Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

A művelődési házban Citeracsoport alakul Vidékünkön a századfor­duló körüli évtizedekben, fő­leg a tanyavilágban, a leg­elterjedtebb népi citera volt. A régi hangszer a fonó és tollfosztó esték után, a név­napokon, disznótorokon, sőt még a szegényebb lakodal­makon, a tánchoz is jó, víg muzsikát szolgáltatott. időben sok parasztember­nél­ezt a zeneszerszámot maga fa­rigcsálta. A citeramuzsikának még ma is vannak városunkban és határunkban tekintélyes mes­terei. Egy körösi fiatalember, Balogh Gyula pedig az elmúlt években, katonakorában ok­levelet, ezüst- és bronzérmet is nyert citera játékával. Kiss István, az Arany Já­nos Művelődési Központ igazgatója felkérte hát a fia­talembert, hogy szervezze meg a művelődési ház citera­­együttesét. Ő a megbízást el­fogadta, s azóta, a művelődé­si ház emeleti 29-es szobájá­ban, minden pénteken és szombaton délután 3 órától 5 óráig próbálnak a citerások, megszólaltatva az ősi zene­szerszámokat. Az elsők között György és Pantó László Dudás je­lentkezett a zenekarba, s az­óta mind többen követik őket. Balogh Gyula elmondotta, hogy a citerázás tudománya családról családra, apáról fiúra szállt és száll. Örömet jelent annak is, aki pengeti, és an­nak is, aki hallgatja. Reméli, hogy tavaszra már hangver­senyt tartanak majd. A most alakuló citerazene­­kar lesz egyébként a műve­lődési központ tizenhetedik szakköre. K. L. NAf­KO A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1975. FEBRUÁR 23., VASÁRNAP Dolgozók az iskolapadban A munkahelyen kérjék számon a tanulási eredményeket A felszabadulás után hama­rosan megindult a dolgozók gimnáziuma — mondja Csá­­nyi Péter, az Arany János Gimnázium levelező tagozatá­nak vezetője. — Jelenleg le­velező oktatás folyik, melynek pénzügyi kiadásait az iskola költségvetése fedezi. Minden nyáron közöljük a felhívást az újságban, a be­iratkozások előtt pedig már májusban elküldjük az összes helyi vállalatoknak, intézmé­nyeknek a képzési lehetősége­ket tartalmazó körlevelet. Sok az „anyag” Az érdeklődők jelentkezési ívet kapnak, kitöltik, munkál­tatójuk pedig rávezeti, hogy hozzájárul tanulásukhoz. Erre azér­t van szükség, hogy a dol­gozók megkapják a tanulmá­nyi szabadságot. Az lenne a helyes, — véle­kedik Csányi Péter —, ha a hallgatók munkahelyein gon­dosan számon tartanák tanulá­si eredményeiket, biztatnák őket, hogy érezzék: törődnek velük. Nem számonkérésről lenne szó, hiszen senki sem tud többet teljesíteni, mint amennyi képességeiből kitelik. De érezzék a felnőtt diákok, hogy tanulásuk nem öncélú, hanem a közösség javát szol­gálja. Mi az üzemi felelősök­nek is szívesen tartanánk „szülői értekezletet”. Volt ugyan már arra példa, hogy a gyárból bejött a tanulmányi felelős, átnézte a beszámolók érdemjegyeit, és megdicsérte a diákokat. Hetenként csak egyszer jön­nek iskolába a hallgatók, s átveszik a beütemezett anya­got. Ha valamit nem értenek elmagyarázzuk, és válaszolunk kérdéseikre. Hátránya ennek a módszernek, hogy a hallga­tóknak önállóan kell átvenni az anyagot, ami bizony a tan­anyag csökkentése ellenére sem könnyű. Egész évben rendszeres tanulás Évente