Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1983. FEBRUÁR 1., KEDD A korábbinál nagyobb összefogás Az értelmes célokért érdemes Látványos eredmények — gondokkal Fontos témáról tárgyalt gazdaságilag és politikailag mozgalmas időszakban az MSZMP Monori járási Bizott­sága. Ezekben a hetekben, hónapokban még készülnek az évzáró mérlegek, az új tervek, a mezőgazdasági szak­emberek próbálkoznak megbarátkozni az újabb szabá­lyozókkal. Nemrégen fejeződött be a beszámoló taggyű­lések sorozata, lezajlottak a pártnapok. Sok gazdasági egység, politikai testület hozzáfogott a XII. kongresszus óta végzett munkájának félidei értékeléséhez. A járási pártbizottság kibő­vített ülésén is gazdasági, ta­nácsi, politikai vezetők mond­ták el elsősorban tapasztala­taikat a tavalyi gazdaságpoli­tikai feladatok végrehajtásáról. Előzőleg Szászik Károly, a pártbizottság első titkára szó­beli kiegészítésében elismerő­en szólt a kiemelkedően jól dolgozó ipari, mezőgazdasági üzemek kollektíváiról, de nem maradt adós a jogos kritikával azokról szólva, akik saját vál­lalásaikhoz, lehetőségeikhez képest gyengébb teljesítményt nyújtottak. A jó módszerek Az iparban — járáson be­lül — a termelés volumene az országos átlagnál jobban nőtt. Ez jelzi a rugalmasabb, frisebb reagálást, a lehetősé­gek ésszerűbb kihasználását. Dicséret illeti a vasipari szö­vetkezeteket, amelyek ráérez­­tek feladataikra,­ a háttéripar kiszolgálására, az importpótló alkatrészek gyártásának szük­ségességére és hasznosságára. Jól ellensúlyozták az év ele­jén kialakult gondokat a nem járási központú ipari szövet­kezetek is. A monori MEZŐGÉP ebben az esztendőben is meglepő, ki­emelkedő, de megalapozott si­kerrel büszkélkedhet. Tőkés exportból származó bevétele 239 százalékkal volt magasabb mint 1981-ben. Dr. Sándorfi László igazgató hozzászólásá­ban elmondta, hogy 1981 vé­gén ők is meglehetősen ború­látóak voltak, tervezett fel­adataikat mégis eredményesen hajtották végre. Sokaknak ta­lán úgy tűnhet, exportjukat a belföldi ellátás rovására fo­kozták, a valóság ezzel szem­ben az, hogy a beruházási ja­vak iránti itthoni kereslet csök­kenése miatt több energiájuk jutott a külhoni piacok felku­tatására, meghódítására, ös­­­szességében még így is 400 mil­lió forint értékű importpótló alkatrészt gyártottak, amelyek­nek körülbelül 10 százaléka tő­kés országokból érkezett volna hazánkba. Látványos eredményei elle­nére a monori MEZŐGÉP is küzd gondokkal. Tavaly ugyan­is 5 százalékkal csökkent dolgozói létszámuk, s ennek a a tendenciának a folytatása saj­nos továbbra is várható, mivel nem, vagy csak nehezen tud­ják biztosítani a szükséges bérfejlesztést, a mezőgazdasági üzem'ek­ többsége is elismerésre méltó tevékenységet folytatott a múlt évben. A legtöbb helyen javult az árbevétel-arányos teljesít­mény. A pilisi Aranykalász, az ecseri Rákosmezeje, a ve­­csési Ferihegy továbbra is az élen halad, s egyre inkább fel­zárkózik az élbolyhoz a vasadi Kossuth Szakszövetkezet. A differenciálódásnak megvannak a maga ésszerű ha­js­zárai — hangzott el a szóbeli kiegészítésben. Szükség van egymás megsegítésére, a hasz­nos, jó módszerek átadására. — ezt már az egyik hozzá­szóló, Mak­k Károly, az Arany­kalász Termelőszövetkezet pártvezetőségének titkára mon­dotta. Saját