Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-14 / 138. szám

FÓKUSZ A Cossiga-ügy Olaszországban egy nap alatt összegyűlt annyi aláírás, amennyivel megakadályozhat­ják a Cossiga miniszterelnököt ért vádak elejtését, s folytat­hatják az ügy parlamenti vizsgálatát. Az aláírásgyűjtést az Olasz Kommunista Párt kezdemé­nyezte, miután már-már úgy látszott, hogy Cossigának si­kerül a kereszténydemokrata pártvezetés segítségével el­tussolni a botrányos ügyet. Az OKP azonban ötnapos kam­pányt indított 318 törvényho­zó aláírásának megszerzésére. Ennyi volt ugyanis szükséges ahhoz, hogy a parlamenti vizsgálatot folytatni lehessen. A kereszténydemokrata veze­tés nem kis megdöbbenésére már az első napon 347 aláírás gyűlt össze, vagyis huszonki­lenccel több, mint amennyire szükség volt. Ezek szerint Olaszország miniszterelnöke nem kerülhe­ti el, hogy a parlament elé álljon, féléves határidőn be­lül, s elmondja: mennyiben igazak azok a vádak, hogy hi­vatali titkot árult el magán­célra? Mi a Cossign elleni vád? Nem kevesebb, minthogy vis­­­szaélve hivatali hatalmával, azzal, hogy tudomást szerez a belügyminisztérium tervezett lépéseiről, értesült arról is, hogy az ügyészség elfogató­parancs kiadására készül ke­reszténydemokrata pártveze­tő kollégájának, Donat-Cat­­tinnak fia ellen, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy fegy­veres terrorcselekményekben vett részt. A fiatal Donat- Cattin a Cossiga elleni vád szerint azért nem kerülhetett rendőrkézre, mert a minisz­terelnök, amint tudomást szerzett a tervezett letartóz­tatásról, értesítette politikus­­társát a készülő eseményről. Ő pedig, mint „gondos apa”, idejében cselekedett, s így a az ifjú Donat-Cattinnak, mire rendőrök megérkeztek, „nyoma veszett”, s a feltevé­sek szerint külföldön rejtőz­ködött el. A botrány egyébként­­ to­vább dagad. A torinói bíróság, amely a kereszténydemokrata politikus terrorista fiának ügyében nyomoz, további vád miatt újabb elfogatási paran­csot adott ki az ifjú Donat- Cattin ellen. Azzal is vádol­ják, hogy terroristaként 1978 novemberében részt vett a pi­sai takarékpénztár kirablá­sában. Akkor 56 millió líra volt a banditák zsákmánya. Eredetileg azért adtak ki a kereszténydemokrata politikus fia ellen elfogatóparancsot, mert letartóztatott terroristák kihallgatása során számos me­rénylet ügyében vallottak reá mint tettestársukra, a tények bizonyító ereje láttán. Szöké­se egyébként arra mutat, hogy nem ok nélkül terelődött reá a gyanú... Az olasz kormányköröket rendkívül kellemetlenül érin­ti a Cossiga-botrány, hiszen a közelmúltban csak rendkí­vüli erőfeszítéssel és szinte parlamenti bűvészmutatvá­nyokkal voltak képesek arra, hogy újjáélesszék az úgyne­vezett középbal kormányzást, a szocialisták bevonásával a kabinetbe. A most lezajlott tartományi választásoktól — amelyek ugyan nem befolyá­solják a központi hatalmi szerveket —, azt várták, hogy amolyan „erőpróba” jellegűvé válnak, s az eredmények nyo­mán pszichológiailag megerő­södik a középbal kabinet, ha a benne részt vevő pártok je­lentősen előretörnek a kom­munisták rovására. Az OKP szavazatcsökkenése azonban szinte minimális volt, s elma­radt a kereszténydemokraták és a szocialisták várt „áttöré­se”. Ilyen helyzetben a Cos­siga elleni vizsgálat tovább gyengíti az amúgyis törékeny és mesterségesen, a realitások figyelmen kívül hagyásával létrehozott „balközép” kor­mánykoalíciót. A. I. 1 WEh­r 4/7/ 1 xSl­rhm19S0. JÚNIUS 14., SZOMBAT Carter választási