háromszor tartanak beszámolót. Év végén, az osz­­tályvizsgán tételt húznak a hallgatók, az megállapításánál érdemjegyek figyelembe veszik a beszámolók eredmé­nyeit is. Természetesen nem mindegy, hogy valaki egész éven át rendszeresen tanul, vagy csak a vizsgára készül. Az utóbbi esetben szinte el­kerülhetetlen a bukás. Fruttus Erzsébet első osz­tályos. A MÁV kecskeméti ál­lomásán segédraktáros. Mun­kahelyén minden segítséget megkap. Az a terve, hogy az érettségi megszerzése után tiszti vizsgát tesz. Csikós Sán­­dorné a járási földhivatalnál adminisztrátor. Munkája és két iskoláskorú gyereke miatt is szüksége van a magasabb képzettségre. Ferje is sokat segíti a tanulásban. Demeter Jánosné második osztályos, a városi bíróságon ügyviteli al­kalmazott. Annak idején apja betegsége miatt nem iratkoz­hatott be a középiskolába. Az iskola legjobbja Az előrehaladás miatt van szüksége a magasabb végzett­ségre. Csekő Éva szakképzett ápolónő a szülőotthonban. La­boráns szeretne lenni. A ta­nulmányi kedvezményeket sajnos nem tudja mindig igénybe venni, mivel kevés az ápolónő és sok az éjszakai szolgálat. Dér János harmadik osztályos, konzervgyári szak­munkás. A 8. általánost, szakmunkásképző iskolát jele­n­ben végezte, múlt évben pe­dig szakmunkásversenyt nyert. Anyagi helyzete annak idején nem tette lehetővé a tovább­tanulást. Mindig könnyen és szívesen tanult. Most az isko­la legjobb tanulója. Érettségi után technikusi vizsgát tesz, ha lehet tovább tanul. Szabó Imre a Gépjavító szövetkezet szervizében szakmunkás. A 8. általános elvégzése után két évet járt nappali tagozaton. Régész szeretett volna lenni. Szülei azonban nem sokra tartották ezt a pályát és a má­sodik osztály elvégzése után elment autó-motor szerelőnek. A katonaság alatt jött rá, hogy szükség van az érettségire. Könnyen tanul, de elismeri, hogy kevés benne a szorga­lom. Ha végez, a Közlekedési Főiskolára szeretne menni. Gál Eszter negyedik osztá­lyos, fodrász, s úgy vélekedik, hogy előbb egy szakmát kell szerezni, azután jöhet az érett­ségi. Sz. F. Hasznos előadások Új KISZ-klubot avattak Nagy és szétszórt területen tevékenykedünk — mondták a Szabadság Termelőszövetkezet ifjúkommunistái a KISZ vá­rosi végrehajtó bizottság leg­utóbbi ülésén, amikor az el­múlt időszak munkájáról, eredményeiről, gondjairól ad­tak számot. A még meglevő hiányosságok magyarázataként szánták ezt a tényt. Kétségte­len, hogy részben igazuk is van. Nem könnyű az egymás­tól távol, különböző területe­ken szorgoskodó fiatalokat összefogni, irányítani. Külö­nösen akkor, ha az alapszer­vezetek fiataljainak egyne­gyede nem is a szövetkezet­ben dolgozik. Nehezíti a mun­kát az is, hogy néhányan nem veszik komolyan megbízatásu­kat, s passzivitásukkal inkább gyengítik, mint erősítik az alapszervezet életét. A tavaly megválasztott öt tagú vezető­ségből például már csak ket­ten vállalták tovább a munkát és az újonnan megválasztott vezetők sem tettek sokat a mozgalmi élet fellendítéséért. A pártszervezet segített Ekkor kérték a gazda­ság pártszervezetének segít­ségét, amely nem is ma­radt el: két párttagot bíztak meg a KISZ-munka támoga­tásával, színvonalának