Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

Sztáron-diákok dicsérete Évenként, a nyári vakáció idején sok magyar középisko­lás diák tölti szünidejének egy részét a Szovjetunióban, ahol főként az orosz nyelvi tagoza­tos osztályok diákjai fokoz­zák szívesen nyelvtudásukat, egybekapcsolva a tanulást a szép vakációzással. Hazatértük után feladatként kapják, hogy orosz nyelven ír­ják le élményeiket: ezt a ne­mes versengést minden évben nagy izgalom, figyelem kíséri. A váci Sztáron Sándor álta­lános gimnáziumból is többen voltak tavaly nyáron a Szov­jetunióban, s vezettek naplót oroszul. A most érkezett érte­sítés szerint Iván Gabriella, az orosz nyelvi tagozatos IV. osz­tály tanulója országosan 11. lett. A szép erkölcsi sikerben osztozik vele Németh Ferenc­né nyelvtanára is. ★ A Középiskolai Matematikai Lapok januári száma értékelte a folyóiratban közölt tavalyi feladatok legjobb megoldóinak a névsorát, mely szerint há­rom Sztáron-diák került or­szágosan a legjobbak közé: Simányi Ákos, Fodor László II. és Petrás László III. osztá­lyos tanuló. Szaktanáraik: Molnár Sándorné és Mogyoró­si Kálmán. VÁC­I NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1974. JANUÁR 30., SZERDA A VOLÁN VÁCH­AR­TYÁNBAN Kommunista műszak Brigádfelajánlások Környezet- és vízvédelem Az idén korábban szervezte meg a váchartyáni Volán a szokásos kommunista műsza­kot, hogy mindenki részt ve­hessen rajta, mert eddig az őszi feladatok gyakran gátol­ták a nyugdíjasok javára ren­dezett szabad szombati mun­kát. Száztizenkilenc dolgozó vett részt a legutóbbi műszakon, 868 órát teljesítve, aminek jö­vedelmét, 10 400 forintot, ti­zenegy nyugdíjas között osz­tottak szét.A Tizenhét szocialista címért versenyző brigád vezetői tar­tottak tanácskozást a minap. Elhatározták, hogy január vé­géig mindnyájan megteszik felajánlásaikat, amelyek már az idei tervek végrehajtását támogatják. A Volán idei feladatai kö­zött olyan munkák szerepel­nek, amelyek a közúti sze­mély- és teherszállítás, a kon­ténerprogram javítása érdeké­ben döntő jelentőségűek, pél­dául 110—120 selejt autóbuszt kell felújítani, 700 konténert javítani és 800 újat gyártani. ★ A napokban kezdte meg működését az a 300 köbméte­res szennyvízderítő, amely a Volán-üzem újabb jelentős be­ruházása: 900 ezer forintért építették. A vízminta vizsgála­ta azt igazolta, hogy minden szennyeződéstől tökéletesen tisztított víz hagyja el a tele­pet, s ömlik a Dunába. A környék üzemei között példamutatóan hajtják végre a váchartyániak azt a rendel­kezést, amelyet a környezet és a vizek védelme érdekében minden ipari üzemnek lessége lenne végrehajtani.köte­(csankó) Ismét világít a T betű Január 17-i számunkban, Lehet egy betűvel kevesebb? című glosszánkban szóvá tet­tük, hogy a Széchenyi utcai háromemeletes bérház oldalán az OTP neonreklámjából csak az O és a P betű világít. Ha megírtuk a hiányosságot, be kell arról is számolnunk, hogy e hét elején kigyulladt az említett reklám középső betűje is. Terv — tavaszra A társközség sem marad el a fejlődésben Körzetesítés — igényes nevelői munka Április derekán lesz egy éve, hogy Csom­ád közigazgatásilag Őrbottyánhoz tartozik. Az el­telt idő azokat igazolta, akik jelentős változásokat reméltek az összevonás után, hiszen a nyolcszáztíz lakosú kisközség nem tudta egyedül megszün­tetni gondjait. Az egyesítés nemcsak közigazgatási munka színvo­n­nalát emelte, hanem a fejlesz­tés összegét is, amivel már ha­tékonyabban lehet gazdálkod­ni. Ugyanis a két község fej­lesztésére körülbelül 4 millió forint áll készenlétben. Csor­ádon az idén foly­tatják a