Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-21 / 67. szám
AP«EST M.tGYFI, HÍRLAP 'KÜLÖN KIADÁSA, XV. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1973. MÁRCIUS 21., SZERDA A fejlődő Monor Reális lehetőség a városi cím elnyerése A járás második legnagyobb községe Monor. Lakossága, összetételét tekintve, rendkívül változatos és sokrétű. Miről ismerni meg mégis a született monorit? Arról, hogy ha a község központjába igyekszik ügyes-bajos dolgait intézni, a „városba” megy. A nagyközség párt- és tanácsvezetői, egyetértésben a járásiakkal, figyelembe véve a lakók régi óhaját, elhatározták, hogy a következő ötéves tervben megpályázzák a városi rangot, s mindent megtesznek, hogy a cél elérése sikerüljön. Az eredmények biztatóak. Az elmúlt két évben a község fejlesztésére 20 millió, a már meglevő intézmények fenntartására 30 millió forintot fordítottak. A szennyvízcsatorna építése javában tart. Eddig csaknem 4 millió forint összeget költöttek rá. De megteremtették az ivóvízhálózat megépítésének előfeltételeit is, mivel elkészült az a négy mélyfúrású kút, amely alkalmas lesz majd víznyerésre. Az I. ütem kivitelizációjával együtt, tervdokumenmintegy 3 millió forintba került. Ha minden jól megy, öt éven belül vízcsapok a lakásokban működnek. Elkészült, ha nem is a várt eredménnyel, a monori-erdei meleg vizű, 700 méter mélységű kút is, 2 millió forintos ráfordítással. A víz 40—42 fokos, de nem lehet felhasználni, mert egyrészt nem tisztul le, másrészt a kitermelése rendkívül körülményes. Előkészületeket tettek a 150 lakásos tömbök építésére is. Megkezdődtek a kisajátítási tárgyalások, a kiviteli tervek május 30-ig elkészülnek. Hárommillió forint máris rendelkezésre áll, amelyből a tervekre és a kisajátítások fedezésére kívánnak a legtöbbet fordítani. Szeretnék mielőbb megkezdeni az új központi rendelőintézet építését is, amelyhez egyelőre még csak a terület és a víz adott, továbbá a kiviteli tervdokumentáció. Az elmúlt évben elkészült az első huszonöt személyes óvoda, csaknem félmilliós költséggel, de megkezdték a Rákóczi-telepen a második új óvoda építését is, amely négyszerese lesz az előbb említettnek (százszemélyes). 1974-ben még egy ugyanilyen nagy óvoda épül, amellyel az óvodai helyek száma, az 1970. évihez képest, duplájára nő. Javítottak valamelyest az iskolák szűkös helyzetén is. A telepit egy, a Kossuth útit szintén egy tanteremmel és egy úttörőszobával, a monorierdeit pedig egy politechnikai teremmel bővítették. Az Attila utcában már átadták az új iskolai napközi otthont, Monorierdőn pedig ez évben építik meg. Javították az iskolák étkezési feltételeit, étkezőhelyiségek, konyhák létesítésével, illetve bővítésével. Korszerűsítették az Ady úti iskola tornatermének fűtését és korszerűsítik a Kossuth iskoláét is. Sokat javult az orvosi ellátás, egy teljesen új orvosi és gyermekorvosi körzetet is szerveztek. Befejeződött az új sportlétesítmény csaknem építése, de 4 millió forintos költséggel új utak, járdák épültek. A már elkészült két kilométer hosszúságon felül a következő években további három kilométer hosszúságú utat építenek. Az új járdák hossza három kilométer lesz majd a közeli években. Elkezdődtek a parkosítási munkák, amelyek során elsősorban a Marx-ligetet és az állomás előtti parkot rendezik, az evangélikus templom előtti résszel együtt Sor kerül az idén a piactér korszerűsítésére és mellette játszótér létesítésére is. Bővült a kereskedelmi hálózat. Megnyílt az új kis, de korszerű ABC-áruház a Kossuth Lajos utca vásártéri részén. Új húsbolt árusít a József Attila utcában. Működik