Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-09 / 187. szám

/J? Aratás után: gépészek a paprikaporcellákon Csendesebb, de szorgos hét­vége b Igaz, csendesebbek a na­­pok mostanában a szántó­­­­kon, mezőkön és gyümölcsö­­^­­, síikben, a megyében még így ni is Sok gazdaságban dolgoz­tak gépek a hét végén. Az ecseri Rákosmezeje Tsz­­ben például szombatra az utol­só hektáron is befejezték a szalma bálázását, és a hét kö­zepére a behordással is végez­nék. A talajmunkákat illetően sincs okuk panaszra. A tárcsá­zással egy menetben jól halad a folyékony műtrágyázás. E fontos munkát a terület 65 százalékán fejezték be. Egye­lőre nincs gond a mesterséges tápanyag-utánpótlással, a Bu­dapesti Vegyi Kombinát képes kielégíteni a gazdaság igényeit. Hétfőn kertészetükben meg­kezdték a 63 hektáros paradi­csom szüretelését. A szedésben gyömrői és maglódi brigádok vesznek részt, szeptembertől pedig az iskolák tanulói is, se­gítenek. A termény egyébként helyben előfeldolgozáson esik át és csupán a kipréselt levet szállítják a konzervgyárba. Hamarosan megindulnak a kö­zös gazdaságban a silózógépek is. A Rákosmezeje Tsz-ben az állatállomány takarmányszük­ségletének kielégítéséhez ezer vagon silóra van szükség.­­ Mivel a termésátlagok a terve­zettnél kisebbek, kukoricaszár­ból — répaszelet és paradi­csomtörköly felhasználásával — készítenek takarmányt. A Rákosmezejével szemben az Örkényi Béke Tsz-ben már megkezdődött a silózás. Szom­batig 2000 tonnányit sikerült betakarítani, ez az összesnek az ötöde. A munka várhatóan még húsz napig tart. Gondot okoz a­ szövetkezet számára a szőlő jelenlegi ápo­lása. A 138 hektárnyi ültet­vényből még 40 hektár vár csonkázásra, s bár az üzem a gépekkel és a szükséges ké­zierővel rendelkezik, képtelen beszerezni a bálázózsineget. Bodzsár Pál, növénytermeszté­si ágazatvezetőtől azt is meg­tudtuk: tegnap hozzáfogtak a nyári piros alma szedéséhez az Örkényiek. A kiskunlacházi tsz tagsága szorgalmának, no meg a jó szervezésnek köszönhetően már el is felejtette a szalma­bálázást, -gyűjtést és tarlóhán­tást. Így hosszú idő óta végre pihenéssel tölthették a nö­vénytermesztés dolgozói a hét végét. Persze itt sem min­denki, hiszen a szövetkezet­ben a paprikatermesztést csa­ládi művelésbe adták. Nos eze­ken a parcellákon bőven akadt teendője szombaton és vasár­nap is jó néhány gépésznek, a kampánymunkákban részt ve­vő gépkocsivezetőnek, trakto­rosnak vagy éppen kombáj­­nosnak. V. B. ÖSSZETEVŐKN­Ehogy elkiabáljuk, mert hiszen a java, az őszi munkadandár még hátra van, de az idén, a ko­rábbi esztendőkhöz mérten mintha­ halkabb lett volna — de persze, szólt!— a kórus, amely az alkatrészek hiányát panaszolta fel magas égnek és az illeté­­­keseknek. A mezőgazdaság gépesítése, s még inkább a meglevő berendezések al­katrészeinek utánpótlása soha nem tartozott a szere­tett, dédelgetett gyermekek közé. A magyarázatnak vannak történelmi múl­tunkba nyúló összetevői, amikor mellékesnek, szinte nélkülözhetőnek látszott a mezőgazdasági és az élelmi­­szeripari gépgyártás, van­nak azután olyan összete­vők is, amelyek frissek, így­ a megváltozott felhasználói szükségletek és igények. Napjainkban a mezőgaz­dasági és az élelmiszeripa­ri gépgyártás részesedése a teljes gépipari termelésből eléri a nyolc, kilenc száza­lékot, s ebben a jelentős változásban — az arány ko­rábban tartósan öt százalék alatt maradt — döntő sze­repet vitt a Mezőgép Tröszt. Ma eljutottak addig a bu­daörsi nagy cég vállalatai, hogy­­ a hazai előállításból fedezhető a gépek és be­rendezések iránti szükség­let fele és ez egyben a ter­melésnek is nagyjából a fe­le. A másik fél rész­kivitel, s ennek súlyát akk­or érzé­kelhetjük igazán, ha tud­juk, tíz esztendeje minimá­lis volt az export az élelmi­szergazdaság technikai esz­közeiből. A saját fejlesztés, a li­cenciavásárlás, a nemzet­közi kooperáció egyaránt járt útja volt a Mezőgép­nek ahhoz, hogy megváltoz­zék a hazai ellátás helyzete. Megváltozott! Az itthon előállított eszközök negyven százaléka hároméves vagy annál fiatalabb konstrukció, amit nemzetközi összeha­sonlításban sem tarthatunk kedvezőtlen aránynak. Per­sze, a hatvan százalékot ki­tevő másik