község javítását,útjainak 1000 köbméter sódert teríte­nek szét, amivel eltüntetik a kátyúkat, a tengelytörő, fagy­marta gödröket. A sódert helybeli tsz bányájából terme­­­lik ki, s a községi tanács megvásárolja. Ugyancsak még az idén korszerű higanygőz­világítást kap az egy kilométer hosszú József Attila utca. Há­rom és fél kilométer járda is épült melyen mindkét község a szükségletek szerint oszto­zik, akárcsak a két új, fedett autóbuszmegállón, melynek értéke egyenként ötvenezer forint. Nemrég kapott új húsboltot Csornád, melynek helyiségét a tanács vásárolta s tette rend­be, a berendezést pedig a Fót és Vidéke ÁFÉSZ szállította, s üzemeltetéséről is az ÁFÉSZ gondoskodik. Tavasszal szép parkot ala­kítanak ki az autóbusz­végállomás közelében: a munkában Csornád lakói is részt vesznek, főleg a fiatalok. Az idén a két község köz­életének régi igényét elégítik ki a tanács vezetői, összefog­va a párt és KISZ helyi szer­vezetével. 600 ezer forint rá­fordítással épül egy olyan lé­tesítmény, amelyben az emlí­tett szervezetek korszerű kö­rülmények között végezhetik munkájukat. Szeptemberben megnyitja kapuit Őrbottyánban az isko­lai napközi otthon, ugyanis akkorra befejeződik a csomá­­di általános iskola felső tago­zatos tanulóinak körzetesítése. A körzetesítést az indokolja, hogy Csom­ádon kevés a ta­nuló, s a felső tagozatosokat megosztva, két osztályban ok­tatják. Nem is kell különö­sebben bizonygatnunk, hogy ilyen módon lehetetlen az ala­pos, igényes nevelői munka. Az új oktatási évben az osz­tatlan osztályokban elmélyül­­ten, szaktanárok vezetésével tanulhatnak a gyerekek. Mi­vel Csom­ád szlovák település, örbottyánban is gondos­kodnak a gyerekek anya­nyelvi oktatásáról, hiszen az eddigi héttagú tantes­tület követi a tanulókat új iskolájukba is, ami termé­szetes, hiszen a két község között nem nagy a távol­ság-A székhely község, a három és fél ezer lakosú Őrbottyán, remek természeti adottságok­kal rendelkezik, melyeket pompásan kiegészít a mester­séges tó. Önként kínálkozott tehát a lehetőség, hogy üdülő­telepet alakítsanak ki a község határában. Megépítenek egy szabadstrandot, mely szépen illeszkedik be a környezetbe, s nemcsak a helyi lakosok pi­henését, frissülését szolgálja, de arra számítanak, hogy a kö­zeli fővárosból is sokakat oda csábít. E célra a tanácsnak 200 ezer forintja van. Az üdülőte­lep tervet tavasszal valósítják meg, tehát már májusban, ha az idő engedi, üdülni lehet Őrbottyánban. Országszerte egyre több lesz az emberek szabad ideje, s a több szabad idő újra előtérbe állította a tömegsportot. Őr­bottyánban is. Régóta dédel­getett tervük válik valóra az idén: megépül a sporttelep. Jelentős összeget gyűjtöttek, tartalékoltak rá, de a község vezetői számíta­nak arra is, hogy a helyi sportolók, KISZ-fiatalok jelentős számban, nagy lelkesedéssel segítik társa­dalmi munkában az épít­­kezést. Korszerűsítik Őrbottyán közvilágítását is, az idén be­fejezik a higanygőz-lámpák fölszerelését a Rákóczi úton. A Petőfi utcában kiépítik az utat, egymilliót fordítva rá; az összeg felét a tanács fedezi. Az idén sem szakad félbe a község szépítése, csinosítása. Az új ABC-áruház mellett parkosítanak, s tavasszal már zsenge fák zöld pompás virágokban lombjában, gyönyör­ködhetnek az emberek, fiata­lok és idősek egyaránt, hiszen bár szép környezettel áldotta meg a természet a községet, az ott élők kötelessége ápolni, fejleszteni a meglevő értéke­ket, hogy az újabb nemzedék még szebb, még környezetet kapjon gazdagabb elődeitől, melyet szívesebben vall ma­gáénak. Ács Jenő KÉZILABDA Még veretlenül Lejátszotta az