javítá­sával. Ezzel egyidőben maguk a fiatalok is hozzáláttak a szervezet javításához, jobban ügyelve arra is, hogy a fiatal kommunisták szervezetébe valóban csak azokat vegyék fel, akik felelősségteljesen végzik munkájukat. Várható hát, hogy az eddigi gondok, nehézségek a következő hetek­ben, hónapokban megoldód­nak, gyarapodik a komoly KISZ-tagok száma, javul a szervezeti élet, a mozgalmi munka színvonala. Jelentős társadalmi munka Remélhető ez annál is in­kább, mivel a hibák ellenére nem egy ifjúsági akció szép sikerrel járt a szövetkezetben. Nem kevés társadalmi munka, részvétel a vietnami akcióban, emlékezetes rendezvények, ki­rándulások jelzik a szorgosan tevékenykedő ifjúkommunis­ták igyekezetét. Megvitatták a KISZ Központi Bizottság ta­valy áprilisi határozatát is, s a korábban elkészített akció­­programot az egyéni vállalá­sok egész sorával egészítették ki. Belőlük egyébként nem ke­veset már valóra is váltottak. Részvétel a gazdasági vezetésben Kisebb zökkenők ellenére eredményesnek mondható szövetkezeti fiataloknak az a a törekvése is, hogy politikai és általános ismereteiket külön­böző iskolákban, tanfolyamo­kon gyarapítsák. Számos egyéni vállalás is ezt célozza. Februárban befejezték a mar­xista vintakör anyagának fel­dolgozását, és bár az össze­jöveteleken nem mindig vettek részt, teljes létszámmal, mégis hasznosnak ítélhetők az elő­adások. A jövőben a fentebb már említett feladatok mellett ja­vítani kívánják a taggyűlések politikai jellegét. Szorgalmaz­zák azt is, hogy a KISZ-alap­­szervezetek képviselője rend­szeresen részt vehessen a gaz­daság vezetőségének ülésén. A gazdasági vezetéssel és a pártszervezettel kialakított jó kapcsolat nagy segítséget je­lent a Szabadság Tsz-ben dol­gozó fiatal kommunistáknak. Ennek egyik szép példája az új KISZ-klub kialakítása és felszerelése. E hasznos kapcso­lat előnyeit bizonyára kihasz­nálják majd a fiatalok, maguk és közösségük javára. K. A. Kiállításra készülve A nagykőrösi Arany János művelődési központ kiállító­­termében hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tisztele­tére a város fejlődését, gyarapodását bemutató reprezentatív kiállítást nyitnak meg. A bemutatót Miklosovits László gra­fikusművész rendezi, aki helyben is számos sikeres kiállítás­sal mutatkozott már be. Kiss András felvétele SPORT Téli Kupa mérkőzések Kecskeméti Fémmunkás— Nk. Kinizsi 6:4 (5:1). Szerdán, Kecskeméten a Ki­nizsi II szerepelt a kupamér­kőzésen a következő összeállí­tásban: Kovács Gy. (Szabó) — Szécsény, Hegedűs (Rákosi), Tóth I. L., Horváth J., Száraz, Tóth II. L., Lengyel, (Vass), Karsai, Podmaniczki, (Tolnai), Sarkadi. Rendezési hibák miatt az első félidőben majdnem KSC teljes csapata ellen ját­­­szottak a körösi labdarúgók, csak a második félidőben ját­szottak a későn érkező Fém­munkás ellen. Nk. Kinizsi—Kecskeméti Mező­fi SE 6:3 (2:1). Csütörtökön hazai pályán az első csapat összetétele a kö­vetkező volt: Kocza — Suba, Somlyai, Balogh, Marton, Ba­ri (Labancz), Cavalloni, Ko­vács T., Szalai, Orbán, Ba­­nyár. Rosszul érinti a csapatot, hogy Szabó bevonul katonai szolgálatra, Kecskés III és Ju­hász pedig sérültek. A Honvéd csapat ellen