTMŰKÖDÉS A HATVANI CUKORGYÁRRAL LÁTOGATÁS AZ ÜLLŐI KOSSUTH TSZ-BEN A kormány a közelmúltban hozott határozatot a szarvasmarha-tenyésztés továbbfejlesztésére. A még régebbi az a határozat, amely a cukorrépa-termesztés növelésére hívja fel a közös gazdaságok figyelmét. Hogy az üllői Kossuth Tsz-ben milyen sokat tesznek a kormányprogram megvalósításáért, arról a legutóbbi látogatásom során győződtem meg. Az irodában ifjú Győri József tsz-elnökkel találkoztam. Ez volt az első mondata: „Jöjjön, nézze meg a gépesített cukorrépa-betakarítást!” Elfogadtam az invitálást és máris a tanyaközpontban voltunk. Itt van a Kossuth Tsz 58 hektárnyi cukorrépa-területe. Czvnkli Károly főmezőgazdász figyeli a betakarító NDK-gépsor munkáját, majd felém fordul: — Eddig a vártnál jobban halad a munka. Egy hete kezdtünk hozzá a cukorrépa betakarításához, s a felével máris végeztünk. Először a fejelőgép megy végig a területen, majd a kiszedő pótkocsis vontatóra hordja a répát. Jól bevált ez a gépsor, eddig csak minimális volt a meghibásodás. Az átlagtermés jónak mutatkozik. Az eddigi számítások szerint holdanként meglesz a 170 mázsa. Naponta 9—10 vagon termést takarítunk be, s ezt még aznap vagonba rakjuk és elszállítjuk a hatvani cukorgyárba. Az a tény, hogy géppel végezzük a cukorrépa betakarítását, nagy munkaerő-megtakarítást jelent. A silózással együtt nyolc ember végzi a betakarítást. Gép nélkül ötven ember dolgozhatna a cukorrépaföldön. És hogy ilyen gazmentes a terület, az a kertészeti asszonybrigád jó munkáját dicséri. Közben mellénk érkezik a fejelő- és kiszedőgép is. Felülök a fejelőgépre, s elindulunk. Nem könnyű a dolga Hegedűs János traktorvezetőnek és Zsoár Ferenc gépkezelőnek. Zsoár Ferenc: — Azt mondják, akkor dolgozik jól a fejelőgép, ha a répa felső részén 10 forint, alsó részén 50 filléres nagyságú felület található. Mi igyekszünk úgy csinálni a dolgunkat, hogy így sikerüljön ... Dinnya Máté, a kiszedőgép traktorosa: — Naponta tíz órát dolgozunk. És nagyon oda kell figyelnünk, mit csinálunk ... A cukorrépaföldről ismét az irodába igyekszünk és folytatjuk a beszélgetést. — Hogyan jött létre az együttműködés a hatvani cukorgyárral? — Mi a répáért 65 forintot kapunk mázsánként — mondja a főmezőgazdász. — A hatvani cukorgyár már az idén rátért az UREBETIN III. szarvasmarhatáp gyártására. A társulásban szövetkezetünk is benne van, ugyanis a táp alapanyaga a cukorrépa. Mivel a hatvani keverő jövőre tízszeresére emeli termelését — 36 ezer tonnát állítanak elő — mi is növeljük a szarvasmarha-állományt. A jelenlegi 220-as létszámot 350-re szeretnénk gyarapítani. Ehhez természetesen az kell, hogy a szarvasmarhatelepet korszerűsítsük. A TOVÁL az ígéret szerint december 31-ig elkészíti a tehenészeti dolgozók részére a minden igényt kielégítő szociális épületet, amelyben zuhanyozó, mosdó, étkezde szolgálja majd a dolgozók kényelmét. Béky Ferencné, a tsz brigádvezetője, országgyűlési képviselő, eddig csendben figyelte beszélgetésünket, aztán ő is megszólalt: “ A kormányprogram megvalósítása nemcsak a mi, hanem az egész ország érdeke. Amit jó dolognak tartok, az, hogy a cukorrépa-termesztés és a szarvasmarha-tenyésztés is gazdaságos, nyereséggel dolgozó üzemágnak számít a mi termelőszövetkezetünkben. És még valamit: az őszi munkák sikeres befejezéséért munkában részt vevők részére a munkaversenyt írtunk ki. Az első helyezett 3000, a második 2500, a harmadik 2000 forint jutalomban részesül. Máris érezzük a munkaverseny