Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI É­S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA • • XXVII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1983. FEBRUÁR 1., KEDD Az első intézkedések A szolgáltatók próbatétele Nyilatkoznak a vezetők * A téma bonyolultabb, az írás terjedelmesebb lett, mint ^ , amennyire számítottunk. Mint vasárnapi számunkban ígértük, folytatjuk a nyi­­­­latkozatok sorát, s azok véleményét és álláspontját is­­ közreadjuk, akik kenyér- és tejügyben beható vizsgála­­­­tot folytattak, vagy a legilletékesebbek az érdemi dön­­­­tések meghozatalára. Dr. Wintsrlitz Arnold A városi és járási népi el­lenőrzési­­ bizottság elnökhe­lyettese: Mi novemberben tárgyal­tunk erről a kérdésről. Azóta jelentősebb panasz nem érke­zett, kivéve azt az esetet, ami­kor az MHD Váci Gyárából beszóltak, hogy nincs fehér kenyér a boltokban. A novem­beri ülésen konkrétan a tej­termékek választéka, a tartó­sított tej gyakori hiánya, szál­lítási gondok, s az, hogy a tej tartósítása télen is gond, va­lóban felmerült. A kenyérellátás ismert pa­naszai, a finom pékáruk kis választéka, minősége, esztéti­kai formája szintén kritika tárgya volt. Úgy döntöttünk, hogy mint általában a közel­látás minden területét, ezt is folyamatosan figyelemmel kí­sérjük, s gondok esetén azon­nal jelezzük az illetékeseknek. Fülöp Árpád A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat váci üzem­­igazgatója: — A tej minőségével kap­csolatban megjegyezném, hogy folyamatos belső vizsgálataink alapján és kereskedelmi part­nereink tájékoztatása szerint is, a tőlünk kiszállított tej té­­len-nyáron tartós. Felhívom viszont a figyelmet arra, hogy a város üzleteibe nemcsak tőlünk kerül tej eladásra. A választékról szólva hadd mondjam el, hogy tavaly át­meneti zavarok mutatkoztak a dobozos sajtokkal való ellátás körül, de ennek ellenére vágósajtokkal együtt 110 szá­­­zalékra nőtt a forgalmunk, őszintén meg kell viszont mondanom, hogy feltehetőleg továbbra is hiányzik majd, azaz kevés jut a vásárlóknak az úgynevezett Túrórudi, ká­vétejszín, tartós tej, s időn­ként bizonyos joghurttermé­­kekből, aminek az az egysze­rű oka,­ hogy ezeket nem mi gyártjuk, csak a hozzánk szál­lított mennyiséget osztjuk el a boltokba, annak arányában, ahogy kapjuk. Miután a város vezető tes­tületeinek napirendjén fontos politikai kérdésként közellátásban felelős tárgyalt szerep hárul ránk, máris intézked­tünk a fokozott gyártásellen­őrzés, a kereskedelmi partne­rekkel még hatékonyabb in­formációs kapcsolatok kiala­kítása érdekében. .Az év ele­jétől megszüntettük az alap­vető termékek hiányát, új gé­pekkel is tökéletesítettük technológiát, • korszerűsítettük a a szállítást. Január 1-től csak zárt, úgynevezett termoszko­csikban szállít a váci tejipar. Szritz János A Pest megyei Sütőipari Vállalat termelési főmérnöke. - — Váci üzemünk kapacitá­sát szabaddá tettük a város ellátása érdekében. Ez annyit jelent, hogy körzetünkből ki­kapcsoltuk a községeket, me­lyek ellátását átcsoportosítás­sal oldjuk meg. Elsősorban a szobi és a gödi üzemünk jön számításba a váci járás ellátá­sa érdekében. Úgy véljük, hogy ezzel a megoldással lehetővé válik, hogy mind a mennyiségi, mind a minőségi követelményeknek eleget tehessünk, s végre a fogyasztók megelégedését