Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-19 / 91. szám
Megemlékezés a 110. évfordulón (Folytatás az 1. oldalról) t az egész társadalom közös érdekeit szem előtt tartva az érdekkülönbségek egyeztetésére és feloldására törekszik. Növekszik az emberi tényezők szerepe A legszebb, a legnemesebb célok érdekében sem lehet más eszközökkel mozgósítani az embereket, mint a meggyőzéssel. Ezért szövetségi politikánk csak a párt és a nép közötti kölcsönös bizalomra épülhet, feltételezi a nyíltságot, s azt, hogy az emberek ismerjék céljainkat, tudják kivel és milyen feladatok megoldására szövetkeznek. — A XII. kongresszuson megfogalmazott magasabb követelmények, a jó minőségű, fegyelmezett munka nem ellentétes a szocialista demokrácia kiterjesztésével. Ebben is követjük Lenint, aki sohasem anarchiának vagy szabadosságnak fogta fel a szocialista demokráciát, hanem valódi népi hatalomnak, amelyben dolgozók önként vállalt fegyelme érvényesül. Ha nagyobbak a követelmények, ha nehezebbek a feladatok, nem kevesebb, hanem több demokráciára van szükség. — Mindebből kitűnik, kongresszusunk is nagy hangsúllyal beszélt arról, hogy feladataink megoldásában, társadalmunk szocialista jellegének erősítésében növekszik az emberi tényezők szerepe. Ez azt követeli, hogy az eszmei, politikai és erkölcsi követelmények mércéjét is magasabbra emeljük, ideológiai munkánk tartson lépést a növekvő igényekkel, legyen fogékony az új problémák iránt, s figyelmét a legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre összpontosítsa: a munka becsületének növelésére, a közérdek tiszteletben tartására és önzetlen szolgálatára, a közösségi szellem erősítésére, a tettekben is megnyilvánuló szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmus elmélyítésére, a maradi, szocializmussal szemben álló, a a rendszerünkkel szemben ellenséges nézetek leküzdésére. Óvári Miklós megállapította: — Népünk gondolkodásmódja a felszabadulás óta eltelt három és fél évtized alatt gyökeresen megváltozott. Ezek a nagyszerű eredmények sem feledtethetik el, hogy még sok erőfeszítést kell tennünk a marxista—leninista elmélet terjesztéséért, az új kérdések alkotó megválaszolásáért, társadalmi gyakorlatunk következetlenségeinek, nevelőmunkánk gyengeségeinek kiküszöböléséért. — Pártunk a lenini elvek gyakorlati alkalmazásával érte el, hogy népünk megértette szándékainkat. Egyetért a párt politikai irányvonalával, s tettekkel kész válaszolni. Ezzel magyarázható az az elismerés is, amellyel szövetségeseink és külföldi barátaink fogadták kongresszusunkat. Befejezésül a Politikai Bizottság tagja elismeréssel szólt a pártpropagandisták tevékenységéről, és a Központi Bizottság nevében köszönetet mondott önfeláldozó munkájukért. Ezután átadta az állami kitüntetéseket, valamint Központi Bizottság emlékplakettjeit. Elismerés kiváló munkáért A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült Battyán György, a Budapesti Rendőrfőkapitányság alosztályvezetője, Lengyel Béla, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem docense és Tornai Béláné, a MÁV Járműjavító dunakeszi üzemegységének munkaügyi csoportvezetője; 18-an a Munka Érdemrend ezüst, 3-an pedig bronz fokozatát kapták. A Központi Bizottság 123 propagandistát Lenin emlékplakettel jutalmazott. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bizottsága fogadást tiszteletére adott a résztvevők ★ Az elmúlt napokban már megkezdődtek a Szovjetunióban az ünnepi gyűlések, megemlékezések Leninről. A a moszkvai központi ünnepséget hétfőn tartják meg. Számos tudományos tanácskozást, megemlékezést is tartanak. Tegnap például mintegy 50 ország fiataljainak képviselői kezdenek tanácskozást arról, hogyan valósíthatja meg korunk ifjúsága Lenin tanításait. Az idei kommunista szombaton, amelyet immár hagyományosan Lenin születésnapját közvetlenül megelőzően tartanak a Szovjetunióban, az előzetes jelzések szerint jóval több, mint 150 millióan vesznek részt. így élt Lenin KIÁLLÍTÁS A VÁCI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN „Esze, szíve, s minden mozdulata színaranyból — e tiszta veretben / találod meg példát: / mivé lehet az ember.” A fenti sorokat Lunacsarszkij írta le Vlagyimir Iljics Leninről, s nem véletlenül kerültek, mintegy mottóként, a váci Madách Művelődési Központban Imre tegnap délután megnyitott kiállítás egyik tablójára. Az így élt Lenin című tárlaton ugyanis, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezetője születésének száztizedik évfordulója alkalmából rendeztek, a fotók, dokumentumokról készült reprodukciók segítségével egyszerre mutatja be a társadalmi átalakulás érdekében tömegeket mozgató forradalmárt, államférfit és az embert. Gyermekkori fényképek indítják a sort, majd a diák Lenin arcképei következnek. Látjuk Női eset 1897-ben a pétervári Harci Szövetség Munkásosztály Felszabadításán ra tagjaként, s újra felidézhetjük emigrációs éveinek helyszíneit. A legtöbb , különböző kiadványokból, kiállításokról jól vagy kevésbé ismert felvétel a Nagy Októberi természetesen Szocialista Forradalom napjaiban, s a győzelmet követő esztendőkben, az új, szocialista állam építésének első, szakaszában készült,legnehezebb Lenin születésnapján egyszerre kell emlékeznünk a tudományos szocializmus továbbfejlesztőjére, a forradalmi stratégia kidolgozójára, a forradalmi eszmék és az emberre. A terjesztőjére kiállítás, amelyet a városi pártbizottság, az Egyesült Izzó váci gyára, a Forte helyi üzeme és a városi művelődési központ rendezett, s amelynek képeit az archív fotók felhasználásával Papp László, az Izzó váci gyárának közművelődési előadója készítette, igazán hatásosan szolgálja e célt. A kiállítás megnyitóját követően Lajtai Vera, a Pártélet főszerkesztője méltatta Lenin munkásságának szerepét, s a mai propagandamunka fontosságát. Ezen a napon tüntették ki az eredményes munkát végző helyi pártpropagandistákat is. HARMADIK A SZIKRA Politikai könyvekért A politikai könyvek előállításában részt vevő nyomdák 1979. évi versenyében a Zrínyi Nyomda lett az első, az Athenaeum Nyomda a második, a Szikra Lapnyomda a harmadik. A verseny eredményét tegnap délelőtt a Kossuth Könyvkiadó kultúrtermében ismertették, bejelentették, hogy az idén is meghirdetik a politikai könyvek készítésében részt vevő nyomdák versenyét. 1980. ÁPRILIS 19., SZOMBAT ORSZÁGOS VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY Munka, fiatalság, művészet HOLNAP ÜNNEPÉLYES EREDMÉNYHIRDETÉS A salgótarjáni Kossuth Lajos munkásotthonban tegnap megkezdődött a munkásfiatalok országos vers- és prózamondó versenye. A részvételre — a helyi versenyek eredményei alapján — ötven ifjúmunkás szerzett jogot. Az ünnepélyes megnyitó után nyomban megkezdődött az elődöntő, amelyet a mai döntő koronáz meg. Az ünnepélyes eredményhirdetésre holnap kerül sor. A most ötödször megrendezett országos verseny kulturális életünk jelentős eseményévé nőtt, bizonyítva, hogy munka, a fiatalság és a művészet édestestvérek. SOKAN MEGRAJZOLTÁK Lenin életét. Még Gorkijt, a szovjet proletár irodalom megalapítóját, a művészi szó kiváló mesterét is megihlette a nagyszerű forradalár élete, s V. I. Lenin című művében a következőket írta: „Gondolata, mint iránytű