Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-04 / 155. szám
map A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1980. JÚLIUS 4. PÉNTEK Ceglédtől Kecskéscsárdáig Új aszfaltszőnyeg a 4-es úton Huszonegy napot nyertek Hat-nyolc vagy tíz marcona férfi ülte körül az asztalt, kipróbált, kemény legények valamennyien. Sűrű cigarettafüstbe burkolóztak. Már mindent megbeszéltek az akció előtt, nem volt több mondanivalójuk egymásnak. Csak az adott jelre vártak. Tizenhatmillió forint forgott kockán, csak úgy vibrált a levegő. Amikor az idegen benyitott az ajtón, úgy döntöttek, nem sokat teketóriáznak vele. Egy reszelős hang intézkedett: „Mondj el mindent neki, főnök, aztán...” Leállóhelyek, öblök Aztán Szerján Béla, az Aszfaltútépítő Vállalat szolnoki főépítésvezetője megszólalt: — Útátadásra készülünk. a Hogy izgulunk-e? Rajtunk és ceglédi építésvezetőségen már semmi sem múlhat, mi minden tőlünk telhetőt megtettünk. Csak a megbízó — és egyben beruházó — képviselőinek érkezését várjuk, Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumból, a közúti igazgatóságtól. No meg a Magyar Nemzeti Bank képviselőit. Amint megjönnek, nyomban indulunk, hogy bejárjuk az új 4-es út egy tíz kilométeres szakaszát, a 69-estől a 79-es kőig, vagyis Cegléd határától Kecskéscsárdáig. — Miről van szó tulajdonképpen? — Nyolcvanhatezer négyzetméternyi aszfaltfelületről, amelyet több szakaszon terítettünk el, leállóhelyeket és autóbuszöblöket képeztünk ki. Ezen „felül” természetesen elhelyeztük az útburkolati és más forgalombiztonsági jeleket is. A munkálatok, amelyekkel most végeztünk, egy nagyszabású, komplex feladat részei: megbízóink szeretnék európai színvonalúra „felhozni” a 4-est, ezt a valamikor autópályának megálmodott utat. Budapesttől Záhonyig több fő-építésvezetőség is foglalkozik ezzel, mi se maradhattunk le. Nekiduráltuk magunkat, elkészültünk, huszonegy nappal a határidő előtt. Jól szervezett hajrá — Hogy-hogy? — Nem a minőség rovására tettük, ne higgye! Az embereken, a gépeken és a szervezésen múlik minden. Negyven kemény nap, kilencszázhatvan óra alatt végeztünk. Minden percet ki kellett használnunk. Ebben nagy része van annak a harminc gyalogmunkásnak, akik öt-tíz fős brigádokba tömörülve dolgoztak, mindig úgy, ahogy a pillanatnyi helyzet megkívánta. A Kókai István művezető által irányított, főként ceglédiekből álló komplex brigád meg különösen kiemelkedő teljesítményt nyújtott: zokszó nélkül vállalták a folyamatos műszakot, a szombat-vasárnapi túlmunkát is. — Géppark? — Körülbelül kilenc-tízezer tonna aszfaltot kellett legyártanunk és bedolgoznunk. Volt úgy, hogy a szolnoki Teltomatkeverőtelepünk — igaz, csak bizonyos időszakokban, de — elérte a 900 tonnás napi csúcsteljesítményét. Ez 100-zal több, mint az éveken át megszokott, huszonnégy órai csúcsteljesítménye. A helyszíneken is megállás nélkül dolgozott a géplánc, nyomában a Vögele-finiserrel; aztán az Angliából származó Blair- Knox padkaterítő is megtette a magáét. — Szervezés? — A forró aszfalt szállítása ilyen nagy távolságra — Szolnoktól Ceglédig — nem gyerekjáték. Jól karbantartott, kiválóan felkészített gépkocsik és biztos kező sofőrök kellenek hozzá, olyanok, mint a szolnoki Volán emberei. Ezek a feltételek mind megvoltak, de mégsem bizonyultak elegendőnek, így hát létrehoztunk egy URH-láncot, amely aztán szakadatlan és folyamatos összeköttetést jelentett a gyártótelep és a ceglédi járásbeli munkahelyek között. A rádiózás haszna: ezerkétszáz gépkocsifordulóból mindössze öt alkalommal robbant le az aszfaltot szállító jármű. Ilyenkor sem hűlt ki azonban forró massza, az éter hulláamain kértek segítséget: értük mentünk, elvontattuk és kiürítettük mindet. Két trikolór — Van még valami?