nyugtázhassák Négyféle kenyeret dolgozóink­ gyártunk már most is, de boltokból többnyire csak kétfélére érke­zik rendelés, az úgynevezett alföldi 1 kilogrammosra és a két kilogrammos fehér ke­nyérre. Tájékoztatásul elmondom még, hogy a fizikai munkát megkönnyítő, úgymond, a ké­zi munkát kiváltó gépsor be­állítása a váci üzemben most folyik és hamarosan befejező­dik. Ettől várjuk az ellátás jelentős javulását, s az igénye­ket mind minőségileg, mennyiségileg korlátlanul mind lehet majd elégíteni, s bővül­hi­het a választék is. Az üzem munkaerőhelyzete nem változik meg lényegesen. Úgy ítéljük meg, hogy az át­csoportosítás után, valamint a már említett gépek műkö­désbe hozásával, a jelenlegi létszám elegendőnek bizonyul. "/, Kommentár nélkül zárjuk a tájékoztató jellegű meg­­­­nyilatkozások sorát, s pont helyett ezt írjuk a cikkünk­­ végére: úgy legyen. A két nagy szolgáltató vállalat kol­­lektívájának őszinte együttérzéssel szurkolunk. K. T. I, Fejlesztés után sem gondtalanul Új szervezet—új feladatok A bérszínvonal nőtt, a termelés csökkent Tavaly, a többi között egy holland kereskedelmi küldött­ség is járt a Magyar­ Selyem­ipar Vállalat váci Bélésszö­vőgyárában. A hivatalos, üzleti tárgyalá­sok után megtekintették az üzemet. Elragadtatással nyi­latkoztak a Rádi úti textilgyár szervezettségéről, a kulturális, szociális létesítményekről és — saját szavaik szerint — nagyon kedvező képpel tértek vissza hazájukba. A nagyszabású rekonstruk­ció befejezéséről értesült az ország lakossága is — a tv­­híradó útján —, a műszaki előrelépés után azonban ko­rántsem jelentkezett gondta­lan időszak. 1982. első félévi gyártási programját túlteljesí­tették de a második félévben a gyártás visszaesett az érté­kesítési gondok, az import­­korlátozások miatti lánchen­­gerhiányok miatt, így terme­lésüket kénytelenek voltak csökkenteni. Ez kedvezőtlenül befolyásolta az eredmény ala­kulását. A nehézségek és a kényszerű termeléscsökkenés ellenére az éves bérszínvonal átlagban 5 és fél százalékkal emelkedett Minderről nyíltan, őszintén beszélt Somogyi László igaz­gató az üzemi demokrácia kü­lönböző fórumain. Az év ele­jei munkásgyűlésen, a napok­ban tartott két szabad párt­napon , a vezetői tanácsko­zásokon sok szó esett az új esztendőről is. A múlt évi tényszámmal szemben 1,1 milliárd vetéssel kell növelni a termelést. A szigorú anyaggazdálkodás miatt a tőkés importfonal felhasználásakor minimálisra csökkentik a hulladékot, taka­rékos gazdálkodással­ emelkedő helyet foglal el Ki­vállalat gazdaságpolitikájában a a nem rubelelszámolású ex­port növelése — a tavalyi 380 millióval szemben 460 millió elérését tervezik vállalati szinten. Somogyi László el­mondta, hogy tervet dolgoztak ki az importalkatrészek he­lyettesítésére, a belső érdekelt­ségi rendszer fokozására. Nagy súlyt helyeznek továbbra is az anyag- és gazdálkodásra.energiatakarékos Harminchat pontos minősé­gi szabályozási tervet készítet­tek, s elkészült egy 50 pont­ból álló kérdőív, széles körű közvéleményi kutatás céljára. Ennek segítségével valamen­­­nyi dolgozó javaslatot tehet a fő célki­tűzése megvalósítására: a szervezettebb, fegyelmezet­tebb, jobb munkahelyi légkör­ben végzett takarékos munká­ra, amely segíti az idei — nem könnyű — feladatok el­érését. P. R. r így