hegyével, mindig a dolgozó nép osztályérdekei felé fordult. Hangja egyre harsányabban, diadalmasabban cseng a világ dolgozóinak fülében, s nincs a Földnek olyan zuga, ahol ez a hang ébresztette volna fel a munkásnépben a forradalomnak, az új életnek, az egyenlő emberekből álló világ építésének vágyát.” A Kossuth Könyvkiadó születésének 110. évfordulójára több Lenin-művel jelentkezett, köztük V. Zevin—G. Golikov: Lenin élete és tanítása című kötettel, amelyben a szerzők nyomon kísérik Lenin útját a forradalomhoz, bemutatják, mint a kommunista párt megalapítóját, az új korszakot nyitó Októberi Forradalom vezérét, a szocializmus nagy építőjét, s leírják, hogy Lenin tanításai miként fedtek el az egész világon.MerA szerény kis kötet újat is nyújt, mert olyan adatokat közöl és olyan jelenségeket tár fel, amelyek gazdagíthatják a Leninről alkotott képet. Hogyan lett például Vlagyimir Iljics Uljanovból Lenin? A kötetből megtudhatjuk, hogy konspirációs okokból többféle álnevet is használt, s amikor 1901-ben Lenin néven írta alá egyik művét, ettől kezdve munkások pártkörökben és a tömegeiben csak Leninként ismerték. Ezen néven került be a történelembe is. Azt is megtudhatjuk, hogy a kis Uljanov milyen körülmények között nevelkedett, s hogy milyen hatással volt rá bátyja, akit a III. Sándor cár elleni merénylet előkészítésében való részvételért kivégeztek. A 17 éves ifjú Uljanovot nagyon tette fivére halála, megrendiCsodálta bátyja hősiességét, de arra a következtetésre jutott, hogy egyéni akciókkal, elszigetelten nem érhetik el a célt. Az elnyomás ellen szervezetten kell küzdeni, Marx—Engels művei is ezt bizonyítják. Így lett a marxizmus Lenin életének és munkásságának vezércsillaga. A KÖTET SZERZŐI ismertetik azt a sokoldalú munkát, amelyet a kommunista párt megalakításáért fejtett ki Lenin, s azt az elvi harcot, amelyet munkássága során folytatott. Lenin az új típusú Droletár párt ideológiáját, felépítését és tevékenységét mélységesen internacionalistának tekintette, egyben elengedhetetlennek tartotta, hogy a kommunisták szoros kapcsolatban legyenek a munkásosztály egész tömegével. Ebben látta a párt erejének forrását. Lenin, az nagy stratégája, osztályharcok tudományos elemzéseket végzett és bizton látta, hogy miként alakul a munkásosztály helyzete. Fennen hirdette, hogy a jövő a munkásosztályé. A könyv azt az utat is megrajzolta, amely elvezette az új korszakot nyitó forradalom vezetéséig. Lenin zseniálisan irányította a harcot és abszolút tekintélyt szerzett a szervezett munkásság, a nemzetközi forradalmi vezetők körében, meg tudta fogalmazni a forradalom elveit, céljait, s győzelemre is tudta vinni ezeket az elveket. Látjuk őt, mint a győztes orosz proletariátus vezetőjét, a szocializmust építő Szovjet- Oroszország népbiztosok tanácsának elnökét, aki a rendkívül nehéz helyzetben biztos kézzel iráryította a roppant méretű munkát, kivezette népét a polgárháborúból, s gigászi erőfeszítéseket tett szocializmus építésének megkezdésére. A kötet második részében a szerzők a leninizmus internacionalista tanításával fogalkoznak. Hangsúlyozzák, hogy Lenin tanításaiban helyesen fejezte ki az egész forradalmi mozgalom jelenkori szükségleteit. „A leninizmus — olvashatjuk, az SZKP Központi Bizottsága által Lenin születésének 100. évfordulójára kiadott tézisekben — az imperializmus és a proletárforradalmak korának a marxizmusa, a gyarmati rendszer bukása és a nemzeti felszabadító mozgalmak győzelme korának, annak a korszaknak a marxizmusa, amikor az emberiség a kapitalizmusból áttér a szocializmusba és építi a kommunista társadalmat.” AZ ÉLET