részről sem sza­bad elfeledkezni, mert itt seregestől lelni elavult, nagy önsúlyú és üzemanyag-fo­gyasztású, ezzel szemben szerény fajlagos teljesítmé­nyű eszközöket. Természe­tes tehát, ha a további fej­lesztésnek helyzethez ehhez az adott kell igazodnia, ám ha csupán ehhez kelle­ne, akkor viszonylag egy­szerű lehetne a teendők ki­jelölése. A fejlesztésnek — és a termelésnek — vannak azonban olyan, kényszerű irányai is, amelyek aligha tartoznak a kívántak, a kedveltek közé. Ilyen nem kedvelt, nem kívánt, de követett irány a szocialista országokból vá­sárolt gépek, berendezések alkatrészeinek hazai előál­lítása. Ezeknek az eszkö­zöknek az egy részéhez be­szerezhető — nem könnyen ugyan — az alkatrész, más részéhez viszont, ahogy mondani szokták, ha aran­­nyal fizetnénk, akkor sem lenne. Marad az itthoni gyártás. A Mezőgép Tröszt vállalatai egy év alatt 800 millió forint értékben bo­csátottak ki alkatrészeket ezekhez a gépekhez,­­ mert a dollárelszámolású partne­rektől vásárolt eszközöknél meg lényeges szempont célszerű takarékosság, azok­a hoz 200 millió forintos ér­tékben termeltek alkatré­szeket. Összesen egymilliárd forint tehát az ún. import­pótló teljesítmény pénzbeli értéke, s ez már olyan ös­­­szetevője a termelésnek,­ amelyet nem lehet mellé­kes tényezőként kezelni. Az így lekötött termelési ké­pességek ugyanis eredetileg másra szántak voltak, gyors átcsoportosítás dicséri a a trösztöt és vállalatait, de beláthatjuk, a kényszer dik­tált, diktál, s e diktátum nem mindig azonos azzal, amit az ésszerűség, a célsze­rűség követel. Az évi 2,5 milliárd forintot kitevő al­katrész-előállítás úgy siker tehát — mert ennek kö­szönhetően enyhült a hosszú időn­ át tartó, jogos bírála­tok tömegét kiváltó kriti­kus alkatrészellátási hely­zet sokféle —, hogy rejlik benne elgondolkoztató elem­ is, főként ami a nem­zetközi együttműködés kí­vánt és tényleges állapotát­­ illeti, okat mond a mezőgaz­dasági gépgyártók ma­gatartásáról, a koráb­biakhoz mérten lényegesen megváltozott szemléletéről egyetlen tény. Tavaly az érintett cégek az alkat­rész termelésénél a szerző­déses kötelezettségek ki­lencvennyolc százalékát tel­jesítették! Nem gyakori mostanában a szerződéses kötelezettségek ilyen értel­mezése, betartása, azaz fon­tos összetevője a mai hely­­­zetnek az a szemlélet, amely népgazdasági érdekelt­séghez igazítja a lehetséges határig a vállalati érde­keltséget és nem a fordított sorrendet véli helyesnek. Kézenfekvő: nem fizetnek rá a vállalatok az alkatrész­­termelésre. Csakhogy men­­nyi ilyen kézenfekvő lépés lehetne, lenne a termelés­ben, a kereskedésben, ami­ket nem tettünk, teszünk meg ...?! ______________! Mészáros Ottó Nh-' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA, XXVII. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM ára: 1,4­1 forint 1983­ AUGUSZTUS 9., KEDD V. Szombathelyen megnyílt Savadéi nyári egyetem Hétfőn a Szombathelyi Ta­nárképző Főiskola dísztermé­ben megnyílt a Savaria urba­nisztikai nyári egyetem. Az ünnepi megnyitón részt vett, s várospolitikánk idősze­rű kérdéseiről előadást tartott Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se. Romes Csandra, Sarkadi Nagy Barna, Farkas Bertalan Pusztavacson Befejeződött a békefesztivál A tömeg jól szórakozott Pest megyében Pusztavacson vasárnap foly­tatódott az Országos Béketa­­nács, a Képes Újság szer­kesztőségének kétnapos béke­­fesztiválja. Az ország minden tájáról érkezett több mint 200 ezer önfeledten szórakozó ember hitet tett amellett, hogy meg akarja védeni a bé­két, életét, nyugalmát a nuk­leáris háború pusztító veszé­lyétől. A fesztivál vendége volt Romos Csandra, a Béke-vi­­lágtanács elnöke és Farkas Bertalan, az első világűrt járt magyar űrhajós. Több tízezren írták alá az Országos Béketanács és Képes Újság sátrainál a lesze­­­telést követelő plakátokat, valamint a fesztivál nagy­könyvét. Százával érkeztek a táviratok. Állami és tömeg­szervezeti vezetők, szocialista brigádok, KISZ-szervezetek, írók, művészek, egyházak képviselői és diákok küldték el üzenetüket. Hitet tettek a béke ügye mellett, amely mindennél fontosabb feltétele annak, hogy a családok­ továbbra is örömben