hatását, tíz nappal megelőztük a naptárt, ennyivel előbbre tartunk az őszi munkákkal... G. J. Átadták a forgalomnak az üllői felüljárót Minden előzetes bejelentés nélkül A 4-es műút üllői felüljáróját a múlt hét végén az építők átadták a forgalomnak. Ez időtől kezdve a közlekedés már a megszélesített és megszépült felüljárón történik. Tovább folynak a környék tereprendezési munkálatai, az állványok lebontása, az elektromos vezetékek visszahelyezése. Ezek azonban sem most, sem a jövőben már nem akadályozzák a forgalmat. A régi betonkorlátot mindkét oldalon végig modern, vasvázas „ütközővel” cserélték fel. Útjavítás Monoron Monoron, a nagyközségi tanács költségvetési üzeme befejezte az Irányi utcában a járdalefektetést. Most Monor útjait hozzák rendbe, jelenleg a Munkásőr utcában tüntetik el a kátyúkat, javítják az utat. Mátnéfalvy felvétele JEGYZET Ingyen tollal A monori főtéri önkiszolgáló boltban járva érdekes színfoltra lettem figyelmes. A pénztár melletti pulton csomag. Benne három olajoshal és — és egy golyóstoll! A halért fizetni kell, a tollért nem. Az a ráadás, a csalétek — és éppen ez, éppen ez az, aminek örültem, ami tetszett nekem. Mert például tehettek volna oda egy üveg kölnit, vagy egy zsebkendőt, esetleg egy kisüveg törkölypálinkát és még ki tudja mit. Mert a tollal ugye, írunk. Az írás pedig a kultúra fejlesztésének, a haladásnak egyik legfontosabb eszköze. Tehát ebből következtetve, jelen esetben a szardínia a haladást szolgálja, mert eszed, nem eszed, többet is kapsz, mint amennyiért fizettél, és ez ugye mennyivel szebben hangzik, mint eszed, nem eszed, csak szardíniát kapsz! A csomag 30 forintba kerül. A tollal együtt. Nem drága! Aztán elkezdtem gondolkodni: jó, jó, de azért mégis. Miért éppen tollat tettek oda? Mert ez a legolcsóbb? Nem egészen! Például a ceruza is, vagy egy radír... még olcsóbb. Aztán megtudtam. Mert ez a legkedvesebb, a legkeresettebb, azaz, ami „elviszi” az olajoshalat. Mert ugye a halat megeszik, a dobozát eldobják, de a tollat használják. Sokáig használják. Ha mást nem, félre teszik, elvégre nem kér kenyeret, vagy elajándékozzák a szomszéd gyereknek, aki még köszön is érte. Érdekes? Igen az! Különösen nekünk, akik főleg írással foglalkozunk. És kedves is. És gazdaságos is, mert egy-egy ilyen toll körülbelül 9 forint, ami azt jelenti, minden doboz hal 3 forinttal olcsóbb lett! Vettem is egyet. A halat megettük. Az egész család jóllakott, a tollal pedig megírtam ezt a jegyzetet (kovács) KINEK - MINEK? Otromba firkálások a falon A maglódi vasúti aluljáróban az utas egy kis túlzással óegyiptomi sírkamrában érezheti magát. Esténként meg különösen. A misztikus félhomályban különös ábrák, rajzolatok tűnnek elő, a fal végig tele hieroglifákkal. Megfejthetetlenek — főleg — érthetetlenek. Stílusuk annál primitívebb, mint hogy valóban egy ötezer éves kultúra jegyeinek vagy késői másolatainak hihetnénk. Távol állnak a középkor, az újkor, sőt bármilyen izmus formavilágától is. Miféle „képzőművészetet” fedeztem fel mégis? Bevallom, no, nem kell hozzá kortörténeti ismeret. Napjaink „művészete” ez. Annak is az a „része”, amelyet az alkotók jobbnak láttak „sírkamrába temetni”. Talán majd az utókor... gondolatával? Elég rosszul tették. Egyrészt azért, mert az elkövetkezendő évszázadoknak aligha lesz érdekes, másrészt pedig nem ezeken a falakon kellett volna a jövőnek üzenni. Az építmény a mának fontosabb, nem is beszélve az arra elhaladó ízléséről. Valószínűleg a