pasztőrözik a tejet A váci tejüzemben okos gépek, érzékeny műszerek segítik a munkát. Zárt rendszerben végzik a pasztőrözést, s a képen látható gép teljesítménye óránként 10 ezer liter. Az már csak természetes, hogy a bonyolult folyamatok elvégzéséhez sokkal kevesebb ember kell, s mint a képünkön is látható, Csipkés Béláné dolga az ellenőrzés. Számok, a laikusoknak érthetetlen vonalgörbék mutatják, hogy minden rendben megy, s jelzik az üzemzavarokat is. Papp László felvétele A tanácsülések nyilvánosak Régi váci újságokban la­pozgatva olvashatjuk, hogy az egykori városi közgyűlése­ken „népes volt a karzat.” A felszabadulás utáni tudósítá­sok is megemlékeznek a nagy számú hallgatóságról. Több olvasónk érdeklődött: napjainkban nyilvánosak-e a tanácsülések és hogyan lehet azokon részt venni, hallgató­ként. Dr. Monori Balázst, Vác városi Tanács vb-titkárát a kértük meg a válaszadásra: — A tanácsülések elé kerü­lő ügyeket, témákat munka­terv alapján ütemezzük. 1983- ban öt alkalommal ül össze a városi tanács. Első idei ta­nácsülésünket február elsején, délután 2 órakor tartjuk — fűtéstechnikai akadályok miatt —, a Madách Imre Mű­velődési Központban. Itt dön­tenek a tanácstagok a tanácsi gazdálkodás 1983. évi tervéről, közel 520 millió forint fel­­használásáról. Weisz György tanácselnök beszámol a tanács végrehajtó bizottságának 1982. évi munkájáról, és az át­ruházott hatáskörök gyakorlá­sáról. — Valamennyi tanácsülés nyilvános, azon a választópol­gárok közül bárki részt ve­het, de hozzászólni csak az ülést vezető elnök külön enge­délyével lehet. A választók jelenléte bizonyára fokozza a tanácstagok aktivitását és ugyanakkor érzik munkájuk figyelemmel kísérését, megbe­csülését. Szeretettel várjuk február elsejei tanácsülésünk­re az érdeklődőket. A jövőben is előre tudatjuk az ülések időpontját és ismertetjük főbb napirendi pontokat, így a a lakosság is jobban megis­meri a választott tanácstagok munkáját, s még szélesebb kö­rű nyilvánosságot kapnak az időszerű várospolitikai elkép­zelések. p. R. Tréningruhák Vámosmikoláról Vámosmikolán az év első napjától gazdasági társulásban varrják a különböző tréningruhá­­kat. A Kötöttárugyár és az Alagi Állami Tan­gazdaság konfekcióüzemében az elmúlt eszten­dőben száztizenhárman dolgoztak és közel hatvanmillió forint termelési értéket állítottak elő Hancsovszki János felvétele I Váci festő bemutatkozása Ácsai kiállítás Kétnyelvű katalógus Mikes István József, Vácott élő és alkotó festőművész kiállítása nyílt meg 1983. ja­nuár 31-én délután fél öt óra­­­kor az acsai Nagyközségi Kö­zös Tanács és a Galgavölgye Mg Termelőszövetkezet közös rendezésében az acsai művelő­dési házban. A kiállítást dr. Losonci Miklós, a Magyar Iparművészeti Főiskola főtit­kára nyitotta meg. A magyar és szlovák nyelvű katalógus Mikes István szavai­val invitálja az érdeklődőket. „Az élő palettámnak a szik­lakertemet neveztem el a visszatükröző medencével, amelyet körülölelnek az örök­zöldek, díszcserjék és tuják. Egy megtervezett kert, amely hatéves és a természet ható erejével állandó mozgásban van. A zöldeknek szinte vég­telen változatát csak a hótaka­ró fedi hosszabb, rövidebb ideig. A sziklakert koronája a hanga,, melynek őszi bimbói már a januári, február, szép napokban kipirosodnak. Kí­vánom, hogy a