Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-09 / 187. szám
/J? Aratás után: gépészek a paprikaporcellákon Csendesebb, de szorgos hétvége b Igaz, csendesebbek a napok mostanában a szántókon, mezőkön és gyümölcsö^, síikben, a megyében még így ni is Sok gazdaságban dolgoztak gépek a hét végén. Az ecseri Rákosmezeje Tszben például szombatra az utolsó hektáron is befejezték a szalma bálázását, és a hét közepére a behordással is végeznék. A talajmunkákat illetően sincs okuk panaszra. A tárcsázással egy menetben jól halad a folyékony műtrágyázás. E fontos munkát a terület 65 százalékán fejezték be. Egyelőre nincs gond a mesterséges tápanyag-utánpótlással, a Budapesti Vegyi Kombinát képes kielégíteni a gazdaság igényeit. Hétfőn kertészetükben megkezdték a 63 hektáros paradicsom szüretelését. A szedésben gyömrői és maglódi brigádok vesznek részt, szeptembertől pedig az iskolák tanulói is, segítenek. A termény egyébként helyben előfeldolgozáson esik át és csupán a kipréselt levet szállítják a konzervgyárba. Hamarosan megindulnak a közös gazdaságban a silózógépek is. A Rákosmezeje Tsz-ben az állatállomány takarmányszükségletének kielégítéséhez ezer vagon silóra van szükség. Mivel a termésátlagok a tervezettnél kisebbek, kukoricaszárból — répaszelet és paradicsomtörköly felhasználásával — készítenek takarmányt. A Rákosmezejével szemben az Örkényi Béke Tsz-ben már megkezdődött a silózás. Szombatig 2000 tonnányit sikerült betakarítani, ez az összesnek az ötöde. A munka várhatóan még húsz napig tart. Gondot okoz a szövetkezet számára a szőlő jelenlegi ápolása. A 138 hektárnyi ültetvényből még 40 hektár vár csonkázásra, s bár az üzem a gépekkel és a szükséges kézierővel rendelkezik, képtelen beszerezni a bálázózsineget. Bodzsár Pál, növénytermesztési ágazatvezetőtől azt is megtudtuk: tegnap hozzáfogtak a nyári piros alma szedéséhez az Örkényiek. A kiskunlacházi tsz tagsága szorgalmának, no meg a jó szervezésnek köszönhetően már el is felejtette a szalmabálázást, -gyűjtést és tarlóhántást. Így hosszú idő óta végre pihenéssel tölthették a növénytermesztés dolgozói a hét végét. Persze itt sem mindenki, hiszen a szövetkezetben a paprikatermesztést családi művelésbe adták. Nos ezeken a parcellákon bőven akadt teendője szombaton és vasárnap is jó néhány gépésznek, a kampánymunkákban részt vevő gépkocsivezetőnek, traktorosnak vagy éppen kombájnosnak. V. B. ÖSSZETEVŐKNEhogy elkiabáljuk, mert hiszen a java, az őszi munkadandár még hátra van, de az idén, a korábbi esztendőkhöz mérten mintha halkabb lett volna — de persze, szólt!— a kórus, amely az alkatrészek hiányát panaszolta fel magas égnek és az illetékeseknek. A mezőgazdaság gépesítése, s még inkább a meglevő berendezések alkatrészeinek utánpótlása soha nem tartozott a szeretett, dédelgetett gyermekek közé. A magyarázatnak vannak történelmi múltunkba nyúló összetevői, amikor mellékesnek, szinte nélkülözhetőnek látszott a mezőgazdasági és az élelmiszeripari gépgyártás, vannak azután olyan összetevők is, amelyek frissek, így a megváltozott felhasználói szükségletek és igények. Napjainkban a mezőgazdasági és az élelmiszeripari gépgyártás részesedése a teljes gépipari termelésből eléri a nyolc, kilenc százalékot, s ebben a jelentős változásban — az arány korábban tartósan öt százalék alatt maradt — döntő szerepet vitt a Mezőgép Tröszt. Ma eljutottak addig a budaörsi nagy cég vállalatai, hogy a hazai előállításból fedezhető a gépek és berendezések iránti szükséglet fele és ez egyben a termelésnek is nagyjából a fele. A másik fél részkivitel, s ennek súlyát akkor érzékelhetjük igazán, ha tudjuk, tíz esztendeje minimális volt az export az élelmiszergazdaság technikai eszközeiből. A saját fejlesztés, a licenciavásárlás, a nemzetközi kooperáció egyaránt járt útja volt a Mezőgépnek ahhoz, hogy megváltozzék a hazai ellátás helyzete. Megváltozott! Az itthon előállított eszközök negyven százaléka hároméves vagy annál fiatalabb konstrukció, amit nemzetközi összehasonlításban sem tarthatunk kedvezőtlen aránynak. Persze, a hatvan százalékot kitevő