első forduló mérkőzéseit az „A” csoport­ban a Váci Híradás, és veret­lenül áll az élen­ Legutóbb két mérkőzésből is győztesen kerültek ki. Váci Híradás „A”—Gödöl­lői EAC 16:11 (9:4). Váci Híradás „A”—Dunai Kőolaj 22:11 (12:6). Híradás: Seres, Virágh, Sza­­lontai (4), Sári, Kohlmann (5), Székely (3), Petrányi (4), Pet­re (2), Kozma (3), Együd (3), Boczkó (3), Berczelly (11). Rendkívül erősen kezdett a Híradás a gödöllőiek ellen, és máris 5:0 volt az eredmény. Az előnyt a mérkőzés végéig tartani is tudta. Javuló véde­kezés, higgadt, nyugodt táma­dójáték jellemezte a sorsdön­tő találkozót. A mérkőzés vé­gére belelendült egyetemistá­kat a rutinos Híradás lefékez­te, és végeredményben bizto­san győzött. A Dunai Kőolaj nem egy „súlycsoportban” van a Hír­adással, ennek ellenére né­hányszor zavarba hozta a vá­ciak védelmét. Könnyedén, tetszetősen játszott a Híradás, szinte barátságos jelleget öl­tött a mérkőzés. Gyakran cse­rélték a sorokat, mindenki ki­­vehette részét a játékból. A két mérkőzés alapján ki­emelhetjük a két kapust, Se­rest és Virághot. Kívülük Együd, Szalontai, Boczkó jeleskedett.Kozma és Váci Fonó—Váci Híradás „B” 18:13 (7:7)­Váci Fonó: Cseszár, Toldi (6), Pápa, Veres, Török, Sza­bó (2—2), Király, Rácz, Danyi, Molnár (1—1), Kovács, Zom­­borka. Váci Híradás: Nyolcas, Ma­­raffkó, Arany (1), Kosdi, Sü­veg, Nyári (4), Sasvári (2), Adamcsek, Pálinkás (3), Il­lés, Márkus (1), Tímár (2). Az első játékrészben jól tar­totta magát az elfogódottan és sok hibával játszó Fonó ellen a Híradás. A második félidő­ben elfáradtak a fiúk, rákap­csolt a Fonó, és biztosan nyer­te a találkozót- A fiatalok, en­nek ellenére, nem vallottak szégyent, derekasan küzdöttek. Jól játszott Nyári, Pálinkás, Sasvári, Tímár és Arany. A C— 72-esek Hetente harminc-negyvenezer csibe A gödöllői Kisállattenyész­tési Kutató Intézet váci kelte­tőállomásán kikeltek az év el­ső csibéi, s mostantól kezdve már folyamatosan, hetente 30 —40 ezer pelyhes kis állat lát napvilágot Az állomáson egy időben két kiváló külföldi fajtát keltet­nek, melyekből szülőpárokat alakítva nyerik a C—72-es húshibridet, nagyszerű tulaj­donságai tűnőbb az­ közül a legszembe­hogy a C—72-es egyed testsúlya 2,37 kilogramm takarmánytól 1,27 kilóval gya­rapodik. Első képünkön a keltetőgép­ből kikerült csibék láthatók. Második képünkön Hiroe Akihisa fiatal japán szexáló mester végzi nagy szaktudást igénylő munkáját: óránként 1200—1300 naposcsibéről álla­pítja meg, hogy melyik a jér­­ce, illetve a kakas? A szexálás a hibridelőállítás egyik legfontosabb művelete. A tenyésztésre szánt állatokat már napos korukban szülőpá­rokká válogatja, „házasítja" a szexálómester. Szöveg és kép Rózsavölgyi Károly ELÖLJÁRÓBAN egy hindu mondást idézek: „Örüljünk annak, amink van, és ne kese­regjünk azon, amink nincs!’’ Holl Béla A kétszáz éves vá­ci könyv című műve nyomán megjelent kritikák, Végh Fe­renc, Papp Rezső és Petőváry Gyula írásai miatt fogtam tol­lat. Hármuk közül csupán Végh Ferenc irodalomtörté­nész véleményével értek egyet teljesen: Végh Ferenc nem a hiányosságok felkutatásával foglalkozik, annak örül, hogy ismét megjelent egy Váccal foglalkozó munka, és megbe­csülését fejezi ki a szerző fá­radozásáért. 