Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-13 / 37. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA . .....................­ i .........———........... — XXVII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1983. FEBRUÁR 13., VASÁRNAP íosifos a családvédelem Sokan csatlakoznak soraikhoz Cegléden a Vöröskereszt vá­rosi szervezetét csöndesen munkálkodó szervezetként is­merik. Céljuk n­ásság, viszont nem a látvá­nyig akad olyan társadalmi megmozdu­lás, szervezett munka, közös­ségi feladat, amelyből részt ne kérnének az alapszervezetek. A tagságot tekintve, az általá­nos iskolás kordáktól kezdve az idős nyugdíjasokig minden korosztályt megtalálni soraik­ban. Főként nők vállalják a vöröskeresztes feladatokat. Eredményeikről, alapszerveze­tek alakulásáról, a taglét­szám növekedéséről az utóbbi esztendőkben az újság nem egyszer hírt adott Feladatok súlya A legutóbbi kongresszus esztendőkre szóló feladatsort határozott meg, több összetevője van, amelynek Alap­vető, hogy megerősítsék a mű­ködő alapszervezeteket, még tartalmasabb munkára töre­kedjenek és a tagság sorait fiatalítsák. Kiemelten fontos az egészségvédelem. Mindez csak átfogóan említett téma­sor­, gyakorlatban úgy gyü­mölcsözik, ha mindenütt a te­rülethez illő, a lehetőségek­nek és adottságoknak meg­felelő feladatokra bontódik, amelyeknek súlyát azok ér­zik, akik ott élnek, s tudják, mi mindent kell még tenniük. A vöröskeresztes munka be­épül a mindennapokba, szer­­­ves része a település fejlődé­sének, ha nem is mindig em­lítik a szervezet nevét közvet­lenül. A munkahelyi egész­ségvédelem, az egészségneve­lési ismeretterjesztés, a társa­dalmi és tömegszervezetekkel együtt indított akciók, az ifjú­ságpolitika, az idős, magányos eaebcfékről való gondoskodás — és lehetne sorolni hosszan, hogy még mi minden — tart igényt a vöröskeresztes aktí­vák közreműködésére. Nélkü­lük a városban a térítésmentes véradómozgalom az évek során nem alakult volna olyan jól, mint amilyenről számot le­het adni. A lakosság ismeret­­terjesztő előadások, baráti be­szélgetések, személyes ösztön­zések és példamutatások nyo­mán értette meg ennek a fon­tosságát. A következő feladat az, hogy donornak mind több fiatalt nyerjenek meg, akik az idősek nyomdokába lépnek. Segítő szándékkal Az egészségnevelés, egész­ségvédelem továbbra is fon­tos marad. A lakosság meg­változott élet- és munkakö­rülményei újabb feladatok so­rát hozzák, új kérdéseket vet­nek fel, amelyekre oda kell figyelni. A Vöröskereszt váro­si szervezete például szüksé­gesnek látja, hogy erősítsék a jövőben az egészségvédelmet, a megelőzést szolgáló szűrő­­vizsgálatok számát, szorgal­mazzák a balesetmegelőző munkahelyi mozgósítást. Fel­vetették azt is, hogy kísérle­tet kéne tenni, a munkaszü­neti napokon az orvosi ügye­lethez kapcsolódva jó célt szol­gálna-e egy lakóterületi, ügye­letet tartó ,elsősegélynyújtó ál­lomás? Cegléden is, mint sok más településen, komor fel­adat, hogy tudatosan kialakít­sák az emberekben a környe­zetvédő és -gondozó magatar­tást, lakótelepen a higiénia iránti, még nagyobb igényt — s egyben azt is, hogy az ott élők ne csak várják az intéz­kedést, hanem tegyenek is meg minden tőlük telhetőt. A családvédelem továbbra is hangsúlyt kap. Nem elég la­kásról, élelemről, ruháról gon­doskodni; a családtagok egy­más irájáti a felelősségérzetét kell még jobban kibontakoz­tatni, erősíteni. A vöröskeresz­tesek ebben szószólók lehet­nek. Cegléden, mint sok más településen, egyre több időt, energiát fordítanak arra, hogy a hátrányos helyzetben levő­ket felkutassák, megpróbálja­nak segíteni rajtuk. A szociá­lis gondozás, az idős magányos városlakók felkutatása és pártfogolása esztendők óta feladat, az is marad. A vörös­keresztesek segíteni tudnak abban, hogy az idősebb vá­roslakók felkészüljenek kel­lően a