másik részről sem szabad elfeledkezni, mert itt seregestől lelni elavult, nagy önsúlyú és üzemanyag-fogyasztású, ezzel szemben szerény fajlagos teljesítményű eszközöket. Természetes tehát, ha a további fejlesztésnek helyzethez ehhez az adott kell igazodnia, ám ha csupán ehhez kellene, akkor viszonylag egyszerű lehetne a teendők kijelölése. A fejlesztésnek — és a termelésnek — vannak azonban olyan, kényszerű irányai is, amelyek aligha tartoznak a kívántak, a kedveltek közé. Ilyen nem kedvelt, nem kívánt, de követett irány a szocialista országokból vásárolt gépek, berendezések alkatrészeinek hazai előállítása. Ezeknek az eszközöknek az egy részéhez beszerezhető — nem könnyen ugyan — az alkatrész, más részéhez viszont, ahogy mondani szokták, ha arannyal fizetnénk, akkor sem lenne. Marad az itthoni gyártás. A Mezőgép Tröszt vállalatai egy év alatt 800 millió forint értékben bocsátottak ki alkatrészeket ezekhez a gépekhez, mert a dollárelszámolású partnerektől vásárolt eszközöknél meg lényeges szempont célszerű takarékosság, azoka hoz 200 millió forintos értékben termeltek alkatrészeket. Összesen egymilliárd forint tehát az ún. importpótló teljesítmény pénzbeli értéke, s ez már olyan összetevője a termelésnek, amelyet nem lehet mellékes tényezőként kezelni. Az így lekötött termelési képességek ugyanis eredetileg másra szántak voltak, gyors átcsoportosítás dicséri a a trösztöt és vállalatait, de beláthatjuk, a kényszer diktált, diktál, s e diktátum nem mindig azonos azzal, amit az ésszerűség, a célszerűség követel. Az évi 2,5 milliárd forintot kitevő alkatrész-előállítás úgy siker tehát — mert ennek köszönhetően enyhült a hosszú időn át tartó, jogos bírálatok tömegét kiváltó kritikus alkatrészellátási helyzet sokféle —, hogy rejlik benne elgondolkoztató elem is, főként ami a nemzetközi együttműködés kívánt és tényleges állapotát illeti, okat mond a mezőgazdasági gépgyártók magatartásáról, a korábbiakhoz mérten lényegesen megváltozott szemléletéről egyetlen tény. Tavaly az érintett cégek az alkatrész termelésénél a szerződéses kötelezettségek kilencvennyolc százalékát teljesítették! Nem gyakori mostanában a szerződéses kötelezettségek ilyen értelmezése, betartása, azaz fontos összetevője a mai helyzetnek az a szemlélet, amely népgazdasági érdekeltséghez igazítja a lehetséges határig a vállalati érdekeltséget és nem a fordított sorrendet véli helyesnek. Kézenfekvő: nem fizetnek rá a vállalatok az alkatrésztermelésre. Csakhogy mennyi ilyen kézenfekvő lépés lehetne, lenne a termelésben, a kereskedésben, amiket nem tettünk, teszünk meg ...?! ______________! Mészáros Ottó Nh-' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA, XXVII. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM ára: 1,41 forint 1983 AUGUSZTUS 9., KEDD V. Szombathelyen megnyílt Savadéi nyári egyetem Hétfőn a Szombathelyi Tanárképző Főiskola dísztermében megnyílt a Savaria urbanisztikai nyári egyetem. Az ünnepi megnyitón részt vett, s várospolitikánk időszerű kérdéseiről előadást tartott Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Romes Csandra, Sarkadi Nagy Barna, Farkas Bertalan Pusztavacson Befejeződött a békefesztivál A tömeg jól szórakozott Pest megyében Pusztavacson vasárnap folytatódott az Országos Béketanács, a Képes Újság szerkesztőségének kétnapos békefesztiválja. Az ország minden tájáról érkezett több mint 200 ezer önfeledten szórakozó ember hitet tett amellett, hogy meg akarja védeni a békét, életét, nyugalmát a nukleáris háború pusztító veszélyétől. A fesztivál vendége volt Romos Csandra, a Béke-világtanács elnöke és Farkas Bertalan, az első világűrt járt magyar űrhajós. Több tízezren írták alá az Országos Béketanács és Képes Újság sátrainál a leszetelést követelő plakátokat, valamint a fesztivál nagykönyvét. Százával érkeztek a táviratok. Állami és tömegszervezeti vezetők, szocialista brigádok, KISZ-szervezetek, írók, művészek, egyházak képviselői és diákok küldték el üzenetüket. Hitet tettek a béke ügye mellett, amely mindennél fontosabb feltétele annak, hogy a családok továbbra is örömben