Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ A/$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁMÁRA 80 FILLÉR 1973. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Tegnap a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertancs elnöke, Ácsér György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett történelmünk kimagasló forradalmi eseményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról: — Munkásosztályunk, dolgozó népünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját követve megdöntötte a tőkés-nagybirtokos uralmat, kezébe vette sorsának irányítását és Szovjet-Oroszország példáját követve elsőnek teremtett proletár hatalmat Duna völgyében. A tanácshatalom létrehozásával a haladás élvonalába hazánk Olyan társadalmi rend került. megvalósításáért vívott hősi harcot, amely új korszakot nyitott a dolgozó emberiség számára, és azóta legyőzhetetlen világrendszerré vált. Bebizonyította, hogy csak a szocialista rendszer képes véget vetni a tőkés kizsákmányolásnak, a népek elnyomásának. Csaknem három évtizede, hogy a Szovjetunió felszabadító harca és a magyar dolgozó nép forradalmi küzdelme elsöpörte a 25 éves ellenforradalmi rendszert, s a szocializmus ügye győzött hazánkban. A Tanácsköztársaság céljai most megvalósulnak. A magyar nép , a munkásosztály és pártjának vezetésével, sok testvére a szocialista orszáközösségére támaszkodva, sikeresen munkálkodik a szocialista társadalom teljes felépítésén. így lett népköztársaságunk jogos örököse és hűséges folytatója a Magyar Tanácsköztársaság ügyének, forradalmi hagyományainak — hangoztatta Apró Antal. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról. A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat. fíA Legfelsőbb Bíróság tája. Interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. A kormány elnökének nagy tapssal fogadott beszédét szünet követte, majd Varga Gáborné vette át a tanácskozás elnöki tisztét és Ferenc, a megyei dr. Bodnár pártbizotti vk.) felszólalásával megkezdődött a miniszterelnöki beszámoló vitája. A második felszólaló Gyürke Imréné szövőnő (Veszprém 9. vk.) képviselő volt, majd ebédszünet következett. Ezután Apró Antal elnökletével folytatódott a tanácskozás és elsőként dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. A továbbiakban sorrendben a következő képviselők kaptak szót: Kardos Vilmos, a csepeli tanács elnöke (Budapest, 64 vk.), dr. Novák Pálné tanácsi osztályvezető (Heves megye 12. vk.), Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára (Csongrád megye 13. vk.), dr. Schnitzler egyetemi tanár (Hajdú József megye, 16. vk). A szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatódott a tanácskozás és felszólalt Nánási László SZÖVOSZ-felügyelő (Szolnok melyre 11. vk.), Németh István általános iskolai igazgató (Baranya megye, 6. Vk.), Dancs József, a mátészalkai pártbizottság első titkára (Szabolcs megye, 13. vk.) és Kiss Jenő, az autóipari iroda igazgatóhelyettese (Budapest, 51. vk.).Az országgyűlés ezzel befejezte szerdai tanácskozását. Ma délelőtt 10 órai kezdettel a miniszterelnöki beszámoló feletti vitával folytatja munkáját. (Fock Jenő beszámolóját és dr. Bíró József felszólalását a továbbiakban ismertetjük.) — Kormányunk munkájának középpontjában a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozataiból adódó feladatok és az országgyűlés által két évvel ezelőtt elfogadott kormányprogram Az államhatalom szilárd, alapvetően minden területen érvényesült pártunk iránymutatása alapján a munkásosztály vezető szerepe. Tovább erősödött államrendszerünk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Fejlődött a társadalom dolgozó osztályainak és valamennyi rétegének összefogása. Népünk kibontakozó szocialista nemzeti egysége nemcsak lehetővé, hanem szükségessé teszi, hogy az államhatalom mind nagyobb mértékben támaszkodjék sí dolgozók cselekvő részvételére közös, nagy feladataink megoldásában. — Társadalmunk lényegétől elválaszthatatlan a közéleti demokratizmus, a szocialista közgondolkodás és a közerkölcs fejlesztése. Az