Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-19 / 91. szám

Megemlékezés a 110. évfordulón (Folytatás az 1. oldalról) t az egész társadalom közös érdekeit szem előtt tartva az érdekkülönbségek egyeztetésé­re és feloldására törekszik. Növekszik az emberi tényezők szerepe A legszebb, a legnemesebb célok érdekében sem lehet más eszközökkel mozgósítani az embereket, mint a meggyő­zéssel. Ezért szövetségi poli­tikánk csak a párt és a nép közötti kölcsönös bizalomra épülhet, feltételezi a nyíltsá­got, s azt, hogy az emberek ismerjék céljainkat, tudják kivel és milyen feladatok meg­oldására szövetkeznek. — A XII. kongresszuson megfogalmazott magasabb kö­vetelmények, a jó minőségű, fegyelmezett munka nem el­lentétes a szocialista demokrá­cia kiterjesztésével. Ebben is követjük Lenint, aki sohasem anarchiának vagy szabados­ságnak fogta fel a szocialista demokráciát, hanem valódi né­pi hatalomnak, amelyben dolgozók önként vállalt fegyel­­­me érvényesül. Ha nagyobbak a követelmények, ha nehezeb­bek a feladatok, nem keve­sebb, hanem több demokrá­ciára van szükség. — Mindebből kitűnik, kong­resszusunk is nagy hangsúl­­­lyal beszélt arról, hogy fel­adataink megoldásában, tár­sadalmunk szocialista jellegé­nek erősítésében növekszik az emberi tényezők szerepe. Ez azt követeli, hogy az eszmei, politikai és erkölcsi követel­mények mércéjét is magasabb­ra emeljük, ideológiai mun­kánk tartson lépést a növek­vő igényekkel, legyen fogé­kony az új problémák iránt, s figyelmét a legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre összpontosítsa: a munka becsü­letének növelésére, a közér­dek tiszteletben tartására és önzetlen szolgálatára, a közös­ségi szellem erősítésére, a tettekben is megnyilvánuló szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmus elmélyítésére, a maradi, szocializmussal szemben álló, a a rendszerünkkel szemben el­lenséges nézetek leküzdésére. Óvári Miklós megállapítot­ta: — Népünk gondolkodás­­módja a felszabadulás óta el­telt három és fél évtized alatt gyökeresen megváltozott. Ezek a nagyszerű eredmények sem feledtethetik el, hogy még sok erőfeszítést kell tennünk a marxista—leninista elmélet terjesztéséért,­ az új kérdések alkotó megválaszolásáért, tár­sadalmi gyakorlatunk követke­zetlenségeinek, nevelőmunkánk gyengeségeinek kiküszöbölésé­ért. — Pártunk a lenini elvek gyakorlati alkalmazásával érte el, hogy népünk megértette szándékainkat. Egyetért a párt politikai irányvonalával, s tet­tekkel kész válaszolni. Ezzel magyarázható az az elismerés is, amellyel szövetségeseink és külföldi barátaink fogadták kongresszusunkat. Befejezésül a Politikai Bi­zottság tagja elismeréssel szólt a pártpropagandisták tevé­kenységéről, és a Központi Bi­zottság nevében köszönetet mondott önfeláldozó munkáju­kért. Ezután átadta az állami kitüntetéseket, valamint Központi Bizottság emlékpla­­­kettjeit. Elismerés kiváló munkáért A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben része­sült Battyán György, a Bu­dapesti Rendőrfőkapitányság alosztályvezetője, Lengyel Bé­la, a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem docense és Tor­nai Béláné, a MÁV Járműja­vító dunakeszi üzemegységé­nek munkaügyi csoportvezető­je; 18-an a Munka Érdemrend ezüst, 3-an pedig bronz fokoza­tát kapták. A Központi Bi­zottság 123 propagandistát Le­nin emlékplakettel jutalma­zott. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bizottsága fogadást tiszteletére­ adott a résztvevők ★ Az elmúlt napokban már megkezdődtek a Szovjetunió­ban az ünnepi gyűlések, megemlékezések Leninről. A a moszkvai központi ünnepséget hétfőn tartják meg. Számos tudományos ta­nácskozást, megemlékezést is tartanak. Tegnap például mintegy 50 ország fiataljai­nak képviselői kezdenek ta­nácskozást arról, hogyan va­lósíthatja meg korunk ifjúsá­ga Lenin tanításait. Az idei kommunista szom­baton, amelyet immár hagyo­mányosan Lenin születésnap­ját közvetlenül megelőzően tartanak a Szovjetunióban, az előzetes jelzések szerint jóval több, mint 150 millióan vesz­nek részt. így élt Lenin KIÁLLÍTÁS A VÁCI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN „Esze, szíve, s minden moz­dulata színaranyból — e tisz­ta veretben / találod meg példát: / mivé lehet az em­­­ber.” A fenti sorokat Luna­­csarszkij írta le Vlagyimir Iljics Leninről, s nem véletle­nül kerültek, mintegy mottó­ként, a váci Madách Művelődési Központban Imre teg­nap délután megnyitott kiállí­tás egyik tablójára. Az így élt Lenin című tárlaton ugyan­is, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezetője születésének száztizedik év­fordulója­ alkalmából rendez­tek, a fotók, dokumentumok­ról készült reprodukciók segít­ségével egyszerre mutatja be a társadalmi átalakulás érde­kében tömegeket mozgató for­radalmárt, államférfit és az embert. Gyermekkori fényképek in­dítják a sort, majd a diák Lenin arcképei következnek. Látjuk N­­ői eset 1897-ben a pé­­tervári Harci Szövetség Munkásosztály Felszabadításá­n ra tagjaként, s újra felidéz­hetjük emigrációs éveinek helyszíneit. A legtöbb , kü­lönböző kiadványokból, kiál­lításokról jól vagy kevésbé ismert felvétel a Nagy Októberi természetesen Szocialista Forradalom napjaiban, s a győzelmet követő esztendők­ben, az új, szocialista állam építésének első, szakaszában készült,legnehezebb Lenin születésnapján egy­szerre kell emlékeznünk a tudományos szocializmus to­vábbfejlesztőjére, a forradalmi stratégia kidolgozójára, a for­radalmi eszmék és az emberre. A terjesztőjére kiállítás, amelyet a városi pártbizottság, az Egyesült Izzó váci gyára, a Forte helyi üzeme és a városi művelődési központ rendezett, s amelynek képeit az archív fotók felhasználásával Papp László, az Izzó váci gyárának közművelődési előadója készí­tette, igazán hatásosan szol­gálja e célt. A kiállítás megnyitóját kö­vetően Lajtai Vera, a Pártélet főszerkesztője méltatta Lenin munkásságának szerepét, s a mai propagandamunka fon­tosságát. Ezen a napon tüntették ki az eredményes munkát végző helyi pártpropagandistákat is. HARMADIK A SZIKRA Politikai könyvekért A politikai könyvek előállí­tásában részt vevő nyomdák 1979. évi versenyében a Zrínyi Nyomda lett az első, az Athe­naeum Nyomda a második, a Szikra Lapnyomda a harma­dik. A verseny eredményét teg­nap délelőtt a Kossuth Könyv­kiadó kultúrtermében ismer­tették, bejelentették, hogy az idén is meghirdetik a politikai könyvek készítésében részt vevő nyomdák versenyét. 1980. ÁPRILIS 19., SZOMBAT ORSZÁGOS VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY Munka, fiatalság, művészet HOLNAP ÜNNEPÉLYES EREDMÉNYHIRDETÉS A salgótarjáni Kossuth Lajos munkásotthonban tegnap meg­kezdődött a munkásfiatalok or­szágos vers- és prózamondó versenye. A részvételre — a helyi versenyek eredményei alapján — ötven ifjúmunkás szerzett jogot. Az ünnepélyes megnyitó után nyomban meg­kezdődött az elődöntő, amelyet a mai dön­tő koronáz meg. Az ünnepélyes eredményhirdetés­re holnap kerül sor. A most ötödször megrende­zett országos verseny kulturá­lis életünk jelentős eseményé­vé nőtt, bizonyítva, hogy munka, a fiatalság és a művé­­­szet édestestvérek. SOKAN MEGRAJZOLTÁK Lenin életét. Még Gorkijt, a szovjet proletár irodalom megalapítóját, a művészi szó kiváló mesterét is megihlette a nagyszerű forradalár éle­te, s V. I. Lenin című művé­ben a következőket írta: „Gondolata, mint iránytű