Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ A/­$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM­ÁRA 80 FILLÉR 1973. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Tegnap a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés ta­vaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanács­kozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára,­ Fock Jenő, a Minisztertancs elnöke, Ácsér György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Né­meth Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett történel­münk kimagasló forradalmi eseményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról: — Munkásosztályunk, dol­gozó népünk a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom példáját követve megdöntötte a tőkés-nagybirtokos uralmat, kezébe vette sorsának irányí­tását és Szovjet-Oroszország példáját követve elsőnek te­remtett proletár hatalmat Duna völgyében. A tanácsha­­­talom létrehozásával a haladás élvonalába hazánk Olyan társadalmi rend került. meg­valósításáért vívott hősi har­cot, amely új korszakot nyi­tott a dolgozó emberiség szá­mára, és azóta legyőzhetet­len világrendszerré vált. Be­bizonyította, hogy csak a szo­cialista rendszer képes véget vetni a tőkés kizsákmányo­lásnak, a népek elnyomásának.­­ Csaknem három évtizede, hogy a Szovjetunió felszaba­dító harca és a magyar dol­gozó nép forradalmi küzdel­me elsöpörte a 25 éves ellen­­forradalmi rendszert, s a szo­cializmus ügye győzött ha­zánkban. A Tanácsköztársa­ság céljai most megvalósul­nak. A magyar nép , a mun­kásosztály és pártjának ve­zetésével, sok testvére a szocialista orszá­közösségére tá­maszkodva, sikeresen mun­kálkodik a szocialista társa­dalom teljes felépítésén. így lett népköztársaságunk jogos örököse és hűséges folytatója a Magyar Tanácsköztársaság ügyének, forradalmi hagyo­mányainak — hangoztatta Ap­ró Antal. Az országgyűlés ezt köve­tően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A Minisztertanács el­nökének beszámolója a kormány munkájáról. A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat. fíA Legfelsőbb Bíróság tája. Interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke emelkedett szólásra. A kormány elnökének nagy tapssal fogadott beszédét szü­net követte, majd Varga Gá­borné vette át a tanácskozás elnöki tisztét és Ferenc, a megyei dr. Bodnár pártbizott­i vk.) felszólalásával megkez­dődött a miniszterelnöki be­számoló vitája. A második felszólaló Gyür­ke Imréné szövőnő (Veszp­rém 9. vk.) képviselő volt, majd ebédszünet következett. Ezután Apró Antal elnökleté­vel folytatódott a tanácskozás és elsőként dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. A továb­biakban sorrendben a követ­kező képviselők kaptak szót: Kardos Vilmos, a csepeli ta­nács elnöke (Budapest, 64 vk.), dr. Novák Pálné taná­csi osztályvezető (Heves me­gye 12. vk.), Győri Imre, a megyei pártbizottság első tit­kára (Csongrád megye 13. vk.), dr. Schnitzler egyetemi tanár (Hajdú József me­gye, 16. vk). A szünet után Varga Gáborn­é elnökletével folytatódott a ta­nácskozás és felszólalt Nánási László SZÖVOSZ-felügyelő (Szolnok melyre 11. vk.), Né­meth István általános iskolai igazgató (Baranya megye, 6. Vk.), Dancs József, a mátészal­kai pártbizottság első titkára (Szabolcs megye, 13. vk.) és Kiss Jenő, az autóipari iroda igazgatóhelyettese (Budapest, 51. vk.).­­Az országgyűlés ezzel befe­jezte szerdai tanácskozását. Ma délelőtt 10 órai kezdettel a miniszterelnöki beszámoló feletti vitával folytatja mun­káját. (Fock Jenő beszámolóját és dr. Bíró József felszólalását a továbbiakban ismertetjük.) — Kormányunk munkájá­nak középpontjában a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozataiból adódó feladatok és az ország­gyűlés által két évvel ezelőtt elfogadott kormányprogram Az államhatalom szilárd, alapvetően minden területen érvényesült pártunk iránymu­tatása alapján a munkás­­osztály vezető szerepe. To­vább erősödött államrendsze­rünk politikai alapja, a mun­kás-paraszt szövetség. Fejlő­dött a társadalom dolgozó osz­tályainak és valamennyi réte­gének összefogása. Népünk ki­bontakozó szocialista nemzeti egysége nemcsak lehetővé, ha­nem szükségessé teszi, hogy az államhatalom mind nagyobb mértékben támaszkodjék sí dolgozók cselekvő