üzemi, a tanácsi szervek útján, a tömegszervezetek és a tömegmegvalósítása áll. Az 1971-ben jóváhagyott kormányprogram időarányos részét végrehajtottuk — kezdte expozéját Fock Jenő, majd egyebek között arról szólt, hogy az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott. mozgalmak keretében egyre fokozódik a dolgozók részvétele a közügyek intézésében. Mind teljesebbé válik a képviseleti szervek szerepe, a nép egyre inkább saját ügyének intézője. A kormány különös gondot fordít a törvények és jogszabályok gondos előkészítésére. Megválasztása óta olyan törvényjavaslatokat terjesztett az országgyűlés elé, mint a szövetkezeti mozgalom erősítését szolgáló, a szövetkezetekről szóló, valamint a fiatalok problémáinak gyorsabb és szervezettebb megoldását elősegítő ifjúsági törvény javaslata. A kormány részt vállalt a módosított alkotmány egységes szövegének kidolgozásában is. Az állami feladattá vált egészségügyi politikánk alapelveit és célkitűzéseit tartalmazza a megalkotott új egészségügyi törvény. Az igazságszolgáltatás hatékonyságát, a törvényesség biztosításának fokozását szolgálták a bíróságról és az ügyészségről alkotott törvények. A népgazdasági tervezésről szóló törvény megalkotása pedig egy negyedszázada meglevő valóságot, tartós, időtálló gyakorlatot igazolt, amely társadalmi és állami rendszerünk egyik alapvető intézménye volt és marad. Még ebben Belpolitikai életünk kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az elmúlt év novemberében megtartott ülése. A Központi Bizottság a politika elsődlegességéből kiindulva, reális és világos értékelést adott a X. pártkongresszus határozatainak eddigi végrehajtásáról. — A Központi Bizottság megvizsgálta — mondotta a továbbiakban a kormány elnöke —, hogyan valósítottuk meg a 4. ötéves terv időarányos feladatait. Megállapította, hogy gazdaságpolitikánk megfelel a kongresszuson irányvonalának, a elfogadott irányítás rendszere gazdaságalkalmas és célravezető eszköz az építőmunka szolgálatában, fejlesztése, igazítása pedig szakadatlan feladat. Részletesen elemezte az elmúlt két évben lezajlott gazdasági folyamatokat, meghatározta az 1973-as népgazdasági terv fő irányvonalait is. Utalt Fock Jenő arra, hogy tavaly decemberben a Minisztertanács intézkedési tervet hagyott jóvá a Központi Bizottság határozatával kapcsolatos állami feladatokról, s a kormány november óta igen sok intézkedést tett a párt határozatában megjelölt feladatok megvalósítására. Erre azért volt mód, mert a Minisztertanács a határozatot megelőző hónapok során nem a az évben hasonló jelentőségű törvények megalkotása vár legfőbb állami és államigazgatási szerveinkre. Az országgyűlés jelenlegi ülésszakán kerül sor a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat megvitatására és várhatóan elfogadására. Az országgyűlés őszi ülésszakán kívánja a kormány előterjeszteni a miniszteri felelősségéről, valamint a statisztikáról szóló törvényjavaslatokat. — Hazánkban a közrend és a közbiztonság szilárd. Biztonsági szerveink megbízhatóan őrködnek a belső rend megóvásán. — Fegyveres erőink tervszerűen fejlődnek. Néphadseregünk fejlesztését a Varsói Szerződésbe tömörült országok hadseregeivel összhangban, egységes elgondolások alapján végezzük — mondotta a többi között. Művelődési helyzetünkről szólva bejelentette, hogy közművelődési rendszerünk továbbfejlesztésére a jövő évben törvényjavaslatot terjesztenek elő. A továbbiakban részletesen szólt arról, hogy a kormány az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtására, az országgyűlés által jóváhagyott programjának, valamint pártunk Központi Bizottsága időközben kidolgozott útmutatásainak megvalósítására az eltelt két évben számos határozatot, rendeletet hozott. — Országunk gazdasági fejlődését jelzi — mondotta —, hogy a nemzeti jövedelem évről évre érdemlegesen nő. Az eddigi ütemet folytatva és az 1972. évi főbb arányokat megtartva, minden lehetőségünk adott a negyedik ötéves terv teljesítéséhez. hiányosságok puszta összegyűjtésével készült az állami irányításban a Központi Bizottság novemberi