maga mindjárt jó példát is adott, amikor konk­rétan és részletesen arról be­szélt, hogyan sikerült a számí­tások szerint várható nyereség­csökkentést növekedésre vál­toztatni. Az ágazati, üzemi és más munkahelyi fórumok a pártala­pszervezeti taggyűlések jelentőségét Pilisen nemcsak felismerték, hanem a tartal­mas munka kereteivé is tették. Az emberek megértik ha ér­telmes célok érdekében na­gyobb feladatokat kell végre­hajtaniuk. — ez volt a végső tanulság. S a pilisi zárszámadás után az idén is ki tudják fi­­­zetni minden dolgozójuknak a ,,megszokott” 10 százalékos nyereségrészesedést. Meggyőző érveléssel A településfejlesztés ered­ményei mint a közhangulatot befolyásoló tényezők is szóba kerültek a testület ülésein el­hangzott vitában. Kozák Sán­­dorné, a járási hivatal elnöke járási, Gál Sándor, a monori nagyközségi pártbizottság tit­kára a székhelyközség tapasz­talatairól beszélt. Monoron tény, 1982-ben nem születtek látványos dolgok, a fejlődés ütemében lassulás volt tapasz­talható. Ennek ellenére­­ a járá­si székhelyen és a társközsé­gekben tavaly összesen 85 mil­lió forintot tudtak felhasználni fejlesztésre. Ebből azonban csupán 37 millió 205 ezer fo­rint volt a tanácsi pénz, többi vállalati hozzájárulások­a­ból származik. (Az épülő áru­ház, vízmű.) Az idei feladatok semmivel sem lesznek kön­­­nyebbek, sőt. Tavaly az év elején járási­­ szinten is akadtak gondok, vontatott volt az indulás, de ma már nem kell szégyenkez­ni az eredmények miatt, mondta Kozák­ Sándorné.­­ A fejlesztésre összesen 114 millió forint jutott tanácsi pénzesz­közökből. Nem kis lelkesedés­sel jelentette ki a járási hiva­tal elnöke: a lakosság tavaly 82,3 millió forint értékű mun­kával járult hozzá az eredmé­nyekhez. Ilyen mértékű társa­dalmi­ összefogásra eddig még nem volt példa a monori já­rásban, s valószínű, hogy a megyei rangsorban előbbre ke­rülünk az utolsó szektorból. Az egy lakosra jutó társadal­mi munkaérték átlaga 764 fo­rint, de Pilisen, Gombán és Mendén Gyomron, például meghaladta az ezer forintot is. A járási pártbizottság kibő­vített ülésén elhangzott hoz­zászólásokban újra meg újra visszatért a dolgozó ember sze­repének fontossága, az, hogy tervszerű, tudatos és őszintén érvelő, meggyőző munkára van szükség, m­ert csak várható el az emberektől egy nagyobb erőfeszítés, a többlet- a vállalás, ha pontosan tudják mit, miért tesznek. Ezt hang­súlyozta Neumann Mihály nyugdíjas, s ez fogalmazódott meg dr. Göndics Zoltánnak, az MSZMP Pest megyei Okta­tási Igazgatósága vezetőjének a megyei pártbizottság tagjá­nak hozzászólása végén is. A bizalomra építve — Tudjuk, hogy jöhetnek, jöttek is váratlan dolgok. A gondokról nyíltan lehet és kell is beszélni, jelenlegi problé­máinkat sok saját bátran hasonlíthat­múltunk egy-egy időszakához, vagy a környező országok gondjaihoz. Sok kér­dés merül fel mostanában az emberekben. A propaganda, az agitációs munka feladata őszintén, nyíltan válaszolni ezekre a kérdésekre — mon­dotta többek között­­ dr. Gön­dics Zoltán. — A párt és az ország vezetése kiérdemelte, megszerezte a lakosság bizal­mát. Ezért számíthatunk jelen­legi helyzetünkben is biztosan a megértésre, támogatásra és az összefogásra. V. J. Saját munkájukról Vecsési ismeretterjesztők A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat vecsési szervezete február 2-án helyi — szerdán — tartja kibővített el­nökségi ülését. A helyi Jókai klubban dél­után 3 órakor kezdődő ta­nácskozáson rövid tájékoztató hangzik el a társulati munka tavalyi eredményeiről, tapasz­talatairól. Második napirendi pontként a résztvevők megvitatják és elfogadják az idei munkater­vet, amelynek összeállításakor különös figyelmet fordítottak az MSZMP XII. kongresszu­sa határozatában foglaltakra. Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik szeretett édes­anyánk, nagymamánk. Petró Istvánná Csicsó Erzsébet temeté­sén Üllőn megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, rész­­vétnyilvánításukkal fájdalmunk­ban osztoztak. Gyászoló család. \ Az Idő a pedagógiai opfen­zimist igazolta Új szemlélet a diákotthonban Még csupán két esztendeje áll új vezetőség a vasadi ál­talános iskola és diákotthon élén, mégis napról napra egy­re jobban bebizonyosodik: új szemlélet alakult ki a tanári karban, s a gyerekek között. A szóban forgó másfajta lá­tásmód elsősorban azért fejlő­dött, fejlődhetett ki, mivel az iskola vezetősége, Pesti Imre igazgatóval az élen, mert és tudott hétről hétre, hónapról hónapra egyre jobban és egyre többet odafigyelni a tanulók, egészen pontosan az 5582. számú Petőfi Sándor úttörő­­csapat s a diákotthon gyer­mek-önkormányzati szerve az úttörő- és diáktanács, az UDT véleményére. Persze ahhoz, hogy az új szemlélet gyökeret eresszen a diákotthonban, el­sősorban az volt­­ szükséges, hogy tartalmilag, formailag egyaránt átalakuljon maga az UDT is. Egységesen Nem sokkal az idei tanév kezdete után az önkormány­zati szerv vezetése koordinál­­tabb s ugyanakkor egysége­sebb lett. Az új tanárelnök, Pozsonyi Gyuláné tanárnő sze­mélyében rutinos, jelentős út­törővezetői, csapatvezetői ta­pasztalattal rendelkező peda­gógus került az UDT élére. Az ő feladata — mint aho­gyan azt megfogalmazta — el­sősorban az önkormányzati szerv mozgalmi, úttörőtevé­kenységének irányítása. He­lyettese, a másik felnőtt veze­tő a tanulók délutáni, tehát kollégiumi tevékenységét vet­te kézbe, tőle, ifj. Magda Gyu­la nevelőtanártól megtudtam, egyáltalán nem érzi nehéznek ezt a munkát, hiszen nem olyan régen még ő maga is a kollégium diákja volt... Az eddig leírtakból tehát egyértelműen kiderül: az ODT tevékenysége — a látszólagos megosztottság ellenére — jóval egységesebb lett. Persze, nem ez volt az egyetlen változta­tás, újítás. Az idei tanév ele­jétől az UDT havonta rendsze­resen rövid megbeszélést tart, melyen értékelik — tanuló­­csoportokra, osztályokra bont­va — az addig végzett mun­kát, s megvitatják a követke­ző hónap feladatait. Ezt meg­könnyíti az a körülmény, hogy az egyes osztályok fajtit­­kártanulói automatikusan, be­osztásuk jellegénél fogva az UDT tagjai. Önértékelés Nézzük, mi mindent „tart kézben” a vasadi diákotthon­ban a gyermekönkormányzat? Teljesen önállóan — az ifjú vöröskeresztes Szakkör bevo­násával — végzik a napon­kénti háló- és osztálytisztasá­gi szemléket, az ezzel kapcso­latos értékelés igen jól bevált rendszerét is ők alakították ki. Batári Feren­cné kollégiumi igazgatóhelyettes ötlete alap­ján létrehoztak egy, a tanulást alapvetően serkentő és segítő értékelést, mégpedig nagyrészt