he­gyével, mindig a dolgozó nép osztályérdekei felé fordult. Hangja egyre harsányabban, diadalmasabban cseng a világ dolgozóinak fülében, s nincs a Földnek olyan zuga, ahol ez a hang ébresztette volna fel a munkásnépben a forrada­lomnak, az új életnek, az egyenlő emberekből álló vi­lág építésének vágyát.” A Kossuth Könyvkiadó szü­letésének 110. évfordulójára több Lenin-művel jelentke­zett, köztük V. Zevin—G. Go­likov: Lenin élete és tanítá­sa című kötettel, amelyben a szerzők nyomon kísérik Lenin útját a forradalomhoz, bemu­tatják, mint a kommunista párt megalapítóját, az új kor­szakot nyitó Októberi Forra­dalom vezérét, a szocializmus nagy építőjét, s leírják, hogy Lenin tanításai miként fedtek el az egész világon.Mer­A szerény kis kötet újat is nyújt, mert olyan adatokat közöl és olyan jelenségeket tár fel, amelyek gazdagíthat­ják a Leninről alkotott képet. Hogyan lett például Vlagyi­mir Iljics Uljanovból Lenin? A kötetből megtudhatjuk, hogy konspirációs okokból többféle álnevet is használt, s amikor 1901-ben Lenin néven írta alá egyik művét, ettől kezdve munkások pártkörökben és a tömegeiben csak Leninként ismerték. Ezen néven került be a történelem­­­be is. Azt is megtudhatjuk, hogy a kis Uljanov milyen körülmények között nevelke­dett, s hogy milyen hatással volt rá bátyja, akit a III. Sándor cár elleni merénylet előkészítésében való részvéte­lért kivégeztek. A 17 éves ifjú Uljanovot nagyon tette fivére halála, megrendi­Csodálta bátyja hősiességét, de arra a következtetésre jutott, hogy egyéni akciókkal, elszigetelten nem érhetik el a célt. Az el­nyomás ellen szervezetten kell küzdeni, Marx—Engels művei is ezt bizonyítják. Így lett a marxizmus Lenin életének és munkásságának vezércsillaga. A KÖTET SZERZŐI ismer­tetik azt a sokoldalú munkát, amelyet a kommunista párt megalakításáért fejtett ki Le­nin, s azt az elvi harcot, ame­lyet munkássága során folyta­tott. Lenin az új típusú Dro­­letár párt ideológiáját, felépí­tését és tevékenységét mélysé­gesen internacionalistának te­kintette, egyben elengedhetet­lennek tartotta, hogy a kom­munisták szoros kapcsolatban legyenek a munkásosztály egész tömegével. Ebben látta a párt erejének forrását. Lenin, az nagy stratégája, osztályharcok tudományos elemzéseket végzett és bizton látta, hogy miként alakul a munkásosztály helyzete. Fen­nen hirdette, hogy a jövő a munkásosztályé. A könyv azt az utat is megrajzolta, amely elvezette az új korszakot nyi­tó forradalom vezetéséig. Le­nin zseniálisan irányította a harcot és abszolút tekintélyt szerzett a szervezett munkás­ság, a nemzetközi forradalmi vezetők körében, meg tudta fogalmazni a forradalom el­veit, céljait, s győzelemre is tudta vinni ezeket az elveket. Látjuk őt, mint a győztes orosz proletariátus vezetőjét, a szocializmust építő Szovjet- Oroszország népbiztosok ta­nácsának elnökét, aki a rend­kívül nehéz helyzetben biztos kézzel irár­yította a roppant méretű munkát, kivezette né­pét a polgárháborúból, s gi­gászi erőfeszítéseket tett szocializmus építésének meg­­­kezdésére. A kötet második részében a szerzők a leninizmus inter­nacionalista tanításával fogal­­koznak. Hangsúlyozzák, hogy Lenin tanításaiban helyesen fejezte ki az egész forradalmi mozgalom jelenkori szükség­leteit. „A leninizmus — ol­vashatjuk, az SZKP Központi Bizottsága által Lenin szüle­tésének 100. évfordulójára ki­adott tézisekben — az impe­rializmus és a proletárforra­dalmak korának a marxizmu­sa, a gyarmati rendszer buká­sa és a nemzeti felszabadító mozgalmak győzelme korának, annak a korszaknak a mar­xizmusa, amikor az emberiség a kapitalizmusból áttér a szo­cializmusba és építi a kom­munista társadalmat.” AZ ÉLET IGAZOLTA