Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-28 / 200. szám

Hat új tanterem — egy műszak Augusztus 20-a tiszteletére avatták fel Gombán az új FORFA-elemekből épülő hat tantermet. Az általános isko­lásoknak ezentúl nem kell két műszakban tanulniuk. Barcza Zsolt felvétele A RAJKÓK SIKERE Ajándék a színpad építőinek HIDEGBEN IS FORRÓ HANGULAT Mindössze egy héttel ezelőtt adták át a társadalmi összefo­gással, rekordidő alatt újjáépí­tett Vecsési Szabadtéri Szín­padot, ahol a hét végén máris rangos kulturális került sor. Szombat eseményre este az építők tiszteletére megtartott díszelőadáson a számos VIT- díjjal és a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitünte­tett K­ISZ Központi Művész Együttes Rajkó-zenekara, tánckara és szólistái adtak műsort. A szokatlanul hűvös, szeles időjárás sem riasztotta el közönséget, este 7 órakor telt a ház várta az előadás kezdetét. Kiss István, a Jókai Kultúr­­csoport művészeti vezetője meleg szavakkal mondott kö­szönetet mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a színpad, az épületek és a kör­nyezet kialakításához. Majd kezdetét vette a nem minden­napi produkció. A társulat gyorsan elfeled­tette a nézők­kel a csípős hideget, szinte forrt a levegő. Kecses lányok hajladoztak, népdalok, cigány­dalok csendültek fel, a tánckar fáradhatatlanul ropta a táncot, s közben szólt a Rajkó-zene­kar igényes, helyenként lassú, helyenként ropogós népzenéje. Már az első számok után taps­vihar köszöntötte az együttest, a műsor végén zúgó vastapsot pedig ismétléssel hálálta meg a társulat. Kellemes szombat esti szó­rakozásban volt része a közön­ségnek a Jókai Szabadtéri Színpadon. Elismerés illeti a rendezőket, akik élve az új lehetőséggel, rögtön ilyen ní­vós programmal örvendeztet­ték meg a község lakosságát. Reméljük, hogy ez az előadás csak kezdete egy sorozatnak. K. L. Szeptemberben Komplex vizsgálat A járási hivatal szakosztá­lyai, továbbá a mellérendelt szervek dolgozói szeptember­­ben komplex vizsgálatot tar­tana­k a vecsési nagyközségi tanácsnál. A vizsgálat kiter­jed az ügyintézésre, az adó- és pénzügyi csoport tevékeny­ségére, valamint a műszaki csoport munkájára is. Fontos magán- és közérdek Személyiigazolvány-csere A Monori Járási Rendőr­­kapitányság felmérése szerint az idén szűkebb pátriánkban csaknem tízezer személyi iga­zolványt kell kicserélni, illet­ve érvényesíteni. Az év fo­lyamán már több községben befejeződött az igazolványok érvényesítése, s a közeljövő­ben erre Gombán, Bényén, Káván is sor kerül. Az e három községben élő, állandó bejelentővel rendelke­ző lakosok személyi igazolvá­nyukat Káván szeptember 6-án ,13-tól 18 óráig a tanács­kirendeltségen, Bényén szep­tember 13-án 8-tól 16 óráig a tanácskirendeltségen. Gom­bán szeptember 14-én 8-tól 16 óráig a gombai tanácsnál ér­vényesíthetik. Az érvényesítéshez csatol­ni kell a lejárt személyi igazolványt, a II. számú igazolólapot, a népesség­­összeírásról adatlapot kiállított — amelyet a postahivatalok­ban lehet beszerezni — két darab fényképet, egy tízforintos illetékbélyeget darab és az esetleges adatváltozásokat igazoló adatlapokat. Azok, akik munkahelyi el­foglaltságuk miatt a megjelölt helyeken nem tudnak megje­­lenni, haladéktalanul keres­­sék fel a Járási Rendőrkapi­­tnyságot valamelyik munka­napon, fél kilenc és 12 óra között. A személyi igazolvány ér­vényesítése végett személye­sen kell megjelenni, kivéve azokat a járókép­telen betegeket, akiknek gyógyulása előrelátható­lag egy éven belül nem várható. Az új személyi igazolványt a lakóhely szerint illetékes la­kónyilvántartó-könyv­­ének be kell mutatni.vezető­Az érvényesítés fontos ma­gán- és közérdek, elmulasztá­sa szabálysértési eljárást von maga után. P­E­S­T M­EG­Y­E­I H­IRLAP K­O­L­O­KI K­IAD­ÁS­A XXI. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM 1979. AUGUSZTUS 28., KEDD Egy év múlva átadják a vízművet Három település lakóit látja el Mint lapunk szombati szá­mának első oldalán rövid hír­ben beszámoltunk róla, jelen­tős esemény zajlott le a hét végén a járási pártbizottság székházában: összesen 22 párt-, állami és gazdasági szerv, tervező-, beruházó és kivitelező vállalat képviselője jelent meg, hogy kézjegyével ellássa a Monor Térségi Víz­mű építésének meggyorsításá­ról szóló szocialista együttmű­ködési szerződést. Ezelőtt hat évvel alakult meg a Monori Víz- és Csator­namű Társulat, hogy a közki­­folyós ivóvízhálózatot, a víz­műveket, valamint a település egy részén a szennyvízhálóza­tot és a tisztítótelepet meg­építse. A társuláshoz 1976-ban Gomba és Bénye községek is csatlakoztak, így a monori tár­sulat térségi, regionális társu­lattá alakult azzal a meggon­dolással, hogy a beruházási költségek jelentősen csökken­nek, s a vízmű megépítése gaz­daságosabbá válik. Ez ideig elkészült több mint száz kilométernyi ivóvízháló­zat, egyezer köbméteres víz­tározó, öt mélyfúrású kút, 500 köbméter napi kapacitású szennyvíztisztító telep, öt ki­lométer hosszú szennyvízháló­zat és egy sor egyéb létesít­mény, berendezés. A hátralevő időben a leg­fontosabb feladat az auto­matika és a villamos há­lózat szerelése, kutak le­írása, valamint az útépíté­si munkák befejezése. Az előirányzott 107 millió fo­rintból már 75 millió forintot felhasználtak. A hét esztendeje tartó épít­kezés igen lassú ütemben, von­tatottan haladt. Ennek legfőbb oka volt az előkészítés fogya­­­tékossága, a beruházási ta­pasztalatlanság, a kivitelezők munkájának alacsony színvo­nalú koordinálása. Az utóbbi időben a munka szervezettebbé tétele érdeké­ben számos intézkedés szüle­tett, ezek sorába tartozik az aláírt együttműködési szerző­dés is. A szerződésben vállalt fel­adatokat határidőre és jó mi­nőségben csak akkor lehet megvalósítani, ha a jogi kap­csolatokon kívül a szocialista együttműködésből eredő ma­gas fokú erkölcsi követelmé­nyeket minden érdekelt fél teljesíti. Az egyéni felajánlásokon túl a szerződő felek vállalták, hogy a beruházás határidőre történő befejezése érdekében a szervezési és kivitelezési fel­adatokat vállalaton belül ki­emelten kezelik. Létesítményfelelősöket ne­veznek ki, akik havonta megbeszélést tartanak, fi­gyelemmel kísérik a mun­kálatok menetét. Minden második hónapban ta­nácskozásra jönnek össze a szerződést aláírók. A Monor Térségi Vízmű üzembe helyezése után három település 20 ezer lakosát, 3 és fél ezer háztartását és ^2 vál­lalatát, üzemét, intézményét látja majd el jó minőségű ivó­vízzel, elősegíti a közművek fejlesztését és újabb beruházá­sok megvalósítását. Kövess László ÜLLŐ, TÜZÉP-TELEP Folyamatos az ellátás MINDENKI BESZEREZHETI A TÉLIREVALÓT Sorban állnak a tüzelő­anyagra várók Üllőn, TÜZÉP-telepen. A telepvezető­­ azonban nem sokat tehet, hogy az ellátás kedvezőbbé váljon, hiszen megyei elosztás alapján, keretszámok szerint érkeznek a megrakott vagonok. A folyamatos szállítást azon­ban számtalan, országos je­lentőségű tényező befolyásolja, gátolhatja. Mert a keretszámok majdnem az elmúlt évihez ha­sonlítanak, és ha ez a mennyi­ség zavarmentesen érkezik — különösen brikettből —, akkor a beszerzés nem okoz különö­sebb gondot, ahogy azt utóbbi években megszoktuk, az Nézzük csak a számokat. Amíg az elmúlt év első hat hónapjában 3755 tonna brikettet értékesített a te­lep, addig ez év hasonló időszakában mindössze 1792 tonna érkezett. Szénből viszont az elmúlt év első félévében érkezett 685 tonnával szemben 1212 tonna került értékesítésre — tájé­koztat Vrbanek Istvánné te­lepvezető. Gondot azonban az okoz — amellett, hogy az ér­kezett szén mennyiségét az utolsó mázsáig a helyi lakos­ság felvásárolta —, hogy a német brikett iránti kereslet szinte ugrásszerűen megnőtt. Még az utalványosok is mind német brikettet kérnek. Most pedig az elmúlt évi szállításból négyezer mázsa porlik, válik értéktelenné