programja Az USA folytatja a fegyverkezést Carter amerikai elnök ki­fejezte reményét, hogy az Egyesült Államok „valamikor a közeljövőben szorosabb és hatékonyabb kapcsolatokat építhet ki a Szovjetunióval”, de ezt a fegyverzetkorlátozá­si tárgyalásokon kívül elsősor­ban Washingtonnak az afga­nisztáni eseményekre adandó erős és határozott” válaszá­tól várja. A Demokrata Párt válasz­tási programját összeállító bi­zottság előtt mondott csütör­töki beszédében Carter bi­zonygatta, hogy „az igazi enyhülés” híve. A Szovjetunióval szembe­ni politikáját három pontban foglalta össze. Elsőként azt emelte ki, hogy Washington nyomást akar gyakorolni Szovjetunióra, hogy vonja ki a csapatait Afganisztánból. Má­sodikként az Egyesült Álla­mok és szövetségesei katonai erejének növelését hangsú­lyozta, és csak a harmadik legfontosabb tényezőnek ne­vezte a SALT-II. szerződés törvénybe iktatását, s azt az Egyesült Államok nemzeti érdekének minősítette. Carter ugyanakkor hang­súlyozta, hogy az Egyesült Államok folytatni fogja öt­éves fegyverkezési programjá­nak végrehajtását. Az amerikai külpolitika egyik fontos feladatának ne­vezte, hogy erősítsék az ak­cióegységet a nyugati szö­vetségesek között, tekintet nélkül a szövetségesek közöt­ti különbségekre. Carter a továbbiakban ki­tért arra is, hogy az Egyesült Államok fejleszteni akarja kapcsolatait Kínával. A fejlődő országokról szól­va az amerikai elnök mondta, hogy Washington azt a jövőben nagyobb befolyást szeretne gyakorolni az afrikai és a karib-tengeri politikai eseményekre. Ezzel összefüg­gésben azzal vádolta Kubát, hogy „exportálja forradalmát”. A Közel-Kelettel kapcsolat­ban azt hangsúlyozta, hogy „üdvözölni fogjuk más orszá­gok kezdeményezéseit, feltéve, hogy hozzájárulnak a David-i békefolyamathoz”.Camp A Demokrata Párt program­­bizottsága elé terjesztett 75 oldalas programjavaslatában Carter belpolitikai kérdések­kel is foglalkozott.­­ A Pentagon csütörtökön be­jelentette, hogy az amerikai légierő F4-es Phantom típusú repülőgépekből álló egyik re­­pülőszázadát több héten át tartó közös hadgyakorlatokra Egyiptomba irányítja. Minden eddiginél hatalma­sabb méretű hadgyakorlatot kezdett csütörtökön az Egye­sült Államok Nevada szövet­ségi légierő­ államában az amerikai hírügynökségi jelentés sze­rint a repülőgépeket összesen ötezer alkalommal vetik be „harci körülmények között”. Az ABC amerikai televíziós társaság szerint még soha nem volt ilyen nagyszabású ameri­kai légi hadgyakorlat, s CBS tévétársaság is az Egye­­­sült­­ Államokban valaha is tartott légi hadgyakorlatok legnagyobbikának nevezi azt. Az amerikai kongresszus csütörtökön este 613,6 milliárd dolláros költségvetést hagyott jóvá az 1981-es pénzügyi évre. Békeidőben ez a költségvetés írja elő a hadikiadások eddigi legnagyobb növekedési rátá­ját, s az október 1-el kezdő­dő pénzügyi évre 153,7 mil­liárd dollárt irányoz elő ka­tonai célokra. A Közös Piac csúcsértekezlete Napirenden az ene Pénteken délelőtt folytató­dott Velencében az Európai Gazdasági Közösség csúcsérte­kezlete. Az állam- és kormányfők befejezték a gazdasági és szo­ciális kérdések megvitatását. A gazdasági kérdésekről szóló határozat foglalkozik az energiahelyzettel is, arra az álláspontra helyezkedve, hogy jelenlegi körülmények kö­zött az olajexportáló országok algíri döntése nem volt jogo­sult. Mivel pedig az áremelé­sek állandóan ismétlődnek, és ezek az inflációt növelik, a Közös Piac tagállamainak mindent el kell követniük, hogy alternatív