nyugdíjasévekre, új életmódjukat kialakíthassák, ne érezzék mellőzöttnek ma­gukat. A tudatos családterve­zésre, az anyaságra, a gyer­mekgondozásra felvilágosító­nevelő előadásokkal adhat a Vöröskereszt támpontokat. Szép feladat az elsősegély­­nyújtó ismeretek elsajátítása. Cegléden ennek jó hagyomá­nya van, ezt kell fejleszteni, kiteljesíteni. Mint eddig, úgy továbbra is már az ifjúsági vöröskeresztesek soraiban hangsúlyt kap ez a feladat. A munkahelyeken az ottani sa­játosságoknak megfelelően le­het az elsősegélynyújtással foglalkozni, ki lehet terjeszte­ni az oktatást úgy, hogy tan­folyamot végezzenek a gép­­járművezetők az üzemanyag­töltő állomások dolgozói, az önkéntes rendőrök is. Bemu­tatókon, versenyeken nemcsak az ifjúsági, hanem a felnőtt vöröskeresztesek is tanúságot adhatnának az elsősegélynyúj­tásban szerzett jártasságukról. Új törekvések A Vöröskereszt ceglédi vá­rosi szervezete a napokban tárgyalt minderről. Hangsúlyt kapott a VI. kongresszus, megyei és a városi küldöttér­­­tekezlet határozatának végre­hajtási terve. Eszerint ebben az évben fontos lesz a felvi­­lágosító-nevelő munka, ki­dolgozzák korszerűsítésének főbb támpontjait. Felmérés készül a városban működő la­kóterületi­­ alapszervezetek munkálkodásáról, testületi ülés vitatja meg az anyagot. Mielőbb szeretnék beindítani a tervezett, komplex segély­­szolgálatot, amelynek lényege, hogy a hónap meghatározott napján jogász, orvos, gyógy­szerész, tanácsi alkalmazott bevonásával ingyenes tájékoz­tatást adnának különféle ügyekben az érdeklődőknek. Szép feladat marad a véradó­mozgalom segítése továbbra is. E. K. Zenei tagozaton tanulnak A ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola olyan iskola, ahol minden tanév kezdetén egy elsős, zenei tagozatú osz­tályt is indítanak. A zenei tagozatra jelentkezők számá­ra képességvizsgálatot tarta­nak és közülük harminc gye­reket tudnak felvenni. A szeptemberben induló ze­nei első osztályba válogató képességvizsgálatra február 14-én, 15-én és 16-án délután 14—17 óráig lehet jelentkezni. Azokat a gyerekeket fogadják, akik 1976. szeptember 1. és 1977. augusztus 31. közti idő­szakban születtek. A vizsgálat alkalmával zenepedagógusok ismerkednek meg a gyerekek hallásával, ritmusérzékével, énekhangjával. A döntés ezek ismeretében születik. Részletes felvilágosítást ad az iskola igazgatósága. Azokat, akik a zenei tagozatú első osztályba bekerülhetnek, idő­ben értesítik. Kedvenc tantárgy a sport Testnevelési tagozatú álta­lános iskola Cegléden a Mé­száros Lőrinc Általános Isko­la. A szeptemberben kezdődő tanévben immár tizedik al­kalommal indul sporttagozatú első osztály. A jelentkezők­nek felvételi vizsgát kell ten­niük, ez hamarosan sorra ke­rül. Az iskola igazgatóságán felvételire jelentkezni feb­ruár 15-ig lehet. Azok a gyerekek, akik erre a tagozatra járnak, sportban és tanulásban egyaránt figye­lemre méltó sikereket érnek el. Ebben az évben másodíz­ben végez sporttagozatos nyol­cadik osztály. A szakmunkás­­képzőben és a többi középis­kolában szívesen fogadják az innen kikerülőiket. Jó hírük van, dicsérik szorgalmukat, kitartásukat, fegyelmezettsé­güket. Az bizonyos, hogy minden sport tagozatos gyerekből nem lesz válogatott keret­tag, el­­ső osztályú sportoló, de sportszeretet egész életükre jó a útravaló. Mit kísaál a szakirodalom? Kamatozik a korszerű ismeret Érdeklődőket vár könyvtár és bolt Immár hagyomány, hogy februárban megnyílik a me­zőgazdasági szakkönyvek ün­nepi seregszemléje. Az idén közel hatvan új kötet látott napvilágot kilenc könyvkiadó gondozásában, az újdonság összpéldányszáma meghaladja a félmilliót. Az érdeklődő szakemberek, kiadók, terjesz­tők nehéz helyzetben vannak, hiszen a tudományos és tech­nikai ismeretek ugrásszerűen növekedtek az elmúlt évszá­zadok során. A számottevő ha­zai szaknyelv, könyvírás