önértékelési rendszert. Ennek lényege az, hogy a tanulók délelőtti tanórákon való mun­­kukért, a délutáni felkészítésen mutatott aktivitásukért, az út­törőcsapatban végzett tevé­kenységükért az önként vállalt és teljesített társadalmi mun­káért bizonyos számú ponto­kat kapnak folyamatosan. Húsz pont után felkerülnek a dicsérettáblára, 30 pont úgyne­vezett „szabad tanulást” je­lent a délutáni tanulószobán, 40 pont felett önállóan csupán időszakos felügyelet mellett tanulnak a kollégiumi klub­ban, 50 ponton túl félórás ta­­takarodó-meghosszabbítás kö­vetkezik, a 60 pontosak szabad kimenőt kapnak Vasadra, a 80 pontot elérők pedig szabad kimenőre mehetnek Monor­­ra... Amikor a fentebb leírt érté­kelési rendszer útjára indult, a diákotthon nem egy tanárá­nak kétségei, aggályai voltak: vajon beválik-e mindez? Nos, az iskola vezetése merte vál­lalni a kockázatot és mert bízni a tanulók megfelelő hoz­záállásában, komolyságában ... Az eltelt idő — úgy tűnik — igazolta az iskolavezetést, Pesti Imre igazgatót, Bakos Ferenc és Batári Ferencné he­lyetteseket és Balázs Imre csa­patvezetőt, a tanulók tanulmá­nyi munkája és magatartása javult, sokkal aktívabbak, ön­állóbbak lettek. Persze, e szép eredmény eléréséhez nem csu­pán jó pedagógusok, kocká­zatot vállalni merő és tudó is­kolavezetés, hanem olyan gye­rekek, tanulók, gyermekveze­tők is kellettek, akik szemé­lyes példamutatásukkal mint­egy „húzták”, serkentették a többieket. Farsangi bál Megérdemlik, hogy leírjuk a nevüket: Nagy Kinga 8. osz­tályos, az UDT szervező titká­­­ra, Papp Zoltán,, ugyancsak nyolcadikos, az UDT és az út­törőcsapat titkára, Asztalos Szilvia, a 7. osztály faliújság­felelőse, Sándor Margit szin­tén hetedikes, az UDT egész­­ségügyise, Valent Ferenc hete­dikes kisdobos-őrsvezető, Pó­lyák Anna 6. osztályos rajtit­kár, az UDT kultúrfelelőse, Csiszer Ágnes hatodikos őrs­vezető, Kalina János ötödikes, őrsvezető-helyettes... Az UDT egyébként már el­kezdte a február 23-i diákott­honi farsangi bál szervezését: esténként a csoportok tanulói a rajtitkárok és a csoportveze­tő tanárok irányításával ké­szítik a farsangi kalapokat, ál­arcokat, s a tánccsoport min­den este, vacsora után a nyi­tótáncot, a­­ palotást próbálja. A március 15-i műsort a hato­dikosok adják majd, a Tanács­­köztársaságra pedig a hetedik osztály emlékezik műsorával. Mire e sorok olvashatók lesz­nek, már eldőlt, hogy melyik háló és melyik osztály nyerte az első félévi tisztasági, tanul­mányi és magatartási ver­senyt ... nem csillogni Befejezésül idézzük az UDT vezetője, Pozsonyi Gyuláné ta­nárnő szavait: „nem csillogó, látványos munkára törekszünk. Ellenkezőleg: szerényen, de naponta ott akarunk lenni, va­lóban jelen akarunk lenni is­kolánk mindennapi életé­ben ...” Molnár Lóránt Jegyzet Vandál pusztítók A közösség tulajdonának ** rongálása a legna­gyobb bűnök közé tarto­zik. Mert egy olyan léte­sítmény vagy egyéb más pusztítása nemcsak hogy nagy kárt okoz, hanem az illetékesekből is haragot — tegyük hozzá, jogosat — vált ki. Gyomron az elmúlt he­tekben két vandál cseleke­det is foglalkoztatta a la­kosságot és természetesen az illetékeseket. Még az ün­nepek előtt a leendő falu­múzeum kertjében két ha­talmas fenyőfát vágott ki egy , abban az utcában lakó személy. Pedig