a telepen. Tűzi­fából majdnem azonos az át­vett mennyis­ég, négyszáztizenhárom tonna került a háztartásokba ed­dig, az elmúlt évi négy­százötvennégy szemben.tonnával Július, augusztus hónapok­ban kissé megélénkült a szállí­tás tempója, kilencven tonna szén és nyolcszázhúsz tonna brikett érkezett a telepre, ha a szállítás tempója nem csök­ken és a diszponált mennyiség folyamatosan érkezik, a téli hidegek beköszöntése előtt minden háztartás zavartalanul beszerezheti a szükségletnek megfelelő tüzelőmennyiséget Üllőn. K. S. Hatvan évvel ezelőtt történt Iratok és az emlékezet őrzi Ezrek a tápiósülyi internáló táborban GYŐZÖTT A TÚLERŐ, de csak úgy, hogy a királyi ro­mán hadsereget hozták segít­ségül. A Szegeden szervezkedő ellenforradalmi hadsereg ké­szen állt, hogy a Dunántúlon keresztül bevonuljon Buda­pestre, ahol a rendet még a románok tartották. Védnöksé­gük alatt, vagy szemhunyásuk mellett tobzódott a hatalmába visszakerült uralkodó osztály. Szerte a­z országban meg­kezdődött a tanácshatalom ve­zetőinek összeszedése és a volt vöröskatonák internálása. So­ha ennyi ember nem volt le­fogva az országban, mint ezekben a hónapokban. A bör­tönökben még az ágyak alatt is aludtak, az internáló tábo­rokban pedig szalmán feküd­tek, test a test mellett. Zsírta­­lan, sótalan töklevest és főze­léket ettek, és kenyeret csak egy szeletkét kaptak naponta a rabok. A Monori Direktórium és Munkástanács tagjai közül ti­zenöten voltak a börtönökben, míg a többi, a számtalan vö­­röskatonával együtt a tápió­­sülyi internáló táborban várta sorsa jobbrafordulását. A köz­ség reakciós urai, meg a vis­­­szamerészkedő csendőrök, akik pár hónappal előbb, gya­log hagyták el a községet, olyan terrort teremtettek ma­guk körül, hogy a kitörni ké­szülő jajkiáltások is megné­­multak. Az itthon maradtak sorsa sem volt bíztató, mégis a gyerekek és a maguk gondja mellett az volt a fontos, hogy élelmet és tiszta ruhát vigye­nek hozzátartozóiknak. Monorról gyalog indultak az anyák, meg a fiatalabb testvé­rek a kis csomagokkal, he­tenként többször is. A napkel­te az úton érte őket. Mindent elkövettek, hogy ha már a há­ború és a tanácshatalom vé­delmében nem lelték halálu­kat, most már megmaradja­nak. A nagyon nehezen meg­szerzett élelmet sokszor nem kapták meg a foglyok, mert az őrök ellopták. Levelet nem lehetett írni az első időben, így későn tudták meg a hoz­zátartozók, hogy a csomag tar­talma másoké lett. Az internáló táborokban szen­vedők abban reménykedtek, hogy előbb-utóbb megszűnik ez a kényszerű állapot. A bör­tönökben levő foglyok az első tárgyaláson tudták meg, hány év, hány hónap, míg hazame­hetnek. A bíróságok és az egész elnyomó gépezet gyors ütemben készítette a vádirato­­­kat. Hazaárulással, lopással és hatalommal való vissza­éléssel vádolták a tanácshata­lom vezetőit. Az újságok na­ponta számoltak be az ítéle­tekről.­­ Érthető, hogy a monoriakat helybeli direktórium és munkástanács tagjaira hozott ítélet érdekelte elsősorban. A Pest vidéki törvényszék ítél­kezett felettük és meghozta a következő határozatokat: „Pattermann Dezsőt 4 év, Magócsi Károlyt 6 év, Ba­­binszki Andrást 7 év, Spiesz Józsefet 8 év, Horváth Mi­hályt 5 év, Deli Györgyöt 4 év, Nagy Józsefet két és fél év, Sarnyai Illést másfél év, Földi Sándort másfél évi fegyházra ítélte. Csendes Pált 1 év bör­tönre és Balázs Jánost is más­fél év börtönre ítélte. A többi vádlottak részesültek."kisebb, büntetésben A börtönökben levők tudták, mire számíthatnak, a családta­gok pedig úgy rendezték éle­tüket, hogy átvészeljék azokat az éveket,, amíg a családfő tá­vol lenni kényszerül. A jog­erős ítéletek után az ország különböző börtöneibe kerül­tek. Magócsi Károly és Ba­­binszki András több évig a hírhedt zalaegerszegi inter­náló táborban sínylődött, ahol a szabadon portyázó különít­ményesek tizedelték a tábor lakóit Rendszerint éjjelenként megjelentek a táborban