energiaforrá­sokat használjanak fel minél nagyobb gázfarták­ mértékben — han­A legközelebbi csúcsértekezleten az energia­kérdésnek külön figyelmet szentelnek. Az Európai Gazdasági Kö­zösség velencei csúcsértekezle­tén az állam- és kormányfők közös nyilatkozatot fogadtak el a közel-keleti konfliktus megoldásáról. Az EGK-orszá­­gok szerint „itt az ideje, hogy szorgalmazzák a következő két elv elismerését és érvényesü­lését: a közel-keleti térség összes államának, Izraelt be­leértve, joga van a biztonsá­gos létezéshez, és a térség minden népének igazságot kell szolgáltatni, ami magá­ban foglalja a Palesztinai arab nép törvényes jogainak elismerését”. UNESCO-tanácskozás Polinszky Károly felszólalása Szófiában pénteken folyta­tódott az európai oktatási mi­niszterek harmadik regionális konferenciája, amely az UNES­CO szervezésében csütörtökön nyílt meg. A péntek délutáni ülésen hangzott el dr. Polinsz­ky Károly oktatási miniszter­nek, a konferencián részt ve­vő magyar küldöttség vezető­jének a felszólalása. Dr. Polinszky Károly hozzá­szólásában többek között el­mondotta, hogy Magyarország üdvözli az UNESCO-nak azt a kezdeményezését, hogy a két előző miniszteri konferenciától eltérően ezúttal ne csupán a felsőoktatás, hanem az egész oktatási rendszer kérdéseire is kiterjedjen a konferencia vitája. A jövőre vonatkozó fejlesz­tési koncepciók közül dr. Po­linszky Károly első helyen emelte ki, hogy tovább kell lépni az egész oktatási rend­szer demokratizálása, és ezzel szoros összefüggésben — mi­vel a két célkitűzés nem vá­lasztható el — a nép iskolá­zottsági színvonalának emelé­se terén. Khomeini dekrétumával Iszlám oktatási programok Khomeini ajatollah dekré­tummal nyitott utat az „isz­lám kulturális forradalom­nak” — jelentette be pénte­ken a teheráni rádió. Az iráni forradalom veze­tőjének rendelete egyebek közt előirányozza, hogy vallá­si személyiségek és laikusok részvételével alakítsanak bi­zottságot, amely kidolgozná a különböző oktatási progra­mok alapelveit és meghatároz­ná az iszlám kulturális forra­dalom általános irányát. A rádióban ismertetett szö­veg szerint szembe kell száll­ni a császári rendszertől örö­költ és a kolonializmust, va­lamint a zsarnokság érdeke­it szolgáló kultúrával. Kho­meini rendelete szorgalmazza, hogy vonják közvetlen ellen­őrzés alá a sah uralkodása alatt létesített alapfokú ok­tatási intézményeket és egye­temeket, hogy diákjaikat megóvják az iszlám értékeivel ellentétes hatásoktól. Az elmúlt héten szélsőséges vallási elemek az ország több pontján felgyújtották a mud­­zsaheddin szervezet irodáit és az ezzel kapcsolatos össze­csapások során a szervezet 8 tagja életét vesztette. A hírügynökségek emlékez­tetnek arra, hogy Khomeini ajatollah a hét elején felhí­vással fordult a néphez: te­kintsenek el a közéletet meg­bénító összecsapásoktól, ame­lyek csak káoszhoz vezethet­nek. Khomeini felhívását azonban — úgy tűnik — ez­úttal nem követték a töme­gek.★ A Norvégiában hivatalos látogatáson tartózkodó Huang Hua kínai külügyminiszter csütörtökön titokban találko­zott Ghodbzadeh iráni kül­ügyminiszterrel. Huang Hua megbeszélésük témáját új­ságíróknak az általános nem­zetközi helyzet áttekintésé­ben jelölte meg. 4 Afgán ellenforradalmárok támadása Védtelen gyermekek ellen Súlyos bűncselekményt kö­vettek el szerdán afganisztáni ellenforradalmárok kabuli is­kolás gyermekek ellen. A fő­város több iskolájába bandi­ták csoportjai hatoltak be, és mérges gázt alkalmaztak. Mintegy 500 