Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-20 / 116. szám

Dolgozókat nem importálhatunk... Álláshirdetések tömege a lapokban, munkásfelvételt hirdető táblák a gyárak, az üzemek bejáratánál jelzik a létbiztonságot, hogy senkit nem fenyeget hazánkban a munkanélküliség veszélye. De jelzik a fokozódó munkaerő­gondokat is. Hiány van szak­képzett és betanított munká­sokban, közép- és felsőfokú diplomával rendelkező szak­emberekben és főleg segéd­munkásokban. A munkaerő­­hiány jelentős társadalmi veszteségek okozója. Nem használhatják ki kellően az értékes, nagy teljesítményű gépeket, akadozik a kooperá­ció, nem elegendő mennyi­ségben, vagy késve készülnek el a keresett termékek. A túlórázás, a hajrámunka, várakozás, a sorban állás ideg­a feszítő. A munkaerőhiány néhol látszólagos, a szervezetlenség, a másutt levő felesleg tü­nete. Persze, a rossz hatás­fokkal, alacsony­sal foglalkoztatott intenzitás­többlet­létszám nem „csenget” magá­tól. De módszeres elemzés­sel, hatásos anyagi ösztönzés­­sel, létszámátcsoportosítással feltárhatók és mozgósíthatók ezek a rejtett belső tartalé­kok. A szervező munkának azonban még ezzel a, mond­hatnánk extenzív módszeré­vel sem élnek eléggé: munkaműveletek és a­­ moz­­­dulatok elemzéséig, a techno­lógiai sor átrendezéséig, a termelőhelyek ésszerű kiala­kításáig pedig a legritkább esetben jutnak el a szervezők. Hogyan állandósítható törés, visszaesés nélkül a jelenlegi dinamikus fejlődés 1980-ig vagy az ezredfordulóig úgy, hogy a felhasználható munka­­időalap a jelenlegi szinten marad, sőt, előreláthatóan csökken a 40 órás heti mun­kaidő majdani bevezetésé­vel? Csak a munka termelé­kenységének emelésével! Évi 6—7 százalékkal viszont le­het-e növelni hosszú távon a munka termelékenységét ? Lehet is, kell is. De nem egy­szerűen a begyakorlottság fo­kozására, a teljesítménykö­vetelmények szigorítására építve, hanem mindenek előtt fejlesztéssel és szervezéssel. Nem utolsósorban a szocia­lista nemzetközi integráció kibontakoztatásával, a ter­mékválaszték szűkítésével és korszerűsítésével, a tömegsze­rűség, a sorozatnagyság eme­lésével. Dolgozókat nem importálha­tunk, vendégmunkásokra a jövőben sem Ám, a korszerű, számíthatunk, termelékeny gépek és berendezések beho­zatalát fokozhatjuk, főként a szocialista országokból. Külö­nösen azokét, amelyekkel je­lentős munkaerőt és időt ta­karíthatunk meg. A gépesítés rendkívül nagyok lehetőségei és még csak­nem teljesen kiaknázat­lanok az anyagmozgatásban. Jelenleg minden ötödik ke­reső, legalább egymillió em­ber foglalkozik az országban cipekedéssel, anyagmozgatás szállítással. Az ő gépesítése,­ jobb szervezése nem csupán a nehéz fizikai munkát vég­zők tízezreit szabadíthatná fel, hanem egyben a termelő be­rendezések jobb­ját és folyamatos kiszolgálá­st lehetővé tenné. munkáját Sajnos, ma még gyakori, hogy a leg­modernebb termelő berende­zést hagyományos hórukk­munkával szolgálják ki s nem alkalmaznak automatikus ada­goló futószalagot, silót, vagy akárcsak konténert, emelőgépet, targoncát, egyszerű rako­dólapot. Ahol azonban az anyagmozgatás kényszerpá­lyára kerül, nyomban egyen­letessé és zavartalanná válik a munka. A különböző kisgépeket szintén joggal igénylik a dol­gozók. Az ácsok, a parkettá­sok, az épületasztalosok könnyű kis fűrészgépeket, a a szerelők a mobil csavarozó-hajlító, vágó csiszoló, me­chanizmusokat, a forgácsolók a gyors pneumatikus befo­gókat, ütközőket, készüléke­ket, stb. A barkácsolók mun­káját is napjainkban már számtalan ötlet, szerkezet, gép könnyíti meg, mert a szabad idő is drága. A