fris­sen mozgott a körösi csapat, volt több jó támadás is, de sajnos a védelem is gólképes­nek bizonyult. Kinizsi közgyűlés: 24-én Városunk legnagyobb sport­egyesülete, a Nagykőrösi Kon­zervgyár Kinizsi Sportköre február 24-én, hétfőn 17 óra­kor tartja évi küldöttközgyű­lését a sportotthonban. Vasárnapi műsor Asztalitenisz Sportotthon, 9.30: Nk. Kini­­­zsi—Békéscsabai gyár NB III-as férfi konzerv­csapat­bajnoki mérkőzés. Atlétika Múzeumi pálya, 10.30: járá­si mezei futóbajnokság. Birkózás Hajdúszoboszló: területi kö­töttfogású ifjúsági egyéni baj­nokság. Kézilabda Toldi-sportcsarnok, 14: Bem SE (Cegléd)—Nk. Toldi DSK férfi, 14.50: Algériai diákok— Tiszakécskei VEGYÉPSZER férfi, 15.50: Kiskőrösi IGV— Nk. Toldi DSK II teremkupa-mérkőzés.női Toldi Kosárlabda Cegléd: az OSK körzeti női selejtező mérkőzései. Labdarúgás Múzeumi pálya, 10. Nk. Kini­zsi II—Törteli TSZ SK barát­ságos mérkőzés. Sakk Tápiószentmárton: kettős T­ KSK—Nk. KIOSZ megyei I. osztályú csb-mérkőzés. Sportlövészet Sportotthoni pincelőtér, 9. városi úttörő légfegyveres vándorkupa-viadal, 1. forduló: Teke Kocsér, 9. Volánbusz (Nb.) —Bp. Gázművek NB III-as csb-mérkőzés. Tollaslabdázás Veresegyház: a XI. nyári út­törő-olimpia megyei döntője. Torna Toldi-sportcsarnok, 9. az Nk. Toldi DSK meghívásos női ifjúsági II. és serdülő III. osztályú versenye. Hétfői műsor Sakk KIOSZ-székház, 18. a KIOSZ Kupa egyéni verseny körmérkőzéses döntője 5. já­téknap. . — P — S. — nagykőrösi díszpolgárságaN­ éhány napja, február 18-án ünnepelte az ér­tésének szág Jókai Mór szüle­i 50. évfordulóját. A Petőfi Irodalmi Múzeum nagyszabású kiállításon mu­tatta be az író pályáját, (la­punk is terjedelmes cikkekben emlékezett meg róla). Komá­rom magyar és szlovák lakos­sága pedig közösen ünnepelte az évfordulót, és nem maradt koszorú nélkül szép, pesti szobra sem. Illő, hogy ebbe a tiszteletadásba Nagykőrös is bekapcsolódjék, hiszen Jókait díszpolgárává fogadta ez az irodalmi emlékekkel megszen­telt város, s mondhatjuk: leg­jobb barátja volt Arany Já­nosnak. Minderről nem szól egyetlen megemlékezés sem, ezekről nekünk kell — nem kis büszkeséggel — megemlé­keznünk. Először szóljunk talán arról a nagy megbecsülésről, mely a város egésze részéről áradt a nagy mesélő felé. Egyszer va­lamelyik barátja említette, hogy első komolyabb művétől, a „Nepean sziget”-től immár 50 év választja el, azóta vi­gasztalja, buzdítja, szórakoz­tatja nemzetét ez a nagy író, akit a külföld is már-már na­gyobb példányszámban ismer, mint hazája. Azt is tudták, hogy ez a nagy népszerűség nem szerzett neki valami gondtalan jólétet: a jó szívből adott váltóaláírások mindjob­ban szorongatják. (Mindezek­ről bőven olvashatunk a Mik­száth Kálmántól származó életrajzában, mely mindmáig a legjobb írói életrajz: re­gényíró adta kortársáról, me­leg szívvel, lebilincselő nyel­ven.) Nosza, összeült a közvetlen baráti kör és a szintén komá­romi származású Beöthy Zsolt irodalomtörténész és Eötvös Lóránt, a nagy természettudós vezetésével emlékbizottságot alakított. Négy oldalas nyomtatvány­ban fordultak a nemzethez, külön-külön pedig a megyék­hez, törvényhatóságokhoz és városokhoz. Közölték a