IGAZOLTA Lenin előrelátását. A marxizmus —leninizmus eszméi, amelyeket az SZKP és a testvérpártok alkotó módon továbbfejlesztenek, szerte a világon teret nyernek napjainkban. A szocializmus kilépett egy ország kereteiből és internacionalista erővé vált; ma négy világrészen, Európában, Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában vannak szocialista vagy szágok. szocializmust építő oramelyek együttesen alkotják rendszert.a szocialista világ- Lenin úgy vélte, hogy a kapitalizmust azzal lehet végérvényesen legyőzni, és azzal lesz végérvényesen legyőzve, ha a szocializmus gazdasági téren többet nyújt az embereknek. A szocialista országok a legjobb úton vannak ennek eléréséhez, hiszen szocialista világrendszer mind a nagyobb arányban részesedik a termelt javakból, s a Szovjetunió gazdasági és katonai ereje legyőzhetetlen. Lenin egyebek között különösen nagy jelentőséget tulajdonított a kommunista párt helyes politikájának. A kommunistáknak — tanította Lenin —, maximálisan rugalmasnak kell lenniük taktikájukban, tisztában kell lenniük a harc minden eszközével, a társadalmi tevékenység minden formájával és oldalával, új tartalommal kell megtölteniük a régi formákat és maguknak kell megkeresniük, megtalálniuk az új munkamódszereket. A mi pártunk is sikerrel alkalmazza ezeket a tételeket. A leninizmus szellemében fogalmazódtak meg a XII. pártkongresszuson a politikai és a gazdasági munka javítását szolgáló határozatok, s biztosak vagyunk benne, hogy azok eredményesen segítik a fejlett szocialista társadalomépítést. A KÖNYVBŐL a szerzőkkel együtt azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy Lenin élete és munkássága lelkesítő példa arra, hogyan éljen és dolgozzon az ember a szocialista társadalomban. A szöveget Lenin életét és munkásságát bemutató dokumentumok és fényképek teszik még színesebbé, elevenebbé. Gáli Sándor ÚJ POLITIKAI KÖNYVEK Az életmű és a tanítás HARMINCÖT ÉV KRÓNIKÁJA Helytörténet Szigetsz két Egy út jelenti a határt a Csepel-szigeti település, Szigetszentmiklós és Szigethalom között. Legalábbis egy szakaszon, a Csepel Autógyár főbejárata környékén. El is választ ez az út, de össze is köt: a gyár dolgozóinak nagy része e két településről jár be, de jönnek a fővárosból, a ráckevei járás tizenkilenc községéből , és jönnek új lakosok, új dolgozók az ország szinte minden részéből. Húszéves szakkör Magukénak érzik-e az új letelepülők Szigetszentmiklóst, és magukénak-e a gyárat, amelynek jelene, jövője évtizedekre meghatározza az ő sorsukat is, és amelynek fejlődéséért ők maguk is sokat fáradozhatnak, ha akarnak? Az agglomerációs települések egyik legnagyobb gondjával, a lakosság vegyes összetételével meg kell küzdenie Szigetszentmiklósnak is. Az iskola sokat tehet azért, hogy az új generációk világosan lássák helyüket a társadalomban, s a szűkebb közösségben a helytörténet lelkes kutatói éppen ilyen nagy szerepet kapnak a hovatartozás érzésének kialakításában. Nem mondhatjuk, hogy az itteni helytörténeti szakkör az elmúlt években rosszul dolgozott, hogy nem vívott ki elismerést munkájával. — Húsz évvel ezelőtt alakult meg a szakkörünk és húsz-huszonöt taggal működik — mondja Vöő Imre, a Csepel Autógyár technológusa, a csoport vezetője. — Éves munkatervet dolgozunk ki, a kéthetente tartott foglalkozásokon ennek alapján végezzük feladatainkat. Munkánkat támogatja a nagyközségi tanács, kevés olyan dokumentum van, amely számunkra fontos lenne és ne jutnánk hozzá. A lelkesedés, a jó kapcsolatok eredménye, hogy a nagyközségben már két múzem várja a látogatókat A Kéktói Múzeum a település hatezer