* — Igen, a közeljövőben örményesen működésbe lép egy bitumenemulziót gyártó telep. Az avatóünnepségen szép számmal lesznek ceglédiek is, hiszen a járásbeli brigádjaink keze munkája is benne van a dologban. A francia szabadalom alapján elkészült telepet július 14-én, a gallok nemzeti ünnepén adjuk át rendeltetésének. Ekkor a magyar zászló mellett fenn lobog majd a francia trikolór is — és lent, az építők tiszteletére, néhány „díszlövés” is eldördül majd. Mert remélem, hogy a beígért pezsgőspalackokat nem hagyják otthon a franciák ... ★ Dáridó? Aligha lesz. Csak néhány pohár gyöngyöző itallal koccintanak majd. Aki irigyelné tőlük, csinálja utánuk azt, amit az építők a pezsgőpukkanást megelőző időszakban tettek. Meg különben is: az örményesi telep is elkészült, kilenc nappal előbb, mint az eredeti határidő. V. I. Kapás a sajtos-ropogós ostya isé & & Évente 150 tonna sajtos-ropogós ostyaüzemében, készül a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat ceglédi kedvelt, keresett termékük az ország minden részébe eljut. Apáti-Tóth Sándor felvétele Szeretem az embereket" Nem szakadt el a közélettől " Nyugdíjasként is sokféle tisztségben Kis kertes ház Abonyban, az Arany János utcában. Az udvar tele virágokkal, dísznövényekkel. Rózsák, dáliák és még sok más virág színpompás kiállítása ez a kis hely. Az ajtónyitódásra két kutya figyel fel. Az egyik ugatva ront ránk — már amennyire a lánca engedi. A másik tüntetőleg ásít egyet. — Jól van már! Elhiszem, hogy éber vagy — mondja Zsengellér Ferencné. — Kerüljenek csak beljebb! Olyan sokan járnak hozzám különféle ügyekkel, hogy nem csoda, ha mindenkit megugat Ahogy beljebb megyünk, a bejárat mellett kis műhelyt találunk. Férje bádogos kisiparos, épp csak feltekint munka közben és dolgozik tovább. Visszahívták — Ez a fogadóirodám — mutatja mosolyogva a kis szobát, a negyedszer is megválasztott tanácstag. A helyiségben rekamié, székek, asztal. És mindenütt szobanövények. Az egészet valami különös, nyugalmat árasztó légkör veszi körül. — Miért vállal még mindig ilyen sok társadalmi megbízatást? Tűnődve néz ránk. — Szeretem az embereket — mondja természetes egyszerűséggel. — Egész életemben ez az érzés vezérelt. 1960- ban költöztünk Abonyba. Itt azonnal csatlakoztam a Vöröskereszt helyi alapszervezetéhez, 36 személlyel kezdtük. 1963 óta körzeti titkár vagyok. Ma 14 csoportunk van, ezer taggal. Hatalmas munka volt, de megérte. Az élet- és egészségvédelem valami nagyszerű, nemes feladat! Agitáltunk, képeztük magunkat, felvilágosító, egészségügyi tanfolyamokat szerveztünk, önkéntes véradónapokat hirdettünk. Sok embert ismertem meg így, és ők is megismertek engem. Nyugdíjba mentem, megváltam a titkári poszttól. Rá egy évre visszahívtak. Azóta is csinálom. Tevékeny évek — Milyen más területeken dolgozott még? — Amíg az abonyi áfésznél voltam, a nőbizottságban tevékenykedtem. Vizsgáltuk a munkakörülményeket, javítottunk a szociális helyzeten. Rendézeresen látogattuk kismamákat és a nyugdíjasokat. 