Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

Cikkünk nyomán Rekordgyorsasággal Szombati számunkban szó­vá tettük, hogy a váci Lenin út 36. számú ház­bán hatalmas kátyú előtti ját­éktelen­kedik. A lap első példányai reggel hatkor kerültek az ol­vasókhoz, délelőtt 11 órakor már telefonált a ház egyik la­kója, hogy köszöni a sajtó közbelépését, melynek ered­ményeként rekordgyorsaság­gal eltüntették a balesetve­szélyes árkot. Mi is csak ezt mondhatjuk: köszönjük. A tanfolyamokon mindenki részt vett Beszámoló a dunakeszi önkéntes tűzoltók munkájáról A dunakeszi önkéntes tűz­oltók megtartották évzáró közgyűlésüket, melyen Kővá­ri József százados, a parancs­nok számolt be a testület ta­valy végzett munkájáról. A közgyűlésen részt vett Hegedűs János, a nagyközség tanácselnök-helyettese és dr. Korda Kálmán, a végrehajtó bizottság titkára is. Az 1903-ban alakult önkén­tes tűzoltó-egyesület ma több mint hatvan tagot számlál. A szakmai továbbképzést 1972 második felében kezdték el a felnőttek és az ifik egyaránt, s a tanfolyamokon nélkül mindenki részt kivétel vett. A parancsnok elmondotta, hogy­ a jövőben is szorosan együttműködnek a gödi és a sződligeti tűzoltókkal. Az elmúlt esztendőben ren­dezett váci járási versenyen a résztvevő 134 raj közül dunakeszi felnőttek a 4., az a­lfi tűzoltók pedig a 6. helyen végeztek. A testület felszere­lése egy négyszázas és egy nyolcszázas motoros fecsken­dőből áll. A közgyűlésen két új tag, Lukács Sándor és Ferenc felvételére is Benedek sor ke­rült. (s. 1.) VÁCI LÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1974. JANUÁR 9., SZERDA Akcióprogram az elképzelések megvalósítására A városi népfrontbizottság elnökségének ülése A Hazafias Népfront Vác Városi Bizottsága elnökségé­nek januári ülésén Tari Kál­mán, a városi tanács elnökhe­lyettese, a városi népfrontbi­zottság elnöke adott részletes tájékoztatót a IV. ötéves terv helyi vonatkozású eseményei­ről. Mint ismeretes, az 1971— 1975. években lehetőség nyílt és nyílik a tanácsi önállóság fokozott érvényesítésére. A vá­ros részletes, IV. ötéves tervé­nek elkészítését megfontolt munka előzte meg. Az MSZMP Vác Városi Bizottsága 1970. április 3-i ülésén megvitatta és elfogadta a fejlesztés irányel­veit, majd a részletes, közép­távú ötéves terv készült el, amelyet a városi tanács is jó­váhagyott. Az elmúlt három év ered­ményeit mérlegre téve, el­mondhatjuk, hogy a IV. ötéves terv időarányos részét telje­sítettük. A terv 1997 lakás felépí­tésével számolt, végéig előirányzott Az 1973. OTP- kölcsönnel, magánerőből épülő lakások elkészültek. A város elavult épületek­ke­­l a virágos Vác­ bontásával a szükséges építési területet biztosította. Tari Kálmán tájékoztatójá­ban hangsúlyoz­a, hogy az adott lehetőségek felhaszná­lásával, a következő időszak­ban ■ fokozottabban szorgal­mazni építését.kell a munkáslakások Beszámolt a tanács elnök­helyettese a 900. évfordulót előkészítő munkáról. A hely­­történeti anyagok megjelente­tése, a váci kalauz készítése, a különféle pályázatok kiírása rendben megy, hiányzik azon­ban a város társadalmának szélesebb körű mozgósítása, és ebből a mozgósításból nagyobb részt kell vállalnia a városi népfrontbizottságnak. A városi tanács jelentős anyagi áldozattal rendbe­­hozza a főbb útvonalakat, a nagyobb tereket. Díszki­világítást kapnak jelentő­sebb Ugyanakkor műemlékeink, a magánházak­ban, az állami kezelésben lé­vő épülettömbökben sokszor tűrhetetlen állapot uralkodik. Mozgósítani kell a lakosságot a tiszta város­mozgalmak megvalósításá­ért. A Városgazdálkodási Vál­lalat két helyen mintaerkélyt alakít ki, melyek példája nyo­mán szebbé kell majd tenni az emeletes-erkélyes házak kül­sejét. Szó esett a januári elnöksé­gi ülésen a népfrontmozgalom idei feladatairól. Tari Kálmán elnök és Pelczéder Tibor