Le­nin előrelátását. A marxizmus —leninizmus eszméi, amelye­ket az SZKP és a testvérpár­tok alkotó módon továbbfej­lesztenek, szerte a világon te­ret nyernek napjainkban. A szocializmus kilépett egy or­szág kereteiből és internacio­nalista erővé vált; ma négy világrészen, Európában, Ázsiá­ban, Afrikában és Latin-Am­­e­­rikában vannak szocialista vagy szágok. szocializmust építő or­amelyek együttesen alkotják rendszert.a szocialista világ- Lenin úgy vélte, hogy a ka­pitalizmust azzal lehet végér­vényesen legyőzni, és azzal lesz végérvényesen legyőzve, ha a szocializmus gazdasági téren többet nyújt az embe­reknek. A szocialista orszá­gok a legjobb úton vannak ennek eléréséhez, hiszen szocialista világrendszer mind a nagyobb arányban részesedik a termelt javakból, s a Szov­jetunió gazdasági és katonai ereje legyőzhetetlen. Lenin egyebek között külö­nösen nagy jelentőséget tulaj­donított a kommunista párt helyes politikájának. A kom­munistáknak — tanította Le­nin —, maximálisan rugal­masnak kell lenniük taktiká­jukban, tisztában kell lenniük a harc minden eszközével, a társadalmi tevékenység min­den formájával és oldalával, új tartalommal kell meg­tölte­niük a régi formákat és ma­guknak kell megkeresniük, megtalálniuk az új munka­­módszereket. A mi pártunk is sikerrel alkalmazza ezeket a tételeket. A leninizmus szellemében fo­galmazódtak meg a XII. párt­­kongresszuson a politikai és a gazdasági munka javítását szolgáló határozatok, s bizto­sak vagyunk benne, hogy azok eredményesen segítik a fej­lett szocialista társadalom­építést. A KÖNYVBŐL a szerzők­kel együtt azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy Lenin éle­te és munkássága lelkesítő példa arra, hogyan éljen és dolgozzon az ember a szocia­lista társadalomban. A szöveget Lenin életét és munkásságát bemutató doku­mentumok és fényképek teszik még színesebbé, elevenebbé. Gáli Sándor ÚJ POLITIKAI KÖNYVEK Az életmű és a tanítás HARMINCÖT ÉV KRÓNIKÁJA Helytörténet Szigetsz két Egy út jelenti a határt a Csepel-szigeti település, Szigetszentmiklós és Sziget­halom között. Legalábbis egy szakaszon, a Csepel Autógyár főbejárata környékén. El is választ ez az út, de össze is köt: a gyár dolgozóinak nagy része e két településről jár be, de jönnek a fővárosból, a ráckevei járás tizenkilenc köz­ségéből , és jönnek új lako­sok, új dolgozók az ország szinte minden részéből. Húszéves szakkör Magukénak érzik-e az új letelepülők Szigetszentmik­­lóst, és magukénak-e a gyá­rat, amelynek jelene, jövője évtizedekre meghatározza az ő sorsukat is, és amelynek fejlődéséért ők maguk is so­kat fáradozhatnak, ha akar­nak? Az agglomerációs települé­sek egyik legnagyobb gondjá­val, a lakosság vegyes össze­tételével meg kell küzdenie Szigetszentmiklósnak is. Az is­kola sokat tehet azért, hogy az új generációk világosan lás­sák helyüket a társadalom­ban, s a szűkebb közösségben­­ a helytörténet lelkes kuta­tói éppen ilyen nagy szerepet kapnak a hovatartozás érzésé­nek kialakításában. Nem mondhatjuk, hogy az itteni helytörténeti szakkör az el­múlt években rosszul dolgo­zott, hogy nem vívott ki elis­merést munkájával. — Húsz évvel ezelőtt ala­kult meg a szakkörünk és húsz-huszonöt taggal­­ műkö­dik — mondja Vöő Imre, a Csepel Autógyár technológu­sa, a csoport vezetője. — Éves munkatervet dolgozunk ki, a kéthetente tartott foglalkozá­sokon ennek alapján végezzük feladatainkat. Munkánkat tá­mogatja a nagyközségi tanács, kevés olyan dokumentum van, amely számunkra fontos lenne és ne jutnánk hozzá. A lelkesedés, a jó kapcso­latok eredménye, hogy a nagyközségben már két mú­­zem várja a látogatókat A Kéktói Múzeum a település hatezer éves múltjával