kiállításom anyaga, amely e kertről szól, a természet szeretetéhez vezető úton segítse Önöket.” p. L. Kinek jogos az igénye? Elkészült a lakásrendelet A Minisztertanács és a minisztériumok rendeletek so­rát adták ki az 1983. január 1-vel életbe lépő új lakás­­gazdálkodásról. Ennek Vácott történő végrehajtása ér­dekében, a tanács előbb rendelettervezetet készített, melyet előzetes megvitatásra a társadalmi szervezetek­nek adták ki, majd a beérkező javaslatok figyelembe­vételével elfogadták és kiadták a tanácsi rendelkezésű lakások elosztásáról, a lakásokkal való gazdálkodásról, a lakásigények társadalmi elbírálásáról szóló 6/1982 számú, valamint a lakásépítési hozzájárulás és a lakás­használatbavételi díj részbeni, vagy teljes elengdéséről, a részletfizetési kedvezményről szóló 7/1982 számú ta­nácsi rendeletét. Felkerestük dr. Szamosvöl­­gyi Alfrédot, a városi tanács igazgatási osztályvezetőjét, hogy megkérdezzük, a rende­let életbe lépése után milyen tapasztalatokat szereztek? — A tanács 6/1982. és 7/1982. számú rendelete előírja, hogy a régi lakás­kérelmeket is meg kell újítani. Mennyi lakáské­relem volt december 31-én, és ebből mennyit újítot­tak meg? — A múlt év végén 1146 elfogadott lakáskérelem volt. Jelenleg 40 lakáskérelmet tar­tunk nyilvántartásunkban, de ez még csak a kezdet, mert a megújítás határideje március 31. — A kérelmek benyújtá­sakor 7—15 ezer forint igénylési letétet kell az OTP-nél befizetni. Aki­nek 80 ezer forint értékű vagyontárgya, autója, nya­ralója stb. van, akinek az átlagjövedelme a kétezer forintot meghaladja, már nem adhat be kérelmet bérlakásra. Előre látha­tóan ezek mennyire csök­kentik a lakásigénylők számát? — Vácott minimálisan. A lakáskérelmek elbírálásával megbízott társadalmi szerve­zet eddig is olyan lelkiisme­retes munkát végzett váro­sunkban, hogy mondhatni, mi már a fentiekhez hasonlóan fogadtunk el eddig is kérel­meket. • Az idén mennyi lakás épül városunkban? Értékesítésre 140 darab OTP- lakás. Mint köztudott, ennek 80 százaléka felett a tanács, 10 százaléka felett az építtető, vagyis az OTP rendelkezik, 10 százalékát az ifjúsági taka­rékbetéttel rendelkező fia­talok kapják. Lakáscserealap­nak 3, városrendezésre, sza­nált lakások lakói részére 28 tanácsi bérlakást biztosítunk.­­ A rendelet több mint húsz feltételt szab meg, hogy elsősorban kiknek utalható ki lakás. A fel­tételek hol tekinthetők meg és kik bírálják el, hogy eme feltételek alap­ján kinek utaljanak ki la­kást? — A tanács a 6 és 7/1982 számú rendeletét úzon sokszorosította nyomdai és azt üzemek, intézmények részére kiküldte. A lakáshivatal min­den lakásigénylő részére átad egy sokszorosított tájékozta­tót, de félfogadás ideje alatt bárkinek adunk felvilágosí­tást. Az elbírálás a követke­zőképpen történik. A La­kásügyi Társadalmi Bizottság, melynek tizenöt tagját tár­sadalmi és gazdasági egységek delegáltak, helyszínen meg­győződik a jogosultságról, majd véleményezi a lakáské­relmeket és azokat a tanács végrehajtó bizottsága elé ter­jeszti. A végső döntés ott tör­ténik meg. Az egyik legfonto­sabb feltétel, hogy a lakások 70 százalékáét a termelésben közvetlen résztvevők, ezen belül 60 százalékot a pálya­kezdő fiatal házasok kapják. Mészáros Gyula . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next