terve­ket,, s Jókai megünneplésére szólították fel az országot. El­jutott a felhívás Nagykőrösre is. Megtaláltam a nyomát a Dél-pest megyei Levéltárban. Elém tették Nagykőrös város díszpolgárainak jegyzékét, egy bordókötésű albumot, mely választékos, szép írással so­rolja fel időrendben a város díszpolgárait. A második he­lyen találtam Jókai Mórt. Az első helyen azért nem lehetett, mert már az előző évben oda­került Kossuth Lajos, akinek az arcképe ott függött csaknem minden magyar házban. Neki még Turinba kellett küldeni a megtisztelő értesítést, francia nyelvű címzéssel. (Őt egyéb­ként a ceglédi 100-as küldött­ségben személyesen is felke­reste két nagykőrösi polgár.) Jókai megtisztelését sem kel­lett kétszer ajánlani a nagy­­kőrösieknek. Az iratcsomó élén találjuk mindjárt Póka Kálmán, a nagy tiszteletben álló polgármester szép, filaten­­tás előterjesztését, mely mele­gen indítványozza a nagy író díszpolgárrá választását, s az Emlékbizottság egyéb tervei­hez való csatlakozást. A váro­si közgyűlés 1893. május 7-én foglalkozott a javaslattal, s egyhangúlag így határozott: „Polgármester indítványa Jó­kai Mór díszpolgárrá választá­sa iránt elfogadtatik, s Jókai Mór 50 éves írói jubileuma alkalmából Nagykőrös dísz­polgárává megválasztatik — díszoklevél kiállítása, kézbesí­tése és a jubileumon leendő képviseltetés megállapítása vé­gett polgármester elnöklete alatt Nyári Szabó Ferenc, He­gedűs Dénes, Pap Imre, Mé­szöly Gáspár, ifj. Szalay Lajos, Molnár Gedeon tagokból álló bizottság küldetik ki.” A jubileum egyik fontos eseménye volt Jókai összes műveinek 100 kötetes kiadása, 200 forintos árban, melynek felét az ünnepségen az írónak óhajtották átnyújtani. Ezt is minden habozás nélkül meg­rendelték a körösi vezetők, s egyben a gimnázium könyvtá­rába utalták. Ott van az ira­tok közt az iskola vezetőségé­nek hálás köszönete is. Sokáig láttuk a nagykönyvtárban, megkülönböztetett helyen, a „Nemzeti Díszkiadást”, csak a második világháború pusztí­tása ritkította meg díszes kö­tésű sorát. Az iratok közt ott találjuk a kiküldött bizottság jelentését a határozat végrehajtásáról: 3 tagú küldöttség vitte fel és nyújtotta át „a csínnal és íz­léssel kiállított” díszpolgári oklevelet. F­ájdalmas,­ hogy 11 év múlva a nagy író öz­vegye gyászkeretes le­vélben tudatja Jókai Mór ha­lálát. Ez a szomorú hír szíven üti a körösieket: Póka Kálmán polgármester, Szalay György tanácsnok és dr. Jalsoviczky László képviselte a temetésen a várost, előttük a város da­liás díszbuszára lépdelt. így kísérték a város második dísz­polgárát örök nyugvóhelyére a Nemzeti Múzeum csarnokából, ahonnan korábban még ő bú­csúztatta a nemzet nevében Kossuth Lajost. Dr. Törös László Jókai Mór MOZIMŰSOR A banditák alkonya. Színes román bűnügyi film. Kísérőműsor: Háború és a korszerű védekezés. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Matiné Hekus lettem. Magyar film. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor Elfelejtett ősök árnyai. Szí­nes szovjet film. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Kiskörzeti mozi, a Hangácsi úti iskolában Volt egyszer egy vadnyugat, I—II. Előadás kezdete: fél 7-kor.

Next