alkothassanak, dol­gozzanak, ilyen derűs légkör­ben pihenjenek, táncoljanak, zenét hallgassanak, próbára tegyék erejüket és Ügyességü­­­ket, örüljenek az életnek. (Az eseményről részletesen beszámolunk a 3. oldalon.) Kitörő lelkesedéssel fogadták a fesztivál résztvevői Romos Csandra szavait a békéről Farkas Bertalan átveszi Pákozdi Mariann válogatott ejtőernyőstől­i békefelhívást tartalmazó dokumentumot Barcza Zsolt felvételei Ma: 3. oldal Üzenet a jövő nemzedéknek Rövid konyak — hosszú számla 4. oldal Találkozás a számítógéppel Igaz kötődés a szülőföldhöz 1. oldal: Platini a példaképe Hat közé várják a gárdát 8. oldal: Harmincegy vádlott Felvétel: tízezer forint Szandálok, méteráruk, fürdőruhák Nyári vásár kezdődött Gödöllőn, mint mindenütt a megyében és az országban teg­nap reggel már jóval a nyitás előtt sokan várakoztak, hogy kinyissák kapuikat az áruházak , Gödöllő és Vidéke Áfész áruháza. Bizonyára nem is csalódtak, hiszen a nyári vá­sár alkalmából — amely 8-tól 19-ig tart — mintegy 1 millió 400 ezer forint értékű árut 40 százalékkal, 200 ezer forint értékűt pedig 30 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak meg. Elsősorban a női szandálok­ból van a legnagyobb kínálat, valamint a méteráru osztályon a könnyű, kellemes viselésű nyári ruhaanyagokból megfe­lelő a választék. Bizonyára so­kan vásárolnak majd a fürdő­ruhákból is, ebből is megfe­lelő a készlet. Három héttel ezelőtt Anna-napi vásárt tar­tottak az áruházban, ahol ha­sonlóan szezonvégi cikkekből engedményesen vásárolhattak a gödöllőiek és a járásbeli­ la­kosok. A nyári vásárral azo­nos időben az áruház vas-mű­szaki osztálya olcsó edényeket, s részben engedményes kony­hai felszereléseket árusít az áruház bejárata melletti te­rületen. Kép és szöveg: Barcza Zsolt Tisztelet a gödi elődöknek Emlékü­nnepség a Fészekben Vasárnap délelőtt Duna­keszi és Göd között a Duna­­parti Fészekben rendezte az MSZMP váci járási, duna­­­keszi városi és gödi nagy­községi bizottsága a minden évben hagyományos Fé­­szek-emléknapok ünnepi megemlékezését. Délelőtt fél 10-kor nagy szá­mú ünneplő gyűlt össze a 2. számú főközlekedési út és a Fészekhez vezető bekötőút be­­szögellésében levő Munkásmoz­galmi emlékműnél, hogy a himnusz hangjai után elhe­lyezze a megemlékezés koszo­rúit. A résztvevők a KPVDSZ Vörös Meteor Természetbarát Egyesület telepére vonultak, melynek közepén márvány emléktábla hirdeti: „A harco­sok és hősök emlékére, akik a Zf­unkás Testedző Egyesület ál­tal alapított Fészekben neve­lődtek, az illegális kommunis­ta párt vezetésével". Az emlékmű előtt dr. Kasz­­ka Tamás, a Fészek vezetőségi tagja mondott ünnepi beszé­det, felelevenítette a jövőre 60 esztendős telep történetét, s kegyelettel adózott az elődök­nek, azoknak a munkásoknak, akik a második világháború és a fasizmus — s nem kevesen — az ellenforradalom áldoza­tául estek. A megemlékezés után a Zrí­nyi Miklós Katonai Akadé­mia fúvószenekara indulóinak dallamaira helyezték el a ren­dező szervek képviselői, a Fé­szek és a Vörös Meteor Ter­mészetbarát Egyesület tagjai a megemlékezés, a kegyelet vi­rágait az emlékmű­ talapzatán. B. H. Nemzetközi konferencia Budapesten A holstein-programról Tizenegy év alatt 1,631 mil­lióról 2,639 millió literre növe­kedett hazánkban az évi tej­termelés. A fejlődés hátterében elsősor­ban a magyar—amerikai hol­­stein-program áll. E tíz­éves együttműködés értékelé­sére, s a továbblépés megvita­tására kezdődött hétfőn há­romnapos nemzetközi konfe­rencia a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület és az Ameri­kai Holstein Szövetség rende­zésében Budapesten a Techni­ka Házában. A tanácskozást Villányi Miklós, a Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Minisz­térium államtitkára nyitotta meg. A konferencián előadást tar­tott Keserű János, a gödöllői Állattenyésztési és Takarmá­nyozási Kutatóközpont főigaz­gatója is. A nemzetközi tanácskozás harmadik napján a jelenlevőik vidéki szakmai programokon vesznek részt. Ennek kereté­ben szerdán egyebek között el­látogatnak az Agrártudományi Egyetem Tangazdaságába, a gödöllői Mesterséges Termé­kenyítő Állomásra, és az üllői Embrióátültetési Állomásra is.

Next