vasutasok írták fel: a falra firkálni tilos! Végeredményben ez az, ők tapintottak a lényegre. Otromba firkálás az egész. Itt is, Gyömrőn és más vasútállomáson is. (baky) STATISZTÁK A magyar filmgyártás és egyben a televízió „másodfellegvárában” vagyunk, a Hűvösvölgy hajlatában. Körben vén gesztenyefák, ide látszik a János-hegy ködösödő sziluettje. A libegő karcsú oszlopsora. Ahonnan nézzük, az a múlt század Angliája. Ezt idézik a díszletek. Régi londoni utcasor, veretű, ódon romantikus gázlámpákkal, macskakövekkel. Apró, keletiesen színes „látszatbazárokkal”. Fa, gipsz és műanyag mesevilág. A járókelők, matatok csupa álomherceg, hercegnő, lord, gentleman. A „Bob herceg” című operettet viszik filmre Keleti Márton rendezésében. B. E. maglódi fiatalember, akivel sétálok itt, úgy fest mellettem, mint aki túl van a lovaggá ütésen. És úgy is viselkedik. Amikor megtudja, hogy az „óperencián innen”, a járásból jövök, jelentőségteljesen végigsimít selyemmellényén, és kijelenti: márpedig én csak legfeljebb a „londoni Timesnak” nyilatkozom. tán ahogy lekopik arcáról Aza smink, lakkcipőjéről a bevallja: tulajdonképpen már, évek óta munkakönyv nélkül ő élő alkalmi munkás. Hivatásosan, állásszerűen nincs statisztastátusz. Aki kapja, marja ... Vannak rendezők, akik valóban új, ismeretlen arcokkal dolgoznak. Egy film erejéig. Aztán... Erre várni? Eddigi „főszerepe” egy egyperces táncjelenet volt „Csárdáskirálynő” című filmben. Harmincéves. A babérlevélre vár ő is, mint annyian. Két uszályos hölgy libeg el mellettünk. Egyikük beszédfoszlányát elkapom. — ... és tudod, drágám, akkor a házmesternő művésznőnek szólított. Azóta adok neki öt forintot. B. E. utánuk legyint. Ezek is 60 éves korukban akarnak Greta Garbók lenni... Budapest, 1944-ben. Zöld ingek, karszalagok, díszmagyarok, fel-felvillanva közöttük néhány BSZKRT-egyenruha... Hungarista vízió, rossz emlékidézet. Verítékcseppek keverednek a sminkporral. Velük szemben munkásruhás fiatalok. A kamera közöttük kocsizik, beállításra készül az összecsapás felvételére. Ennyi egy „snitt” a nyári emlékekből. Mert ezt a filmet már vetítik, 32 nevem volt meg. Láttam. V. Zs. még címaz utolsó sorban sem volt látható. Most, hogy itt ülünk, rögtön kiderül, hogy nem is baj. Ő más. B. E. ellenpólusa. — csupán a zsebpénzért teszem — mondja tárgyilagosan. — Lakatos vagyok. Vonz az élmény, nem mondom. De ha megkapom a „gázsit”, rögtön levetem a „maskarát”, s olyan szürke veréb leszek, hogy nem is igaz. Egy álomért vállalni a létbizonytalanságot? Nem is luxus ez, hanem őrültség. B. Endrével itt ismerkedtem meg. Sajnálom, nagyon sajnálom őt. A „menő” statisztákat nyilvántartásba veszik. Ők még ezzel sem büszkélkedhetnek... Baky László Úttörővetélkedő. A polgári védelem Pest megyei parancsnoksága vetélkedőit rendezett tegnap az üllői általános iskolában. Az úttörőcsapatok tagjai honvédelmi ismeretekből és polgári védelmi ismeretekből vizsgáztak az értékes díjakért. ÜLLŐ Kevés van hátra Üllőn, a Széchenyi és a Szövetkezet utcákban már teljesen kész, a Vörös Hadsereg út egy részén pedig — a már meglevő folytatásaként — végefelé tart a járdaépítés. A Faiskola úti és a Gyöngyvirág téri óvodákban megkezdték a központi fűtés beszerelését is. Addig hagyományos módon fűtenek. MŰSOR Gyömrő: Mozik Volt egyszer egy család. Maglód: A betyárkapitány. Mende: Furcsa zálogtárgy. Monor: Fuss, hogy utolérjenek. Nyáregyháza: Tudom, te vagy a gyilkos. Pilis: A legszebb férfikor. Üllő: Szindbád, Vecsés: Mackenna aranya. Gyömrő: Kiállítás művelődési ház: Bányász Béla festőművész kamarakiállítása, nyitva délután 16-tól 22 óráig. így kell! Néha vannak egészen furcsa dolgok. Így van ez sokszor az elektromos művekkel is. A járás több községében gyakran előfordul, hogy az utcasarkokon hetekig nem ég a villanykörte, az arra lakók bosszankodnak, s tegyük hozzá: joggal. Most egy egészen rendkívüli dologról hallottam. Monoron, a Petőfi utcában a minap az utcai biztosíték kiégett. A környék néhány házában nem volt áram. Bejelentették az esetet a DÁV monori kirendeltségén, várva arra, hogy kijavítják a hibát. Nos, mire a bejelentő hazaért (alig egy óra telt el), már kijavították , a biztosítékot, ismét volt villany a házakban. Nem megszokott, nem mindennapi történet. Mindenesetre így is lehet, sőt így is kell! Minden évben több a virág Egyre több a véradó - értekezlet vöröskeresztes titkárok részére A Vöröskereszt IV. országos kongresszusának előkészítéseként értekezletet tartottak a községi szervezetek vezetői. Gajdos Józsefné, a Vöröskereszt járási titkára tájékoztatójában az elmúlt négy év eredményeit és az elkövetkező évek feladatait ismertette. Legfontosabb, az egészségügyi nevelés és a propagandamunka fokozása, az aktivisták és az elsősegélynyújtók kiképzése. Tovább kell fejleszteni a tisztasági mozgalmat, ezen a területen az elmúlt években is szép eredményeket ért el a Vöröskereszt. Például a járás összes lakóházainak a 71,5 százalékát értékelték, pontozták. Ezek közül 67,1 százalék felelt közegészségügyi meg a kívánt követelményeknek. Minden évben több a lakóházak kertjeiben és a községek utcáin a virág. Ezzel szemben nem javult a közterületek kellő gondozása. Sok helyen tisztántartása, még csak a gazt sem kaszálják le évről évre! A járás területén a véradómozgalom egyenletesen fejlődik. Eddig ugyanis egy község kivételével, mindenütt több vért adtak, mint amennyit kértek tőlük. Így lehet, hogy 600 liternél több vért adnak a járás területén. Nagy segítség számunkra — emelte ki Gajdos Józsefné —, hogy a pártalapszervezetek tagjai és a társadalmi, gazdasági szervek vezetői felismerték, hogy a véradás szervezése fontos politikai munka. Sok és egyre több a rendszeresen visszatérő véradó, az összes véradók 72 százaléka. Rohamosan emelkedik a tíznél többször vért adók száma is. Terjed a vöröskeresztes munka az ifjúság körében. A kisdobosoknál máris kedvelt lett a „kis egészségőr” csapatokban való ténykedés. Jelenleg a járás lakosságának 6,8 százaléka vöröskeresztes tag. Ugyanakkor termelőszövetkezetekben egyetlen Vöröskereszt-szervezet sincs. A következőkben a novemberben sorra kerülő választások előkészítéséről szólt. Fontos feladatként jelölte meg az egészségügyi dolgozók , főleg az orvosok, gyógyszerészek és pedagógusok nagyobb részvételét az új vezetőségekben. Kovács György Kézilabda Gyömrő—Botond SE 23:9(9:3) Területi férfi bajnokság Az elmúlt heti könnyű győzelem után úgy nézett ki, a Botond nehezebb diónak ígérkezik, mert már az első negyedórában ráijesztettek Gyömrőre. A 15. perc végén a 2:2-re állt a mérkőzés... A félidő hátralevő részében Gyömrő erősített, és elhúzott hat góllal. A második 30. percben Gyömrő könnyedén játszva, szinte tetszés szerint érte el góljait. A nagyobb arányú vereségtől a vendégeket csak kitűnően védő kapusuk mentette meg. Leányfalu—Gyömrő 9:7 Területi női Balszerencsés mérkőzést vívtak a gyömrői lányok Leányfalun. A döntetlen eredmény igazságosabb lett volna. — G —