az új ÁFOR- és Shellbenzinkút is stb. Monoron tehát már nemcsak remény, hanem reális lehetőség a városi cím elnyerése. Kovács György Jelölőgyűlés Maglódon Csak az első felszólalóra kellett várni A kérések megvalósítása már a programtervben szerepel Részletes, mindenre kiterjedő beszámolót hallottak a jelölőgyűlés résztvevői. Most pedig kérem, a tisztelt választópolgárokat, hogy a beszámolóval kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat tegyék meg! — hangzott az udvarias felszólítás. Másodpercekig tartó, néma csend, várakozás az első hozzászólásra. Végre megtörik a jég. — Igen, a két esztendő nem nagy idő, mégis szép eredményeket tudhatunk magunk mögött. Azokra a beszámoló is kitért. Viszont nem tudom, az intézményes hulladékszállításról nem korai-e még beszélnünk? A hátsó sorokból többen: — Nem! Hiszen az utcákon egyre több a község képét csúfító kupac. Minél előbb meg kell oldani a hulladékszállítást. Az is baj, hogy a nagy járművek valósággal fölszántják a földutakat! Valóban, csak az első felszólalóra kellett várni. — Mi az akadálya annak, hogy tsz-tejet kapjunk itt, helyben is? — Jó lenne, ha a Monorról jövő, s Rákoskertig közlekedő MÁVAUT-buszok, a külső kerület helyett, a belső városrészig járnának. Újabb kezek emelkednek a magasba: — Nagyközség vagyunk! Igazán elkellene helyi buszjárat is. Bizony, nem kis feladatnak tűnt a sok kérdést, kérést azonmód megválaszolni. Mégis a válaszadó Pócsik Lajos párttitkár nyugodtan, megfontoltan felelt valamennyire, nemcsak azért, mert mint a községi pártbizottság titkára, jól ismeri a helyi gondokat, sokkal inkább azért, mert az elhangzottak nagy része, mint megoldásra váró feladat, valójában már szerepel a tanács programtervében is. A községi népfrontbizottság képviselőjének javaslattételét megelőzve is sokan kimondták, hogy továbbra is Kovács József jelölését támogatják. A jelenlevők egyöntetűen szavaztak Kovács Jószef tanácselnök jelölése mellett, megegyezve a népfront javaslatával. Kovács József őszinte szavakkal köszönte meg az előlegezett bizalmat. Maglód 5. számú tanácstagi körzetében befejeződött a jelölőgyűlés. (jandó) i i Jelentős értékű társadalmi munka A nagyközségek lakói járnak az élen A monori járás lakossága az elmúlt évben összesen 17 millió 880 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette a fejlődést. Elsősorban a községek útjait javítgatta, az árkok rendbentartását és a különböző felújításokat végezte el. Egy-egy személy átlag 179 forintnyi önkéntes munkát végzett. Az élen a nagyközségek lakói járnak, 200 forint, míg a többiekéi 101—107 forint átlaggal. Kodály Zoltán népdalverseny gálaestje Vecsésen Március 25-én, délután 15 órai kezdettel rendezi meg a vecsési József Attila művelődési ház vezetősége a Kodály Zoltán népdalverseny gálaestjét, amelyen Vass Lajos is részt vesz. ULLO Jól működik az MHSZ Az üllői MHSZ-klubok tovább folytatják az 1956. évben született fiatalok honvédelmi előképzését, valamint a tájékoztatókat a tartalékos tiszti klubtagok számára. Az MHSZ községi szervezete, illetve a helyi általános iskola lövészszakkörének 22 tagja van, az iskola felsőtagozatos tanulóiból alakult repülőmodellező szakkörben pedig tizenöten vesznek részt rendszeresen. Készülnek az ajándékok a VIT-re A monori járás KISZ-alapszervezeteiben a fiatalok megkezdték azoknak az ajándékoknak a készítését, amelyeket a X. Világifjúsági Találkozóra juttatnak majd el. Nem vándorol az őz, a fácán Az őzek, a nyulak, a fácánok sajátos tulajdonsága, hogy ragaszkodnak környezetükhöz. A nyulak általában 3—4 kilométeres, a fácánok 