nagyüzemek­ben, az építkezéseken viszont gyakran ma is régi kézműves­módszerekkel „barkácsolnak”. Többet ésszel, mint erő­vel — tartja a közmondás. Többet géppel, korszerű szer­vezéssel, újítással, mint mun­kaerővel — korunk parancsa ez. E követelménynek meg­felelni műszaki, gazdasági, társadalmi és politikai fel­adat. A könnyebb, a termelé­kenyebb munkát, a néhol nyo­­m­asz­tó létszámhiány enyhí­tését szolgálják tehát a he­lyi fejlesztési eszközök, a hi­vatásos szervezők, a szerkesz­tők, a gyártáselőkészítők, a beszerzők, a beruházók ép­pen úgy, mint az összefogott társadalmi erőfeszítések, a dol­gozók kezdeményezései az újí­tómozgalom. Mert a legfőbb termelő erő, a legfőbb ér­ték: az ember. A állítható munkaerő termelésbe létszá­ma véges, új munkásokat im­portálni nem lehet Más vá­lasztás tehát nincs, csak a meglevő munkaerő ésszerű hasznosítása, a drága és egy­re inkább hiányzó munkás­kezek gépekkel való helyet­tesítése, mindenütt, ahol erre a lehetőségek megteremthe­tők. Kovács József ON­K.1 A PASA XIX. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1975. MÁJUS 20., KEDD Export Francia- és Olaszországba A MAVAD és az ÁFÉSZ központjai minden tavaszon, országszerte megszervezik a házas étcsiga gyűjtését, me­lyet Franciaországba és Olasz­országba exportálnak, ahol az étcsiga húsa kedvelt csemege. Sütve, pörkölve, kirántva egyaránt fogyasztják. Egy étcsiga-felvásárlót Nagy­kőrösbe is elküldték, aki Mondi Ambrus, Ádám László utca 10/a. számú házánál lé­tesített átvevőhelyet. Naponta délelőtt 10 órá­tól este 8 óráig veszi át az étcsigát, kilónként 8 forintos áron. Az átvevő Pintér Gyula sze­gedi ember, aki 18 éve fog­lalkozik mondotta, csigaátvétellel. Mint az étcsigát főleg eső után, harmatos reggele­ken, erdő­­ken, s árkok vagy kerekszéle­partján lehet jó eredménnyel gyűjteni. A legfőbb követelmény, hogy a csiga házának átmérője legalább 3 centiméter legyen. A gyűjtőknek méretnagyság­sablont szívesen ad az át­vevő. Legjobb levegőző kosárba vagy lyukacsos ládába szed­ni a csigát. A szedés után, hűvös helyen kell tárolni, megmosni nem szabad, mert elpusztul. Az étcsiga szedése és ex­portja május közepétől június közepéig tart. Mint Pintér Gyula elmondta, főleg iskolás gyermekek, és idős nyugdíjas emberek vi­szik hozzá a jó mellékkerese­tet nyújtó csigabigát. K. L. Alma-, vöröshagyma- és burgonyafinálé A nagykőrösi MÉK-telepről most küldik az üzletekbe a múlt ősszel tárolt és neccháló­­ba csomagolt utolsó almát, vö­röshagymát és burgonyát. Bíró Istvánná telepvezető elégedetten jelentette ki, hogy a MÉK kis helyi hűtőházában raktáraiban és tároló­telepén, elegendő gyümölcs és zöldség­félét raktak el, s a kereske­delmi és lakossági igényeket ki tudták elégíteni. Most az induló primőrök be­szerzésén, felvásárlásán, keres­kedelmi és lakossági ellátásán dolgoznak. A tárolt komolyabb burgonyából még készletük van, ezért a szezon végén olcsó burgonyavásárt tartanak, s az étkezési fehér burgonyát a MÉK, a szövetkezeti és a tsz­­boltokban, amíg a készlet tart, 1,5­0-ért árusítják, az apróbb, malacnak való burgonya ára pedig 1 forint. K. L Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi ki­­rendeltsége értesíti a fogyasz­tókat, hogy ma, május 20-án, reggel 8 órától 16 óráig a Patai, Szász K. Dalmadi Gy., Magyar, Kossuth L. utcában a 2—22. számig, Magas, Bul­csú, Reviczki, Dr. Kiss S.