tit­kár részt vett Balatonaligán, a megyei tanfolyamon, amelyen a X. Pártkongresszus és a Ha­zafias Népfront V. kongres­­­szusának határozatai alapján megvitatták az 1974-es tenni­valókat. Vácon eredményesen se­gítette a népfrontmozga­­lom tavaly a tanácsválasz­tásokat. A munka lendülete azonban különféle okok és körülmé­nyek miatt a második félév­ben csökkent. Ez érezhető volt a tanácstagi beszámolók szer­vezésekor, a lakosság mozgó­sítása alkalmával. Az új la­kóbizottságokat mindenütt megválasztották, munkájukat segítenie kell a népfrontnak. A városi pártbizottság leg­utóbb elfogadott intézkedési terve is arra ösztönöz, hogy hatékonyabbá váljék a városi népfrontbizottság tevékenysé­ge. Ezért 1974. első felében fe­lül kell vizsgálni a HNF mun­káját, az elnökség, a szakbi­zottságok összetételét és tevé­kenységét. A szükséges változásokat az arra érdemes párttagok és pártonkívüliek bevo­násával kell végrehajtani. A Hazafias Népfront váci városi elnöksége a várospoli­tikai elképzelések megvalósí­tására akcióprogramot dolgoz ki, mely jobban aktivizálja a város értelmiségi rétegeit, el­sősorban a társadalompoliti­kai feladatok teljesítésére. Tervbe vették a város négy részén (Felsőváros, Alsóváros, Középváros, és Deákvár) nép­frontcsoportok létrehozását, s az évek óta esedékes, központi népfrontklub életrehívását. Papp Rezső Az ötödik ötéves tervben iskola - házgyári elemekből Boros Ferenc elmondotta, hogy tanácselnök még az elődje, Mátéka János, a du­nakeszi házgyárban keletke­zett hibás paneleket iskolaépí­tés céljára kapta a gyár veze­tőitől: a házgyárban ugyanis sok kosdi lakos dolgozik. Az építőanyag egy négy tantermes iskolához elegendő, de a IV. ötéves tervben az építkezés­hez szükséges összeg nem állt a tanács rendelkezésére. Kösd község az V. ötéves tervben négy tantermes iskola építésére kap pénzt. Ha az évek óta meglevő házgyári pa­nelek alkalmasak lesznek is­kolának, felhasználják azokat, ha viszont nem, más rendel­tetést szánnak nekik. Esetleg tornaterem lesz belőlük vagy egyéb hasznos középület. Aki Kosdon jár, láthatja, hogy a tanácsházához nem messzire sok házgyári panel vár sorsára. De milyen sors vár a faluban a házgyári ele­mekre? MÁRCIUSIG TERV KÉSZÜL A Fémipari helyére költözik a nyomda A város párt- és államigaz­gatási szervei, valamint a me­gyei tanács ipari osztálya és a Pest megyei Nyomda Vállalat igazgatója között megállapo­dás jött létre, mely szerint a váci Autójavító és Fémipari Vállalat átadja Dózsa György úti telephelyét a váci nyomdá­nak, ahol a nyomda tízmillió forintos üzembővítést hajt végre, eddigi székhelyét pedig a városi tanács rendelkezésére bocsátja.­­ A közös megállapodás értel­mében a két érdekelt vállalat igazgatója 1974. március 1-ig elkészíti az átköltözésre vonat­kozó terveket. A már csak nevében autója­vító, de tevékenysége szerint fémtömegcikket gyártó válla­lat a sződligeti telepre költö­zik. Ott irodát kell kialakíta­nia, továbbá el kell helyeznie még a forgácsolórészleget és az olajkályhaszervizt is. Erre a célra 2 millió forint fejlesztési alapot kap. A két vállalat „helycseréjén” túl, a város vezetőit az is fog­lalkoztatja, hogy ez után mi legyen a tanácsi vállalat sor­sa? Mivel az új váci AFIT karbantartó állomás belépésé­vel a vállalat a gépkocsijavító szolgáltatást abbahagyta, s így már csak az olajkályha-javító részleg áll a lakosság szolgála­tára, kérdés, ragaszkodjék-e a város egy olyan üzemhez, amely nem a város területén tevékenykedik, s termékei a MÁV-ot, a bányászatot, s az érdekelt mammutvállalatokat szolgálják? Elképzelhető, hogy­­ alapos­­ Fémipari megfontolás után, a Vállalatot a tanács­­ átadja valamely nagyvállalat­­­­nak vagy valamelyik miniszté­­­­riumnak. Ha ezek után végrehajtják a nyomda rekonstrukcióját, a Fémipari Vállalat volt telep­helyén, mi