alkothassanak, dolgozzanak, ilyen derűs légkörben pihenjenek, táncoljanak, zenét hallgassanak, próbára tegyék erejüket és Ügyességüket, örüljenek az életnek. (Az eseményről részletesen beszámolunk a 3. oldalon.) Kitörő lelkesedéssel fogadták a fesztivál résztvevői Romos Csandra szavait a békéről Farkas Bertalan átveszi Pákozdi Mariann válogatott ejtőernyőstőli békefelhívást tartalmazó dokumentumot Barcza Zsolt felvételei Ma: 3. oldal Üzenet a jövő nemzedéknek Rövid konyak — hosszú számla 4. oldal Találkozás a számítógéppel Igaz kötődés a szülőföldhöz 1. oldal: Platini a példaképe Hat közé várják a gárdát 8. oldal: Harmincegy vádlott Felvétel: tízezer forint Szandálok, méteráruk, fürdőruhák Nyári vásár kezdődött Gödöllőn, mint mindenütt a megyében és az országban tegnap reggel már jóval a nyitás előtt sokan várakoztak, hogy kinyissák kapuikat az áruházak , Gödöllő és Vidéke Áfész áruháza. Bizonyára nem is csalódtak, hiszen a nyári vásár alkalmából — amely 8-tól 19-ig tart — mintegy 1 millió 400 ezer forint értékű árut 40 százalékkal, 200 ezer forint értékűt pedig 30 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak meg. Elsősorban a női szandálokból van a legnagyobb kínálat, valamint a méteráru osztályon a könnyű, kellemes viselésű nyári ruhaanyagokból megfelelő a választék. Bizonyára sokan vásárolnak majd a fürdőruhákból is, ebből is megfelelő a készlet. Három héttel ezelőtt Anna-napi vásárt tartottak az áruházban, ahol hasonlóan szezonvégi cikkekből engedményesen vásárolhattak a gödöllőiek és a járásbeli lakosok. A nyári vásárral azonos időben az áruház vas-műszaki osztálya olcsó edényeket, s részben engedményes konyhai felszereléseket árusít az áruház bejárata melletti területen. Kép és szöveg: Barcza Zsolt Tisztelet a gödi elődöknek Emlékünnepség a Fészekben Vasárnap délelőtt Dunakeszi és Göd között a Dunaparti Fészekben rendezte az MSZMP váci járási, dunakeszi városi és gödi nagyközségi bizottsága a minden évben hagyományos Fészek-emléknapok ünnepi megemlékezését. Délelőtt fél 10-kor nagy számú ünneplő gyűlt össze a 2. számú főközlekedési út és a Fészekhez vezető bekötőút beszögellésében levő Munkásmozgalmi emlékműnél, hogy a himnusz hangjai után elhelyezze a megemlékezés koszorúit. A résztvevők a KPVDSZ Vörös Meteor Természetbarát Egyesület telepére vonultak, melynek közepén márvány emléktábla hirdeti: „A harcosok és hősök emlékére, akik a Zfunkás Testedző Egyesület által alapított Fészekben nevelődtek, az illegális kommunista párt vezetésével". Az emlékmű előtt dr. Kaszka Tamás, a Fészek vezetőségi tagja mondott ünnepi beszédet, felelevenítette a jövőre 60 esztendős telep történetét, s kegyelettel adózott az elődöknek, azoknak a munkásoknak, akik a második világháború és a fasizmus — s nem kevesen — az ellenforradalom áldozatául estek. A megemlékezés után a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia fúvószenekara indulóinak dallamaira helyezték el a rendező szervek képviselői, a Fészek és a Vörös Meteor Természetbarát Egyesület tagjai a megemlékezés, a kegyelet virágait az emlékmű talapzatán. B. H. Nemzetközi konferencia Budapesten A holstein-programról Tizenegy év alatt 1,631 millióról 2,639 millió literre növekedett hazánkban az évi tejtermelés. A fejlődés hátterében elsősorban a magyar—amerikai holstein-program áll. E tízéves együttműködés értékelésére, s a továbblépés megvitatására kezdődött hétfőn háromnapos nemzetközi konferencia a Magyar Agrártudományi Egyesület és az Amerikai Holstein Szövetség rendezésében Budapesten a Technika Házában. A tanácskozást Villányi Miklós, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára nyitotta meg. A konferencián előadást tartott Keserű János, a gödöllői Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont főigazgatója is. A nemzetközi tanácskozás harmadik napján a jelenlevőik vidéki szakmai programokon vesznek részt. Ennek keretében szerdán egyebek között ellátogatnak az Agrártudományi Egyetem Tangazdaságába, a gödöllői Mesterséges Termékenyítő Állomásra, és az üllői Embrióátültetési Állomásra is.