a szép örökzöld ékes dísze lehe­tett volna még évtizedekig a társadalmi összefogással megvásárolt és átalakítás előtt álló intézménynek. A tettes kiléte — a la­kosság segítségével — ha­mar tisztázódott, de az esetleges szabálysértési bír­ság sem pótolhatja a két gyönyörű fenyőfát. az Még ennél is súlyosabb a vandál pusztítás, amely a Gyömrő—Üllő Kö­zös Ivóvíztársulat terüle­tén történt. Mint megtud­tuk, a Gyömrő és Maglód­­nyaraló között levő 4. és 5. számú kút berendezéseit teljesen összetörték — ed­dig még ismeretlen tette­sek. — Csak látni kellett vol­na azt a szörnyű rongálást, amit végeztek a kutaknál — mondta felháborodva és mérgesen egyik ismerősöm, aki a vízművet üzemelte­tő vállalat dolgozója.­­ Feltehetőleg éles és nehéz szerszámokkal „felfegyver­kezve" érkezhettek a hely­színre, s szinte szétvertek mindent, áthatolva a kutat körülvevő kerítésen. Hosszú napokig tartott bizonyára a kút helyreállí­tása a gyömrői részleg dol­gozóinak, akik szinte éjjel­nappal ellenőrzik a kuta­kat, hogy ne legyen üzem­zavar. Ebben az esetben nem volt szerencséjük, mert akkor nem jártak ar­ra. Csak bízhatunk abban, hogy a tettesek előbb­­utóbb kézre kerülnek, s elnyerik méltó büntetésü­ket. N­­agyon is rászolgálná­­*­nak erre, hiszen a közösség vagyonának el­tulajdonítása, rongálása, semmibevétele több mint egyszerű vétek... G. J. Kismotorvezetői tanfolyam A vecsési József Attila Mű­velődési Házban kismotorve­zetői tanfolyamra várják az érdeklődők jelentkezését feb­ruár 2-án és 4-én 11—19 óra között. A beiratkozáshoz egy da­rab 20 forintos okmánybélyeg és 230 forint tanfolyamdíj be­fizetése szükséges. A február 9-én 17 órakor kezdődő oktatás március 9-én fejeződik be. Javítják a gépeket Amint befejeződtek az őszi mezőgazdasági munkák, azonnal megkezdték a traktorok és különböző erőgépek javítását, illetve felújítását a pilisi Aranykalász Tsz-ben. Szlama László trakto­ros saját gépét szereli. Hancsovszki János felvétele tSSN 0133—2651 (Monori Hírlap) írásbeli dicséretek Kétirányú tevékenység A monori nagyközségi kö­zös tanács legutóbbi tanács­ülésén egyebek között a szám­­vizsgáló és községfejlesztési bizottság munkáját is tárgyal­ták. A bizottság — mint neve is mutatja —, kétirányú tevé­kenységet fejt ki. Vélemé­nyezi és ellenőrzi a költség­­vetési gazdálkodást, más rész­ről pedig a fejlesztési alapban jelentkező köz­ségfejlesztési te­vékenységgel teszi ugyanezt, s figyelemmel kíséri a taná­csi vállalati tevékenységet is. Az elmúlt két esztendőben minden ülésük határozatképes volt. Évről évre ismétlődő és esetleges témák kerültek napi­rendre. Megtárgyalták az éves költ­ségvetési és fejlesztési alap terveit, a zárszámadásokat, a költségvetési üzem műszaki, árbevételi tervét, illetve mér­legbeszámolóját, a fejlesztési és felújítási feladatok teljesí­tését. Napirendjükre tűzték az adóhivatal beszámolóját, az intézmények ellenőrzési ta­pasztalatait, a községszépítési mozgalmat, s sok más, közér­deklődésre is számot tartó té­mát. Jó néhány vizsgálatot is végeztek.pénzügyi A bizottság tagjai — öt ta­nácstag és két társadalmi munkatárs — munkája ered­ményes volt. Olyannyira, hogy a tanácsülés határozatba fog­lalta a dicséretet, amely a fo­lyamatosan jól dolgozó kis csoportot méltán megilleti.

Next