lesz a volt nyomda épületének a sorsa? Dr. Lu­kács Ferenc tanácselnök el­mondotta, hogy a kiköltöző nyomda helyén tovább már nem engedélyeznek ipari tevé­kenységet folytatni, azt vala­milyen kulturális célra alakít­ják át és használják fel. (bognár) Idétlen kedveskedés Kösd felől jövet gépkocsim reflektora Vác előtt megvilá­gította az út menti, várost jelző helységtáblát, s azt hit­tem, káprázik a szemem. Megálltam. Semmi kétség, nem volt a táblán, hanem: ági.Vác A szerelmes ifjak eddig csak fákat, padokat, és a há­zak falát szemelték ki arra, hogy rajtuk közöljék a nagy­világgal: Szeretlek, Marika­, Tied vagyok, Ica! örökké sze­retlek, Ági. Idétlenség és ha valaki szíve felelőtlenség, szerelmének nevét a helységjelző táblára írja, a város nevét a hőn sze­retett lányzó nevéhez átfest­ve, átfirkálva s kiegészítve használja fel. Nevetség tárgyává teszi ve­le azt is, akinek kedveskedni akar. (b. j.) Fotó: Rózsavölgyi Autószőnyeg - exportra Huszonegymillió forintos túlteljesítés A GYÁR EZERMESTERE Az ötszáz dolgozót foglal­koztató Taurus Gumiipari Vál­lalat váci gyárának termékei . A jó eredmények ková­csai között elsőnek Zachár Já­nos (első képünk) kazánházi különféle ragasztók, profilsta- csoportvezetőt kell említenünk W­ B­­lagok, az utóbbiakból készül az autók, az Ikarus autóbu­szok ablaküveg-tömítése. Gyártanak vulkanizált és vulkanizálatlan lemezeket, építőipari szigetelő gumile­mezeket, a mezőgazdaság ré­szére gumi istállópadlót, pré­selt gumisarkokat, műszaki gumiárut, autószőnyeget is. Az autószőnyegből jelentős mennyiséget exportál a gyár, mondta Kövesdi György igazgató. — János bácsi, so­kan csak így hívják, tizenkét éve, a gyár alapítása óta dol­gozik nálunk. Kétszeres kiváló dolgozó, önkéntes tűzoltó, szo­cialista brigádvezető. Ő a gyár ezermestere, munkáját fiata­los lelkesedéssel végzi. — Általában mi a gumi­anyagok összetétele? — ötven százalékban olasz, francia vagy japán import mű­­kaucsukot, továbbá különböző töltőanyagokat, ként, kormot, gyorsítókat, lágyítókat és szí­nezőanyagokat has­ználunk. — Melyik a leglátványosabb munkafolyamat a gyárban? — A gumilemezek előhen­­gerlése (második képünk). — Milyen eredménnyel zár­ta az 1973-as évet a váci gu­migyár? — Termelési tervünket, amely 202,9 millió forint volt, 21,3 millióval túlteljesítettük. Az idei előirányzatunk 246,5 millió forint. Kép és szöveg: (rózsavölgyi) Két gyereke van Boros Ferenccel, a kosdi ta­nácselnökkel először novem­ber közepén másztunk fel a falu fölé emelkedő domboldal­ra, hogy Zomborka Jánosnét meglátogassuk. A 75 éves as­­­szony több mint kétszáz mé­terre az utolsó háztól, egy földbe vájt kunyhóban lakik. A három méter hosszú, két méter széles, boltíves lyukat egy megviselt konyhaajtó zár­ja el a külvilágtól. Rozoga tűz­hely, még rozogább ágy és asz­tal a berendezés. Zomborka Já­­nosnén kívül két tyúk és egy macska is él a kis helyiségben. Eset a sündisznóval —­ Hogy van, nagymama? — kérdezte Boros Ferenc az idős asszonytól. — Most már jobban. Úgy érzem, rendbe jöttem. Az a sündisznó... Huncutkásan mosolygott, félkézzel meglökte Boros Fe­rencet, mint aki biztatást vár a történet elmesélésére. — Mesélje el, nagymama, azt a sündisznót. — Jaj, hát az jól kitolt ve­lem. Jövök a faluból, egyszer­­csak látom ám, hogy az egyik bokor alatt sündisznó lapul. Gondoltam, megfogom, jó lesz az unokámnak. Amint futot­tam utána, elestem, és nagyon megütöttem az oldalamat... Majdnem kórházba kerültem. A tanácselnök viszont már korábban elmondta, hogy a világ minden kincséért be nem ment a k­órházba az öregas­­­szony. Visszatért — Miért él itt, Zomborka néni? — kérdeztem. — Tudja, még amikor én lány voltam, mások szerették, kommendálták a férjnek valót. Nekem is kinéztek egyet. Hen­tes volt. Az első években még nem is ivott olyan nagyon, az­után