és magukkal vittek néhány fog­lyot, akiket aztán sohasem lá­tott többé senki. A Szovjet-Oroszországban levő magyar tiszti hadifoglyo­kért cserébe kérték a több év­re elítélteket Így került csere­­fogolyként számba Spiesz Szovjet-Oroszor­ József és csa­ládja. Moszkvában elvégezte a jogi egyetemet, ezután Moszk­va egyik legnagyobb munkás­kerületében lett a bíróság el­nöke. 1953-ban került haza, amikor még megláthatta Mo­­noron a volt úrikaszinó kugli­­zójának homlokzatán a „Nép­ház” feliratot, amit tevékeny­sége idején, 1919-ben festettek ismeretlen kezek. MA MÁR KEVESEN élnek azok közül, akik részesei vol­tak a 133 nap dicső történel­mének. Tetteiket a megsárgult iratok őrzik, és az emlékezet. Monori Für Dezső Neve, címe nincs Szitkok zúdulnak a két ve­rejtékező, habzó szájú pejlóra. Az ostor lecsap egyszer-két­­szer-háromszor, a kátyú azon­ban akkora, hogy józan ésszel fel sem tételezhető, hogy a megpakolt szekeret, akármi­lyen erősek is a lovak, kihúz­zák a nagy mélyedésből. A baj ott van, hogy nem kellett volna harminc mázsa helyett ötven mázsa szenet a kocsira rakodni. Nézem a fuvarost, üti, veri a lovakat, amelyek mindennap megkeresik a megélhetéséhez szükségest, meg azt a pár liter itókát is, ami nem ritkán meg­haladja a százast. Ő azonban erről megfeledkezik, miért is látná be; a teher akkora, hogy nem tudnak vele megbirkózni a lovak? Tömeg verődik össze. A fu­varos szitkozódik, levágja az ostort a földre, mire megszó­lal az egyik néző: — Nem ember az ilyen. A megjegyzés olaj a tűzre, a fuvaros szitkozódva lapátolja le a kocsiról a szenet, s köz­ben a lapáttal oldalba veri az egyik lovat. A ló felhorkan, vér szivárog a lapockájából. — Fel kell jelenteni az ilyet! — szólal meg valaki. A fuvaros arcán káröröm. Neve, lakcíme nincs feltüntetve a kocsi oldalán. II. Vége a vakációnak Tanévnyitó ünnepségek A járási hivatal művelődés­ügyi osztályától kapott értesü­lés szerint a járás valamen­­­nyi általános iskolájában, a monori József Attila Gimná­zium és Szakközépiskolában, továbbá a 203. sz. Bem József Szakmunkásképző Intézet mo­nori kihelyezett tagozatán is szeptember 3-án, hétfőn dél­előtt és délután tartják meg a tanévnyitó ünnepségeket. Vecsési ősz, 1979 A vecsési társadalmi szer­­­vek az idén is megrendezik a Vecsési ősz, 1979 elnevezésű eseménysorozatot. Az ünnepé­lyes megnyitót a hagyomá­nyos gyümölcs- és dísznö­vény-kiállítással kötik egybe. •SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT KEVÉS RÉSZTVEVŐ Befejeződött a spartakiád MEGYEI DÖNTŐ RÁCKEVÉN rási kiemelt alkotmánynapi ünnepség keretében rendezték meg kispályán labdarúgásban a járási döntőt, amelyen ki­lenc csapat vett részt. Az el­ső helyen a vecsésiek végez­tek, így ők képviselhetik szű­kebb pátriánk színeit a me­gyei döntőben. Férfi kézilab­dában a gyömrői gárda lett az első, ők is ott lehetnek a megyei döntőn. Az atlétikai és lábteniszver­senyeket vasárnap délelőtt a monori sporttelepen rendezték meg. Sajnos, a vártnál keve­sebb résztvevő indult. Kiss József, a járási test­nevelési és sportfelügyelőség vezetője üdvözölte a résztve­vőket, majd megkezdődött verseny. A győztesek, atlétika, a férfiak: 100 méteres síkfutás: Földi Sándor (Monor), 400 méter: Benkócs József (Pilis), 800 méter: Benkócs József (Pilis), 1500 méter: ifj. Matyó József (Gyömrő). Távolugrás: Gáspár János (Pilis). Magas­ugrás: Gáspár János (Pilis). A nőknél a 100 és 800 mé­teres síkfutást, valamint a tá­volugrást is János a Petronel­la (Pilis) nyerte. Lábtenisz, egyéni: 1. Józsa György (Mag­lód). Páros: Józsa György 1. Bencsik Pál­ (Maglód), 2. Patkós József—Horváth Lajos (Maglód). A megyei spartakiád döntőt szeptember 9-én, a gyönyörű környezetben levő ráckevei sporttelepen rendezik meg. Járásunkat a versenyszámok első helyezettjei képviselik. G. J. Befejeződött a nyári sparta­kiád járási eseménysorozata. Augusztus 20-án a gombai já-

Next