-né utcákban, 21-én 22-én és 23-án reg­gel 7 órától délután 16 óráig pedig az Abonyi, Székely, Kádár K., Toldi és Batthyány utcákban áramszünet lesz. Magyar tanulmányok portugál kiadványban Hosszú évtizedek óta elő­ször jelentek meg tudósok tanulmányai magyar portu­gál kiadványban. A lisszabo­ni Kulturális Antropológiai Tudományok Központja Dias Jorge, haladó tugál etnográfus szellemű por­emlékére ünnepi kiadványt jelentetett meg, amelyben magyar szak­emberek is írtak. Gunda Bé­la debreceni professzor a ré­gi alföldi lápok néprajzáról, Barabás Jenő docens a ha­gyomány fogalmáról, Balassa Iván, a magyar mezőgazda­­sági múzeum főigazgató-he­lyettese az ekék kérdéséről, Kisbán Eszter, az akadémiai néprajzi kutatócsoport mun­katársa pedig a magyar né­pi étkezésről közölt tanul­mányt. Óvónőjelöltek kiállítása A gimnázium óvónőjelöltjei most tartják kiállításukat az Arany János művelődé­si központ kiállítótermében. A ké­pen a lányok a bábkészítéssel kapcsolatos teendőket beszé­lik meg. Kiss András felvétele Jénai diploma BŐVÜL A LÁTSZERÉSZ „LÁTÓHATÁRA’ A nagykőrösi iparosoknak mindig jó híre volt, nemcsak a megyében, hanem az egész országban. A körösi készítésű kocsikat és csizmákat például mindenütt keresték a régi vi­déki vásárok­on. A körösi va­sas- és építőmunkások Pesten és mindenfelé, jó nevet szerez­tek a körösi iparnak. A mai nagykőrösi fiatal ipa­ros nemzedék, méltó utódja apáinak és elődeinek. Mint azt a KIOSZ múlt évi helyi kiállí­tásán is bebizonyították, kép­zettségükkel, szakmai felké­szültségükkel, és újító tevé­kenységükkel, maradéktalanul teljesítik a hozzájuk fűzött vá­rakozásokat. A fiatal körösi iparosok so­rában kiemelkedő helyet tölt be ifjú Papp Elek órás és lát­­szerészmester, aki nemrégiben tért haza a németországi Jéná­ból, a világ optikai iparának vezető városából, ahol­­ az ot­tani „Hermann Pistor” neves látszerész szakiskola képesítő tanfolyamát végezte el, szép sikerrel, amiről diplomát ka­pott. A fiatal körösi mestert né­hány magyar szaktársával a Magyar Látszerész Szövetség küldte ki Jénába, a híres otta­ni szakiskolába, ahol a szem­üvegkészítés magasabb fokú elméleti és gy­ak­orlati tudni­valóit tanulták meg. Ifj. Papp Elek 1955-ben ki­tűnő eredménnyel képesítet­ték szakmunkássá, 1961-ben letette az órás- és 1964-ben a látszerész mestervizsgát, és 1975-ben az „Ipar kiváló mestere” oklevéllel tüntették ki. Kecskeméti utcai műhelyé­ben együtt dolgozik feleségé­vel, aki szintén szakmabeli, 1970-ben tett órás mestervizs­gát. K. L. Orvosi ügyelet Május 19—24. I—II. körzet: György, rendel: dr. Lengyel 8—11-ig és 5—6-ig. III—IV. körzet: dr. Mikó Miklós, rendel 11—13- ig és 5—6-ig. VI. körzet: dr. Pólus Károly, rendel 10—14- ig és 5—6-ig. V. körzet: dr. Vass-Andrásy János, rendel: 8—11-ig és 5—6-ig. VII— VIII. körzet: dr. K. Kiss Dá­niel. rendel: 11—14-ig és 6— 7-ig. A VI-os körzet rendelése a Magyar u. 2. sz. alatt. Központi ügyelet május 24-én délután 2 órától má­jus 26-án reggel 7 óráig szin­tén a Magyar u. 2. szám alatti rendelőintézetben lesz. E héten elmarad a csecsemő­és terhestanácsadás Nagykőrös városi vb-titkárság szervezési, Tanács jogi és gazdasági osztálya értesí­ti az érdekelteket, hogy má­jus 20-án és 21-én (kedden és szerdán) elmarad a cse­csemő- és terhestanácsadás a védőnők kötelező szakmai továbbképzése miatt. Terhestanácsadás a követ­kező héttől folyamatosan lesz. Panasz esetén a terhes nők ellátása a kórház szülé­szeti osztályán történik. Mit látunk ma a moziban? parancs. Izgal­­szovjet háborús Az utolsó más, színes, kalandfilm. Kísérőműsor: Decembertől április 4-ig. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRKÖZI ISKOLÁBAN Apacsok. Színes NDK—in­diai film. Előadás kezdete: 6 és 8 órakor. Anyakönyvi hírek Született: Raipi Ferenc és Héda Eszter: Etelka; Mokos István és Har­sányi Eszter: Attila; Herczeg Ferenc és Varga Borbála: Krisztina; Bartha Alajos és Varga Ilo­na: Melinda; Gál Béla és Kurgyis Ágnes: Béla; Varga József és Va­rga Rozália: József; Gergelyfi György és Kontár Piroska: Szilvia; Lan­­tai István és Kerekes Julian­na: Zsolt; Fazekas János és Szűcs Judit: Katalin. Névadót tartott: Szűcs Ist­ván és Fodor Éva: Péter; Apai Sándor és Hringyel Ka­talin: Mária nevű gyermeké­nek. Házasságot kötött: Szóiké Fehér József és Mihályik Esz­ter; Kókai János és Bacsó Eszter; Dér Ferenc és Máté Juliánna; Fehér Ferenc és Szendrei Rozália; Magyar Sándor és Nagy Ibolya; Ko­vács István és Várkonyi Er­zsébet; Bálint István és Ros­ta Ágnes; Bodzsár László és Mészáros Rozália; József és Nagy Anna;Szeleczki Meghalt: Kis Erzsébet 81 éves (Zrínyi u. 80.), Godány- Szabó Sándor 70 éves (Ho­­molytája u. 54), Danóczi De­zső 68 éves (Szegfű u. 19.), Szűcs Kálmánná Boros Eszter 72 éves (Ady E. u. 2.), Sán­dor Ambrus 65 éves (Szabad­­szállási u. 43.), Tóth József 75 éves (Csipvári u. 37.), Ba­ István és Fodor Éva. Péter­­­ka József­né Osváth Rozália 83 István és Kis-Prumik Katalin; 1 éves (Katona József u. 2.). SPORT Labdarúgás* Érthetetlen játékvezetés Nagykőrösi Kinizsi—Gödöl­lő 1:1 (1:0). Gödöllőn a Kinizsi labdarú­gócsapata a következő összeál­lításban játszott: Kocza — Su­ba, Juhász, Balogh, Bari, Som­lyai, Marton, Szalai Cavalloni, Orbán, Kovács T. (Banyár az 50. percben). A 7. percben szerezte a Kinizsi Szalai meg­részére a vezető gólt, amelyet a hazai csapat a 84. percben egyenlí­tett ki. Sportszerű első félidő után a második félidőben a játék­vezető ítéleteivel főleg a kö­rösi csapatot sújtotta és Ju­hászt, Subát, Szalait kiállítot­ta, valamint két gödöllői játé­kost. Nagykőrösi Kinizsi ifi—Gö­döllői ifi 1:1 (1:0). Kinizsi ifi: Tóth I. — Kecs­kés, Bélteki, Torma, Tóth S. (Várkonyi L.), Várkonyi S., Fehér, Hajdú, Mucsányi, Kur­gyis, Turcsik (Szabó B.). Az első félidőben jól ját­szott az ificsapat, a hazaiak lesgóllal egyenlítettek. Góllö­vő: Hajdú. Járási bajnokság : Nagykőrösi Kinizsi II—Dán­­szentmiklós 9:0 (4:0). Kinizsi­ II: Kovács Gy. — Szécsény, Rákosi A., Tóth I., Horváth I., Horváth J., Kar­sai, Tóth II, Podmaniczi, Len­gyel, Tolnai. Csere: Hegedűs, Szomolányi. Tetszetős játékkal ilyen arányban is megérdemelten nyert a hazai csapat. Góllövő: Lengyel 4, Podmaniczi, Tol­nai, Tóth II, Szomolányi. N­ői atlétikai DSK-bajnokság Cegléden, jól előkészített pályán, 4 iskola képviselőivel került sor a megyei női DSK- 6 csapatbajnokságra atlétikában, versenyszámban. Az Nk. Toldi 20 ponttal a 3. helyen végzett. Eredményeik: Távol, 6-os csapat: 2. Toldi 412 cm átlag (legjobbjuk: Halasi 432). Magas: 2. Toldi 121 (Horváth I. és Halasi 125). 4x100 m: 2. Toldi 57.6 mp. 3x800 m: 2. Toldi 13:14 perc. 4x300 m: 4. Toldi­ 3:49.6 perc. A Dunake­szin megrendezett megyei at­létikai férfi DSK-bajnokságon nem indultak közösiek. Radecski egyéni csúcsot lőtt Kecskeméten felszabadulási emlék- és egyben minősítő lö­vészversenyt rendeztek. Az MHSZ Nk. Konzervgyári SK-t 3 fiatal képviselte. Standard puska, 60 fekvő, junior: Ben­­csik János 569, ifjúsági:­ Sza­bó Ambrus 545 kör. Nyílt irányzékú légpuskával a ser­dülő Radeczki Géza 40/354-es egyéni csúcsot ért el, ezzel harmadszor szárnyalta túl eb­ben az évben az aranyjelvé­nyes szintet. Keddi műsor Atlétika Cegléd: a kisegítő iskolák megyei versenye. Kézilabda Toldi-sportcsarnok, 8-tól és 15-től: a DSK-bajnokság terü­leti döntője, 4. forduló (a Nk. Gimnázium—Salgótarján férfi mérkőzés 8-kor lesz).

Next