ismer­te­­! meg az érdeklődőket, az Ádám Jenő gyűjtemény a je­les zeneszerző életéről, mun­kásságáról beszél. Az előbbi intézmény nemcsak a felnőt­tek művelődését segíti, gyak­ran itt tartják az általános is­kolások történelemóráját is, hogy a gyerekek a szó mellett a közvetlen tapasztalás élmé­nye, a több ezer éves tárgyak látványának segítségével gya­­rapíthassák ismereteiket. E korosztály jó néhány tagja részt vesz a lakótelepi általá­nos iskola honismereti szak­körének munkájában is. Hogy a fiatalokból nem hiányzik a múlt iránti érdek­lődés, inkább az alkalom ke­vés erre (vagy talán az ösz­tönzés, a szervezés rossz), az is bizonyítja, hogy nemrégiben az ócsai Vörös Október Tsz KISZ-esei egyenesen megkér­ték Vöő Imrét: rendezzen a termelőszövetkezet központjá­ban egy, a Szigetszentmiklós hatezer éves történetét bemu­tató kiállítást. Dokumentumok Ezzel persze a múzeumok­tól az időszakos, alkalmi be­mutatókig jutottunk. Ami pe­dig a lehetőségeket, s az ösz­tönzés, szervezés bizonyos von­­atkozásait illeti: a Csepel Autógyár művelődési háza rendszeresen alkalmat bizto­sít a helytörténeti, honisme­reti kiállítások rendezésére. Kiállítási programja természe­tesen összetett, rendeztek itt reprodukciós bemutatót palesztin képzőművészet alko­­­tásaiból, válogatott anyaggal szemléltették száz év magyar csendéletfestészetét, kiállítot­ták a házban működő kiscso­portok mokkai munkáit, dokumentu­emlékeztek Móricz Zsigmond születésének száza­dik évfordulójára. Mindezek mellett — s ez bi­zonyítja, hogy a művelődési ház jó gazdája a történelmi ismeretterjesztésnek, a haza­fias nevelésnek — összesen mintegy húsz honismereti jel­legű bemutatóra került sor. Tavaly, a Tanácsköztársaság kikiáltásának hatvanadik év­fordulójára például a község­ben élt, élő veteránoktól ös­­­szegyűjtött, tehát valóban he­lyi vonatkozású anyaggal em­lékeztek. Ennek a munkának azon túl, hogy igen sok dol­­­gozóval ismertette meg a he­lyi forradalmi hagyományo­kat, még egy haszna volt: Vöő Imre krónikában is fel­dolgozta a történteket, mint­egy kézikönyvet adva a diá­koknak, művelődő m­­unkások­­nak. A tavalyi négy helytörténe­ti kiállításnál nem érdektele­nebb a legújabb bemutató sem, amely Szigetszentmiklós felszabadulás utáni fejlődését mutatja be. Az anyagi és a szellemi változás azonban, mintegy összesűrítve az időt, a koráb­bi évtizedek mulasztásait, el­maradását is pótolja. A köz­ség régi házaitól a modern lakótelepig vezető fejlődési ív mintha nem harmincöt, ha­nem ötven, száz év történetét jelentené. A fotók, dokumen­tumok minden egyes lépésre emlékeztetnek: az új artézi­­kút átadására, a strandava­tásra, a víztorony építésére. És természetesen arra is, ho­gyan kezdődött el a munka 1950-ben a gazos homokbuc­kákon, hogy néhány év múlva már álljanak az első munkás­lakások, hogy korszerű iskola, szolgáltatóház, s ki tudná fel­sorolni, hogy még mi épüljön a lakótelepen. Gyár és település Néhány igazi kuriózum is szerepel a Kéktói Múzeum anyagából összeállított bemu­tatón: egy 1944-es felvétel Er­dei Ferencet ábrázolja, amint lovak vontatta ekével szánt. Emlékeztetnek a képek, doku­mentumok a megpróbáltatá­sokra is: az 1956. januári föld­rengésre, árvízre, majd az ellenforradalomra. És termé­szetesen arra is emlékeztet­nek, hogy a valamikori Dunai Repülőgépgyár helyén műkö­dő szocialista nagyüzem, Csepel Autógyár és a majd’ a húszezer lakosú nagyközség léte egymástól elválaszthatat­lan. Ami épült, ami korsze­rűbb lett, az végül is mind a közös munka eredménye. Akár jelképesnek is vehetj­ük, hogy a település helytörténé­szei éppen a gyár művelődési házában emlékeztetnek az el­múlt évtizedek történetére. F. Szabó Ernő

Next