kez­dete „csak” a XVIII. száza­dig nyúlik vissza, így is ha­talmas könyvtárat tölt meg a régi szakkönyvek gyűjtemé­nye. Most van idő Napjainkban évente 250-300 kötet mezőgazdasági jellegű könyv jelenik meg nálunk. Kellenek is a jó könyvek, amióta a kistermesztők, ház­táji gazdasággal foglalkozó gazdák igénylik a korszerű is­mereteket, örvendetesen emel­kedik a korszerű szemléletű kötetek példányszáma. Ebben nagy szerepet vállal magára ■— profiljánál fogva — a Mezőgazdasági Könyvki­adó, ahol négy nagy részleg­ben és a Natura köteteket gondozó osztályán könyvek készülnek. érdekes Kádár Aurél a vegyszeres gyomirtás­ról készített összegző munkát, s végre megjelent közel 400 szakember munkájának ered­ményeként a hazai mezőgaz­dasági termelés 2000. évi ter­melésvolumenének hipotézise. Az agroökológiai potenciál azt a gondolatot takarja, egyben bizonyítja, hogy a termőhely megválasztásának milyen nagy, talán döntő szerepe van a terméseredmények fokozá­sában. Fontos gondolat, ami­nek megvan a maga konzek­venciája a kiskertesek szá­mára is. Mindig csak olyan fajokat érdemes termeszteni, tenyészteni, amelyek az adott hely[tényleg’várok. A városi-járási könyvtár egész évben várja, most pe­dig különösképpen invitálja olvasóit; a téli idő kedvez a szakirodalom elmélyült tanul­mányozásának, hiszen a mun­kacsúcsok idején legfeljebb a növényvédelmi receptek ta­nulmányozására lélegzetvételnyi idő­ marad csak A Kertünk, házunk, ottho­nunk sorozat széles körű ol­vasói igényeket elégít ki, megtalálni benne a háztáji ál­lattartás és kertészkedés, ta­karmánynövény-termesztés minden fontosabb tudnivaló­ját. Sőt, újabban tért hódít a korszerű, minimális vegyszer­felhasználást propagáló szem­lélet is. Háztájiban hasznos Találomra leemelek néhány kötetet a sorozat tagjai közül: Öntözzük kertjeinket, Gazdasá­gos sertéstartás a ház körül, Nagy öröm a kiskert, Jövedel­mező állattartás a háztájiban stb. Ceglédi születésű társszer­zője van a Kertészet fólia alatt című könyvnek, Túri István személyében. Természetesen továbbra is érdeklődésre tarthat számot a könyvtárban a nyúllal, puly­kával, lúddal kapcsolatos szakirodalom is. A háztáji ba­romfitartás technikai és egész­ségügyi problémái elég sok ceglédi és környékbeli embert foglalkoztatnak. Vannak szép számmal, akiknek növényeket, állatokat kedvelő passziója nem szol­gál gazdasági célt; horgász­nak, vadásznak, galambbal foglalkoznak, díszmadárral bí­belődnek. Ők is böngészhetnek, kölcsönözhetnek, a könyves­boltban vásárolhatnak. A kulturált csinos, esztétikus kertészkedés környezet megteremtését jelenti, min­den cicomától mentesen, a helyhez, célhoz és funkcióhoz igazodva. Balogh András fes­tőművész ritkaságszámba me­nő könyvecskéje ebben az íz­lésbeli kérdésben ad jó el­igazítást. Nem lehet szó úgy kertészet­ről, hogy a virágok ne kerül­nének előtérbe, a virágköté­szet, az élő virágkultúrák, fás dísznövények sokat jelentenek a környezetünk okos és­­ cél­szerű alakításában is, biológiai szemlélet híján mert le­romlanak erdeink, elgyérül a vadállomány és egyre sová­­ ­­ nyabb termést ad a téli erdő, kevés lesz a kitermelhető fa­mennyiség. Enyeri konyha A nagyüzemi szakemberek érdeklődésére számot tartó művek mellett, sok hobbiker­tes termesztő igényét elégíti ki a különleges fajokról szóló olvasmány. A városháza alat­ti élelmiszerboltban ma még dobozban alussza Csipkerózsi­ka-álmát a kínai egresbefőtt, de néhány éven belül felfut­hat a termesztése is. Az Árpád-kor végétől nagy­ban termesztették hazánkban az articsókát, mángoldot stb., ám ma alig ismerik ezeket, pedig az ínyenckonyha számá­ra nagyon fontos nyersanya­gok. A­ házikarti termesztők a megtermelt termény javát a konyhára viszik. Érdemes vol­na többféle növénnyel foglal­kozniuk, mert bár az nagyobb vesződés, de színvonalasabb és olcsóbb táplálkozást