egyre jobban. Amikor éj­szaka megjött, kiüldözött a házból. De sok éjszakát töltöt­tem a szomszédoknál, vagy a szabad ég alatt! Meguntam. Fogtam a két gyereket, azután kiköltöztünk egy elhagyott, üres pincébe. — Mikor volt az? — A negyvenes évek elején. Az ember elitta a házat is. Amikor meghalt, nekem sem­mi sem maradt. Sokat dolgoz­tam, a gyerekeket felneveltem. Én meg itt ragadtam. Régeb­ben nem ebben a pincében laktam. — Ők hol élnek? — István Szadán lakik. Mi­óta megnősült, egyszer sem volt nálam. A havi 150 forint azonban rendesen jön tőle, és az 502 forint szociális se­gély a tanácstól is. Misi Nóg­rád megyében él, Szuhán. Ő néha eljön, motorkerékpárral. Bányász. Náluk voltam egy ideig, de a menyem nem is egyszer kizárt éjszakára. Nem bírtam sokáig. Visszajöttem, s most ebben a pincében lakom. Mindig rádióval — Zomborka néni — mond­ta az elnök —, most a rendkí­vüli segélyt, azt az ötszáz fo­rintot nem pénz­esn adjuk ám! Fát veszünk rajta, felfűrészel­­tetjük, s az úttörők szépen fel­hordják ide. — Miért? — Tudja azt maga. Múlt év­ben is odaadta a fiának, maga meg papírral tüzelt. — Ejnye, no, micsoda em­­­­ber! — fogta meg az elnök­i karját, de ahogyan láttam, fel­­­ért az egy simogatással. .. ! Szóval nem? Lemásztunk a dombról. Ak­kor itt esett az eső. Boros Fe­renc útközben elmesélte, hogy Zomborka Jánosné minden­nap megteszi ezt az utat, amely elég meredek, és ilyen nedves időben, bizony, nagyon csúszós. Az élelmiszerboltba jár le, ahonnan a kartondobo­zokat viszi haza tűzrevalónak. Van egy rádiója, az sohasem hiányzik a kezéből. A faluban rádiós nagymamának hívják. A második látogatás Másodszor újév után látogat­tam meg, barátom társaságá­ban. Esett az eső, alig tud­tunk a kis gyalogösvényen fel­­caplatni a pincéhez. A bejá­rat előtti másfél méteres elő­térben gomolygott a füst. Az ajtó repedésein is füst szivár­gott ki. — Éppen az ajtó hézagait akartam elzárni a hideg elől — mondta Zomborka Jánosné, s kijött az előtérbe. — Hiszen megfullad, olyan füst van belül! — Megszoktam én azt, ked­vesem. — Megkapta-e a fát az el­nöktől?­­ — Jaj, nagyon rendes az, lelkem! Nem fát vett nekem, hanem ruhaneműt. Ezt a szvettert is. Jó meleg. Azután olyat is, amelyiknek nadrágja van. Én csak úgy ismerem, hogy mackó. A tanács fájából hordatott fel ide, a tanulók hozták. — Nagyon szomorú dolog történt velem nemrég. Míg a faluban jártam, leütötték a la­katot az ajtómról, és elvitték az ébresztőórámat. Egy fiatal suhanc volt, de a rendőr kide­rítette, s az óra is megkerült. Hát már én is útban vagyok valakinek? Különös kívánság — Mit csinált karácsonykor, hogyan teltek az ünnepek? — Mit csináltam? Semmit. Nem nagyon tudom én, hogy mikor van ünnep. — Mit főzött? — Nem is emlékszem. Talán­­ semmit. Egy kicsit spóroltam, mert új rádiót vettem. Tudja, a régi elromlott, a Misi elvit­te, hogy megcsináltatja, de az­óta se jön felém. Már az el­nöknek is szóltam, írjon neki levelet. — Most ezen a csúszós úton is lejár a faluba? — Igen. Vizet is hozok min­dig a házi kosárban. Van úgy, hogy elcsúszok, s várom, hogy felsegít­ valaki. — Mit kíván magának az új évben? — Nehogy kinevessen, lel­kem. Négyméternyi használt kályhacsövet, hogy kiérjen a szabadba, s jobb legyen a tűz­hely huzatja. Azért mondom, hogy használt legyen, mert már új volt itt nekem, de el­lopták. Akiknek köszönet jár Lejöttünk a dombról, s azt hittük útközben, hogy attól a csúnya, esőre hajló időtől van olyan pocsék hangulatunk. Nem tudom, hogy a barátom mit gondolt, de nekem az járt az eszemben, ne felejtsem megköszönni Boros Ferencnek azt, amit Zomborka Jánosnéért tesz, s Mitzer Erzsébetnek, az általános iskola ifjú vöröske­resztesei vezetőjének, hogy fel­­hordták a fát az idős és sze­rencsétlen sorsú asszonynak, akinek két gyereke is van. Bognár János

Next