1­1 Papp Rezsőnek viszont igaza van abban, hogy a könyv in­kább az első váci nyomdák (Ambró, Gottlieb) munkáját és azok termékeit ismerteti. Az utolsó évtizedek anyagából keveset mutat be, csak rövi­den foglalkozik a Tanácsköz­társaság idejével, gondolom azért, mivel a mű terjedelme kötött volt, s főként a nyom­­daközségek szoríthatták a szerzőt. Holl Béla maga is vallja, hogy nem tudott a teljességre törekedni, márpedig, ha ez így van, támadás érhette volna akkor is, ha a jelenből mutat be többet, s elhanyagolja a szintén nagy jelentőségű múl­tat. Bizonyára azért szentelt kevesebb időszaknak, helyet az utóbbi mert remélte, hogy a jeles utódok majd ki­egészítik munkáját. Petőváry Gyula kritikája is csak részben helyénvaló. Tolla kicsit hegyes volt, főként, mi­kor Madách hajdanvolt váci diákkorát is Holl Bélától kéri számon. (A Tragédia írója ugyanis csak vizsgázni járt a váci piaristákhoz!) „Gondo­lom, legalább a tanárok meg­emlékeztek Madáchról? Vagy mégsem? Becsüljük meg vég­re is Holl Béla alkotását” — folytatja, mintegy elnézést ké­rően. IGEN. BECSÜLJÜK MEG. Ez az, amivel teljesen egyet­értek, s velem minden városát szerető váci ember. Hibát mindenben találhatunk, ha ke­resünk, de helytelen, ha a sza­­márkóró mellett nem vesszük észre a margarétát. Nézzük csak a virágot előbb, utána a koró látványa sem kellemet­len. Nem sok munka jelent meg az utóbbi években városunk­ról. És a kevésben is akad hi­ba, hiányosság, ám örülnünk kell, hogy mégis van, hogy megjelent Nehezebb alkotni, mint kri­tizálni. Tollforgatóink alkossa­nak, írjanak városunkról mi­nél többet, és minél kevesebb hibával, mert igencsak ráfér­ne a lakosságra, különösen Vác ifjúságára, hogy a lakóhe­lyét megismerje. Városunk szép, csak meg kell látni szépségeit, lakói nem érnek kevesebbet, mint más városokéi, csak fel kell fedez­ni a bennük rejlő értékeket. A VÁROS VEZETŐI támo­gatják, különösen a nagy év­forduló előtt, a helytörténettel foglalkozó munkákat. Az alkotókat inkább bátorít­suk, kritikánk igaz és jó szán­dékú legyen, mert akkor azt valóban segítségnek veheti mindenki. Az is, aki idejét, fá­radságát nem kímélve, adni akar valamit másoknak. Móritz Valéria Alkotni nehezebb Vélemény — az eddigi véleményekről DUNAKESZI Érdekes előadás-sorozatok A Magyar Hárfástrió hangversenye 18-án A szakszervezetek gaz­daságpolitikai tevékenysége cí­mű tájékoztató hangzik el. A Nők akadémiája februárban az Egészséges táplálkozás — modern konyhaművészet című előadást iktatta műsorába. A szakmai továbbképzés és az önművelés szükségességé­ről tartanak előadást a szocia­lista brigádvezetők klubjában. A nyugdíjasklubban Gyü­mölcstermesztés a házikertben címmel hangzik majd el tájé­koztató. A diákklub témája: Tudni illik, hogy mi illik? Érdeklődés előzi meg az Országos Filharmónia rendez­vényét, a Magyar Hárfástrió 12-i hangversenyét. Bálint András, a népszerű színmű­vész is Dunakeszire látogat, s bemutatja 100. előadáshoz kö­zeledő, Magyarország messzire van című verses összeállítását. A fiatalok számára szerdán és szombaton: disc jockey klub. Nyolc filmet játszik a mozi, a filmbarátok köre francia archív­ filmeket láthat febru­árban. A nagyközségi könyvtár és a József Attila Művelődé­si Ház könyvtára egész hónap­ban várja az olvasókat. Foly­tatják az angol és a német nyelv oktatását, a szabás-var­rás tanfolyamot és a művészi tornát. Az üzemi, helyszíni előadá­sok során a konzervgyár dol­gozóit tájékoztatják a szüle­tésszabályozással kapcsolatos újabb rendeletről, a Talajjaví­tó Vállalatnál jogász ismerteti a család­jogi törvényt, a hűtő­­házba látogat a dunakeszi gimnázium irodalmi színpada és bemutatja Vitairat Viet­namról című műsorát. A Vasutas Szakszervezet és a Dunakeszi Nagyközségi Ta­nács közösen fenntartott Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontjának februári műsorában érdekes előadások sorát talál­juk. A Munkásakadémia hallga­tói részére 4-én A szocialista erkölcs szerepe a brigádokban,

Next