5—6 kilométeres körzetben mozognak, s a vadőrök jól ismerik az őzbakok menetrendszerű járását is. A vadásztársaságok tisztában vannak a vadak környezethűségével, ez egyik ösztönzője a tervszerű gazdálkodásnak, az állomány mesterséges gyarapításának. Csongrád megyében például a múlt évben is 40 ezer fácáncsibét keltettek, s engedtek szabadon. A vadak csak azon a tájon nem maradnak meg, ahol nagy ipari létesítményeket építettek. A három tavasz jegyében Hatszáz fiatal a gyömrői ifjúsági találkozón Nagygyűlés, sportversenyek, szellemi vetélkedő Egész napos ifjúsági találkozót tartottak Gyomrőn, a forradalmi ifjúsági napok keretében. Már a kora reggeli órákban sűrű sorokban érkeztek a fiatalok a művelődési házba. Délelőtt kilenc órára megtelt a terem, elkezdődött a nagygyűlés. Az elnökségben helyet foglalt Pálinger Ferenc, a járási pártbizottság titkára, Kovács József járási munkásőrparancsnok, s a helyi párt és tanács több vezetője. Berta Ferenc járási KISZ- titkár ünnepi beszédében emlékeztetett a dicsőséges három tavaszra: 1848, 1919, 1945 történelmi fordulópont, s ezért is emlékezünk oly szívesen a három évfordulóra. A beszéd elhangzása után került sor a Petőfi képzőművészeti pályázat díjainak átadására. Berta Ferenc nagy taps közepette nyújtotta át Furulyás Gézának, a művelődési ház igazgatójának a megyei KISZ-bizottság és megyei tanács oklevelét a kia váló ifjúsági klub cím elnyeréséért. A nagygyűlés után, a sportpályán és az úttörőházban, sportversenyek zajlottak le. A kispályás labdarúgásba 12 csapat nevezett be, s a hármas döntőbe valóban a legjobbak jutottak. A végső sorrend a következő: 1. Mende, 2. Vecsés, 3. Pilis. Az asztalitenisz-eredmények: lányok, egyéni: 1. Fazekas Ilona (Mende, téglagyár). Fiúk: 1. Molnár Gyula (Mende). Női csapat: 1. Monori Gimnázium, 2. Mende. Férfi csapat: 1. Mende. Férfi páros: 1. Molnár, Bretka (Mende), női páros: 1. Fazekas, Ballai (Mende). Sakk, férfi egyéni: 1. Molnár Imre (Mende). A nap legnagyobb izgalommal várt eseményének a Petőfi-vetélkedő ígérkezett, amelyre 14 csapat jelentkezett, de végül csak tíz jelent meg. Földesi István, a járási pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője, a zsűri elnöke köszöntötte a vetélkedő csapatokat. A verseny játékvezetője, Furulyás Géza frissen tálalta a kérdéseket, csak a válaszok nem érkeztek elég frissen, ami nem is csoda, mert bizony egy-egy kérdés alapos fejtörésre adott okot. A félidőben hat csapat maradt versenyben, é s igen izgalmas küzdelem után, végül a monori gimnázium I. számú alapszervezete szerezte meg az első helyet. A győztes csapat tagjai: Muntág Judit, Kiss Ágnes, Sztyehlik Judit, Szenyán Edit, Ordasi Zsuzsanna. Este csaknem kétszáz fiatal vett részt azon az ifjúsági bálon, amelyen a zenét a CUKI együttes szolgáltatta, s amely zárta az egész napos programot. Gér József A vetélkedő monori gimnázium egyik csapata. Dobossy Tamás felvétele Nagy izgalomban voltak a múlt héten országszerte a versmondó diákok. mekkel, piros arccal Égőszeléptek március 15-én dobogóra, mikrofon elé, hogy a nagy körntőnk és a 48-as dicső magyar szabadságharc tiszteletére megrendezett szavalóversenyen megmérkőzzenek egymással. Lendületes verseny folyt nálunk, a monori járásban is, s ahol 18 község mintegy harminc iskolájából sereglettek össze a gyömrői úttörőházban a legjobb versmondóknak bizonyult pajtások, s a fellobogózott épület nagytermében, a ragyogó márciusi délelőttön megkezdődött a nemes küzdelem. ★ Itt ül előttem, azt hiszem, most már izgalommentesen, a győztes, aki Ady Endre „Kossuth halálának évfordulójára’’ című költeményének elszavalásával érdemelte ki a pálmát. Fénylő, fekete haja jobbról is meg balról is pajkosan omlik vállára, feltűnően kék szemét rámfüggeszti. Duhaj Ágnes, a pilisi 2. számú általános iskola 8. osztályának egyik legjobb tanulója, akit az iskolában kerestem fel, kérdéseimre vár. — Először is gratulálok az első díjat jelképező éremhez és oklevélhez: aranyHogyan lett járási első? — Tetszik tudni, hosszú volt az út odáig . .. Már alsós koromtól kezdve imádom a szép költeményeket. Ha megtetszik egy vers, nincs nyugtom addig, amíg meg nem tanulom. Éppen ezért sűrűn olvasgatom mind a régi, mind a mai költők versesköteteit. És ha újság vagy folyóirat kerül a kezembe, azokban is először a költeményeket keresem. — Kik a kedvenc poétái? — Először talán Adyt említeném, aztán Petőfit, Aranyt, József Attilát, Illyés Gyulát, de még sorolhatnék egy párat. Persze, olvastam már sok szépet Puskintól, Heinétől és más külföldi költőktől is. — Többször versenyzett már? — Igen, de az első jelentős sikerem ez volt. — Én bízom, hogy nem az utolsó! Felnevet: — Remélem. Még Baby néni, a magyartanárnőm is reméli, akitől sokat tanulok, s aki állandóm újabb eredményekre lelkesít. — Tehát a versmondás iránti rajongása ezután is megmarad? — Feltétlenül. Sőt, képezni is akarom magam. Olyan határozottan mondja, hogy a legkisebb kételyemet is eloszlatja. Tehetségét már akkor felismertem, amikor tavaly, hetedikes korában, Falu Tamás pilisi író-olvasó találkozóján szavalt. Emlékszem, az ősz költő is gratulált neki. — Hát a prózairodalommal milyen viszonyban van? — Nagyon szeretek olvasni útleírást, szépirodalmat. A községi könyvtárból gyakran viszek haza ifjúsági és egyéb regényeket, de hát az elsőség a versesköteteké. — Milyen pályára készül voltaképpen? — Közgazdasági középiskolába jelentkeztem, külkereskedelmi ügyintéző szakra. — Tehát nem valami művészi pályára? Ismét felnevet: — Ha valamikor lesz egy komoly foglalkozásom, mindig felüdít majd a versmondás gyönyörűsége. Rakovszky József Aki elvitte a pálmát A versmondás gyönyörűsége Véradónap Ecseren és Maglódon Március 22-én, csütörtökön, délelőtt 8-tól 12-ig, illetve dél után 13-tól 18 óráig az ecseri, órától pedig a maglódi 1. számú általános iskolában tartanak önkéntes véradónapot. Tavaszi előjelek Sülysápon mostanában a MÉK kicsike üzletében sok ember szorong. A legtöbbnek 2—3 zsák is van a hóna alatt. A bolt előtt nagy plakát csalogatja be a járókelőket. „Aki nem vet, nem arat’’ — hirdeti a szövege. Délelőtt 9 órakor léptem be a boltba. Igazi vásári zsivaj fogadott. Az üzletvezető érdeklődésemre elmondotta, hogy a múlt héten 240 kiló Petit és 160 kiló Lincoln borsót adot el, a vetőburgonyából pedig csak a mai napon már eddig 15 mázsát vásároltak, meg Most éppen a „Kelvedon csodája” elnevezésű borsót veszi a közönség. Nemrég érkezett belőle 200 kiló. Hirtelen hideg szél söpört végig az utcán, utána nagy pelyhekben hullni kezdett a hó. A járókelők kolták be arcukat.fázósan bár— Télapó már csak erőlködik — legyintett nevetve az egyik vevő, majd tempósan kötötte be a zsákok száját. Három mázsa rózsaburgonyát vásárolt. Alikor kiléptem az utcára, már ismét sütött a nap. Az emberek kigombolták nagykabátjukat, és jókedvűen tolták haza, ki biciklin, ki kiskocsin, ki taligán, a szép rózsaszínű burgonyát. Semmi kétség, ezek már valóban tavaszi előjelek. K. L. MŰSOR Mozik Maglód: A fekete város I— II. Nyáregyháza: A Santa Vittoria titka.Vecsés: Forró vizet a kopaszra! Filmvetítés Gyömrő, művelődési ház, 15 órakor: filmvetítés a tanácsköztársasági évforduló tiszteletére.