éves múltjával ismerte! meg az érdeklődőket, az Ádám Jenő gyűjtemény a jeles zeneszerző életéről, munkásságáról beszél. Az előbbi intézmény nemcsak a felnőttek művelődését segíti, gyakran itt tartják az általános iskolások történelemóráját is, hogy a gyerekek a szó mellett a közvetlen tapasztalás élménye, a több ezer éves tárgyak látványának segítségével gyarapíthassák ismereteiket. E korosztály jó néhány tagja részt vesz a lakótelepi általános iskola honismereti szakkörének munkájában is. Hogy a fiatalokból nem hiányzik a múlt iránti érdeklődés, inkább az alkalom kevés erre (vagy talán az ösztönzés, a szervezés rossz), az is bizonyítja, hogy nemrégiben az ócsai Vörös Október Tsz KISZ-esei egyenesen megkérték Vöő Imrét: rendezzen a termelőszövetkezet központjában egy, a Szigetszentmiklós hatezer éves történetét bemutató kiállítást. Dokumentumok Ezzel persze a múzeumoktól az időszakos, alkalmi bemutatókig jutottunk. Ami pedig a lehetőségeket, s az ösztönzés, szervezés bizonyos vonatkozásait illeti: a Csepel Autógyár művelődési háza rendszeresen alkalmat biztosít a helytörténeti, honismereti kiállítások rendezésére. Kiállítási programja természetesen összetett, rendeztek itt reprodukciós bemutatót palesztin képzőművészet alkotásaiból, válogatott anyaggal szemléltették száz év magyar csendéletfestészetét, kiállították a házban működő kiscsoportok mokkai munkáit, dokumentuemlékeztek Móricz Zsigmond születésének századik évfordulójára. Mindezek mellett — s ez bizonyítja, hogy a művelődési ház jó gazdája a történelmi ismeretterjesztésnek, a hazafias nevelésnek — összesen mintegy húsz honismereti jellegű bemutatóra került sor. Tavaly, a Tanácsköztársaság kikiáltásának hatvanadik évfordulójára például a községben élt, élő veteránoktól összegyűjtött, tehát valóban helyi vonatkozású anyaggal emlékeztek. Ennek a munkának azon túl, hogy igen sok dolgozóval ismertette meg a helyi forradalmi hagyományokat, még egy haszna volt: Vöő Imre krónikában is feldolgozta a történteket, mintegy kézikönyvet adva a diákoknak, művelődő munkásoknak. A tavalyi négy helytörténeti kiállításnál nem érdektelenebb a legújabb bemutató sem, amely Szigetszentmiklós felszabadulás utáni fejlődését mutatja be. Az anyagi és a szellemi változás azonban, mintegy összesűrítve az időt, a korábbi évtizedek mulasztásait, elmaradását is pótolja. A község régi házaitól a modern lakótelepig vezető fejlődési ív mintha nem harmincöt, hanem ötven, száz év történetét jelentené. A fotók, dokumentumok minden egyes lépésre emlékeztetnek: az új artézikút átadására, a strandavatásra, a víztorony építésére. És természetesen arra is, hogyan kezdődött el a munka 1950-ben a gazos homokbuckákon, hogy néhány év múlva már álljanak az első munkáslakások, hogy korszerű iskola, szolgáltatóház, s ki tudná felsorolni, hogy még mi épüljön a lakótelepen. Gyár és település Néhány igazi kuriózum is szerepel a Kéktói Múzeum anyagából összeállított bemutatón: egy 1944-es felvétel Erdei Ferencet ábrázolja, amint lovak vontatta ekével szánt. Emlékeztetnek a képek, dokumentumok a megpróbáltatásokra is: az 1956. januári földrengésre, árvízre, majd az ellenforradalomra. És természetesen arra is emlékeztetnek, hogy a valamikori Dunai Repülőgépgyár helyén működő szocialista nagyüzem, Csepel Autógyár és a majd’ a húszezer lakosú nagyközség léte egymástól elválaszthatatlan. Ami épült, ami korszerűbb lett, az végül is mind a közös munka eredménye. Akár jelképesnek is vehetjük, hogy a település helytörténészei éppen a gyár művelődési házában emlékeztetnek az elmúlt évtizedek történetére. F. Szabó Ernő