1969-ben megalakítottuk az öregek napközi otthonát. Ezt vezettem éveken át. Részt vettem a Pest megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet abonyi csoportjának munkájában is. Sorra látogattuk a nevelőszülőknél levő állami gondozott gyerekeket. Néha elcsodálkozom azon, hogy is jut mindenre időm... — Mit szólt a család? — Mindig is éreztem egyetértésüket, támogatásukat. Igaz, néha nehéz volt, de hát ilyen az élet. Mikor Marikám elsős lett, a szülői munkaközösségbe választottak, rögtön elnöknek. Azután a gimnáziumban is elnök Számtalan programot, lettem, kirándulást, klubdélutánt szerveztünk a gyerekeknek. A gimnáziumban létrehoztunk egy egészségügyi csoportot, 20 taggal. Elsősegélynyújtásra, alapvető egészségügyi retekre tanítottuk őket. Ismerlig akartam elhinni, hogy elrepült az a néhány év. A közösség bizalma — Ezért az áldozatkész helytállásért, a sok munkáért, kapott-e elismerést? Kis keresgélés után az asztalba tesz néhány oklevelet, [ kitüntetést. — Erre vagyok a legbüszkébb. Honvédelmi érdemérem, a polgári kifejtett munkáért, védelemben 1971-ben megkaptam a vöröskeresztes munkáért ezüst, 1976-ban pedig az arany fokozatát. A nagyközségi tanácstól a környezetvédő jelvényt, a Vöröskereszt Családi Lapjától az eredményes terjesztésért elismerő okleveleket, képeslapokat kaptam. Van még néhány oklevél, jutalomkönyv, de hát ezek csak jelképek. A munka, az emberek megbecsülése, a tisztelet, ami fontos. Meg az, hogy ma is hívnak. Most legutóbb a választási elnökség tagja voltam. És most nekilátok újabb öt évnek, mint tanácstag. Negyedszer választottak. Örülök a bizalomnak. Folytatom a munkát, ameddig csak bírom. Cs. B. Háborítatlan az élővilág Kakukkfű, berkenye és bábakalács gáz, frissen kelt pillangó, pajkos nappali pávaszem lejtett szertelen táncot a virágokban. Van bőven édes nedű, a rovarvilág ambróziája. Mélybe vágódott löszút hajdani nyomai vehetők ki, nem messze tőle elhagyott gémeskút, már a káváját is csak egy árván virágzó gyalogbodza jelzi. Mellette vízfolyás. Vajon mennyi víz zuhog el benne, ha nyáridőben úgy igazán megnyílnak az ég csatornái? Minden bizonnyal sok csapadékot nyelnek el a gazdagon és buján növő füvek. Törésekben, elhagyott utakon itt is, ott is virágoznak a vadrózsák. Nem messze egész sor faj, változat él, az egyiken fészek, az árnyékos helyen fülesbagoly piheni éppen éjjeli mozgalmas vadászatát. A fűszeres levelű rózsát közelebbről is megnézem, amit Borbás Vince neves botanikus is ritkának tudott a Kárpátmedencében. „A fiú letépi már / a rózsát a réten: / jajgat, szúr a rózsaszál, / tolvajával szembeszáll, / nem menekszik mégsem... / Piros rózsa, rózsaszál, / vadvirág a réten.” Csak Goethe örökszál sorai tudják hozzávetőleges hűséggel visszaadni a lenyűgöző látványt. Szerencsére évek óta a vadrózsák is, a berkenyék is háborítatlanul díszlenek a Dolinában. Nem tarolják le ille- i ,Ela?0 féktelen kezek a kakukkfüvet, írp^a bábakalácsot és minden más nevezetességet. Komoly nemzeti érték található a védett területen, így károsítása, a növények gyűjtése tilos. A szigor jogos, amit az emberek meg is értenek, ezért fizet a Dolina lelkes kutatóinak szépséges vadvirágokkal. Surányi Dezső Az idei nyáron bizony ritka vendég volt eddig a kellemes napos idő. A múltkor szerencsém volt, mikor megnéztem a vadrózsákat és berkenyéket Albertirsa határában, a Dolinában. Alig mozgott a levegő, szépen tűzött a nap, és a csendben a bogarak zaja is hangosnak tűnt. Virágjáró bo Mozgássérültek klubfoglalkozása Klubfoglalkozást tart július 12-én, szombaton, délelőtt tíz órai kezdettel a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének ceglédi csoportja. Az összejövetelre a Kossuth Művelődési Központban kerül sor, a földszinti kisteremben, amely az udvaron át rokkantkocsival is megközelíthető. ■ A megadott időpontban minden tagtársat és érdeklődőt szívesen látnak Cegléden, a Kossuth tér 5/a alatt. Példásan, sportszerűen A serdülők jó teljesítménye Megyei válogatottban a gólkirályok Házi ünnepség keretében adták át a napokban a kiváló teljesítmény jól megérdemelt jutalmát az abonyi sportkörben. A dicséretet különösen az Abonyi Tsz SK serdülő labdarúgó-csapata érdemelte ki. Az elmúlt év őszén alakult válogatott a Cegléd-Monor összevont járási bajnokságon az első helyezést szerezte meg. Az aranyérmet fölényes, 114- 20 gólkülönbséggel nyerték el. Első helyezettként kerültek be a Pest megyei döntőbe, melyen szépen helytálltak, ezüstérmesek lettek. — Mi a siker oka? — Két lényeges okot említek — mondja Gönczöl Géza, volt abonyi labdarúgó, a serdülő csapat edzője — a gyerekek lelkesedése nem ismert határt. A heti két alkalomkor mindig túllépték a kétórás edzést. Szeretnek focizni. Maguk gondozzák a szerelésüket, sportszerűségük mintaszerű. A bajnokság alatt egyetlen fegyelmezetlenség nem fordult elő. Nagyszerű a vezetők és a gyerekek kapcsolata. — Mik a további terveik? — Ezt a csapatot Tóth Ernő és Mocsári József tanárok felbecsülhetetlen segítségével sikerült létrehoznunk. Ezt a sikeres együttműködést akarjuk továbbfejleszteni. Csapatunk 10—14 éves gyerekekből áll. Az iskolák segítsége tehát nélkülözhetetlen. Meg kell említenem Nagy Zoltán gólkirály (43 góllal), Tóth Zsolt kapus, Gulyás Zoltán és Imre József nevét. Ők bekerültek a megyei válogatottba. Számítunk rájuk az ifi, majd a nagy csapat mérkőzésein is- Moziműsor Cegléd, Szabadság Filmszínház, szombaton és vasárnap, délután: Halálos tévedés (NDK kalandfilm). Este: Félelem a város felett (francia krimi). A kamaramoziban: Rokonok (magyar film). A mesemoziban: A kis Fülöp (NDK mesefilm). Abony, szombaton és vasárnap: Futárszolgálat (szovjet történelmi dráma). A művészmoziban: Álmatlan évek (magyar film). A mesemoziban: Az eltévedt nyuszi (mesesorozat). Albertirsa, hétfőn: Mese habbal (magyar film). Ceglédbercel, vasárnap: Minden szerdán (magyar film). Törtei, szombaton és vasárnap: Hintón járó szerelem (magyar film). CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó alig használt Simson Schwalbe motorkerékpár. Cegléd, Dugonics utca 8. szám. jó állapotban négyszemélyes rekamié és férfi, női ruhák. Érdeklőd..* 17 óra után: Felszegi út 24 a. Cegléd, Sürgősen eladó családi ház. Cegléd, Csengeri utca 18. szám. Eladó S 100-as 4 éves Skoda személygépkocsi. Érdeklődni lehet 16 órától: Cegléd 10— 769-es telefonon. Eladó használtan sezlon, rekamié, intarziás kerekasztal, négy kárpitozott szék, háromszárnyú tükörszekrény. Cegléd, Sándor utca 6/b.Fürst Cegléd, Malom-tó szel 12. szám alatt központi fűtéses szoba, fürdőszoba-használattal kiadó házaspárnak vagy egy személynek. Sárgaszínű JS—100-as Skoda szkg., áron alul sürgősen eladó. Cegléd, Rákóczi út 47. II. emelet 10. Vennék 2 szobás, kertes családi házat. 300 ezer Ft. kp. és a többit, megegyezés szerint fizetem. Érdeklődő levelet „Zsuzsika 113 804” jeligére kérem a Hírlapkiadó Váll. kir. Cegléd, Teleki utca 30. szám. Kladó 3 ajtós szekrény. Cegléd, Csutak Kálmán utca 5. szám. Kladó 2 szoba, konyha, fürdőszobás házrész. Érdeklődni lehet délután 15 Cegléd, Kinizsi órától: utca 28. szám.