gyermeket és ta­nítót kellett súlyos mérgezési tünetekkel kórházba szállítani. A felháborító esetről csütörtö­kön számolt be a Bakhtar af­ganisztáni hírügynökség. A főváros lakói a Dzsumhu­­rijat kórház előtt tömeggyű­lést tartottak, és felháborodá­suknak adtak hangot a védte­len gyermekek ellen végrehaj­tott barbár merénylet miatt Űrpárosok beszélgetése Kubaszov és Farkas a földi irányítóközpontban A két látogatóexpedíció vis­­­szatértével néhány napos pi­henőt kapott a Szaljut—6. űr­állomáson Leontyid Popov és Valerij Rjumin. A szovjet— magyar expedíció és a Szojuz —T—2. látogatása ugyanis valamelyest megváltoztatta normális életrendjüket, s ezért az űrrepülés irányítói úgy döntöttek, hogy a munkával töltött szabadnapok pótlására engedélyezik a pihenőt. Popov és Rjumin csütörtö­kön hosszabb beszélgetést folytatott a szovjet—magyar közös űrrepülés résztvevőivel: Valerij Kubászovval és Far­kas Bertalannal. A nemzetkö­zi expedíció két tagja a földi irányítóközpontot kereste fel, és megragadta az alkalmat ar­ra is, hogy kapcsolatba lépjen az űrállomás személyzetével, a barátokkal, akik hat napon át adtak nekik otthont a Szalju­­ton, segítették őket a munka­­program elvégzésében. A szovjet sajtó pénteken terjedelmes beszámolókat kö­zöl az űrpáros csütörtöki saj­tóértekezletéről. A legtöbb je­lentés aláhúzza: a szovjet— magyar űrrepülés tovább bő­vítette a szocialista országok Interkozmosz-programjának eredményeit, tovább mélyítet­te a két nép testvéri barátsá­gát. Az NSZK külügyi államtitkár Moszkvában Schmidt útjának előkészítése Günther van Well nyugat­német külügyi államtitkár moszkvai megbeszéléseivel megkezdődött Schmidt bonni kancellár június végén esedé­kes utazásának előkészítése. Az államtitkárt csütörtökön fogadta Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter is. Moszkvában a kancellár kü­szöbönálló tárgyalásai kapcsán ismételten a párbeszéd folyta­tásának fontosságára hívják fel a figyelmet, ugyanakkor aláhúzzák, hogy ilyen hasznos párbeszédet nem lehet akkor folytatni, ha Bonn sok vonat­kozásban feltételek nélkül tá­mogatja Washington dühöd­­ten szovjetellenes politikáját. Ahhoz, hogy az európai eny­hülés terén előrelépés követ­kezzék be — s ebben a szov­jet—nyugatnémet kapcsolatok­nak meghatározó jelentősége lehet —, Bonn jelenlegi két­arcú magatartásának is módo­sulnia kell. Szovjet részről messzemenően készek a pozi­tív párbeszédre, ahogy ezt Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d'Estaing francia el­nök találkozója is igazolta — hangoztatják a szovjet fővá­rosban. t KGST-integráció Lubomir Strougal csehszlo­vák miniszterelnök pénteken Prágában fogadta Nyikolaj Faggyejevet, a KGST titká­rát, aki a Kölcsönös Gazdasá­gi segítség Tanácsának a jövő héten ott lezajló XXXIV. ülésszakára előző nap érkezett a csehszlovák fővárosba. Megbeszélésükön a KGST- tagállamok szocialista gazda­sági integrációja fejlesztésé­nek azokról a kérdéseiről és tennivalóiról volt szó, ame­lyek a tanács ülésszakának napirendjén szerepelnek. Mindkét fél hangoztatta a szocialista országok széles kö­rű gazdasági együttműködésé­nek jelentőségét, továbbá an­nak a szerepnek a fontosságát, amelyet az együttműködés el­mélyítésében a KGST tölt be. A találkozón részt vett Ru­dolf Rohlicek csehszlovák mi­niszterelnök-helyettes, Cseh­szlovákia állandó KGST-kép­­viselője, a KGST Végrehajtó Bizottságának soros elnöke is. A Szocialista Internacionálé állást foglalt az enyhülési politika mellett A