tesz lehe­tővé. Mert hát a házikert és a sok szakkönyv a saját kony­hánkat is szolgálja. Surányi Dezső Kapós az olcsó méteráru Az engedményes téli vásár napjaiban sokan felkeresik Ceglé­den a Kossuth Ferenc utcai méteráruboltot, ahol egymillió fo­rint értékű árut kínálnak 30—40 százalékos árengedménnyel. Apáti-Tóth Sándor felvétele hétfő esti krimik Ha hétfő, akkor krimi — így mondják most Cegléden a Sza­badság mozi Máriássy Félix filmklubjának avatottai, vagy­is bérletesei. Február 14-től a klubtagok és az érdeklődők számára — a klub program­ját csak bérletesek és klubta­gok látogathatják — a bűn­ügyi filmek fejlődéstörténetét mutatja egy-egy előadás. Február 14-én hétfőn 20 órai kezdettel az Öklök a zseb­ben című, 1963-ban készült olasz filmet­ vetítik, amelyet M. Bellochio rendezett. Feb­ruár 28-án az Európa nem vál­­aszol című, 1941-ben gyártott magyar film kerül, műsorra, amelynek rendezője Radványi Géza volt. Márciusban és áp­rilisban szintén két-két klub­előadás lesz, angol, francia és amerikai film szerepel a mű­sortervben. ISSN 0133—2SQO (Ceglédi Hírlap) Országos diák napok előtt Zene zendü­lt, móka járta Módosítsunk egy kicsit azon a mondáson, amely így hang­zik: nem a győzelem — a rész­vétel a fontos! Azok, akik ezen a február eleji alkonyon ott topogtak felruházva és ki­sminkelve, vagy egyszerű diákhacukában a ceglédi hely­őrségi művelődési központ emeleti szobáiban a nagyte­rem közvetlen közelében, jobb, ha úgy mondják: nem a rész­vétel, hanem a győzelem a fontos. A kis csapat ugyanis Cegléd színeiben az országos diáknapok megyei bemutatójá­ra készül, s tudvalevő, hogy egy lépéssel tovább jutni nem is olyan könnyű. Erőpróba ez is És mivel kimondtuk, hogy a győzelem a fontos, legyünk babonásak, s ne említsünk ne­veket. Tény, hogy a KISZ szer­vezésében lezajlott városi be­mutatón a szereplők közt ott sorakoztak gimnazisták és közgazdasági szakközépiskolá­sok, mezőgazdasági techni­kumba járók és egészségügyi szakiskolások, kereskedelmi és vendéglátóipari szakiskolások. Hoztak zeneszámot és jelene­tet, , táncot és monológot, rög­tönzést és saját szerzeményt. Kedvesek voltak, lámpaláztól égők, igyekezettől meg-megbi­­csaklók, amit most, ezen az első bemutatón még meg le­hetett érteni, el lehetett nézni. Már csak azért is, mert észre­vehetően aki hibázott, az ma­ga is észrevette. Bizonyára azon lesz, hogy a következő erőpróbán, pódiumon idegen­ben, már ilyesmi ne forduljon elő. Mivel a diák első felada­ta a tanulás, második pedig mindaz, ami a felkészülés és az iskolai élet velejárója, el­hihet­j­ük, hogy a szereplők vál­lalkozása nem kis erőpróba. Becsületükre váljon, hogy amúgy is kevés szabad idejük­ből erre áldoznak, kedvvel csi­­nálják. Több színnel A bemutatóhoz azért a kö­zönség véleményére alapozva hadd fűzzünk néhány gondo­latot. Általában életkorhoz illő a bemutatott számok so­ra. A hangszeresek, főként a vonósok jó, ha ügyelnek, hogy még tisztábban, kikristályo­­sodottabban zendüljön a húr, csoportos szereplésnél kot­tához és egymáshoz al­kalmazkodva. (Reméljük, zongoristának a megyei be­­­mutatón jobb zongorája lesz majd.) A jelenetek be­mutatói felismerik a további gyakorlások során, hogy le­hetnek oldottabbak: ki-ki ka­­jánkodhat, fontoskodhat, nagyzolhat, nagyságoskodhat és rosszcsont petiskedhet ked­ve szerint. A szerzők, Karin­thy Frigyes, Janikovszky Éva, Emile Ajar írása erre sokkal több lehetőséget ad, mint amivel élnek. Hagyománya van Ez az esztendő a diákok éve. Az országos diáknapok ennek egy lényeges eseménye lesz. A KISZ KB, a Művelődésügyi Minisztérium és az Állami If­júsági Bizottság hirdette meg ismét. Már hagyománya van, tanulsága is számos, amire jó, ha időben emlékeznek. Ha­gyomány például az is, hogy ceglédiek erről eredménytele­nül, kapatlan nem szoktak visszatérni. _____________ E. K.

Next