ülésére, hanem aktív és folyamatos cselekvéssel. A viták során előkészületeket tettünk, változatokat dolgoztunk ki a várható feladatok végrehajtására. Irányvonalunk: a hatékonyság növelése — Gazdaságpolitikánk fő irányvonala — mondotta — a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése és ennek révén olyan ütemű fejlődés biztosítása, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rendszeres növelését. Ehhez nem elegendő a termelés mennyiségi növelése, a minőség is fontos, ez együtt fejeződik ki a hatékonyságban. Társadalmi termelésünk hatékonysága az elmúlt két évben tovább nőtt, de ütemével nem lehetünk elégedettek. Figyelembe véve a munkaerőhelyzetünket, örvendetes jelenség, hogy az ipari és mezőgazdasági élőmunka termelékenysége a megelőző időszaknál gyorsabb ütemben és a tervezettnél is nagyobb mértékben emelkedett. A korábbi évek elmaradását még korántsem sikerült pótolni, a munka termelékenységét tekintve, a szocialista országok sorában középen foglalunk helyet. A legfejlettebb kapitalista országokhoz képest pedig 10—15 éves elmaradásunk van. A termelékenység további növelésére nagy szükség, de lehetőség is van, amelyet komplex módon a technika megújításával, munka- és üzemszervezés javításával, a vezetés színvonalának emelésével és jobb munkafegyelemmel kell elérnünk . A kormány egyik legfontosabb feladatának a beruházási munka megjavítását tekintette, és intézkedéseink hatására javulás következett be A beruházások egészségtelen, gyors üteme mérséklődött, az 1972. évi beruházások az előző évihez képest összehasonlítható áron számítva 2 százalékkal csökkentek. Továbbra sem megnyugtató a befejezetlen beruházások aránya javítja ki a költségvetési egyensúlyt . A termelési célokat szolgáló építkezések tervezésével kapcsolatban a beruházás tevékenység növekedésének mérséklése miatt helyenkén kihasználatlan építőipari kapacitások keletkeztek. Ez átmenetileg elkerülhetetlen. Az idén ez a kihasználtság már csökken. Az építőiparnak sokoldalúan fel kell készülnie arra, hogy a későbbi időszakban ismét nagyobb feladatokat kell megoldania. — 1971-ben a tervezettnélobban nőtt az állami költségvetés hiánya, amely részben a tőkés világpiaci inflációba eredő áremelkedésekből, részben a beruházási többletköltségekből és a nem kielégít gazdaságossággal működő vállalatok tervezettnél alacsonyabb befizetéséből, vagy támogatásának növekedésébő adódott. Ezen változtatnunk kellett és változtattunk is, az elmúlt évet a tervezett 3, 1 milliárddal szemben milliárd költségvetési 2,6—2,’ hiánnyal zártuk. — A költségvetési egyensúly teljes megteremtése még további fő útja évek feladata. Ennél gazdálkodásunk javítása és a gazdasági szerkeze tervszerű fejlesztése. Ésszerűen és törvényes úton — tehát nem indokolatlan áremelésekkel — fokozni kell a vállalati jövedelmezőséget, i költségvetési bevétel növelését. A biztonságos államháztartás megfelelő tartalékos képzését kívánja meg. Ezek célja, hogy a népgazdaság szempontból legfontosabb feladatok megvalósításának menet közben felmerülő esetleges többletköltségeit, illetve az előre be nem tervezhető kiadásokat ebből fedezzük. tartalékok célszerű felhasználása nagyfokú fegyelmezettséget, szigorú mérlegelést követel meg. A jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy a tartalékokkal megfelelően gazdálkodjunk. Az ideológiai munka is termelési kérdés — Noha valamelyest sikerült visszaszorítani a gazdaságtalan termelést — mondat(Folytatás a 2. oldalon) VÍVMÁNYAINK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉVEL SZILÁRD ALAPOKON ERŐSÖDIK RENDSZERÜNK A Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének beszámolóit a kormány kétéves munkájáról Az államhatalom a dolgozók cselekvő részvételével oldja meg feladatát A párt novemberi állásfoglalása — politikánk alapja A Parlament folyosóján: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és középen Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Pest megye 18. választókerületének Az országgyűlés a kormányelnök beszámolóját hallgatja. Szemben a Pest megyei képviselők padsorai.