Szocialista Internacionálé irodájának csütörtökön meg­kezdett kétnapos tanácskozá­sán részt vevő küldöttek állást foglaltak az enyhülés és a ke­let-nyugati kapcsolatok fenn­tartása és a fegyverkorlátozás mellett. Aggodalommal szól­tak a fegyverkezési verseny fokozódásáról. Joop Den Uyl volt holland miniszterelnök, az Internacio­­nálé egyik alelnöke csütörtök este tartott sajtóértekezletén rámutatott: a tanácskozás kül­döttei egyetértenek abban, hogy a szocialista pártoknak fokozniuk kell a kelet—nyuga­ti párbeszéd védelmére irá­nyuló erőfeszítéseket. Hangsú­lyozta, hogy nyilvánvalóan ezt a célt szolgálja majd Schmidt nyugatnémet kancellár küszö­bönálló moszkvai látogatása is. Az AFP szerint a küldöttek nem hivatalos megbeszélései­nek homlokterében az iráni helyzet állt. Mint jelentettük, szerdán, egy nappal a konferencia meg­nyitása előtt, Oslóba érkezett Ghodhzadeh iráni külügymi­niszter, aki több megbeszélést folytatott a Szocialista Inter­­nacionálé vezetőivel. Az AFP ezzel kapcsolatban utal arra, hogy megfigyelők szerint nem várható semmilyen konkrét kezdeményezés az amerikai tú­szok ügyében. Az iroda aggodalmának adott hangot a latin-amerikai helyzet miatt A küldöttek han­goztatták, hogy egyes orszá­gokban, így Salvadorban és Paraguayban tovább fokozó­dott az elnyomás. Több felszó­laló szerint Washington egyre nagyobb nyomást gyakorol a térségre. Néhány delegátus elítélte a Szovjetunió afganisztáni sze­repét. A mongol kormányfő a szovjet fővárosban Politikai Bizottságának tagja és Zsambin Batmond, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a két ország miniszter­­elnöke az együttműködés to­vábbfejlesztéséről, és rá nemzetközi politikai idősze­kér­désekről tárgyalt. A mongol miniszterelnök, aki részt vesz a KGST prágai ülésén, meg­szakította útját a szovjet fő­városban. Alekszej Koszigin és Zsam­bin Batmönd aláírta a Szov­jetunió és Mongólia 1981—85. évre szóló gazdasági és mű­szaki együttműködési megál­lapodását. A szovjet kormány pénteken ebédet adott a mon­gol kormányfő és kísérete tiszteletére. Szovjet—mongol kormány­fői tárgyalásokat pénteken Moszkvában­ tartottak szej Koszigin, az SZKP Alek- KB CSAK RÖVIDEN... JASSZER ARAFATNAK, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vb-elnökének fel­szólalásával háromnapos nem­zetközi szeminárium kezdődött pénteken Bejrútban a közel­­keleti országok biztonsága és függetlensége ellen irányuló amerikai katonai fenyegetés témaköréről. ISMÉT KITÖRT a Szent Ilona nevű tűzhányó, kráteré­ből 15 kilométer magasba lö­vellt fel a gomolygó füst. A hatóságok megkezdték a kör­nyék lakosainak kitelepítését. GEORGES FALCONNET, a Citroen igazgatója a TASZSZ tudósítójának adott nyilatko­zatában a Szovjetunióval to­vábbi együttműködés fontossá­gát hangsúlyozta. A francia üzletember a moszkvai Szo­­kolnyiki parkban rendezett francia—szovjet gépipari kiál­lítás alkalmából tartózkodik Moszkvában. A FIAT-MŰVEK 78 ezer munkása pénteken egynapos „pihenőre” kényszerült, mert a tröszt igazgatósága piaci ne­hézségekre hivatkozva, „fölös­­legesnek” ítélte munkájukat. Az intézkedés természetesen maga után vonja az érintettek bérének arányos csökkentését, is. A péntekin kívül még hat­szor fordul ez majd elő jú­nius és július hónap folyamán. NÉPGAZDASÁGI terveinek további egyeztetéséről írt alá megállapodást pénteken Moszkvában a Szovjetunió és Csehszlovákia tervbizottságá­nak vezetője, Nyikolaj Bajba­­kov és Václav Huta csehszlo­vák miniszterelnök-helyettes.

Next