részvételére közös, nagy feladataink meg­oldásában. — Társadalmunk lényegétől elválaszthatatlan a közéleti demokratizmus, a szocialista közgondolkodás és a közer­kölcs fejlesztése. Az üzemi, a tanácsi­ szervek útján, a tö­megszervezetek és a tömeg­megvalósítása áll. Az 1971-ben jóváhagyott kormányprogram időarányos részét végrehajtot­tuk — kezdte expozéját Fock Jenő, majd egyebek között ar­ról szólt, hogy az ország bel­politikai helyzete kiegyensú­lyozott. mozgalmak keretében egyre fokozódik a dolgozók részvé­tele a közügyek intézésében. Mind teljesebbé válik a képvi­seleti szervek szerepe, a nép egyre inkább saját ügyének intézője. A kormány különös gondot fordít a törvények és jogszabá­lyok gondos előkészítésére. Megválasztása óta olyan tör­vényjavaslatokat terjesztett az országgyűlés elé, mint a szö­vetkezeti mozgalom erősítését szolgáló, a szövetkezetekről szóló, valamint a fiatalok problémáinak gyorsabb és szervezettebb megoldását elő­segítő ifjúsági törvény javas­lata. A kormány részt vállalt a módosított alkotmány egysé­ges szövegének kidolgozásában is. Az állami feladattá vált egészségügyi politikánk alap­elveit és célkitűzéseit tartal­mazza a megalkotott új egész­ségügyi törvény. Az igazság­szolgáltatás hatékonyságát, a törvényesség biztosításának fo­kozását szolgálták a bíróságról és az ügyészségről alkotott tör­vények. A népgazdasági terve­zésről szóló törvény megalko­tása pedig egy negyedszázada meglevő valóságot, tartós, időt­álló gyakorlatot igazolt, amely társadalmi és állami rendsze­rünk egyik alapvető intézmé­nye volt és marad. Még ebben Belpolitikai életünk kiemel­kedő jelentőségű eseménye volt a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak az elmúlt év novemberé­ben megtartott ülése. A Köz­ponti Bizottság a politika el­sődlegességéből kiindulva, reá­lis és világos értékelést adott a X. pártkongresszus határo­zatainak eddigi végrehajtásá­ról. — A Központi Bizottság megvizsgálta — mondotta a to­vábbiakban a kormány elnöke —, hogyan valósítottuk meg a 4. ötéves terv időarányos fel­adatait. Megállapította, hogy gazdaságpolitikánk megfelel a kongresszuson irányvonalának, a elfogadott irányítás rendszere gazdaság­­alkalmas és célravezető eszköz az építő­munka szolgálatában, fejlesz­tése, igazítása pedig szakadat­lan feladat. Részletesen ele­mezte az elmúlt két évben le­zajlott gazdasági folyamatokat, meghatározta az 1973-as nép­gazdasági terv fő irányvona­lait is. Utalt Fock Jenő arra, hogy tavaly decemberben a Minisz­tertanács intézkedési tervet hagyott jóvá a Központi Bi­zottság határozatával kapcso­latos állami feladatokról, s a kormány november óta igen sok intézkedést tett a párt ha­tározatában megjelölt felada­tok megvalósítására. Erre azért volt mód, mert a Minisz­tertanács a határozatot meg­előző hónapok során nem a az évben hasonló jelentőségű törvények megalkotása vár legfőbb állami és államigaz­gatási szerveinkre. Az ország­­gyűlés jelenlegi ülésszakán ke­rül sor a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat megvita­tására és várhatóan elfogadá­sára. Az országgyűlés őszi ülésszakán kívánja a kormány előterjeszteni a miniszteri fe­lelősségéről, valamint a statisz­tikáról szóló törvényjavaslato­kat. — Hazánkban a közrend és a közbiztonság szilárd. Bizton­sági szerveink megbízhatóan őrködnek a belső rend meg­óvásán. — Fegyveres erőink tervsze­rűen fejlődnek. Néphadsere­günk fejlesztését a Varsói Szer­ződésbe tömörült országok hadseregeivel összhangban, egységes elgondolások alapján végezzük — mondotta a többi között. Művelődési helyzetünk­ről szólva bejelentette, hogy közművelődési rendszerünk to­vábbfejlesztésére a jövő évben törvényjavaslatot terjesztenek elő. A továbbiakban részletesen szólt arról, hogy a kormány az MSZMP X. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtására, az országgyűlés által jóváhagyott programjának, valamint pár­tunk Központi Bizottsága idő­közben kidolgozott útmutatá­sainak megvalósítására az el­telt két évben számos határo­zatot, rendeletet hozott. — Ország­unk gazdasági fej­lődését jelzi — mondotta —, hogy a nemzeti jövedelem évről évre érdemlegesen nő. Az eddigi ütemet folytatva és az 1972. évi főbb arányokat megtartva, minden lehetősé­günk adott a negyedik ötéves terv teljesítéséhez. hiányosságok puszta összegyűj­tésével készült az állami irá­nyításban a Központi Bizott­ság novemberi ülésére, hanem aktív és folyamatos cselekvés­sel. A viták során előkészüle­teket tettünk, változatokat dol­goztunk ki a várható feladatok végrehaj­tására. Irányvonalunk: a hatékonyság növelése — Gazdaságpolitikánk fő­ irányvonala — mondotta — a társadalmi termelés hatékony­ságának erőteljes növelése és ennek révén olyan ütemű fej­lődés biztosítása, amely lehe­tővé teszi a lakosság életszín­vonalának rendszeres növelé­sét.­­ Ehhez nem elegendő a termelés mennyiségi növelése, a minőség is fontos, ez együtt fejeződik ki a hatékonyságban. Társadalmi termelésünk haté­konysága az elmúlt két évben tovább nőtt, de ütemével nem lehetünk elégedettek. Figye­lembe véve a munkaerőhely­zetünket, örvendetes jelenség, hogy az ipari és mezőgazda­­sági élőmunka termelékenysé­ge a megelőző időszaknál gyor­sabb ütemben és a tervezett­nél is nagyobb mértékben emelkedett.­­ A korábbi évek elmara­dását még korántsem sikerült pótolni, a munka termelé­kenységét tekintve, a szocia­lista országok sorában közé­pen foglalunk helyet. A legfej­­lettebb kapitalista országokhoz képest pedig 10—15 éves el­maradásunk van. A termelé­kenység további növelésére nagy szükség, de lehetőség is van, amelyet komplex módon a technika megújításával, munka- és üzemszervezés ja­­­vításával, a vezetés színvona­lának emelésével és jobb mun­kafegyelemmel kell elérnünk . A kormány egyik legfon­tosabb feladatának a beruhá­zási munka megjavítását te­kintette, és intézkedéseink ha­tására javulás következett be A beruházások egészségtelen, gyors üteme mérséklődött, az 1972. évi beruházások az elő­ző évihez képest összehason­lítható áron számítva 2 szá­zalékkal csökkentek. Tovább­ra sem megnyugtató a befeje­zetlen beruházások­­ aránya javítja k­i a költségvetési egyensúlyt . A termelési célokat szol­gáló építkezések tervezésé­vel kapcsolatban a beruházás tevékenység növekedés­ének mérséklése miatt helyenkén kihasználatlan építőipari ka­pacitások keletkeztek. Ez át­menetileg elkerülhetetlen. Az idén ez a kihasználtság már csökken. Az építőiparnak sok­oldalúan fel kell készülnie arra, hogy a későbbi idő­szakban ismét nagyobb fel­adatokat kell megoldania. — 1971-ben a tervezettné­lobban nőtt az állami költség­­vetés hiánya, amely részben a tőkés világpiaci inflációba eredő áremelkedésekből, rész­ben a beruházási többletkölt­ségekből és a nem kielégít gazdaságossággal működő vál­lalatok tervezettnél alacso­nyabb befizetéséből, vagy tá­mogatásának növekedésébő adódott. Ezen változtatnunk kellett és változtattunk is, az elmúlt évet a tervezett 3,­ 1 milliárddal szemben milliárd költségvetési 2,6—2,’ hián­­nyal zártuk. — A költségvetési egyensúly teljes megteremtése még to­vábbi fő útja évek feladata. Ennél gazdálkodásunk javí­tása és a gazdasági szerkeze tervszerű fejlesztése. Éssze­rűen és törvényes úton — te­hát nem indokolatlan áreme­lésekkel — fokozni kell a vállalati jövedelmezőséget, i­­ költségvetési bevétel növelé­sét. A biztonságos államház­tartás megfelelő tartalékos képzését kívánja meg. Ezek célja, hogy a népgazdaság szempontból legfontosabb fel­adatok megvalósításának me­net közben felmerülő esetle­ges többletköltségeit, illetve az előre be nem tervezhető ki­adásokat ebből fedezzük. tartalékok célszerű felhaszná­­­lása nagyfokú fegyelmezettsé­get, szigorú mérlegelést kö­vetel meg. A jelenlegi helyzet­ben különösen fontos, hogy a tartalékokkal megfelelően gaz­dálkodjunk. Az ideológiai munka is termelési kérdés — Noha valamelyest sike­rült visszaszorítani a gazda­ságtalan termelést — mondat­(Folytatás a 2. oldalon) VÍVMÁNYAINK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉVEL SZILÁRD ALAPOKON ERŐSÖDIK RENDSZERÜNK A Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének beszámolóit a kormány kétéves munkájáról Az államhatalom a dolgozók cselekvő részvételével oldja meg feladatát A párt novemberi állásfoglalása — politikánk alapja A Parlament folyosóján: Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és középen Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Pest megye 18. választókerületének Az országgyűlés a kormány­elnök beszámolóját hallgatja. Szemben a Pest megyei képviselők padsorai.

Next